Tolnai Népújság, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-23 / 46. szám

5 2006. FEBRUÁR 23., CSÜTÖRTÖK - TOLNAI NÉPÚJSÁG LADIK Klebersberg kezdeményezésére épült az iskola a községben Hőgyészen a XX. század elején, 1920-ban engedélyezte az akko­ri vallás- és közoktatásügyi mi­niszter, Klebersberg Kuno egy állami fiú- és leányiskola szer­vezését. A képviselő-testület oly nagy lelkesedéssel fogadta a le­hetőséget, hogy 1928-ban a köz­ség díszpolgárává is választotta Klebersberget. A polgári oktatás az 1921-22-es tanévben indult be, Hanel Béla igazgató vezeté­sével. A beiratkozott ötvennégy tanuló közül egy volt tót anya­nyelvű, negyven német, tizen­három pedig magyar nyelvet be­szélt. A harmincas években a Miasszonyunk Iskolanővérek rend vette egyházi kézbe az ok­tatást, első igazgatónőjük Mar- cekovich Mária Letícia volt. A huszadik század második felé­től nyolcosztályos általános is­kola, illetve egy ideig óvónőkép­ző középiskola és gimnázium is működött az épületben. Mai ne­vén 1987 óta működik. ■ R. T. Csak azt sajnálják, hogy a családjuk távol él tőlük A hőgyészi Hunyadi János Álta­lános Iskola ifjú újságírói tanára­ikról szereztek érdekes informá­ciókat. Szűcsné Csicsek Anna­mária és férje Szűcs Lajos 1993- ban, a nyíregyházi Tanárképző Főiskolán ismerkedtek meg. Ta­nulmányaik befejezése után, 1997-ben házasodtak össze, majd pár héttel később Barcsra költöztek. Nyolc évet töltöttek a Dráva-parti kisvárosban, ahol nagyon sok barátot szereztek, és gyönyörű környezetben éltek. Hét kilométerre a várostól egy er­dő közepén állt a házuk. Aztán a dolgok úgy alakultak, hogy fel kellett adniuk addigi életüket, és Hőgyészre költöztek. Döntésüket egyáltalán nem bánták meg, csak azt sajnálják, hogy családja­ik nagyon távol élnek tőlük. An­csa néni szülei Hajdúszoboszlón laknak, míg férje családja Szatmárba való. Időközben meg­született kislányuk is, Eszter, aki idén március 23-án tölti be a ne­gyedik évét. Ancsa néni hobbija az olvasás és a keresztrejtvény­fejtés, míg Lajos bácsi szívesen tölti az idejét számítógépezéssel, vagy lovaglással. ■ T.R. A Miújság az ő újságjuk tájékoztatás Iskolai pályázatot hirdettek, így kapott címet a lap Sipos Kinga, Schellenberger Szabina, Barabás Bettina, Stefán Lívia és Csepely Petra. A képről hiányzik a hatodik csapattag, Fölkér Jennifer A hőgyészi általános iskola nyolcadik osztályos diáklá­nyai nemcsak újságot ír­nak, de rádióznak is. Rácz Tibor Szeptemberben indította hat lány a hőgyészi Hunyadi János Általános Iskola és Zeneiskola diákönkormányzatának lapját, amelynek akkor még Névtelen Iskolaújságunk volt a címe. Az első szám októberben jelent meg. Sipos Kinga, Schellenber­ger Szabina, Barabás Bettina, Stefán Lívia, Csepeli Petra és Fölkér Jennifer írják, illetve szer­kesztik a havonta megjelenő la­pok A lányok igen farappáns mó­don oldották meg az újság címte- lenségét, pályázati felhívást írtak ki diáktársaik számára az első számban, és a beérkező ötletek közül a legjobb már a következő szám címoldalán szerepelt. így lett Miújság a lap címe. Mindenkinek van állandó ro­vata, sőt írói álneve is. Szabina Lory álnéven vezeti a pletykaro­vatot, sztárokról, ismert embe­rekről ír érdekes cikkeket, emel­lett rejtvényekkel, tesztekkel bír­ja fejtörésre diáktársait. Fölkér Jennifert már hatodikban és he­tedikben is foglalkoztatta az új­ságírás, ő egy saját lapot készí­tett, amit az osztálytársainak ajándékba adott. Havonta, kétha­vonta jelent meg lapja, édesanyja segítségével szerkesztette. Témá­ja mindig az aktuális iskolai ren­dezvény, esemény volt. A Miújságnál szerkesztőként, illet­ve újságíróként is tevékenyke­dik. Lilo álnéven szignálja cikke­it. A televízióban a hír- és maga­zinműsorokat köve­tik figyelemmel, amelyekből sokszor merítenek ihletet. Általában egy hét kemény munka, mi­re elkészülnek az újsággal - mondta Lívia. Ilyenkor iskola, és az otthoni tanulás után minden­ki anyagot, témát gyűjt. Aztán egyeztetnek, de sokszor előfor­dul, hogy rendkívüli értekezletet tartanak szünetben, mert valaki­nek hirtelen támad egy jó ötlete, amit ; meg lehet írni - mond­ta Stefán Lívia. Január elején meg­beszélték, hogy a feb­ruári számban a sítáborról ír­nak, de közben eljött a farsang ideje, s változott a lapterv. Sítábor helyett a farsangi mulat­ság lett a vezérfonal. Rádióznak is a lányok az isko­larádióban. Kettesével, felváltva vezetnek műsort, pletykákról, horoszkópokról is, meg a név­napokról tájékoztatják a diáko­kat, valamint felköszöntik azo­kat, akiknek születésnapjuk, névnapjuk van. A születési dátu­mokat és a névnapokat az osz­tályfelelősök gyűjtik össze és jut­tatják el az újságíróknak. Egyelőre ketten jelöltek meg kommunikáció szakos osztályt a középiskolai jelentkezés során, de többen is elképzelhetőnek tartják, hogy majd újságírásra adják a fejüket ■ Önállóan, ügyesen használják a számítógépes programokat- Iskolánk diákönkormányza­ta bizottságokat hozott létre, így például diákügyelet szerve­ző, környezetvédelmi, kulturá­lis és sport, valamint kommu­nikációs bizottságot. A lányok a kommunikációs bizottság tagjai - mondta Rlésné Mosonyi Magdolna, a hőgyészi Hunyadi János Általános Isko­la és Zeneiskola igazgatója. Mint elmondta, a hat lány vál­lalta, hog}' szerkesztik és írják az iskolaújságot, informálják a diákokat az iskola program­jairól, megtanulták a stúdió kezelését, szünetekben zenével is szolgálnak. Teljesen önállá an dolgoznak, nagyon ügye­sen használják a számítógá pes programokat, a feladatok megoldása nem jelent szá­mukra problémát Amikor megjelent a felhívás a média­vetélkedőről, gondolkodás nél­kül igent mondtak az igazga­tónő kérdésére, hogy indulja­nak-e a versenyen. ■ Egy hét kemény munkájának eredménye az iskolaújság. Ki is kapcsol és be is kapcsol a jó diákújság Tavaly októberben jelent meg el­ső alkalommal a Hunyadi János Általános Iskola Diákönkor­mányzatának lapja, a Miújság, bár akkor még név nélkül. A szerkesztők célja elsősorban az volt, hogy kicsit kikapcsolják a mindennapi tanulnivalóktól el­gyötört diákokat, akik akár az újságkészítés munkájában is részt vehettek. A lapban olyan témákkal foglalkoznak, amelyek a fiatalokat érdekelhetik. Szere­pel benne suli-chat, és az ebéd okozta meglepetéseket elkerü­lendő menza-előrejelzés. Termé­szetesen nem maradhattak ki belőle a ciki sztorik, a program- ajánló, a kedvderítő viccek, a sporthírek, és a sztárvilág leg­újabb eseményei sem. Sőt a ho­roszkópban mindenki böngész­heti, hogy mit tartogatnak szá­mára a következő napok. Min­den számban helyet kap egy ri­port is, amelyet az iskolások éle­téhez kapcsolódó személyekkel készítenek. ■ H. É. Profik és kezdők is élvezték a szlovákiai tábort A hőgyészi általános iskola az idén is megrendezte a mindenki által kedvelt szlovákiai sítábort, ami szinte már hagyománnyá vált. Szombaton korán reggel in­dultak útnak kísérőtanáraikkal, Sanyi bácsival, Laci bácsival, Ti­mi nénivel, Mariann nénivel, Ri­ta és Edit nénivel. Több mint hat órás út után megérkeztek a Kör­möcbánya közelében lévő szállá­sukra. Ezután mindenki elfoglal­ta a szobáját és kipakolt, majd közösen megették a jól megérde­melt vacsorájukat. Energiával telve nekivágtak esti sétájuk­nak. Miután mindenki elfáradt, a szállásuk, majd az ágy felé vet­ték az irányt. Másnap, amikor a haladók már javában siklottak a szálloda saját pályáján, az újon­coknak még épphogy csak el­kezdődött a küzdelem. De a kez­dőknek sem kellett csüggedni­ük, hiszen egy nap után már száguldhattak a haladókkal együtt. Lola és Lilo LAKÓHELYÜNK - AHOGY A DIÁKOK LÁTJÁK Hőgyész: a Hegyhát központja szép természeti környezetben Tolna megye tizenkettedik legnagyobb települése. Az Árpád-korban hölgyészek, hermelinvadászok lakták. Nagyon szeretünk itt élni. A török időkben elnéptelene­dett. Mercy gróf 1722-1746 kö­zött telepítette ide a németor­szági Fuldából a kézműves svá­bokat. Hőgyészről származik Magyarország egyik legrégibb ipari emléke, az 1733-ban létre­hozott LINI-FABRIKA Textil­gyár és Kékfestő Üzem. Mária Terézia idejében, 1753-ban me­zőváros lett. Hőgyésznek 1838- ban 801 adózója, 243 adó alá eső háza, és iskolájának 280 ta­nulója volt. 1925-ben 4017 lakosból 3651 a katolikus, 2817 lakossal a né- metajkúak vannak többségben. A lakóházak száma 566. A má­sodik világháború szinte min­den zsidó lakost elpusztított, majd 1946-ban 618 német csalá­dot telepítettek ki, és közel ilyen létszámú bukovinai székely és felvidéki magyar települt a he­lyükre. A vállalkozások száma meg­haladja a 200-at, melynek zöme magánvállalkozás. Jelenleg Hő­gyészen működik az ország egyik legjelentősebb frottírüze­me. Hőgyész csicsói részén ter­málvizet találtak. 1990 óta Hő­gyész életében fontos szerepet játszik az idegenforgalom. A községet szép természeti kör­nyezet veszi körül, vadrezervá- tumos tölgy- és akácerdőkkel. Hőgyész központjában 10 hek­tár természetvédelmi őspark ad hangsúlyt a településnek. A fő­téren, a műemlék Apponyi- kastély és a katolikus templom őrzik a múltat. Építészeti érték az őspark közepén álló Mercy- mauzóleum és a zsidó zsinagó­ga épülete. A községháza előtt a Garányi házaspár kerámia dísz- kútja jelképezi a hermelint és az egykori szakmákat. A me­gyeszékhelytől 35, egyéb váro­soktól 20-25 kilométerre talál­ható Hőgyész, szinte Tolna me­gye közepén. A községet átszeli a 65-ös főút. Autóbusszal jól megközelíthető. Közös vasútál­lomása van Szakállyal. A hőgyészi Hunyadi János Álta­lános Iskola és Zeneiskola 400 tanulóval működik. Az intéz­ményben német nemzetiségi nyelvoktatás, kéttannyelvű ta­nítás és angol nyelvoktatás is folyik. Az óvodába 170 gyerek jár. Nagyon szép művelődési háza és könyvtára van a község­nek. A hagyományápoló egye­sületek közül jelentősebbek a Német Nemzetiségi Egyesület és a Székely Kör. Évente meg­rendezik a farsangi svábbált és székely bált, májusfa kitánco­lást, megtartják a csicsói és a hőgyészi búcsút. Nagyon szeretünk Hőgyé­szen lakni, és reméljük, hogy még sok évig maradunk itt. A Hunyadi Általános Iskola 8/a osztályos ladikosai, a Miújság szerkesztáújságírói i ) t

Next

/
Thumbnails
Contents