Tolnai Népújság, 2005. november (16. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-29 / 279. szám

3 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. NOVEMBER 29., KEDD MEGYEI TÜKÖR SZERI ÁRPÁD Lóból sem árt meg Kutyák, macskák és más kisebb állatok számára kialakított menhetyekrvl már eddig is ol­vashattunk. Ám sorsüldözött lo­vaknak rendszeresített „szociá­lis otthonról” még nem. Pedig ilyesmi is létezik, ráadásul nem is valahol a jámbor hátasok tar­tásáról híres vidéken, hanem Tolna megyében. Egy ifjú hölgy döntött úgy, hogy Regötyben re­zervátumot, sőt, menedéket hoz létre beteg, de meggyógyított le vak számára, életük legvégső határáig. Mindez nyilván nem olcsó mulatság, ezek az állatok sem a levegőből élnek, sőt, köz­tudottan nagyon is jó étvággyal rendelkeznek. A sors iróniája ugyanakkor az, hogy a minden­nel ellátott patások gazdájának helyzete egyáltalán nem irigylés­re méltó, lévén munkanélküli Ennek ellenére a jövőben bő­víteni kívánja a ménest, ami id& vei talán afféle turistalátványos­sággá is válhat Abban az eset­ben pedig valamit már lehet ke­resni a nemes ügyön, természe tesen a hátasok javára. így pe dig előbb-utóbb igazzá válhat az átalakított, visszájára fordított mondás: nemcsak a jóból, de a lóból sem árthat meg a sok. Kamaszkorú lett a közalapítvány Megalapításának tizenötödik év­fordulóját ünnepelte tegnap a Tolna Megyei Gyermek- és Ifjú­sági Közalapítvány Szekszárdon, Béla király téri székházában. Az ünnepséget a Szivárvány Általá­nos Iskola énekkara nyitotta a „Minden felnőtt volt egyszer gye­rek” című dallal. Győrfl Gyula, a közalapítvány elnöke elmondta, az idén már felújították, szépítet­ték, fejlesztették az alapítvány üdülőjét Fadd-Domboriban, hogy azt minél többen látogassák, és kihasználják a gyerekek. Az ün­nepséget a Csurgó népi zenekar és a Liszt Ferenc Zeneiskola két hallgatójának közös koncertje zárta. RÁCZ Szekszárdon több mint húszmillió forintba került a Körösi Csorna utcai partfal első ütemének a kivitelezése. Képünkön a már biztonságos fal előtt, balról jobbra Farkas Máté, Berta Bálint, Farkas Bence, Hanoi László, Orbán István, Kemény Gergő és Nagy Ákos hazafelé tart az iskolából Rengeteg pénzt elnyel a föld pincék, partfalak Az idén többnyire a kis települések kaptak támogatást veszélyelhárításra. Szekszárdon félmilliárdot emésztettek fel az üregek Egy fillért sem kaptak az idén a városok a pince- és partfalprogramra, a ren­delkezésre álló pénzt a háromezer lélekszám alatti települések között osztották fel. Ihárosi Ibolya Dunaföldváron az idén csak a közvetlen kárelhárításra jutott pénz, mondta Lajkó Andor épí­tésügyi és műszaki irodavezető. Most van folyamatban egy há­rommillió forintos munkájuk, erre adtak be pályázatot a vis maior alapra. Addig is saját erő­ből megkezdték a Felső-Kálvári­án leszakadt gyalogút helyreál­lítását. A város 6-6 milliós ön­erővel pályázott a pincék és partfalak megerősítésére szol­gáló alapra. Kérdésünkre vála­szolva az irodavezető elmondta, becslések szerint a városban ezer pince lehet, természetesen nagyon különböző állapotban. Ebből eddig körülbelül 120 pin­ce esetében sikerült elhárítani a veszélyt. Becslése szerint évente 25 millió forint kellene egy jól ütemezett programra, és akkor 20-25 év alatt lehetne vé­gére járni a problémának. Az említett Kálvária területén történt a hetvenes években a nagy partfalcsúszás. Akkor je­lentős beavatkozást végeztek, azóta csak kisebb bajok fordul­hatnak elő. Szekszárdon sem érhet már bennünket nagy meglepetés, ami a pincebeszakadásokat ille­ti, mondta Szeleczki József mű­szaki irodavezető. A pinceprog­ram 1980-ban kezdődött, azóta mintegy ötszázmillió forintot nyelt el a föld Szekszárdon. A partfalak megerősítésének szükségessége későbbi problé­ma, erre 100-150 millió forintot kellett költeni. A pincéket már feltérképezték, de természete­sen mindig van egy-két hely, ahol közbe kellene avatkozni. Az egyébként sem olcsó mun­kákhoz még hozzájön a pincék homlokfalának a megerősítése, a vízelvezetés megoldása, szennyvízcsatorna építése. Évente átlagosan 20-25 millió forintra pályázik a város, eddig tizenötmilliót rendszerint meg is kaptak. Még pár százmillió forintot fel lehetne használni, vélekedik az irodavezető. Mint beszámoltunk róla, Pak­son, a Kossuth utcában csőtörés miatt beszakadt egy pince, s el­tűnt egy konyha. Hum Ferenc műszaki osztályvezető elmond­ta, nyolcmillió saját erővel 12 milliós forintra pályáznak, de nyolcmilliónál többe került az említett pince betömése. Mivel rendszerint nem nyernek a pá­lyázatokon, meggondolják, hogy jövőre pályáznak-e, hi­szen annak előkészítésére is költeni kell. Az ismert pincéket, a partfa­lakat fel lehet mérni, mondta, de az ismeretlen üregeket alig­ha. Szerinte is sok százmillió fo­rintot el lehetne költeni a veszé­lyek elhárítására. Negyven érintett település Tolnában Mintegy negyven Tolna megyei települést sorolt fel kapásból Werner Mihály, az Alisca Bau Kft. műszaki igazgatója, ahol már építettek partfalat, töme­­dékeltek pincét, esetleg mind­kettőt. Országos átlagban, az összes szükséges munkával együtt 30-40 ezer forintba ke­rül egy köbméternyi betont be­letenni egy üregbe. Egy négy­zetméternyi támfal kiépítése 70-80 ezer forint, mondta a műszaki igazgató. Nem dübörög a gazdaság Közös az orvos és beteg felelőssége emlékeztető Vigyük magunkkal a filmeket, ismerjük a gyógyszerek nevét dombóvár A dübörgő munka­­nélküliség jobban feszíti Dombóvárt és térségét, mint az ország többi területét, emelte ki Fehérvári Tamás, a Fidesz-MPP országgyűlési képviselője hétfői sajtótájékoztatóján. Koltai Ta­más és Fehérvári Tamás ország­­gyűlési képviselők Gyurcsány Ferenc miniszterelnök dombó­vári látogatása során tett kije­lentéseire, miszerint megindult az élet a kis- és középvállalkozá­soknál, válaszul tartottak tájé­koztatót. A fideszes képviselők szerint több, mint negyven szá­zalékkal nőtt a regisztrált állás­talanok száma a szocialisták kormányzása óta és több, mint hatszáz ember került az utcára ebben az időszakban. T. Gy. Csak egy egyszerű rönt­genvizsgálat, mondják gyakran a betegek a soka­dik beavatkozás után. Nem gondolnak arra, hogy ez sugárterheléssel jár. F. Kováts Éva- Egyszerű röntgenvizsgálat nincs, minden átvilágítás, felvétel sugárterheléssel jár - szögezi le dr. Sík Erzsébet főorvosnő, a szekszárdi megyei kórház rönt­gen-diagnosztikai osztályának vezetője. A technika fejlődése jóvoltából ugyan a vizsgálatoknál egyre ki­sebb energiaadagokkal dolgoz­nak a röntgenosztályokon, en­nek ellenére minden vizsgálatot kérő és vizsgálatot végző orvost egyaránt kötelez a szakma által előírt szabályok betartása, az, hogy minél kisebb sugárdózis ér­je a beteget Ugyanakkor a betegnek is fele­lőssége tájékoztatni kezelőorvo­sát, vagy a röntgenes orvost, hogy például a közelmúltban adott test­részét már vizsgálták. Nagyon fontos, hogy a páciens az orvosi leleteit, a birtokában lévő röntgen­filmjeit vigye magával még az ál­tala egyszerűnek vélt röntgen­vizsgálatra is. Egyes kórképek okozta elváltozások ugyanis az évekkel korábban készült felvéte­leken is láthatóak, illetve nyomon követhetőek. Az ionizáló sugárha­táson kívül egyes vizsgálattípu­sokból szájon át vagy vénásan su­gárfogó, jódtartalmú gyógyszere­ket is alkalmaznak, amelyek rit­kán allergiás reakciót okoznak. Kedvezőtlen következmények is előfordulhatnak Az ember által létrehozott ioni­záló sugárterhelés nagy részét az orvosi tevékenység, például röntgenátvilágítás következtében szenvedjük eL Az emberi testen áthaladó energia ugyanis változásokat hoz létre az élő sejtekben. A behatások egy részének következményeit a sejtek, szövetek maradéktalanul ki tudják javítani, de visz­­szafordíthatatlan károsodás is előfordulhat. Ilyen kedvezőtlen következményekkel bármely vizsgálatnál számolnunk kell Vetélkedtek, Kísérleteztek agerjeni gyerekek gerjen A káros szenvedélyek egészségkárosító hatásainak ismeretéből mérték össze tu­dásukat a gerjeni általános is­kola felső tagozatos tanulói. A vetélkedőn a kábítószer- és az alkoholfogyasztással, a do­hányzással kapcsolatban kap­tak kérdéseket a gyerekek. A verseny Genye Gáborné védő­nő előadásával kezdődött, majd a cigarettában lévő ká­ros anyagokat illusztráló kí­sérlettel folytatódott. Activityt is játszottak a diákok, (se) Nyugdíjasok tartottak vidám estet györe Megtartotta évzáró összejövetelét a település nyugdíjasklubja. A rendez­vény vendége volt Pogátsa Alajos, a Tolna Megyei Köz­gyűlés alelnöke. A köszöntők és a közös vacsora után a ze­nés, táncos mulatság késő éj­szakáig tartott. A program az önkormányzat támogatásá­val valósult meg. (pá) Már 2006-ra készülnek kisszékely A képviselő-tes­­tület megtárgyalta és elfo­gadta a három, anyagilag is támogatott civil szervezet: a nyugdíjas-, a horgászklub és a kulturális egyesület 2005. évről szóló beszámolóját. El­fogadták a jövő évi költségve­tés koncepcióját is, a telepü­lésrendezési tervet előzete­sen megvitatták, és megálla­pították a 2006. évi ivóvíz- és szemétszállítási díjakat, (vl) Fried-napok kezdődtek Simontornyán SIMONTORNYA Megkezdődtek a Fried-napok. A Fried Művelő­dési Ház fennállásának 75. év­fordulója alkalmából rendezett egyhetes eseménysorozat ré­szeként a szegedi Mini Szín­pad A király kenyere című előadását láthatták a gyere­kek. Este a megnyitó után TÓTHNÉ UNGHY ILONA a Fried család történetéről tartott elő­adást. Ma 17 órakor nyitják meg a Szíjártó Krisztina fotói­ból és Reisz Tamás festménye­iből válogatott kiállítást (vl) Kigyúltak a karácsonyi fények a városban SIMONTORNYA Advent első va­sárnapján kigyúltak a kará­csonyi fények, melyeket Bajcsi Géza, a város díszpol­gára adományozott tavaly a városnak. Schmidt János, Tausz László és Hosszú László villanyszerelők a Technovill Kft. segítségével térítésmente­sen ellenőrizték és bekötötték a füzéreket Ugyanez a csapat üzemelte be a városháza és az előtte álló hatalmas fenyőfa díszkivilágítását, (vl)

Next

/
Thumbnails
Contents