Tolnai Népújság, 2005. november (16. évfolyam, 256-280. szám)
2005-11-19 / 271. szám
6 HÍRSÁV r Újabb önreklám, ezúttal 125 millióért A kormány újabb médiakampányt indított a héten adócsökkentési programjának bemutatására „Adócsökkentés 2006” címmel. Batiz András kormányszóvivő közölte: a médiakampány december 11-ig tart, összköltsége bruttó 125 millió forint. A kormány eddigi munkájának bemutatására ezenkívül mintegy 2 milliárd forintot használ fel ebben az évben a kabinet. Minimálbér: nincs megegyezés közeledtek az álláspontok, de a jövő évi minimálbér ügyében nem sikerült megegyezni a kormány, a munkaadók és a munkavállalók között. Az Országos Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülésén a legnagyobb vitát az váltotta ki, hogy a középfokú végzettségűek esetében kötelezően vagy ajánlottan határozzanak-e meg egy emelt értékű minimálbért. Jól fizető állások Keller családtagjainak KELLER LÁSZLÓ 2002-es közpénzügyi államtitkári kinevezése óta családjának tagjai felkerültek a Szerencsejáték Rt., a Magyar Fejlesztési Bank, a Budapest Airport és az Országgyűlés fizetési listájára - írja az Index internetes újság. A volt államtitkár szerint ez családi ügy, a magánéletet pedig el kell választani a politikától. Magosz: félig teljesült a megállapodás JAKAB ISTVÁN, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke szerint az agrármegállapodásnak csak a fele teljesült, és a költségvetéssel kapcsolatos pontok nem valósultak meg. A gazdák vezetője többek között kifogásolta, hogy az árvíz és jégverés miatt ígért 1,2 milliárd forintos kártérítést sem kapták meg. Megerősítenék a rendőrséget zéró toleranciát hirdetett meg a Jobbik a bűnözőkkel szemben. A párt szerint a „liberális politika által meggyengített rendőrség az ország több térségében tehetetlen”. Bíbor József Tibor szolnoki elnök a büntetési tételek szigorítását és a rendőrség megerősítését követelte. Azt is hangoztatta: a kisebbséghez tartozás senkinek nem jelenthet előnyt az igazságszolgáltatás előtt. Közrádió: 14 jelentkező az elnöki posztra TIZENNÉGYEN versenghetnek a Magyar Rádió elnöki posztjáért a tisztségre kiírt, sorrendben negyedik pályázaton. Minderről a közszolgálati médiumot felügyelő közalapítvány titkársága adott tájékoztatást tegnap. @ TOVÁBBI HÍREK: www.kegcel.hu HAZAI TŰKÖR Egyház, kormány: ütköző kampánytéma A Gyurcsány-kabinet távolodik a felekezetektől Hiller István MSZP-elnök az egyházi vezetőkkel. A kormány és a felekezetek között továbbra is mély a szakadék. Korántsem konfliktusmentes a Gyurcsánykabinet és az egyházak viszonya: a felekezetek szerint az állam ellehetetleníteni igyekszik munkájukat. Tibay Gábor Az egyházi vezetők túlnyomórészt egyházellenesnek, sőt, provokációnak minősítették Gusztos Péter szabad demokrata ügyvivő azon felvetését, hogy ismételten át kellene gondolni az állam és az egyházak viszonyát. Az SZDSZ szerint az államnak minden tekintetben ki kellene vonulnia a vallási intézmények mögül, beleértve elsősorban az egyházak és azok intézményeinek finanszírozását. A politikus elképzeléseit valamennyi keresztény egyház és a zsidóság is támadta. Veres András, a katolikus püspöki konferencia titkára katolikus- és keresztényellenes provokációnak tartja az SZDSZ álláspontját. A fenti eset nem az első összeütközés a történelmi egyházak és a jelenlegi kormánykoalíció között. Hasonló, az egyházak munkájának hatékonyságát csorbító intézkedésnek vélték a katolikus, református és evangélikus felekezeti vezetők, hogy a költségvetési tárgyalások során kevesebb mint felére csökkent az egyházi intézmények támogatására szánt összeg: az egyházi számítások alapján járó 1,9 milliárd forint helyett mindöszsze 912 millió forintot kaptak. Erdő Péter bíboros, katolikus, Bölcskei Gusztáv református és Szebik Imre református vezető közös nyílt levélben tiltakozott a számukra továbbra is elfogadhatatlan lépés ellen. A pártok és kormányok, valamint az egyházak viszonyát - nyilvánvalóan - a képviselt politikai értékrendek határozzák meg, ám egyes csoportokon belül is lehetnek eltérések. „Míg a Medgyessy-kormány inkább közeledett, addig a Gyurcsánykabinet távolodik az egyházaktól” - mutat rá a szocialista vezetésű kabinetek közötti különbségekre Kiszelly 'Zoltán. A politológus emlékeztetett arra, hogy Medgyessy Péter miniszterelnöksége idején legtöbbször hangsúlyosan jelent meg egyházi eseményeken, így többek között Erdő Péter bíboros-érsek beiktatásán. Gyurcsány Ferenc - a pápánál tett látogatása ellenére - azonban jellemzően csak protokolláris szinten vesz részt az egyházi programokon. A politikai elemző szerint az útkeresés oda vezethető vissza, hogy az MSZP-nek eleve ellentmondásos a viszonya az egyházakkal, mivel azok eleve hagyományos konzervatív értékeket képviselnek. Ezek ugyan a baloldalon is fontosak lehetnek, de mégsem elsődlegesen a szocialistákhoz kapcsolódó eszmék. A magyar pártpalettán egyedül az SZDSZ képvisel antiklerikális - azonban korántsem vallásellenes - politikát. Ennek oka - véli a politológus - elsősorban az, hogy a liberális párt ezzel próbál elkülönülni a gyűjtőpárttá formálódó MSZP-től. Mint mondja: a liberálisok szavazótáborát a szocialisták csökkentették azzal, hogy gyakorlatilag majd mindent átvettek az SZDSZ-től, ezért a párt olyan eszközzel kénytelen élni, amelyet a koalíciós partner - éppen széles rétegeket megszólítani képes volta miatt - nem tehet magáévá anélkül, hogy táborát veszélyeztetné. Az egyházak elleni fellépésre - mondja a politológus - jellemzően erőteljes jobboldali válaszok érkeznek, amelyek egy részét a liberális párt egyenesen kódolt antiszemitizmusként értékeli: ezzel pedig „összehozza”, erősíti bázisát. Áder szerint Gyurcsány a szélkakas „A Gyurcsány-kormány nem hajlandó az embereket érintő legfontosabb kérdésekre garanciát adni, ezért 2006-ban kormányváltásra van szükség ahhoz, hogy ebben változás történjen” - jelentette ki tegnap Áder János. A Fidesz frakcióvezetője szerint a kormányváltás az egyetlen garancia arra, hogy a 13. havi nyugdíj értékállósága garantált legyen, az áremelkedés ütemét meg lehessen fékezni, az áfát a vállalkozók időben visszakapják, a panelfelújítási program folytatódjon, és a gyermekek utáni adókedvezményt ismét igénybe lehessen venni. Áder szerint a Gallup felmérése is bizonyítja, hogy a választópolgárok többsége egyetért a garanciatörvény kezdeményezéseivel. A fideszes honatya szerint az egyik legélesebb támadás a családtámogatási rendszert érte, pedig 2002-ben a szocialisták a rendszer megőrzését és kiszélesítését ígérték. „Ezért Gyurcsány Ferencet és Lendvai Ildikót is kitüntethetnénk a nagy szélkakasérdemérem első fokozatával” - mondta Áder János. ■ Éber Sándor 2005. NOVEMBER 19., SZOMBAT Ismét szóba állt egymással David és Orbán Másfél év után szerdán újra szóba állt egymással Dávid Ibolya, az MDF és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. A nem hivatalos találkozóról csak annyit lehetett megtudni, hogy a megbeszélésen a jövő évi költségvetés, az eurócsatlakozás és a két párt kapcsolatainak kérdései vetődtek fel. A két pártelnök a Nemzeti Kör rendezvényén találkozott. A két ellenzéki párt között az utóbbi másfél évben mérgesedett el a viszony. Az MDF szerint a Fidesz szította a demokrata fórum belső harcait, hogy „kisgömböc” módjára megsemmisítsék a pártot. A Dávid Ibolyával szembefordult MDF- tagok a Fidesz soraiba álltak. Az MDF-en belül a párt elnökét egyre többen bírálták - például Gémesi György -, hogy kapcsolataik megromlottak a Fideszszel, amelyet már nem neveztek az MDF stratégiai szövetségesének. ■ Éber Sándor Egyházi témák a kampányban AZ elmúlt választásokhoz hasonlóan a szakemberek ismételten azt várják, hogy kampányelemmé minősül a pártok egyházakhoz fűződő viszonya; ugyancsak a választási harc része lesz a templomokban folyó vélt vagy valós kampánytevékenység. Mivel a magyar lakosság több mint háromnegyede - a tényleges vallásgyakorlástól figgetlenül - kereszténynek vallja magát, egyértelmű, hogy a választások szempontjából sok múlhat a felekezetek álláspontján. Míg Európában a gyakorló vallásos réteg csökken, addig Kelet-Európábán és hazánkban is nő: várhatóan a teljes népesség 15 százalékánál áll majd meg a folyamat. Decembertől visszaveszik a lejárt gyógyszert Decembertől gyűjtik a patikákban a lejárt szavatosságú gyógyszereket. Egy speciálisan erre a célra kialakított edénybe lehet majd bedobni a feleslegessé vált orvosságokat. Zalai Károly, a Magyar Gyógyszerész Kamara alelnöke a Független Hírügynökségnek elmondta: mennyiségtől függetlenül minden patikában kötelesek lesznek visszavenni a gyógyszerhulladékot. A patika vezetője azt azonban eldöntheti, hogy a vásárlótérben helyezi-e el az edényt, vagy a patikusok veszik át és dobják majd ki a feleslegesé vált gyógyszerkészítményeket - tette hozzá a kamarai alelnök. ■ Sz. Sz. Duplázná a bébikötvény összegét az SZDSZ Az SZDSZ az Országgyűlés elé terjeszti a bébikötvény bevezetésére vonatkozó törvényjavaslatát, amely szerint január 1-jétől minden hazai újszülött százezer forintos életkezdési támogatást kapna az államtól. A kamatokkal gyarapodó összeget a jogosult csak nagykorúvá válásakor vehetné fel. A rászorultsági elvet nélkülöző kezdeményezés megvalósulásához a párt számításai szerint 9,5 milliárd forintra lenne szükség. Ha a parlamenti többség megszavazza a liberálisok által előterjesztett törvénytervezetet, akkor a jövő évi költségvetést is módosítani kell, mivel a kormány eddigi terveiben csak ötvenezres kötvény szerepelt. A bejelentésre a kormányszóvivői iroda tegnapi tájékoztatása szerint a kabinet több lehetőséget is vizsgál, így a bébikötvény mértékéről egyelőre különböző számítások folynak. A családi pótlék osztásánál azonban rászorultsági szempontokat érvényesítene a liberális párt. Az SZDSZ szerint nincs szükségük ilyen állami támogatásra azoknak a családoknak, ahol az egyik szülő havi jövedelme meghaladja a bruttó egymillió forintot. A költségvetésben így felszabaduló évi egymilliárd forintot pedig a legszegényebb családok számára csoportosítanák át. ■ Vég Márton Figyelemfelhívó virrasztás Hajléktalanokkal együtt Virrasztónak tegnap este Budapesten, a Nyugati téri aluljáróban olyanok is, akiknek van fedél a fejük fölött, de együttéreznek azokkal, akiknek nincs. A figyelemfelkeltő demonstrációval az aktivisták azt szeretnék elérni, hogy a mindenkori kormány több pénzt költsön a probléma rendezésére, és szüntesse be a kilakoltatásokat, amelyek szerintük súlyosbítják a helyzetet.
