Tolnai Népújság, 2005. november (16. évfolyam, 256-280. szám)
2005-11-19 / 271. szám
2005. NOVEMBER 19., SZOMBAT 7 VILÁGTÜKÖR A dél-koreai Puszanban vízágyúkat is bevetettek a tüntető rizstermelők ellen, akik George W. Bush amerikai elnök fejét követelték Utcai harcok Dél-Koreában puszan: Bush és Putyin Iránról is egyeztetett Több ezer tanár vonult az utcára Romániában Bukarestben hatezer, Aradon kétezer tanár vonult tegnap utcára, követelve, hogy a kormány folytassa a szakszervezetekkel félbeszakított tárgyalásokat. Több más romániai városban hasonló tüntetések zajlottak. Calin Popescu Tariceanu a délelőtti tüntetést követően felhívással fordult a pedagógusokhoz, ismét arra kérve őket, függesszék fel a sztrájkot, cserébe pedig a tárgyalások folytatását ígérte. A bukaresti bíróság tegnap úgy döntött, egyelőre felfüggeszti az oktatási minisztérium keresetének megtárgyalását, amiben a tárca a sztrájk törvénytelenségének megállapítását szerette volna elérni. A szakszervezetek úgy értékelték a bíróság döntését, mint méltányos ítéletet, egyúttal pedig kijelentették: folytatják a romániai oktatási rendszer egészét megbénító sztrájkot. ■ Lukács János, Kolozsvár Montenegró és Koszovó is küzd a függetlenségért Rövid időn belül Koszovó és Montenegró is függetlenné válhat. A tartomány jogállásáról hamarosan megkezdődnek a tárgyalások. Belgrád éles hangon kelt ki Koszovó függetlensége ellen, a szerb parlament határozatokban mondta ki, hogy a tartomány Szerbia része. Ugyanakkor a pristinai parlament nagy többséggel elutasította a határozatot. A tartományt újra erőszakhullám fenyegeti. Csütörtökön több helyen is robbantásos merényletek történtek. Tegnap pedig egy kevéssé ismert, ám a hangját egyre gyakrabban hallató koszovói albán szélsőséges szervezet, a Hadsereg Koszovó Függetlenségéért (UPK) a főváros, Pristina elleni támadással fenyegetőzött. Montenegró, a kisebbik jugoszláv tagköztársaság jövő év elején népszavazást tart a függetlenségről, és 2006 júliusában ki is kiálthatja azt. ■ F. K. A dél-koreai város rendőreinek meggyűlt a bajuk a Bush-ellenes tüntetőkkel, akik az amerikai elnök fejét követelték. Farkas Károly A dél-koreai Puszan kikötővárosban tegnap 21 állam- és kormányfő vett részt az Ázsiai és Csendesóceáni Gazdasági Együttműködés Szervezet (APEC) ülésén. A találkozót 30 ezer rohamrendőr és tengeri blokád védelmezi. Mindennek ellenére mintegy 4000 tüntető szabályos utcai harcot vívott a rendőrséggel. A tüntetők gerincét azok a dél-koreai földművesek alkották, akik a rizsfelvásárlás liberalizálása ellen tiltakoztak. A többi demonstrálót főként egy államfő, az amerikai elnök, George W. Bush neve irritálta. „Engedjetek, hadd kapjuk el Busht!” - skandálták a tüntetők a Reuters hírügynökség jelentése szerint. A rendőrség konténerekből épített barikádokkal zárta le az utcákat, de a tüntetők, keresztülmásztak a hevenyészett akadályon és megkíséreltek bevonulni a lezárt területre. A rendőrség ekkor vízágyúkat vetett be, hogy szétoszlassa a tömeget. Míg a tüntetők a további liberalizáció ellen tiltakoztak, az ázsiai országok vezetői éppen ezért emelték fel szavukat. Az APEC korábban felszólította az Európai Uniót, hogy tegyen több engedményt a világkereskedelem liberalizációjáról folyó tárgyalásokon. A csoport tagjai azt remélik, hogy sikerül lökést adniuk az elakadt szabadkereskedelmi tárgyalásoknak a jövő havi, Hongkongban rendezendő kereskedelmi csúcs előtt. Az amerikai elnök és 20 másik állam-, illetve kormányfő részvételével zajló dél-koreai fórumon tárgyaltak a madárinfluenza elleni hatékony fellépés esélyeiről és az észak-koreai atomprogramról is. Az amerikai és az orosz elnök találkozóján George Bush támogatást kért Vlagyimir Putyintól ahhoz, hogy Irán ne juthasson atomfegyverhez, és javasolta: közösen győzzék meg Észak-Koreát arról, hogy mondjon le atomfegyverkezési programjáról. Az amerikai küldöttség egy magas rangú tisztségviselője közölte, hogy Bush aggodalmának adott hangot az oroszországi politikai hatalom központosítása miatt. Bush elnök egy kellemetlen meglepetést is elkönyvelhetett. A csúcs kezdete előtt röviddel ugyanis Dél-Korea bejelentette, hogy kivonja Irakba küldött csapatai egyharmadát, azaz mintegy 1000 főt. Egy Bush elnökkel utazó fehér házi illetékes azt mondta, hogy Washingtont nem tájékoztatták a döntésről. Csütörtökön Bush elnök még méltatta Dél-Koreát az iraki háborúban való részvétele miatt. Menekültek holttestei Szicília partjainál az olasz hatóságok kilenc emigráns holttestére bukkantak Szicília délkeleti partszakaszánál, akik vízbe fulladtak, miközben megpróbáltak kiúszni a partra Scicli di Pozzallo közelében, miután csónakjuk zátonyra futott. Körülbelül 160 túlélőt már megtaláltak a szárazföldön, de további harmincat eltűntként tartanak számon. CIA-terrorelhárító központok Európában titkos műveleti központokat hozott létre az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) Európa, Ázsia és a Közel-Kelet több mint két tucat országában - írja a The Washington Post. A terroristák elfogására specializálódott központok az írás szerint nem azonosak a „Fekete telepek” néven emlegetett titkos CIA-börtönökkel. Halálos is lehet az influenzaoltás a madárinfluenza ellen leghatékonyabbnak tartott Tamiflu nevű szerrel kezelték azt a 12 gyermeket, aki belehalt a szer mellékhatásaiba Japánban. Legutóbb két fiatal vesztette életét, egy 17 éves fiú négy órával, egy 14 éves tinédzser pedig két órával a Tamiflu védőoltás beadása után. További 32 esetet vizsgálnak, amikor a Tamifluval kezelt gyermekeknél hallucináció lépett fel. A kormányfő nyerte a Srí Lanka-i választásokat mahihda radzsapaksze kormányfő nyerte a Sri Lankán tartott elnökválasztásokat, miután az előzetes hivatalos eredmények szerint a voksok több mint ötven százalékát szerezte meg. @ további hírek: www.reggel.hu Busht még az ág is húzza NEHÉZ IDŐSZAKOT ÉL ÁT az amerikai elnök. Az amerikai képviselőházban még saját pártjának tagjai is ellene fordultak, íg}' a demokraták és a republikánusok együtt torpedózták meg a költségvetési megszorításokat. Bush ugyanis radikálisan csökkentette a szociális kiadásokat. Ez valószínűleg nem tesz jót az elnök népszerűségének, ami soha nem volt még ilyen alacsony. Az amerikaiak mindössze 34 százaléka elégedett az elnökkel A leszálló tendenciát mutatja, hogy az elnök munkáját kedvezően megítélek aránya a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után 88, 2002 novemberében 65, 2003 végén 50, tavaly novemberben ugyancsak 50, idén júniusban 45, augusztusban pedig már csak 40 százalékot tett ki a felmérésekben. Irakban tombol az erőszak Újabb robbanássorozat rázta meg Irakot. Hanákin városában két, síiták által látogatott mecset ellen követtek el merényletet, míg Bagdadban a kínzásairól hírhedt belügyi bunker közelében kettős autós öngyilkos merénylet szedte áldozatait. Hanákinban három öngyilkos merénylő a testére erősített robbanószerkezettel hatolt be a két imaházba. A tartomány kormányzója szerint az áldozatok száma 55-re tehető, és 62-en sebesültek meg, de sajtóértesülések szerint a halottak száma a 100-at is meghaladja. A robbantások a reggeli ima közben történtek, amikor a mecsetek zsúfolásig tele voltak. Az utóbbi hetekben egyre több síita mecsetet és központot ért támadás. A latin-amerikai szuperpáros végső csapást mért az Egyesült Államokra. Hugo Chávez gyilkosnak nevezte George W. Bush amerikai elnököt, a vasárnaponként saját tévéshow-jában parádézó venezuelai elnök egyetlen szövetségese, Fidel Castro pedig személyesen tagadta a Parkinson-kórjáról szóló híreszteléseket. Tette mindezt egy ötórás beszédben, amely két dolgot jelezhet: a kubai elnök tényleg nem szenved a többek között mozgás- és beszédzavarral járó idegrendszeri betegségben, vagy tényleg lehet embert klónozni. Igaz, időközben az is napvilágra került, hogy a betegség hírét keltő CIA is a 79 éves Castro közszereplései alapján állította fel diagnózisát. Vagyis a tudományos alaposság épp annyira kizárható, mint Chávez ítéletében, amely szerint „Washingtont egy őrült vezeti”. Más kérdés, hogy a kubai elnök a havannai egyetem fiataljait győzködte arról, hogy a forradalomhoz hasonlóan ő is elpusztíthatatlan, a világ ötödik legnagyobb olajszállítójának számító Venezuela’ első embere azonban dél-amerikai vezetők előtt fejtegette az „imperialista” Bush-vezetésről szóló véleményét. Nem utolsósorban azzal a céllal, hogy a karibi országoknak felnyissa a szemét, rávezetve őket arra: az amerikai dominancia megtörésével nem csak Caracas, de ők is nyernek. Petrocaribe névre keresztelt tervének lényege: a világpiaci árnál olcsóbban juthatna hozzá tizenöt karibi ország az olajhoz. Méghozzá úgy, hogy amint ötven dollár fölé emelkedik a hordónkénti ár, Venezuela a felár negyven százalékát elengedi. A felajánlásnál már csak Castro reagálása volt megindítóbb: a kubai elnök a regionális szolidaritás további erősítése irányában tett fontos lépésként értékelte a baráti ország kincstárát vélhetően tovább hizlaló üzlet tervét. ■ Gy. M. Castro él és virul
