Tolnai Népújság, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-05 / 233. szám
6 HAZAI TÜKÖR mmmmmmwmMwmmMmmMmmmmmmmmmmMmmmmmm TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. OKTÓBER 5., SZERDA 1 UH M i IMIISM WM M K W -.íPártvezetők a vajdasági magyarok biztonságáért ■Aßhárom parlamenti párt vezetőivel tár- W" gyalt tegnap budapesti látogatásán Borisz Tadics szerb K = államfő. Az elnökkel egymás után találkozó Hiller István (MSZP), Orbán Viktor (Fidesz) és Dávid ibolya (MDF) egyetértettek abban, hogy mielőbbi határozott fellépésre van szükség a vajdasági magyarokat ért atrocitások rendezése ügyében. Sátoraljaújhelyen perlik a műtősök a kórházat beperelte a munkaügyi bíróságon a sátoraljaújhelyi Erzsébet kórház vezetését a sebészet és a szülészet tizenhét műtőse. A dolgozók szerint a kiemelt ügyeleti díj járt volna nekik a per tárgyául szolgáló időszakban. Perelnek azért is, mert szerintük hosszú időn keresztül nem biztosítottak számukra a pihenőnapon végzett ügyeleti munka után másik pihenőnapot. Kamerákkal figyelik, ki járt a boncteremben úi biztonsági intézkedéseket léptetnek életbe a Debreceni Egyetem kórboncta- nán azután, hogy tavasszal egy norvég televíziós csatorna azt állította, a hallgatók engedély nélkül emberi szerveket vihettek ki onnan, és tanítási időn kívül boncoltak. Megkezdi működését egy csipkártyás beléptető rendszer, amivel azonosítható lesz, ki mikor járt a boncteremben. Videokamerákat is felszereltek a helyiségben, amelyek oktatási időn kívül működnek majd. Helyreigazítás A Tolna Megyei Bíróság a DUNA Televízió Rt. és társai sajtóhelyreigazítás iránti keresetének részben helyt adva lapunkat az alábbi helyreigazító közlemény közzétételére kötelezte, míg az itt megjelentetteket meghaladó kereseti követelésüket pedig elutasította. „A Tolnai Népújság 2005. június 16. napján megjelent lapszámában valótlanul állítottuk, hogy a Duna Televízió Rt. székházában japánkert készül. Ténylegesen ilyen beruházás nincs folyamatban. Valótlan állítás, hogy Pomezanski Györgynek a köztársaságielnök-választáskor a rendkívüli híradó késedelmes sugárzásában szerepe lett volna. Valótlan állítás, hogy a külső produceri irodákhoz befolyó gyártási pénzek miatt a Duna Televízió Rt. gazdálkodása követ- heteüen. Ténylegesen a Duna Televízió Rt. gazdálkodása a külső produceri irodákétól függeüen. Cselényi László elnök nem az általa már megrendezett kész alkotásokra kötött sugárzási szerződést, hanem az ORTT pályázatán nyertes filmgyártó cégek alkotásainak rendezését vállalta, melyekre a Duna Televízió Rt. bemutatásra szóló megállapodást kötött a pályázókkal.” Nem az ügynöktörvényre alkotmánybíróság A közszereplők körének kiterjesztése a megoldás? A teljes nyilvánosságot szorgalmazó ügynöktörvény alkotmányellenes, mivel sérti a személyes adatok védelmét - állapította meg az Alkotmánybíróság. Éber Sándor Az alaptörvénybe ütközőnek találta az Alkotmány- bíróság (Ab) az ügynök- törvény módosításának egyes paragrafusait. A taláros testület szerint a jogszabály azon passzusai törvényellenesek, melyek szerint a személyes adatok védelme nélkül bárki által megismerhetővé, hozzáférhetővé teszik az elmúlt rendszer titkosszolgálatainál dolgozott személyek adatait. Az Ab szerint nincs olyan alkotmányos cél, még önmagában a közérdek sem, melynek elérése indokolttá tenné a teljes nyilvánosságra hozatallal járó személyiségi jog korlátozást. A megfigyeltek ugyanis - mondja az Ab - a módosítás nélkül is megismerhetik a velük összefüggésbe hozható hálózati személyekről az azonosításhoz szükséges adatokat. Az Ab azt is megállapította, hogy a történeti levéltár honlapjára csak akkor lehet a személyes adatokat tartalmazó iratokat feltenni, ha a közzétételt olyan eljárás előzi meg, amely sza- vatolja azok valódiságát. Az ügynöktörvény módosítását hosszas vajúdás után május 30-án fogadta el a parlament. Az MSZP-SZDSZ koalíció megszavazta a javaslatot, az MDF nem, a Fidesz pedig tartózkodott. A törvényt azonban nem hirdették ki: Mádl Ferenc köztársasági elnök ugyanis még júniusban kifogásolta, hogy a törvény alkotmányos indok nélkül korlátozza az érintettek személyes adatainak védelmét. A szocialista-szabad demokrata frakció javasolta, hogy az államfő kérjen alkotmányossági kontrollt a taláros testülettől. Az Igazságügyi Minisztérium úgy foglalt állást, hogy ha minden, állambiztosági szervekkel együttműködő személy kilétét megismerhetővé akarják tenni, akkor ahhoz alkotmánymódosításra van szükség. Az alaptörvényt e szerint úgy Továbbra is az irattárakban marad a dossziék többsége Új jogszabály helyett módosítás az adatvédelmi biztos korábban kételyeit fejezte ki az ügynöktörvény alkotmányosságával kapcsolatban, így üdvözölte az Alkotmánybíróság döntését. Péterfalvi Attila szerint nincs szükség újabb ügynöktörvényre, esetleg a levéltári törvényt lehetne pontosítani. A jelenleg hatályos törvény ugyanis biztosítja az információs kárpótlást a megfigyeltek részére, a kutatóknak a kutatás lehetőségét, a közszereplők részére pedig a teljes nyilvánosságot. „Az Alkotmánybíróság korrekt, következetes döntést hozott" - nyilatkozott lapunknak kolláth György alkotmányjogász. A taláros testület korábban megállapította, hogy a politikai közélet szereplőinek szőkébb a magánélete. Kolláth szerint azonban káros lenne, ha minden magánemberről szabadon lehetne információkat gyűjteni. Értelmetlennek tartaná az aktuálpolitikai kérdések miatt az alkotmánymódosítást is. * kellett volna módosítani, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog terjedjen ki a múlt megismeréséhez szükséges adatokra. Az alkotmányba kellett volna kerülnie annak, hogy nyilvánosak legyenek azok személyi adatai, akik 1990 február 15-e előtt az állambiztonsági szolgálatokkal együttműködtek, illetve alkalmazásukban álltak. „A várakozásnak megfelelő döntést hozott az Alkotmánybíróság” - mondta lapunknak Fodor Gábor. Az SZDSZ frakcióvezető-helyettese szerint a közszereplők körét kellene kiterjeszteni, ezt a szabad demokraták már az ügynöktörvény korai tervezeteinél is hangoztatták. A szabad demokraták újra be fogják nyújtani az erről szóló törvény- javaslatot. „Az MSZP a teljes nyilvánosságot támogatta az ügynökügyben, a múlt megismerése ugyanis közérdek” - közölte érdeklődésünkre Tóth Károly, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista alelnöke. Ezért kezdeményeztek alkotmánymódosítást, de az nem kapta meg a szükséges többséget. „Az MSZP mindent megtett, hogy megis- merhetőek legyenek a történeti levéltár állambiztonsági iratai, most a többi párton a sor” - hangoztatta a képviselő. „A kormányoldal tudatos, szándékos alkotmánysértést követett el, mivel a beterjesztők is tudták, hogy a javaslat az alaptörvénybe ütközik” - mondta kérdésünkre Répássy Róbert. A Fidesz frakcióvezető-helyettese emlékeztetett, hogy nem kívántak asszisztálni mindehhez, ezért tartózkodtak a szavazásnál. Répássy szerint a közszereplők fogalmának tisztázása lendíthetné át az ügynöktörvényt a holtponton. „Az MDF azért nem szavazta meg az ügynöktörvényt, mivel alkotmányellenesnek tartotta azt” - emlékeztetett Herényi Károly frakcióvezető. Az MDF ez ügyben továbbra sem fogja támogatni az alkotmány módosítását. Tízmilliárd a legszegényebb térségeknek A negyvennyolc leghátrányosabb helyzetű kistérség tízmilliárd forint plusztámogatást kap 2006-ban - jelentette be Lam- perth Mónika belügyminiszter tegnap. A döntés 1,5 millió embert érinthet, a kiemelkedően hátrányos helyzetben lévő keletmagyarországi térségek mellett például Szigetvárt Baranyában, Tabot Somogybán, Tamásit Tolnában, Mezőkovácsházát Békésben és Heves városát Heves megyében. A kistérségek ösztönző támogatásai két év alatt 7,7 milliárd- ról 15,4 milliárdra emelkedtek - derült ki a tegnap összehívott Kistérségi Kerékasztalnál. Ez az összeg azonban még mindig kevés, háromszor ennyi kellene, még akkor is, ha az emelés eleve áttörést jelent. Ha ugyanis a tízmilliárd pluszt osztják a negyvennyolccal, vagyis a hátrányos helyzetű kistérségek számával, abból mindössze egy-két kilométer utat tud megépíteni magának egy kistérség - számolt a vitán Schmidt lenő, Tab polgár- mestere, a koppányvölgyi mintatársulás elnöke. „Nemcsak képzésre, néha még pszichológusra is szüksége lenne a kistérségek vezetőinek, hogy a napi haragokon felül tudjanak emelkedni” - mondta Rechnitzer lános professzor, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatási Központjának igazgatója. A térségekhez tartozó falvak között szerinte nem lehet tökéletes az elosztás. A professzor úgy látja, hogy a polgármesterek húsz százaléka kistérség-párti, ugyanennyi ellene van, hatvan százalék pedig kivár. A vitán kiderült, hogy egyre többen vannak, akik a „járás” elnevezés visszahozását is szeretnék elérni, mert kifejező magyar szó. A belügyminiszter kijelentette: ezt politikusként nem támogathatja, szerinte meg kell tartani a kistérség szót, vagy keresni kell jobbat. ■ Izing Antal Lamperth: tízmilliárd pluszpénz Brüsszelbe mentek a tűzoltók vita A belügyi tárca nem fizetne túlórát a lánglovagoknak Hatezer oktatásban dolgozót bocsátottak el? Mintegy negyven magyar tűzoltó indult Brüsszelbe, hogy ott az Európai Parlament elnökének petíciót nyújtsanak át. Mint azt lapunknak Nagy Gábor, a Fővárosi Tűzoltók Szakszervezetének elnöke elmondta, az akciótól azt remélik, hogy sikerül bevezetni a 40 órás munkahetet. „Ma egy tűzoltó hetente átlago- san 54 órát dolgozik. Nem szeretnénk mást, csak azt, hogy 40 óra legyen a heti szolgálati idő, és ami e fölé esik, az minősüljön túlórának, és eszerint is fizessék meg” - mondta Nagy Gábor. Ez tűzoltónként évente mintegy 400 Egy tiszthelyettes 130 ezret keres ezer forint többletkiadást jelentene az államnak. A tűzoltók hajlanak a megegyezésre, így 48 órára csökkenne a munkaidejük, de a tárca egyelőre nem hajlandó kifizetni a túlórákat. A Belügyminisztérium (BM) közleménye szerint a 45 százalékos veszélyességi pótlék bevezetésével a vonuló tűzoltók jövedelme jelentősen nőtt. Az illetményalap emelése és a szolgálati időpótlék bevezetése pedig tovább növeli majd. A szolgálati idő csökkentése a szakemberhiány miatt csak fokozatosan történhet meg. ■ F. K. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) felmérése szerint a települések harminc százaléka kényszerült oktatásban dolgozót elbocsátani: a kérdőívekre válaszoló településeken augusztus végéig 1573 munkavállalótól váltak meg. Kerpen Gábor, a szervezet elnöke szerint, ha az adatokat az összes településre kivetítik, akkor a helyhatóságok megközelítőleg hatezer szakalkalmazottat bocsátottak el. A PDSZ ennek az okát abban látja, hogy az állam a költségek csak mintegy 60 százalékát fedezi a korábbi 90 százalékkal szemben. A képzési költségek kilencven százalékának fedezési kötelezettsége szerintük a közoktatási törvényből is kikerült. A szervezet szerint a szeptemberi béremelések fedezetét sem kapták meg a fenntartók, valamint olyan juttatásokat csökkentettek, mint például a nyelvpótlék vagy a tankönyvvásárlási hozzájárulás. „így állhatott elő a helyzet, hogy bár volt béremelés, végeredményben mégsem kapnak többet a közalkalmazottak” - mondta Kerpen Gábor. ■ Farkas K. i A
