Tolnai Népújság, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-02 / 205. szám

2005. SZEPTEMBER 2., PÉNTEK 6 HAZAI TÜKÖR Minimálbér: 63 ezer forint költségvetés A megszorítások csak a minisztériumokat érintik Biztonságos, igazságos lesz a jövő évi költségvetés, jelezte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A minisztériumoknak megszorításokra kell számítaniuk. Nyugdíj- és béremelés, autópálya-építés, adó- csökkentés szerepel a jö­vő évi költségvetésben a leépítések és megszorí­tások mellett. Farkas Károly „2006-ban nem választási költ­ségvetés készül. A jövő évi büdzsé a biztonság, igazságos­ság és a bátorság költségvetése lesz” - emelte ki tegnap Gyur­csány Ferenc miniszterelnök. A kormány számításai szerint 2005-ben és 2006-ban egyaránt tíz-tizenkét százalékkal nő az export, és idén 3,5-4, jövőre pedig négy százalékkal nő a bruttó hazai termék (GDP). Az infláció csökken, Gyurcsány Ferenc szerint az árak jövőre kevesebb mint két százalékkal növekednek. A miniszterelnök kiemelte, 2006-tól 20 százalékra csökken a 25 százalékos áfa, a személyi jövedelemadó legfelső kulcsa, valamint jövő novembertől meg­szűnik az egészségügyi hozzájá­rulás. A családtámogatás átala­kítása és emelése miatt az érintettek 30 milliárddal több pénzt, összességében mintegy 338 milliárd forintot kapnak. „az ügy inkább mínuszos, mint pluszos” - fogalmazott Kovács Árpád ÁSZ-elnök az áfa­visszatartás költségvetésre tett rossz hatásával kapcsolatban, miután a számvevőszék befejez­te a tavalyi költségvetés végre­hajtásának ellenőrzését. Az ÁSZ-jelentés szerint az áfa­bevételek 177,2 milliárd forin­tos hiánya már 2004 első há­Emelkedik a minimálbér ösz- szege is. Kezdeményezik, hogy 2006-ban a szakképzettség nél­kül végezhető munkáért 63 ezer forint járjon, a szakképzettek fi­zetése 70 ezer, a diplomásoké 77 ezer legyen. Az adómentességet azonban csak 63 ezer forintig ga­rantálná a kormány. Rekordösszegt, 418 milliárd forint jut agrártámogatásra, eb­rom negyedévében várható volt, beavatkozás nélkül pedig elérte volna a 304 milliárdot is. tavaly Magyarország több pénzt fizetett az EU-nak, mintameny­nyi támogatást kapott - álla­pítja meg a jelentés. A kormány 76 milliárdos pluszról beszélt, ám a kifizetések csúszása miatt az év végi mérleg 27 milliárdos hiányt mutat az EU felé. bői mintegy 250 milliárd forint­nyi összeget tesz ki az unió által fizetett földalapú támogatás. „2006-ban 266 kilométer autó­pályát adunk majd át” - ígérte Gyurcsány Ferenc, és hozzátette, 260 kilométernyi gyorsforgalmi út megépítését tervezik. Komoly megszorításokra is számítaniuk kell a minisztériu­moknak: mintegy 300 milliárd forinttal kevesebbet kapnak mű­ködési költségükre. Veres János kiemelte, nem számolnak leépí­tésekkel, de nem zárta ki a lehe­tőséget. „Sodródás, bizonytalanság és túlélés jellemzi a költségvetést- mondta lapunknak Varga Mihály volt pénzügyminiszter.- Semmi garanciát nem látunk arra, hogy a tervezett hiány tartható lesz, és a kormány nem foglalkozik alapvető gazdasági problémákkal” - emelte ki teg­nap a fideszes politikus. A Fidesz Csintalant indítja Hiller ellen információink szerint Csin­talan Sándor volt MSZP al- elnököt indítaná a Fidesz országgyűlési képviselője­löltként abban a körzetben, ahol Hiller István MSZP- elnök méretteti meg magát. Földesi Gyula, a választó- körzet fideszes elnöke la­punknak elmondta: még nincs döntés, hogy kit állí­tanak ki Hillerrel szemben. Lábady nem járult hozzá jelöléséhez lábady tamás nem vállalja alkotmánybírói újraválasz­tását, mert jelölése hozzájá­rulása nélkül történt. Az al­kotmánybírákat négypárti döntés alapján jelölik. Fo­dor Gábor (SZDSZ) szerint ez a rendszer azért rossz, mert a bírák döntéseiknél esetleg azt is mérlegelnék, hogy újraválasztják-e őket. A Magyar Rádió visszatartott milliói gellert Kis Gábor, a Ma­gyar Rádió Közalapítvány szocialista elnöke súlyos jogsértést követett el, ami­kor a rádiónak augusztus­ban járó 650 millió forint­ból 256 milliót két hétig visszatartott - állapította meg az alapítvány ellenőrző testületé. Megpróbálják elkerülni a leépítéseket valószínűleg lesznek elbocsátások a Nemzeti Kul­turális Örökség Miniszté­riumánál - mondta Bozóki András miniszter. Elkerülé­sére igyekeznek csökkente­ni a megbízási szerződése­sek számát és a reprezentá­ciós kiadásokat - mondta lapunknak Olt Boglárka, az NKÖM sajtosa. Béremelések: egymással vitázó pedagógusok Trükköznek a tankönyvkiadók matek Nyereségvágyból elkövetett apró változtatások A számvevőszék elmarasztalja az ÁPV Rt döntéseit Vitába keveredett egymással két pedagógus-szakszervezet a jövő évi béremelések ügyé­ben. Amíg a Pedagógusok De­mokratikus Szakszervezete korábban legalább tíz százalé­kos keresménynövelést köve­telt jövőre, addig ezt a bejelen­tést elhibázottnak tartja a Pe­dagógus Szakszervezet (PSZ). Varga László elnök lapunknak elmondta: béremelés ügyében először tárgyalni kell a kor­mánnyal, és a szükséges infor­mációk birtokában lehet benyújtani a követeléseket. A szakszervezet 2006-ra elvár­ja, hogy az adóreform kedvező hatásával együtt a béremelés ne csak ellensúlyozza az inflá­ciót, hanem reálérték-növeke­dést is eredményezzen. A13. havi illetmény kapcsán Varga kiemelte: az nem szűnt meg, csak átalakult, de a köz- alkalmazottak 2004-re vonat­kozóan egyhavi bért elveszítet­tek. Ez visszajár - tette hozzá. Kifejtette: a pénzt visszaadhat­ja úgy a kormány, hogy beve­zet egy tizennegyedik havi, év­ről évre szakaszosan növekvő keresetelemet. ■ Sz. Sz. Több iskolában panaszkodnak a pedagógusok, hogy évről évre meg kell vásárolniuk egyes tan­könyveket olykor minimális vál­toztatások miatt. A tankönyv- kiadók olykor csak átszerkesz­tik a kiadványokat, vagy csak néhány oldalt módosítanak ben­ne. Az oldalszámok azonban így eltolódnak, s ha nem veszik meg az új tankönyvet, akkor nem tud­nak együtt haladni a diákokkal. Az állam korábban minden tanévkezdésnél 14 ezer forintot juttatott a tanároknak szak­könyvvásárlásra, de 2005-től ez megszűnt. A módosítás annyi­ból áll, hogy a támogatást az ön- kormányzatok fizethetik, de a rendelet nem kötelező érvényű, így gyakran a pedagógusoknak kell megvenniük a tankönyve­ket. Egyes iskolákban a tan­könyvtámogatásra kapott nor­matíva könyvtárnak járó részé­ből veszik meg a tanároknak a könyveket, amelynek költsége több százezer forint is lehet. Szakmáry Klára: sokszor csak minimálisak a változások a tankönyvekben „Rendszeresen előfordul, hogy évről évre változnak a tanköny­vek - mondta lapunknak Szak­máry Klára gimnáziumi tanár.- 2003-ban a Nemzeti Alaptan­terv megváltoztatása miatt ad­tak ki új könyveket, tavaly a szerzői jogról szóló törvény vál­tozott, ezért kellett például az irodalmi szöveggyűjteményben változtatásokat végrehajtani. Volt olyan tankönyv, ami csak annyiban változott, hogy egy táb­lázat kimaradt belőle, ami a ta­valyi évben még benne volt”- mondta a könyvtáros tanár. Reményfy Tamás, a Mozaik Kiadó műszaki igazgatója is tud olyan esetről, amikor a kiadót csak a nyereségvágy motiválta a tankönyv megváltoztatására. „Mi szerencsére nem szorulunk rá ilyen trükkökre” - hangsú­lyozta az igazgató. Elismerte, hogy az elmúlt években sokszor kellett változtatni a tankönyvek tartalmán. „Már a negyedik tan­tervnél tartunk néhány év alatt, máskor a minisztérium kér vál­toztatásokat, ilyenkor természe­tesen át kell alakítanunk a köny­veket”- mondta Reményfy. ■ É. S. - F. K. Hibás döntéseket is hozott az Ál­lami Privatizációs és Vagyonke­zelő Rt., ezért személyi felelős- ségrevonásokat is javasolt a pénzügyminiszternek az Állami Számvevőszék - jelentette be Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke az ÁPV Rt. 2004. évi működéséről szóló jelentés ismertetésekor. Az ÁPV Rt. a törvények és a sza­bályzatok alapján végezte tevé­kenységét, de néhányszor kifo­gásolható módon járt el. A priva­tizációs eljárások következetes­sége erősen megkérdőjelezhető, példaként a Nemzeti Tankönyv- kiadó Rt. magánosítását említet­te. A Bábolna Rt. magánosítá­sakor mintegy tízmilliárd forin­tos vagyonvesztés következett be. Az Állami Számvevőszék je­lentése szerint a Budapest Airport Rt. értékesítése bizonyos kockázatokat hordoz, mivel a társaságnak nincs elfogadható vagyonértéke. A Fidesz szerint az ÁSZ-je­lentés megerősíti az eddigi el­lenzéki kritikákat: az állam- háztartás rendszere széttörede­zett, a kormány eljárása a pri­vatizációban sok esetben szak­mailag rossz volt. ■ É. S. Törvénysértések és meghallgatások a „kémügyben” Súlyos bűncselekmény, de leg­alább jogsértés történt akkor, amikor kikerült a Nemzetbizton­sági Hivatalból (NBH) Magyar Bálint SZDSZ-es oktatási minisz­ter és a kémkedéssel gyanúsított romániai nő közötti telefonbe­szélgetések szövege - jelentette ki Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos. Az Index internetes újság szerdán többoldalas jegyzőköny­vet ismertetett. Ebből következ­tetni lehet arra, hogy a lehallga­tott személyek viszonya több volt egyszerű munkakapcsolatnál. Az adatvédelmi biztos azt is közölte: bár részleteiben nem is­meri az ügyet, ám az feltételez­hető, hogy államtitoksértés vagy a szolgálati titkok megsértése történt, ami súlyos bűncselek­■ Jogsértő volt nyilvános­ságra hozni a miniszter telefonbeszélgetéseit. mény. De enyhébb esetben is a személyes adatokkal való visz- szaélés történhetett, az adatvé­delmi törvényt pedig biztosan megsértették. Radu Timofte, a Román Hír­szerző Szolgálat (SRI) vezérigaz­gatója szerint sem a SRI-nek, sem a Külföldi Hírszerző Szolgá­latnak (SIE) nincs és nem is volt kapcsolata Szatmári Tiborral és feleségével. A SRI felügyeletét el­látó parlamenti vegyes bizottság alelnöke, Verestóy Attila szená­tor szerint hamis célpontok után lövöldözött a sajtó. A Szatmári házaspár egyébként perre ké­szül azok ellen, akik rosszhisze­műen írtak róluk. Tóth Károly, a nemzetbizton­sági bizottság szocialista alelnö­ke azt mondta: a testületnek ha­marosan meg kell hallgatnia Tóth Andrást, titkosszolgálati ál­lamtitkárt arról, hogy milyen eredményei lettek az általa indí­tott vizsgálatnak a kémügyben. Magyar Bálint ügyében nem kívánt megnyilvánulni sem tár­cája, sem pártja. ■ Sz. Sz. - L. J. Ferihegyen sztrájkra készülnek „A munkáltató nem tett érdemi ajánlatot” - mondta lapunknak a Budapest Airport Rt. menedzs­mentjének és sztrájkbizottságá­nak tegnapi egyeztetése után Kovács Zoltán, a sztrájkbizottság tagja. „A bérezéssel, túlmunká­val, a privatizáció menetével kapcsolatos két éve fennálló kö­veteléseinkről jelenleg a vezér- igazgató nem tudta meghatároz­ni, hogy kompetens-e a kérdés­ben” - mondta Kovács. Az ÁPV Rt. nem képviseltette magát a tegnapi tárgyaláson, amelyet ma kilenc órától folytatnak. A cég munkaügyi kifogást emelt az Airport-pályázat kiírá­sával kapcsolatban, a munkál­tató nem egyeztetett az üzemi tanáccsal. „A tulajdonos decem­ber 31-ig vállalja a munkahe­lyek megtartását, később az új tulajdonos dönt 2300 dolgozó jö­vőjéről. Most időszerű a megál­lapodás, ' nem akarunk száz káeftébe kimenni, mert annak tudjuk a végét” - hangoztatta Kovács Zoltán. A munkaválla­lóknak a tárgyalások megkez­dése után hét napig van joguk kétórás figyelmeztető sztrájkot tartani. ■ I. A. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents