Tolnai Népújság, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-02 / 205. szám

7 2005. SZEPTEMBER 2., PÉNTEK VILÁGTÜKÖR New Orleans-i fosztogatók Katrina Három magyar turista segítséget kért a nagykövetségtől Louisianában összeomlott a kommunikáció, a ma­gyar nagykövetség nem tudja felvenni a kapcsola­tot a kinnrekedtekkel. Farkas K. - Gyulay. Z. A pusztító hurrikán után az Egyesült Államok délkeleti ré­szén a mentőegységek megpró­bálnak úrrá lenni a helyzeten. A louisianai nemzeti gárda szó­vivője közölte, hogy a New Or­leans-i sportarénában kisebb tü­zek keletkeztek: a szeméttárolók gyulladtak ki. Gondot okoz, hogy az áradások miatt a tűzfészkek nehezen közelíthetők meg. Az elkövetkező napokban hat­vanezer embert kell kimenekíte­ni, buszokkal, helikopterekkel, repülőgépekkel vagy vasúton. Átmenetileg le kellett állítani a Superdome-ban rekedt harminc­ezer ember kitelepítését. A káosz egyre nagyobb mére­teket ölt. A CNN jelentése sze­rint lövéseket adtak le egy heli­kopterre. A városban haditörvé­nyek vannak érvényben. Az el­öntött utcákon holttestek sodród­nak, a fertőzésveszély miatt az amerikai kormány szükségálla­potot hirdetett. George W. Bush TT-rrj A magasabban fekvő útkereszteződésekre húzódnak a menekülők elnök a katasztrófaterületen fosztogatókkal szemben szigorú eljárást helyezett kilátásba, figyelmeztette az uzsorásokat és a biztosítási csalókat is. Szerdán három magyar turis­ta kért segítséget a washingtoni magyar nagykövetségen. Mind­hárman az elöntött New Orleans- ban rekedtek. A nagykövetség munkatársai telefonon nem tud­ták elérni őket, mivel a városban összeomlott a telekommuniká­ció. A mentésben részt vevő amerikai szervek szerint a há­rom magyar neve felkerült az evakuáltak listájára, de közeleb­bit a nagykövetség munkatársai nem tudtak kideríteni. „Többen keresnek minket Magyarország­ról, akik a városban vagy más katasztrófa sújtotta területen él­nek” - közölte lapunkkal Helyes Imre, a nagykövetség ügyeletes munkatársa. Sem telefonon, sem más eszközzel nem képesek el­érni az esetleg ott rekedteket, bár nevüket és feltételezett tar­tózkodási helyüket minden eset­ben közük az amerikai hatósá­gokkal. „Megbecsülni sem tud­juk, hányán tartózkodhatnak ott, a kommunikáció lehetetlen, még a biztonságos területeken sincs áram azokban a körzetekben” - emelte ki Helyes Imre. Újraírják a történelemkönyveket Moszkva Ahol a szovjetek voltak a megszállók és az SS a felszabadító Az új tanévben egészen más tör­ténelmet tanítanak az ukrán is­kolákban, mint korábban. A gye­rekek immár arról értesülhet­nek, hogy az az Oroszország, amely korábban a fő szövetsé­gesnek számított, valójában Uk­rajna leigázója volt. Az 1932-33. évi nagy éhséget például Moszk­va azért szervezte, hogy „meg­törje a függetlenségre törekvő ukránok akaratát”. Arról, hogy a Volga mentén és a Kaukázusban is ezrével haltak éhen az emberek, a könyvben nem esik szó. A közelmúlt ese­ményeiről is egyéni tálalásban olvashatnak a diákok. Viktor Juscsenko elnök választási győ­zelme a tankönyvek szerint „az egész ukrán nép győzelme, amely gazdagon és boldogan kí­ván élni”. A grúz középiskolások ősszel a többi között megtudhatják, hogy az oroszok mindig nagyhatalmi, hódító politikát foly­tattak, és megakadá­lyozták az egységes Grúzia létrejöttét. A 10. osztályosok a kaukázusi ország függetlenségi nyilat­kozatát tanulmá­nyozzák, amely szerint „azt az időszakot, amelynek során Grú­zia a Szovjetunió része volt, véres terror és elnyomás jellemezte”. Moldova története a legújabb felfogás szerint egyenlő a romá­nok históriájával. Románia - a világ legnagyszerűbb országa, a románok a világ legkiválóbb nemzete, a Hitler által kitünte­tett zsidóirtó Antonescu pedig nagy demokrata volt. Lettország egy nemrég meg­jelent könyv szerint 1940-41-ben meg volt szállva, s a sza­badságot az SS hoz­ta el az országnak. Hasonló szellemben tanítják az észt gye­rekeket is: a legutób­bi nyolc évszázad alatt a kis nem­zet mindig idegen iga alatt nyö­gött, s csak nehezen tudta meg­őrizni ezeréves civilizációját az orosz elnyomókkal szemben. Átírják egyébként az orosz történelemkönyveket is. Oktatói körökben zajos vita folyik arról, mennyire lehet átpolitizált és mennyire legyen „tárgyilagos” a történelemtanítás. A Novije Iz­vesztyija című lap idézi a De­mokratikus Orosz Iskolák Szö­vetségének elnökét, Alekszandr Tubelszkijt: „Míg a kilencvenes években sok tankönyv volt, min­denkinek a szája íze szerint, most bölcs minisztériumunk mást diktál. Először is ne legyen több három tankönyvnél tantár­gyanként. Másodszor: vélemé­nyeztetni kell őket a tudományos akadémiával. Lehet, hogy az akadémia még egy szerinte ob­jektív tankönyvet is ránk erőltet, pedig a történelem soha nem volt objektív - különösen a leg­újabb történelem nem az”. ■ Csák Elemér ■ Más értékelést kap Orosz­ország a volt szovjetköztársa- ságok történe­lemkönyveiben. Elmenekülnek Beszlanból az áldozatok szülei Egész Bagdad gyászolja a tömegpánik áldozatait Virágcsokrot hoztak a gyászolók A beszlani túszdráma első évfor­dulóján az észak-oszétiai város­ban többnapos emlékezés kez­dődött. Tavaly szeptember 1-jén, a tanévnyitón terroristák száll­ták meg a beszlani iskolát, és tú­szul ejtették a benntartózkodó- kat. Összesen ezeregyszáz diá­kot, szülőt, hozzátartozót, tanárt tartottak rettegésben. Három­napos fogvatartás után a külön­leges egységek megtámadták a tanintézetet, és a rohamban több százan meghaltak. A torna- csarnokot hatalmas robbanás rázkódtatta meg, a legtöbb áldo­zatot maga alá temetve. Vlagyi- o. mir Putyin orosz elnök Krasz- | nodarban néhány perces néma £ emlékezésre szólította fel az országot. ■ Gy. Z. Magatehetetlenség és kétségbe­esés uralkodott tegnap Bagdad­ban a mintegy ezer halálos áldo­zatot követelő tömeges pánik ki­törése után egy nappal. Egyesek az egész városban zajló temetési szertartásokra igyekeztek, má­sok a kórházakban keresték el­tűnt hozzátartozóikat. Ibrahim al Dzsafári, az iraki átmeneti kormány miniszterelnöke föl­kereste a Kadímija klinikát, ahol a legtöbb sérültet kezelik. A szomszédos Jordánia és Irán felajánlotta segítségét. A tömeghisztéria síita zarán­dokok között tört ki egy hídon, mivel az a hír terjedt el, hogy ön­gyilkos merénylők vannak kö­zöttük. Főként gyermekek veszí­tették el eszméletüket a tolon­gásban, az emberek egymást taposták agyon, mások a Tigris folyóba estek vagy zuhantak, és belefulladtak. A felelőst több politikai szervezet a megbukta­tott Szaddám Húszéin hívei és a szunnita szélsőségesek sorai­ban keresi. Szemtanúk ezzel szemben azt állítják, hogy szun­niták is segédkeztek a folyóból a síitákat kimenteni Három radikális iszlám lázadó felakasztásával az iraki igazság­szolgáltatás Szaddám Húszéin 2003 áprilisi megbuktatása óta először végeztetett ki bűnözőket. Az al-Kaidához közeli Anszar el Iszlám nevű csoport három tag­ját májusban gyilkosságért és emberrablásért ítélték halálra. ■ Gyulay Z. Lemondott hivatalairól az albán kormányfő faxos nano albán miniszter- elnök, a szocialista párt vezé­re csütörtökön mindkét meg­bízatását visszaadta, ezzel vonva le a júliusi választási vereség következményeit. Nano ugyanakkor „politikai­lag elfogadhatatlannak minő­sítette a választási eredmé­nyeket, a győztesek legitimi­tását pedig „behatároltnak”. Schröder és Merkel két tévévitát folytat egymással második alkalommal is talál­kozik az ARD német tele­vízióban Gerhard Schröder kancellár és kihívója, Angela Merkel. Béla Anda kormány­szóvivő közölte: a kancellár részt vesz szeptember 12-én a pártok listavezetőinek szó­párbaján Joschka Fischerrel (Zöldek), Gregor Gysivel (Bal­oldal), Guido Westerwellával (szabad demokraták) és Edmund Stoiber bajor miniszterelnökkel. Meghalt az utolsó veteránok egyike andré debry, az első világhá­ború utolsó francia veterán­jainak egyike százhét éves korában a közép-francia­országi Argenton-sur-Creuse- ben elhunyt. Debry augusz­tus 12-én ünnepelte százéves feleségével, Margeurite-tel a nyolcvanegyedik házassági évfordulóját. Az új házak alig fele épült fel eddig a Bánságban Elégedetlenségét fejezte ki Bor­bély László romániai közmun­kaügyi miniszter a bánsági ár­víz által elpusztított falvak újjá­építése kapcsán. A tervek sze­rint augusztus végéig 101 házat kellett volna állami alapokból újjáépítem, ezek közül alig 49-et adtak át. A szaktárca vezetője Dentán, Torontálkeresztesen és Fényen tett látogatást, ahol idén áprilisban hatalmas pusztítást végzett a Bega és a Temes áradá­sa. Borbély László igyekszik megértéssel kezelni az ügyet, de az ok nélkül késlekedő vállalko­zókkal felbontják a szerződést. Ugyanakkor új határidőt is meg­szabott: szeptember 20-ig min­den háznak el kell készülnie. Constantin Ostaficiuc, Temes megye önkormányzatának elnö­ke megpróbált a vállalkozók vé­delmére kelni. Szerinte a késle­kedést részben az is okozhatta, hogy augusztusban két héten át szakadaüanul esett az eső. ■ Lukács János, Kolozsvár A japán miniszterelnök mindent egy lapra tesz föl „Ha a kormány a szeptember 11-i parlamenti választásokon nem szerzi meg az abszolút többséget, lemondok” - ígérte országa választási kampányá­nak megnyitóján Koidzumi Junicsiro japán miniszterelnök. „Néhányan idiótának tartanak, aki politikai harakirit követ el. De csupán következetes akarok maradni” - tette hozzá. Koid­zumi arra akarja a csaknem százhárommillió választásra jo­gosult japánt rávenni, hogy a sorsdöntő szavazáson döntsön, megreformálja-e a világ máso­dik legnagyobb gazdaságát. Augusztus elején a kormányfő azért íratta ki az új választáso­kat, mert a parlament elutasítot­ta a betegeskedő állami posta - egyszersmind a világ legna­gyobb bankja - privatizációját. Saját pártjának, a szabad de­mokratáknak (LDP) harminchét tagja is ellene szavazott. Néhá­nyan azóta kiléptek az LDP-ből, és új pártot alapítottak. Mások abban reménykednek, hogy Koidzumi ellenzőjeként is jelö­lik választókörzetében. A mi­niszterelnök azonban a reform ellenségeivel „kegyetlenül kíván eljárni”. A pártot gyengítők „gyilkosaiként” olyan neves sze­mélyiségeket nyert meg, akik el- rabolhatják a „lázongóktól” á közvetien mandátumokat: Horie Takafzmu internetkirályt, Kata- jama Szacukit, a tokiói egyetem hajdani szépségkirálynőjét, napjainkban a pénzügyminisz­térium csillagát, Inogucsi Kuni- kót, a lefegyverzés szorgalmazó­ját. Mind-mind friss arc - egyút­tal a modern városi típus képvi­selője, a haladás frontembere. Alig tíz nappal az urnákhoz való járulás előtt sok minden szól amellett, hogy a kormányfő jól is­meri a nép hangulatát A legutób­bi közvélemény-kutatások sze­rint a választóknak több mint a fele támogatja őt, miközben ez a támogatottság a postai reformról szóló szavazás előtt mindössze harminchét százalék volt. Ráadá­sul nyolcvanhét százalék kifeje­zetten a privatizálás mellett van. Túlzás volna azonban levonni a végső következtetést, mivel tíz választóból négy még mindig nem tudja, kire adja a szavazatát. ■ Gyulay Zoltán Koidzumi kockáztat, de a japánok többsége egyelőre támogatja

Next

/
Thumbnails
Contents