Tolnai Népújság, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-15 / 216. szám
10 EGYHÁZI TŰKOR TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. SZEPTEMBER 15., CSÜTÖRTÖK Rós Hássáná, zsidó újév, az őszi ünnepek kezdetén bűnbánat A lélek elvonul Isten előtt Az újév héber neve: Rós Hássána, vagyis az év feje. Az őszi ünnepek ezzel kezdődnek. Az ősi zsidó újesztendő ősszel, tisri hónapjával kezdődött: ezt tartja a hagyomány a világ születésnapjának is. Mivel azonban az Örökkévaló az első tavaszi hónapban, niszánban vezette ki Izrael népét Egyiptomból, a Biblia úgy rendelkezett, niszán elseje is legyen újév, bár a régi ünnep vallási jelentősége megmaradt. Az ősz kezdetével, szeptember 22-én, hajnali ájtatosság- gal, bűnbánó imákkal köszöntik az újévet a zsidók. Ünnepestén a kalácsot mézbe mártják. A templomban a férfiak fehér halotti ruhát öltenek és fehér sapkát vesznek fel. Ez magá- baszállásra és bűnbánatra int. Az istentisztelet kiemelkedő része a sófárfúvás. A kos szarvából készült kürt a legrégibb zsidó hangszer. Az ünnepen Izsák feláldoztatási kísérletére emlékeznek. A rövidesen beköszöntő, immár 5960-ik zsinagógái újévről azt hangoztatja a Talmud, hogy ilyenkor minden világra jött lélek elvonul Isten előtt. Ez a gondolat a számonkérés, a megtérés és a bűnbocsánat központi kérdése lett. Bérmálásra készülődnek a paksi katolikus fiatalok szentlélek Megerősödnek hitükben A paksi római katolikus egyházközség életében jelentős nap lesz október 16-a. A Szentlélek eljövetelét, a pünkösd megismétlését élhetik át azok, akik a bérmálás szentségében részesülnek - mondta dr. Keresztes Pál plébános. Felnőtté válni minden népnél, minden ősi törzsben sokatmondó, esetenként mítoszoktól körüllengett, megünnepelt alkalom. Az apostolok, az ősegyház és az első keresztény közösségek részesei lehettek Krisztus ígérete alapján annak, hogy az Atyától a Fiú elküldte a Szentleiket. A bérmálás időpontjának gyakorlata az elmúlt esztendőkben a helyi lelkipásztor kezdeményezéséhez van kötve. Úgy alakítja ki és készíti fel a csoportokat, hogy három hónapos készülődés után kerül sor az egyházmegye püspökének vagy megbízottjának közreműködésével a szentség kiszolgáltatására. Idén a 14 év feletti korosztály a soros, de felnőttek is részesei lesznek e szentségnek. Az előkészületek már megkezdődtek a helyi plébánián. Paks- nak két temploma van, a nemrég százesztendős jubileumát ünnepelt Jézus Szíve templom és a Makovecz Imre által tervezett, 1990-ben felszentelt Szentlélek templom. A plébános dr. Keresztes Pál, káplánként pedig augusztus óta Szép Attila látja el a lelki- pásztor szerepét. Közigazgatásilag Pakshoz tartozik Duna- kömlőd is. Saját temploma van és ősi plébániával rendelkezik. A plébánia vezetését Koósz Roland látja el, aki civil teológus hitoktató. A paksi egyházközség közérdekű felhívása: Tisztelettel értesíti a paksi egyházközség mindazokat, akiknek a Kálvária-temetőben, vagy pedig a Fehérvári úti új temetőben hozzátartozóik nyugszanak, hogy a lejárt sírok és kripták megváltása aktuális. Aki nem váltja meg a katolikus temetőkben lévő sírt vagy kriptát 2006. március 15-ig, annak tulajdonjoga lejár. A kölesdi reformátusoknak több száz évesek a gyökerei értékek Az ősök jómódú gazdák A megye legnagyobb re- cokat követően, újratelepítették formátus gyülekezete volt a kölesdi. Jelenleg ezer körüli azoknak a száma, akik nagyobb ünnepek idején még eljárnak az istentiszteletre, négyszá- la zan rendszeresen fiKölesdet. Ebben az időben Zsámbékról, Simontornyáról települtek át reformátusok, mert ott nem látták őket szívesen. Később belőlük jómódú kölesdi gazdálkodók lettek. Jelenleg az általános iskolások többsége hittant és keresztény erkölcstant is ta- zetik az egyházi adót. f ^ - nul. A falunak nincs állandó * katolikus plébánosa, mert az Mauthnerl. ' ^ } itt élők többsége ma is, akárcsak évszázadokkövecsi attila Kölesd református lelkipásztora négy éve áll a gyülekezet élén. Történeti kutatásokkal, keresztény erkölcs tannal is foglalkozik. Adatai szerint, az 1700-as évek elején, a törökökkel vívott harkal ezelőtt, reformátusnak vallja magát. Kövecsi Attila református lelkipász- -.tor Erdélyből, Székelyudvarhelyről négy évvel ezelőtt jött át Magyarországra. Ősei között több lelkész is volt. A búcsújáró helyek titkai búcsú Nem közömbös, ki mit ad tovább a jövő nemzedékének. Mióta ember él a földön, a miértekre keresi, kutatja a választ Kisboldogasszony ünnepén, szeptember 11én, Szekszárdon, a Remete-kápolna környéke idén is megtelt hívőkkel. Dr. Bíró László kalocsai püspök tartott itt szentmisét, majd ezt követően vezette a szentségi körmenetet. Mauthner Ilona Évszázadok óta Mária-kegy- helynek számít a szekszárdi Remete-kápolna. Még pár évtizeddel ezelőtt is több ezren jöttek el ide szeptember 8-a környékén. A hívek mellett búcsúsok, árusok, kirakodók. A misét követően az emberek megajándékozták vendégeiket, gyermekeiket. Ebéd után pedig visszajöttek, nézelődtek, beszélgettek, szórakoztak. A felsővárosi reformátusok is csatlakoztak.- A hatvanas évek óta sokat változott a vüág - mondta bíró László püspök, aki maga is Szekszárd szülötte. Egy nemzedék lassan elfelejti a maga gyökereit, pedig enélkül nem lehet építkezni. A kegyhelyeknek titkuk van. Mit üzen nekünk Kisboldogasszony? Nem közöm...— .... bős, ki mit ad tovább a követ( Ssú; kező nemze, déknek. Ne fe- • ! ~J .> Iétijük, felelősek vagyunk mindazért, ami miattunk fog történni - mondta a püspök. A mai világban az értékek elvesznek, a múlt romjain éldegélünk. És ez sajnos, szó szerint így van, hiszen több mint nyolcvan éve nem jutott pénz a Remete-kápolna felújítására. A múlt évben Peruban járt a püspök, ellátogatott egy Andok-völ- gyi kisfaluba is. Az emberek kunyhókban éltek és nagyon szegények voltak. Amikor beszélgettek, az egyik családfő elmondta, ők boldogok itt, mert a gyermekeik egészségesek és mindenki együtt lehet a szeretteivel. Ez az ember örült az életnek. A fogyasztásra épült országokban erről leszokik az ember - mondta Bíró László. A mai nemzedék számára az életnél Ma pár százan, régen több ezren látogattak el Kisboldogasszonykor a Remetéhez. Száznyolcvan éve minden szeptemberben összegyűlnek itt a hívők. Az idén Bíró László püspök köszöntötte a Szekszárdra érkezett híveket Sj sokkal fontosabb az életforma. Persze, hogy fontos, milyen körülmények között élünk, de a fontossági sorrendet nem lenne szabad felcserélni. A mai racionális ember a kegyhelyeket is elkerüli, nem kíváncsi a titkokra, ami ezeket körülveszi. Pedig a kérdésre mindenki keresi a maga módján a választ, miből indult az élet és hová tart. A búcsújáró helyeknek megvan a maguk üzenete, csak figyelni kell rá. Az élet örömét, a folytonosságot ünnepelték őseink és ezt kell nekünk is továbbadni - nyilatkozta lapunknak dr. Bíró László. A Remete-kápolna ötszáz éves legendája ft A csoda tévő szekszárdi Remete-forrást már a 15. századtól Mária-kegyhelyként említik az írások. Számos adat utal arra, hogy kápolnáját eredetileg Szent Anna tiszteletére emelték és évente többször is tartottak is búcsút. A Nagybol- dogasszony-napira még az idősebbek is emlékeznek, de a Kisasszony-napi búcsú őrz& dött meg. A szekszárdi Remetén 180 esztendeje elképzelhetetlen a búcsú a gyertyát is áruló mézeskalácsos Petris család nélkül. A legenda szerint a Szent Vér ereklyét ásták el itt a török elől menekülő bátai szerzetesek. A következő évben pedig mindenki csodálkozott, hogy a szekszárdi szfr lök vérpiros bort termettek. A mai épületet 1757- ben állították, felújítását többször is finanszírozta a város. Az elmúlt nyolcvan évben azonban \ nem jutott rá pénz. Számítások szerint 30 millió forintba kerülne az enyészet okozta hibák kijavítása. Búcsúk, kegyhelyek csodatévö képek A katolikus egyházban a búcsú kegyhelyek látogatását jelenti. Ez a szokás egykorú a vallás történelmével. Megvan a mohamedánoknál, megvolt a zsidóknál is. A kegyhelyek ott alakultak ki, ahol a szentek csodatévő képei vannak, vagy elterjedt a sok emberen tapasztalt testi-lelki segítség. Hazánkban is vannak nemzetközi hírű búcsújáró helyek: Sasváron, Kis-Cellen, Besenyőn, Mária-Remetén. Spanyolországban Monserrat, Franciaországban Lourdes, Ausztriában Mária- Zell. Megyei egyházi hírek Szombaton különbusz indul majd a bazilikához Szeptember 17-én, szombaton lesz az Országos Eucharisztikus Kongresszus Budapesten, a Szent István bazilikában. Aznap reggel 6 órakor indul Szek- szárdról egy különbusz, a Gemenc szálló parkolójából. Téglajegy és képesbiblia, a sekrestyében lehet jelezni A Remete-kápolna megmentéséért téglajegyeket adott ki a szekszárdi egyházközösség. Egy téglajegy ára 200 forint. Ezekből a sekrestyében és a plébánián lehet vásárolni. Újra elő lehet fizetni a hagyományos nagyalakú képesbibliára. A szekszárdi plébánián lehet jelezni az igényt. Felnőtteknek elsőáldozásra még lehet jelentkezni Azok a felnőttek, akik kereszt- ségre vagy elsőáldozásra szeretnének felkészülni, jelentkezhetnek a plébánián kateku- menátusra, mely szeptember 21-én, szerdán este fél 7-től kezdődik a szekszárdi plébánián. Házashétvégés évnyitó összejövetel Szekszárdon Házashétvégés közösségeknek szeptember 18-án, vasárnap délután 4 órakor lesz az évnyitó összejövetelük Szekszárdon, a közösségi házban. Misék, istentiszteletek Dombóvári katolikus teriip- lomban: vasárnap 8 órakor, 10 órakor, 11 és 18 órakor van szentmise, Dunafóldváron, a belvárosi (barátok) templomban: vasárnaponként 7.30-kor, 9 órakor és 11 órakor. Pakson, a belvárosi (Szentlélek) templomban: vasárnaponként 7.30-kor, 9 órakor, 10.15 (diákmise), 18 órakor. Szekszárdon, a Béla téri belvárosi templomban: szombaton este 7 órakor, vasárnaponként 9 (diák), 11 órakor és 19 órakor. Az újvárosi templomban: szombaton este 7 órakor igeliturgia, vasárnap délelőtt 7.30-kor és 10 órakor. Tamásiban: vasárnaponként 9.30 és 10.30-kor kezdődik a szentmise. Bátaszéken: vasárnaponként délelőtt fél 9 és este 7 óra. evangélikus istentisztelet vasárnaponként: 8.30-tól Zombán, 9.30-tól német áhítat Szekszárdon (minden hónap 2. vasárnapján), 10 órától kezdődik Szekszárdon (minden hónap 1. vasárnapján úrvacsorával). A következő településeken istentisztelet csak a hónap 1. vasárnapján van: 13.30- tól Felsőnánán, 14.30-tól Kétyen, 16 órától Decsen, 17.30- tól Bátaszéken (a református imaházban). A református istentisztelet: Szekszárdon (Kálvin téri templom) vasárnaponként 10 órakor kezdődik. I 4 *
