Tolnai Népújság, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-02 / 205. szám
2005. SZEPTEMBER 2., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG 5 ZÖLD TŰKOR Friss víz éleszti a holtágat pótlás Ä legnagyobb dunai rendszer Tolna megyében található Sokan fürdenek, horgásznak megyénk természetes vizeiben. Pánczél Marci például gyakran és szívesen játszik a faddi-holtágnál A vízpótlás a legfontosabb feladat az éló' folyótól elvágott holtágak megmentésénél. Az ország legnagyobb összefüggő dunai holtágrendszerén, a fadd-tolna-bogyiszlói ágon ez a feltétel már jórészt teljesült. Steinbach Zsolt A két legnagyobb holtág, a faddi és a tolnai teljesen el van zárva az élő Dunától. A fadd-dombori holtágat korábban a paks-faddi főcsatorna, mint természetes vízfolyás táplálta. Ezenkívül a Duna magas vízállása esetén az élő folyóból szivornyával lehetett a holtágba vizet engedni. Ez a megoldás azonban rontotta a vízminőséget. A tolnai holtág vízpótlása az élő Dunából a doromlási szivattyútelepről, valamint déli részén a Sióból volt megoldható, ami szintén vízminőségi problémákat vetett fel. A bogyiszlói holtágat a Bogyiszlói-főcsatorna köti össze az élő Dunával. A holtágak feltámasztásának alapfeltétele a folyamatos vízpótlás megoldása. A fentebb említett lehetőségek ehhez nem voltak megfelelőek. Áttörést a paksi atomerőmű hűtővizének a faddi holtágba vezetése hozott. Mint arról annak idején lapunk is beszámolt, első lépcsőben megépítettek egy tápcsatornát az erőmű és a paks- faddi főcsatorna között. Két évvel később a paks-faddi főcsatornán létrehoztak egy nádas- sásos szűrőmezőt. Ezzel a vízpótlási megoldással évente akár 8-9 millió köbméter vizet lehet eljuttatni a holtágakba. Ennyi víz a párolgási veszteség pótlására és a mezőgazda- sági igények kielégítésére is elegendő a szakemberek szerint. A beruházás harmadik eleme volt az 1999-ben elkészült, a fadd-dombori és a tolnai holtág élő Duna felé eső végeit összekötő csatorna megépítése. Ez a szivattyús vízkormányzási lehetőség kedvező a holtágak vízminőségére, ám eddig csak keveset használták, mivel a szivattyúzás pénzbe kerül. Helyette inkább a Bartal-csatornán keresztül, gravitációs úton pótolnak vizet a faddi ágból a tolnaiba. A bogyiszlói holtág az eredeti tervek szerint a tolnai holtágból egy szintén mesterséges csatornából kapná a vizet, ami így a Duna paksi szakaszától végül a Bogyiszlói-főcsatornán át kerülne vissza a folyóba. A tolna-bogyiszlói csatorna megépítése azonban még a jövő feladatai közé tartozik. Mindhárom holtág kiváló horgászvíz A három holtág együtt több holtág alapvetően halászati mint öt négyzetkilométer területű, egészen pontosan 537 hektár. Közülük a fadd-dombori holtág a legismertebb víz. Itt van a megye egyik legnépszerűbb üdülőterülete, Dombori. A holtágßr- désre, horgászatra, vízisportokra kitűnően alkalmas. A tolnai hasznosítású volt, bár fél évszázada igen színvonalas úszóélet is folyt itt. A város alatti ágát néhány éve a helyi horgászegyesület vette át. Ebből a holtágból nyeri a vizet a Sió-balparti öntözößrt. A bogyiszlói víz elsősorban a halakról szól, korábban halászták, ma horgászvízként üzemel. A paksi hűtővíz jótékony hatása A paksi erőmű hűtővizének holtági vízpótlásra történő hasznosítása már korábban is felmerült. A kilencvenes évek első felében csökkent jelentősen a lakossági ellenérzés ezen megoldás iránt. Fontos kiemelni, hogy az erőmű hűtőgépházának a vizéről van szó, melynek nagy része az irodaházi klímaberendezések hűtővize, azaz semmi köze a reaktorok hűtéséhez. A paksi vízpótlás nyomán a szakemberek szerint kimutathatóan javult a faddi holtág vízminősége és viszonylag kiegyenlítetté vált a vízállása, amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Dombori üdülőtelep ismét népszerűbb lett. Természetvédelmi szempontból jelentős, hogy az újjáéledt paks-faddi főcsatorna egész öblözetében megújult a vegetáció és ismét benépesült vízi szárnyasokkal a terület. JEGYZET Gusztus dolga nem véletlen, hogy a rajzfílmek egyik gyakori szereplője a fűrészfogú bakancsot horgászó figura. A fűrészfog ebben az esetben nem nélkülözi a tanító jelleget, a szájtáti gyerek így aztán megtanulja, hogy a vízbe hajigáit szemét gonosz, pfuj. Az azonban ritkán derül ki, hogy nem szegény horgász bácsi vesztette el az elemekkel fojtatott küzdelme alatt a cipőjét. Sőt, sok gyerkőcöt csak vele született intelligenciája tart visz- sza attól, hogy például a Dombori holtág vizébe pisiljen, hiszen akadnak anyukák, akik az anya, pisilnem kell jajsikolyra azt bírják mondani, hogy akkor csináld bele a vízbe. Öt, tíz, negyven forint sok, ennyit nem adunk érte a nyilvános WC-ben. Sőt, jobb lesz, ha nem iszol annyit, mint egy kacsa. persze, EZ MÉG MINDIG A KISEBB BAJ. Vannak, akik nagyban csinálják a dolgukat. Hisz kár a pénzmagért, a nyesedéktől, az állati eredetű vagy a nem szerves hulladéktól is sokkal egyszerűbb úgy megszabadulni, hogy bedobjuk, öntjük a Dunába. Aztán szedegesse ki belőle az, akinek gusztusa van hozzá. BUDAVÁRI KATA Szabadban fürdőzés előtt nem ciki a zuhanyozás egészség Gomba és vírus támadhat Talán nem is olyan ciki a szabadvízi fürdés előtt és után zuhanyozni egyet, ha tudjuk: megfertőződ- hetünk, és másokat is megfertőzhetünk pancsolás közben. Budavári Kata Külsőhallójárat-, kötőhártyagyulladást, hasmenést és bőrbetegséget is összeszedhet a strandoló vadvizeinkben. Ebben persze nem a víz a hibás, sokkal inkább a fürdőzők. Épp ezért fontos pancsolás előtt és úszkálás után is zuhanyozni egyet a többi fürdőző és saját magunk védelmében. Dr. Halász Nóra, az ÁNTSZ főorvosa elmondta, baktériumokat vírusokat, gombát és élősdieket egyaránt vihet a víz, melyek a hámsejtekről, a nyálkahártyáról, és tulajdonképpen minden emberi testnyílásból kerülhetnek vadvizeinkbe. Ezek egy része megbetegedést okozhat, ráadásul sok nyaraló nem is tudja, hol szedte össze a nyavalyát. A tisztiorvos azt is elmondta, tömeges megbetegedés ugyan nem fordult még elő ez okból, ám egy külsőhallójárat-gyulla- dás hosszan tartó kezeléssel és nagy fájdalommal jár. Akinek a gyereke vagy éppen ő maga szenvedett tőle, az talán úgy gondolja, nem ciki egy gyors zuhanyt beiktatni. Épp ezért fontos, hogy betegen ne menjünk a vízbe, és nem árt, ha a WC-használatot alapos tisztálkodás követi. Ne csak pancsolás után, hanem előtte is feltétlenül zuhanyozzunk Környezetvédelmi oldalunk a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készült www.kwm.hu Tiszta vízben fürödhetünk ántsz Rendszeresen vizsgálják a strandokat A strandok vizei ezen a nyáron jó minőségűek voltak, többek közt a hűvös időnek köszönhetően. Nagy melegben ugyanis kevésbé működik az ön- tisztulási folyamat természetes vizeinkben. Budavári K. A bonyhád-szekszárdi ÁNTSZ felügyelete alá tartozó természetes strandok vizének minősége ezen a nyáron nem hagyott kívánnivalót. A faddi, mely nem kijelölt fürdőhely ugyan nem dicsekedhet hasonló eredménnyel, ennek vizét azonban az önkormányzat minden évben megvizsgáltatja, mivel sokan fürdenek itt. A víz bevizsgáltatása egyébként mindig a strand üzemeltetőjének a feladata. Dr. Halász Nóra tisztiorvostól megtudtuk, az ÁNTSZ rendszeresen méri a strandok fizikai, kémiai és biológiai szennyezettségét. Idén nyáron a hűvös idő is kedvezett a természetes vizek öntisztulásának, nagy melegben ugyanis kisebb a víz oxigéntartalma, és a fürdőzők is gátolják az öntisztulást. A vízen szétterülő napolaj megakadályozza az oxigén és az UV-sugarak bejutását. Persze nem csak ez szennyezheti vizeinket, hanem a kommunális egyéb hulladék vízbe ürítése is. Ez ellen persze lehet védekezni, főként ha a strandolok, nyaralótulajdonosok, vállalkozók és az önkormányzat is összefog a szennyezők ellen. A víznek ugyanakkor természetes ellensége is van, hiszen a felmelegedő víz kisebb oxigéntartalma elősegíti bizonyos baktériumok szaporodását. Kedvez a vízvirágzást okozó kékalgának, mely nem mellesleg szem- és bőrirritációt okozhat. Élővizek környékén élnek állatok A fekete gólya, a gyurgyalag és a vidra A fehér gólyák fogyását ugyan az utóbbi évtizedekben Európa-szerte sikerült megállítani, kevésbé ismert rokonát, a fekete gólyát azonban még mindig a kipusztulás fenyegeti. A fekete gólya a fehér gólyával ellentétben nem húzódott be az emberi településekre, inkább háborítatlan erdők mélyén fészkel, például Tolna megye ártéri erdeiben is. Életmódja sokkal inkább vízhez kötött, mint fehér rokonáé. A hazai állomány a Magyar Madártani Egyesület (MME) által 1995-ben elvégzett A vidra fokozottan védett állat felmérés alapján 150-200 pár volt. A Bátáért Egyesület erről a madárról szeretné elnevezni épülő múzeumát, mely többek közt a térség állat- és növényvilágát mutatja majd be. Szintén veszélyeztetett állat a gyurgyalag nevű színes madár, mely a löszös partfalak lakója, valamint a közönséges vidra, mely Magyarországon 1974 óta élvez fokozott védettséget. Ez a menyétféle ugyanis orwadásszok célpontja, de „divatból“ is üldözik. Vannak olyanok is, akik az állat okozta károk miatt nem szívelik ezt a ragadozót. B. K. I
