Tolnai Népújság, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-27 / 200. szám

4 ALMANACH 2005 42 - GYŐRÉ TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. AUGUSZTUS 27., SZOMBAT Megőrzik a község vonzerejét befektetés A repülőtér anyagi biztonságot jelent a kis falunak Bodony Petra (elöl), Bodony Ottó, Csemesz Bettina és Csemesz Mónika szinte az egész napot bringájuk nyergében töltik. Ottó és Mónika már nagyon várja az iskolakezdést, hiszen most mennek első osztályba AZ EN FALUM Rokonlátogatásra jött, végül otthonra talált A 86 esztendős Fábián lajos bácsi 1948- ban költözött Győrére. Ro­konlátogatás­ra érkezett, de annyira megtetszett neki a kedves kis falu, hogy végül itt talált otthonra. Már innen nősült, aparhanti ille­tőségű felesége öt esztendeje hunyt el. Egy unokája van, aki Budapesten él, de azért sokszor látogatja nagyapját. Lajos bácsi alapító tagja volt a téesznek, s a falu kulturá­lis életéből is kivette a ré­szét. Mint mondja, a falu so­kat fejlődött, amióta itt él, ő már csak tudhatja, hogy mi volt akkor és mi van ma. Szabadideje jó részét a kert­ben tölti, nagy boldogság számára, ha szép körülötte a környezete. Lélekszám: 1870 854 1949 783 1990 767 2004 752 Iskolások száma: 74 Óvodások száma: 30 Betervezett helyi adók összesen: 2.000.000 Ft Egy főre jutó helyi adó; 2660 Ft/év Regisztrált munkanélküliek: 8% Gépjárművek száma: 210 . A polgármester és a jegyző foga­dóórája: hétfőn, szerdán és pén­teken 8-tól 12 óráig, hétfőn és szerdán 13-tól 16 óráig. Orvosi rendelés: hétfőn, szerdán és pén­teken 8-tól 12 óráig, illetve 15.30- tól 17 óráig. Kedden és csütörtö­kön 8-tól 9 óráig. A falugazdász fogadóórája: kedden 8-tól 10 órá­ig, szerdán 10-től 12 óráig. A pos­ta nyitvatartási ideje: hétfőtől pén­tekig 8-tól 14 óráig.- Azért dolgozunk, hogy szép jö­vőt építsünk és élhető körülmé­nyeket biztosítsunk Győré la­kosságának - vallja csoma Jó­zsef polgármester. Győré taka­ros falucska. Baranya és Tolna határán, a Mecsek lábánál fekvő kis községben nem találunk el­hanyagolt házat, mindenütt fák, virágoskertek fogadják a köz­ségbe betérőt. Az infrastruktúra teljesen kiépített, víz-, gáz-, szennyvízvezeték, telefon és ká­beltévé szolgálja az itt élők ké­nyelmét, nyugalmát. - Minden nehézségünk ellenére igyek­szünk megőrizni a község vonz­erejét - tette hozzá a polgármes­ter. Mert valljuk be, Győré igen­is vonzó település. A lakosság száma az elmúlt években, évti­zedekben alig változott. Persze ez köszönhető Bonyhád közel­ségének, no meg a helyi munkalehető­ségeknek egy­aránt. Az ön- kormányzat és intézményei harminckét em­bert foglalkoztatnak, a rehabili­tációs szövőüzemben húszán dolgoznak, a varrodában nyolc ember keresi a kenyerét, de az asztalosüzem és a szörpüzem is négy-négy főnek ad munkát. Korábban ötvenen dolgoztak egy helyi cipőkészítő vállalko­zásnál, de az bezárt. - Vannak feladataink, terveink, amiket szeretnénk megvalósítani - folytatta Csoma József. Az idén cserélték le a hivatal tetőszerke­zetét, s még az ősszel gázfűtésre „cserélik” az orvosi rendelő vil­lanyfűtését. Folytatódik a belvíz- és csapadékvíz-elvezetési prog­ram, fa buszmegállókat szerel­nek a régiek helyére és az egy­háztól átvett temető rendbetéte­le is a jövő feladata. Mivel a köz­ségnek nincs idegenforgalmi nevezetessége, más vonalon ke­resték a jövőépítés lehetőségét. Egy tavalyi testületi döntés ér­telmében beszálltak az őcsényi repülőtér üzemeltetésébe. A kft.-ben 72 százalékban, a kht.- ben 49 százalékban tulajdonos a falu. - Őcsénnyel közösen pró­báljuk kialakítani azt az üzlet- politikát, amely alapjaiban meg­határozza a település jövőjét - zárta beszélgetésünket Csoma József. Ötezer könyv közül , válogathatnak az olvasók Ötezer kötet várja az olvasó­kat a helyi könyvtárban, je­lenleg száztizenhét beiratko­zott tagot tartanak nyilván. Hamarosan csatlakoznak a könyvtári programhoz, így az internetre is felkerülnek. Fő elvük, hogy mindenki érezze jól magát, aki betér a könyvtárba, ezért különböző programokat szerveznek. Sokat áldoznak a fejlesztés­re, idén szeretnék bővíteni a számítógépparkjukat. Szó szerint a tudás temploma a helyi iskola Ritkaságszámba megy a györei iskola, amelyet egy templomból alakítottak ki. Pedagógiájukban előtérbe helyezik a problémamegol­dó gondolkodás, az elemzés és önigazgatás képességé­nek fejlesztését, az életpá­lya-tervezés és szervezés módszereinek megismerte­tését. A megvalósítás során olyan módszereket alkal­maznak, amelyek figyelem­be veszik a tanulók eltérő neveltségi és tudásszintjét. Jól szerepelnek a színjátszóversenyeken Remekül szerepel a különfé­le színjátszóversenyeken az iskola drámacsoportja. A nyolcadik osztályosok a diós­győri Mogyorófa elnevezésű versenyen különdíjat nyer­tek, a paksi Weöres Sándor versenyen pedig az alsós cso­port vehetett át bronzfokoza­tot előadása elismeréseként. FONTOS EMBEREK Polgármester: Csoma József. Al­polgármester: Filamella Tibor. Képviselők: Kulcsár Ernőné, Golubár Ildikó, Nyakas Piroska, Állinger Lászlóné, dr. Csimma Miklós, Zimányi Pál. Körjegyző: Gazda Gabriella. Vöröskereszt, tit­kár: Csiszerné Ferencz Ilona. Or­vos: dr. Csimma Miklós. Falugaz­dász: Temesvári Tamás. A polgár­őrség vezetője: ifj. Varró János. Az összeállításban szereplő írások szerzője Rónai Gábor, a fotókat Kiss Albert készítette. Az oldal a megyei és a helyi önkormányzat támo­gatásával készült. MAGÁNÜGYEK GYŐRÉN Kovácsné Nyakas Mária él-hal a gyerekekért kovácsné nyakas Mária ma­gyar-könyvtár szakos tanár, . tizenöt éve ta­nít Győrén. Több mint harminc esz­tendeje van a pályán, Váraljáról érkezett a helyi iskolába. Marika nénit nagyon szeretik a gyerekek, ami nem is csoda, hiszen ő is él-hal tanulóiért. Ha kell, oda­ül a varrógép mögé, ha a szük­ség úgy kívánja, fest, vagy füg­gönyt varr, kirándulásokat, programokat szervez a diákok­nak. Szabadidejében olvasni szeret, s olykor színházlátoga­tás is belefér programjába. Varró János büszke a polgárőrök munkájára varró János a Győréi Polgárőr Egyesület alel- *i nöke. Büszke a __ kis csapatra, s .1 1 I■ arra, amit az elmúlt egy év alatt, alakulá­suk óta elér­tek. A 24 tagot számláló egye­sület hálás a polgármesternek, aki minden segítséget megad. Varró János nagy élménye, hogy a közelmúltban sikerült lefülelniük egy áláramszám- lást, akit az ő segítségükkel kapcsoltak le a zsaruk. Az idei váraljai polgárőrversenyen második helyezést ért el csa­patával. Szabadidejében szek­szárdi tanyáját gondozza. Garai Györgyné éli a nyugdíjasok életét GARAI GYÖRGYNg, Annus néni, a györei Őszi­rózsa Nyugdí­jasklub legidő­sebb tagja idén már 78 éves. A nyug­díjasok igen aktívak, hiszen amellett, hogy rengeteget kirándulnak, a kö­zösségi rendezvényekből is ki­veszik a részüket. A klubnak külön énekkara is működik, amelyben tizenegyen szerepel­nek. Heti egyszer próbálnak, a falu, az iskola valamennyi ren­dezvényén felléptek már. An­nus nénit öt unokája rajongja körül, azaz egyáltalán nem unalmas az élete. Fábián Vincéné előtt sok frigy köttetett már Fábián vincéné harminc évig dolgozott az önkormány­zatnál igazga­tásügyi főelő- K29K adóként. Két éve ment nyugdíjba, de az aktív munkával csak idén hagyott fel. Nyugdíjaztatásáig ő látta el az anyakönyvvezetői teendőket, esketett, névadókat tartott. Nagyon szeret Győrén élni, azt mondja, kedves, rend­szerető emberek élnek a falu­ban. Öt unokája van, a legki­sebb öt, a legidősebb tizenhá­rom éves. Szabadidejében leg­szívesebben rejtvényeket fejt, vagy fürdőhelyeket látogat. A földből nem lehet megélni gazdálkodás Disznókat, juhokat, lovakat tart kis farmján nyi földön gazdálkodik, amelyen napraforgót, kukoricát és árpát termel. Többségét eladja, egy ré­szét azonban megeteti az állatai­val. A disznók, a lovak és a bir­kák jól megvannak egymás mel­lett a kis farmon. SEBESTYÉN ANTALT meg­nyugtatja a friss leve­gő. Nem csoda, hogy vállalkozásra adta a fejét. Mintegy negyvenhektár­Negyvenkét éve költözött Győ­rére, kezdetben a téeszben foga- tosként, később traktorosként dolgozott, jelenleg egy nagymá- nyoki kft.-nél »van alkalmazás­ban. Azt mondja, ma már nem érdemes vállalkozni, hiszen a be­vételek sokszor nem fedezik a ki­adásokat. Drága a vetőmag, s a termés sem ér annyit, hogy hasz­not hozzon az embernek. Ettől függetlenül nagyon szereti, amit csinál, semmivel sem cserélné el azt az életvitelt, amit a mezőgaz­daság és az állattartás nyújt szá­mára. A faluról is csupa jó véle­ménye van, az itt élő emberek kedvessége, barátságossága mindenkire átragad - mondta. Leletek és könyvek gyűjtője hobbi Csupa értékes, ritka darab büszke tulajdonosa juhász János harminchárom évet dolgozott bányászként Komlón. Talán innen ered az a szeretet, ami a régiségek, a lele­tek gyűjtése irányába terelte. Tizenöt éve alakították meg a faluban a Wosinsky Mór Múze­um Baráti Kört. Solymár Imre Fejezetek Győré történetéből cí­mű tanulmánya szerint a köz­ség környékét tízezer évvel ez­előtt a keleti gravetti nép lakta, az utolsó, amelyet még ősem­bernek tartottak. Pattintott pa­rányi kőeszközeik kerültek elő a györei határ dűlőjéből. A terü­let ma is gazdag leletekben, nem csoda, hogy a traktorok sű­rűn fordítanak ki értékes dara­Juhász János büszke könyveire bokát a földből. Juhász János szakértőként vizsgálja a lelete­ket, nem egy akadt, amelyik az ő kezén át került például a szekszárdi múzeumba. Nem­csak a leleteket gyűjti, rengeteg értékes régi - elsősorban törté­nelmi - könyv lelhető fel arze­náljában. Hétezer kötetből álló gyűjteményét könyvtárak is megirigyelnék. Olyan értékes darabokat mondhat magáénak, mint például az az erdélyi tör­vénykönyv, amelyik az 1500-as évekből származik. Gyűjtemé­nye nagy részét antikváriumok­ban vadássza, de sokat hozott be külföldről, elsősorban Er­délyből is.

Next

/
Thumbnails
Contents