Tolnai Népújság, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-07 / 157. szám

6 2005. JÚLIUS 7, CSÜTÖRTÖK HAZAI TÜKÖR A bocsánatos bűnök ellen nem elég a törvény BÍRÓ FERENC világlátott barátom mesélte, hogy a nyugat-európai országok­ban egyre kevésbé divat a feketefoglalkoztatás, a tb-befizetés elsinkófálása vagy a jövedelem eltitkolása az adóhatóság elől. E bűnöktől ráadásul nem is csak a törvény szigora tartja visz- sza a vállalkozókat. A büntetés a legtöbbjüket nem vágná a föld­höz, van azonban egy olyan erő, amitől sokkal jobban tartanak: ez pedig a szakma kiközösítés. Akiről ugyanis mégis kiderül, hogy ügyeskedett, azon kaphatja magát, hogy nem hívják meg a kamarai összejövetelekre, a jó nevű cégek fogadásaira, de még egy koktélpartira sem. Ha egyszer oda a jó híre, összeom­lik a kapcsolatrendszere, elfogy a bizalmi tőkéje, s így akár le is húzhatja a rolót. nálunk az efféle visszatartó erő még alig működik. Ha a cég megússza az APEH vagy munkavédelem ellenőrzését, a társa­ságban akár elismerést is arathat: milyen dörzsölt. Jól átvágta az államot, amelyiknek persze úgy kell. Megtalálta a kiskaput ott is, ahol mások balekok, kiscserkészek voltak. A hazai közmorál állapotát látva kétségeim vannak arról, hogy eséllyel üzenhetünk-e hadat a feketemunkának vagy épp az adócsalásnak pusztán egy új törvénnyel. A betyárbecsület év­tizedes, sőt évszázados beidegződéseivel nem lehet pusztán a jog fegyverével szembeszállni. már vagy 30 éve kérdeztem falusi emberektől: mi a nagyobb bűn, egy zsák műtrágyát lopni a tsz telepéről vagy egy csirkét a szomszédtól. Egybehangzó volt a válasz: az előbbi bocsána­tos, az utóbbi a közmegbecsülés elvesztésével fenyegető bűn. ezért gondolom, hogy a szemléletmód megváltoztatása nem megy máról holnapra. A legjobb törvénynek sem lehet ugyan­is hiánytalanul érvényt szerezni a közgondolkodás, ha úgy tet­szik, a közítélet ereje nélkül. 26 millióba került az ország „kirobbanó sikere" összesen 26 millió forintot költött a „Magyarország: ki­robbanó siker” címmel indí­tott reklámkampányra a Mi­niszterelnöki Hivatal. A hir­detési akcióval kapcsolatban László Boglár kormányszó­vivő elmondta, a kampány apropóját az ellenzék által a közelmúltban megjelentetett, a valóságnak nem megfelelő gazdasági elemzései adták. A hirdetéseket az ország vezető lapjaiban jelentették meg. Gyurcsány világos választ vár Orbántól gyurcsány Ferenc minisz­terelnök tegnap levélben szólította fel Orbán Viktor Fidesz-elnököt, adjon világos választ, részt vesz-e a vitán az ország valóságos teljesít­ményéről. A kormányfő utalt arra, hogy az elmúlt napok­ban a felvetésére egyértelmű választ nem kapott, ezért le­velében megerősíti kezdemé­nyezését, hogy pénteken 17 órától várja Orbánt az Or­szágház Munkácsy-termébe. Gyurcsány új országot épít fórum A jövő évi választásokra összpontosít á miniszterelnök Összes miniszterének jelenlétében lakossági fórumon ünnepelte Gyurcsány Ferenc kormányfő az általa elindított száz lépés programjának befejezését Igazi kampányhangulat uralkodott a kormány száz lépéses programjá­nak záró lakossági fóru­mán. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök új orszá­got akar építeni, és arra kérte a jelenlévőket segít­ség megvédeni az ország eredményeit. Tibay Gábor Hatalmas tapsvihar és tömeg él­jenezte tegnap Gyurcsány Ferenc kormányfőt, amikor összes mi­niszterével bevonult arra a buda­pesti lakossági fórumra, amelyen a kormány száz lépés programjá­nak zárása végett tartottak. - Ma­gyarországnak nagy szüksége van olyan emberekre, akik képe­sek arra, hogy új országot teremt­senek - fejtette ki a rendezvényt megnyitó beszédében a kormány­fő. Gyurcsány Ferenc hangsú­lyozta: itt van egy ország, amely az utóbbi évtizedben csodálatos eredményeket ért el, de ezt a tel­jesítményt sokan le akarják ha­zudni. Kifejtette: jelentős az el­múlt tíz év fejlődése, de az ered­ményt nem sikerült egyenlően el­osztani. Magyarországon az el­múlt tizenöt évben senkinek nem volt bátorsága ahhoz, hogy hozzá­nyúljon a megkülönböztetést szolgáló tényezőkhöz. - A száz lé­pés programja pedig éppen arról szól, hogy nem fogadjuk el ezeket az igazságtalanságokat - hang­súlyozta Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök a pozitívu­mok között a vásárlóerő 25%-os emelkedését, az alacsony inflá­ciót és az adók csökkentését emelte ki. Ez utóbbival kapcso­latban kijelentette: az adóemelés Orbán-kormányát felváltotta az adócsökkentés szocialista-liberá­lis kormánya. Gyurcsány Ferenc azt mondta: a polgárok kormá­nyát felváltotta a polgárosodás kormánya. Hozzátette azt is, a nemzetről beszélni valóban kell, de aki tényleg tesz is a nemze­tért, az a jelenlegi kabinet. A kormányfő szólt a nyugdíjak reformjáról is, mint mondta: ők visszaadták amit az előző kabi­net elvett az idősektől. A minisz­terelnök bejelentette, hosszú tá­vú, világos, új nyugdíjszabályo­zásra van szükség, melyet a kor­mány még az idén a parlament elé terjeszt. A politikai célokról Gyurcsány Ferenc úgy véleke­dett: nem teszi jól a két koalíciós párt, ha elfelejti, hogy együtt kell küzdeni. A miniszterelnök kije­lentette, nem a kormány tevé­kenysége minősíti az országot, hanem az ország állapota minősí­ti a kormány tevékenységét. Gyurcsány Ferenc szerint két dol­got kell tenni: megvédeni azt, amiért az ország küzd, és olyan országot felépíteni, amelyre büsz­kék lehetünk. A hallgatóságot ar­ra kérte, segítsenek abban, hogy ne vehessék el az ország közös örömét MSZP: továbbra sincs döntés Zuschlagról Orbán cáfolt, de újra beidézik vizsgálta Gyurcsány számadás A Fidesz elnöke ismertette anyagi helyzetét gazdagodását Gyurcsány Ferenc az MSZP mi­niszterelnök-jelöltje, és lezárult az egyéni választókerületi jelölt- állítás is a szocialista pártban. Információink szerint a nagyob­bik kormánypárt elnöksége egyetlen jelöltet sem vétózott meg, de van még egy-két függő játszma. Ezek közé tartozik Zuschlag János ügye. Őt magán­okirat-hamisításban való bűn­segédlettel gyanúsítják. Ráadá­sul neki korábban azért kellett lemondania mandátumáról, mi­vel viccelődött a budapesti Ter­ror Háza előtt tartott rendezvé­nyen a holokauszt áldozataival kapcsolatban. A kiskunhalasi MSZP-szervezet mégis Zusch­lag Jánost jelölte képviselőnek a 2006-os választásokon. Ugyan­akkor az elnökség egyelőre le­begteti az ügyet. Hasonló a helyzet Békés me­gyében a 7. számú (Mezőko- vácsháza és környéke) választó- kerületben. A térség alapszer­vezetei ugyan dr. Karsai József mellett tették le voksaikat, de az ügyben nem kizárt az elnöksé­gi óvás. A párt több szervezete ugyanis alapszabály-ellenesnek és jogszerűtlennek tartja a jelö­lést. A búzaégetéséről elhíresült battonyai gazdálkodót a szava­záson 10 alapszervezet támogat­ta. Heten viszont az 1998-as vá­lasztáson a megyében egyedül MSZP-s egyéni mandátumot szerzett Tóth Sándorra szavaz­tak. A magyarbánhegyesi agrár- szakembert, aki 1994 óta or­szággyűlési képviselő, 2002- ben Karsai jelölése miatt félreál­lították. Végül országos listáról jutott be a parlamentbe. Hiller István pártelnök teg­nap a Nap-kelte adásában közöl­te, hogy a párt ismét Gyurcsányt jelöli a kormányfői posztra. Nyakó István pártszóvivő la­punknak azt mondta, a párt mind a 176 választókerületben indít jelöltet. A 2002-es győzte­sek legtöbbje indul. Az egyik ki­vétel a füzesabonyi Gulyás László. A nyolc baranyai válasz­tókerületből mindössze egyben jelenthet a kívülállók számára némi meglepetést a jelölt sze­mélye. A pécsi egyes körzetben a 2002-ben nyertes Kékes Fe­renc, a megyei közgyűlés elnö­ke helyett Bókay Endre eddigi önkormányzati képviselőt indít­ja a párt. Várhatóan ősszel ismét beidézi Orbán Viktor volt miniszterel­nököt az a parlamenti vizsgáló- bizottság, amely a Fidesz elnö­kének úgynevezett vagyongya­rapodását vizsgálja. Tegnap ugyanis a testület felfüggesztet­te a volt kormányfő meghallga­tását azzal, hogy a nyári szabad­ságolásokat követően egy „közö­sen megállapított” időpontban, ha szükséges, ismét kérdéseket tesznek fel a Fidesz elnökének. Orbán Viktor tegnapi több mint háromórás meghallgatá­sán cáfolta, hogy részt vett vol­na olyan taggyűlésen, amelyen bármely cég ügyei szóba kerül­tek. Hozzátette: az Élet és Iroda­lomban (ÉS) megjelent erről szóló dokumentumot soha nem látta, így arról nem tud beszél­ni, de a neki tulajdonított kije­lentéseket nem mondta, mert el­lentétesek felfogásával. A Fidesz elnöke hangsúlyozta: családja vagyonosodásához nem járul­tak hozzá állami pénzek. Emlé­keztetett arra: 1991-től - ekkor lett országgyűlési képviselő - vagyonbevallásaiban nyomon követhető a családja anyagi helyzete. A korábban a felesége résztu­lajdonában álló céggel kapcso­latban Orbán kifejtette: a vállal­kozás két alkalommal kapott ál­lami támogatást: először Horn Gyula miniszterelnöksége ide­jén, a második esetben a pályá­Orbán visszautasította a váciakat zat elbírálására az Orbán-kor- mány, a pénz folyósítására a Medgyessy-kormány idején ke­rült sor. A testület meghallgatta Mayer Arankát, Szász Attila, Orbán Viktor egykori üzlettársának fe­leségét is. Tőle származnak az ÉS-ben megjelent információk, amelyek szerint Orbán még kor­mányfőként tanácsot adott a fe­lesége résztulajdonában álló cégnek. Mayer elmondta: 2004 karácsonya után kereste fel az ÉS szerkesztőségét, mert a va­gyonmegosztást nem sikerült három év óta megoldani férjé­vel, és így próbált meg a nyilvá­nosság elé kerülni. Hozzátette: az eredeti példányokat fénymá­solta férje irodájában, és azokat a másolatokat bocsátotta az új­ság rendelkezésére. Szabó Zoltán a testület MSZP- s tagja azt mondta: a bizottság megfontolja, hogy feljelentést te­gyen-e ismeretlen tettes ellen, hiszen a volt kormányfő meg­hallgatásán az derült ki, hogy a jegyzőkönyveknek nevezett do­kumentumok tartalma jelentős részben nem valós. ■ Sz. Sz. Sem az MSZP-s képviselők, sem a mosonmagyaróvári Motim cég vezérigazgatója nem jelent meg azon a bizottsági ülésen, ame­lyen Gyurcsány Ferenc minisz­terelnök vagyongyarapodását vizsgálták volna. Szijjártó Péter, az Apró- Gyurcsány érdekkör vagyongya­rapodását vizsgáló bizottság fideszes elnöke a Motim privati­zációjával kapcsolatban elmond­ta: Gyurcsány érdekeltségi kö­rébe tartozó konzorcium által 1996-ban privatizációs pályáza­ton megszerzett kft. 705 millió forintos vételárából mindössze ötmillió volt a saját erő. Hozzátet­te: 700 millió forint a hitel, amit sajtóértesülések szerint attól a banktól vett fel a konzorcium, amelynek vezetője Apró Piros­ka, Gyurcsány anyósa volt. Ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, a tranzakció azt a gyakorlatot lát­szik megerősíteni, hogy Gyur­csány Ferenc felhasználta politi­kai kapcsolatait meggazdagodá­sa érdekében. A bizottság végül huszonkét kérdést fogalmazott meg, ame­lyekre a választ Gerezdes János Motim vezérigazgatójától várják. 4 t t

Next

/
Thumbnails
Contents