Tolnai Népújság, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-29 / 176. szám
6 2005. JULIUS 29., PENTEK HAZAI TÜKÖR Táborhelyet vált az afganisztáni század októberben táborhelyet váltanak az Afganisztánban szolgáló magyar katonák, ugyanis bezárják azt a kanadai bázist, ahol jelenleg állomásoznak - mondta a Magyar Honvédség vezérkari főnökének helyettese. Braun László hozzátette: a tervek szerint egy török katonai táborba költöznek majd a magyar katonák október első felében. Kondor Katalin nem nyilatkozik utódjáról néhány nappal mandátumának lejárta előtt Kondor Katalin leköszönő elnök nem nyilatkozik arról, kinek adja át az új vezető megválasztásáig a Magyar Rádió irányítását. A kérdésben ellentmondó sajtóhírek jelentek meg a napokban. A rádióelnöknek nincs közlendője az ügyben - mondta Morvái Katalin kommunikációs igazgató, emlékeztetve arra, hogy Kondor korábban többször is úgy nyilatkozott: Hollós János megbízását tartja jogszerűnek. Nincs törzskönyvezve az abortusztabletta MAGYARORSZÁGON még nincs olyan gyógyszer törzskönyvezve, amelyet terhesség megszakítására lehet alkalmazni - jelentette ki tegnap Rácz Jenő egészségügyi miniszter az abortusztabletta bevezetésével kapcsolatban. Hozzátette: a minisztérium tudomásul vette a Szülészeti és Nő- gyógyászati Szakmai Kollégium állásfoglalását, amely szerint az abortusztablettát a hagyományos műtéti terhességmegszakítás alternatívájaként lehet alkalmazni Magyarországon. Járulékemelés: az ellenzék visszavonatná A legnagyobb ellenzéki párt megtámadta a járulékemelésről szóló jogszabályt, amelyet a kormánypártok szavaztak meg a pénzügyi tárgyú törvények módosításának keretében, például a borravaló megadóztatásával együtt. Jövő hétre négypárti egyeztetést, augusztusra pedig rendkívüli ülés összehívását kezdeményezik. Tállai András, a Fidesz országgyűlési képviselője szerint a jogszabály hatályba lépése esetén 1000 forint után 887 forint járulékot kellene fizetni az eddigi 760 forint helyett. Kovács Tibor, az MSZP frakcióvezető-helyettese politikai hisztériakeltésnek nevezte a Fidesz kezdeményezését, úgy vélte, a politikai uborkaszezont próbálják kihasználni másfél hónappal azután, hogy a parlament szavazott a módosításról. Hozzátette: jót tenne az ellenzéki párt szakmai munkájának, ha a parlament elé kerülő törvénymódosító javaslatokat elolvasnák. A szocialista politikus szerint a módosítással a kormány egy adóelkerülő kiskaput zárt be. ■ B. B. Tiltakoznak a jogi karok kifogás Sok üres hely maradt a szaktárca döntése miatt Sokaknak sikert hozott, de a magas ponthatárok miatt sok kárvallottja is van az idei felvételinek Nyolc jogi egyetemi kar tiltakozik a ponthatárok miatt. Közben a politikai pártok most is teljesen ellentétesen ítélték meg az idei felvételit. Szakács Árpád További egyetemi tiltakozás volt az idei felvételi ponthatárok miatt. Tegnap nyolc egyetemi jogi kar dékánja fordult Magyar Bálint oktatási és Petrétei József igazságügyi miniszterhez. A felsőoktatási intézmények elsősorban azt kifogásolják, hogy az Oktatási Minisztérium kérésük ellenére nem engedélyezte a szegedi, győri és a debreceni jogi karokon a felvételi pontszámok csökkentését. Emiatt például a szegedi jog- tudományi kar felvételi tájékoztatóban megjelent 180 fős keretlétszámát sem tudták feltölteni, így a szeptemberben induló évfolyamon csak 138 diák kezdheti meg tanulmányait - nyilatkozta lapunknak Szabó Imre, a helyi jogi kar dékánja. Hozzátette: az intézményeket azért is éri negatívan a döntés, mivel előre nem kalkulált költségvetési támogatási csökkentéssel kell számoljanak a betöltetlen helyek miatt. Kifejtette azt is: Petrétei Józseftől azt várják, hogy ügyükben közbejár Magyar Bálintnál. Lapunk kérdésére az oktatási tárca tegnap úgy reagált: nem áll szándékukban megváltoztatni a három egyetemen a ponthatárokat. - Igaz ugyan, hogy maradtak betöltetlen helyek, de a munkaerőpiacon amúgy is túlképzés van jogászokból, így nincs igazi indok az üres helyek betöltésére - tette hozzá Szántó Gabriella, a szaktárca sajtószóvivője. Közben a felvételi ponthatárok ügyében nyilatkozó politikusok tegnap is teljesen eltérően ítélték meg az idei felvételi rendszert. - Az érettségi után itt a felvételi botrány - jelentette ki Pósán László, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes tagja. Hozzátette: soha ilyen helyzet még nem állt elő, hogy maximális teljesítménnyel nem lehet bejutni felsőoktatási intézménybe. A politikus arra utalt, hogy aki most sikeresen vette a négyéves középiskolát, végig jeles volt és kitűnően érettségizett, ezzel a teljesítménnyel nem tudott a szakok többségére bekerülni. Tájékoztatása szerint jó néhány olyan szak is van, ahol az emelt szintű érettségi is kevésnek bizonyult, a bejutáshoz további egy-két nyelvvizsga vagy esetleg olimpiai aranyérem kellett. Előállt az a helyzet, hogy nem a középiskolás teljesítményért járó maximális 120 ponttal, hanem csak a pluszpontokkal lehetett bekerülni az intézményekbe - fűzte hozzá. Pósán László szerint míg korábban a felvételi ponthatárok meghatározása az Oktatási Minisztérium és a felsőoktatási intézmények kompromisszumán alapult, addig az idén a szaktárca diktált, s nem tekintette partnernek az egyetemeket. Az MSZP oktatási munkacsoportja szerint az új érettségi és felvételi rendszer jól vizsgázott. Tatai-Tóth András (MSZP) úgy látja,, hogy az érettségi vizsga visszanyerte régi rangját, hiszen ennek alapján lehet megkezdeni a felsőfokú tanulmányokat. Szólt arról is, hogy alaposan áttanulmányozták az Alkotmánybíróság (Ab) állásfoglalását. Utalt arra, hogy a testület nem látta megfelelőnek a szabályozást a korábban és az idén érettségizettek esélyeinek tekintetében, az Ab szerint ugyanis sérülhetnek az esélyegyenlőség követelményei. Hozzátette: nagy megköny- nyebbülés volt, hogy ez az aggodalom alapvetően nem igazolódott. Hozzátette: a rendszernek ezt az elemét a kormány megváltoztatja, a munka már meg is kezdődött. Ha ez parlamenti döntést kíván, akkor a javaslat szeptemberben már az Országgyűlés elé kerül, ha pedig csak a kormányrendelet megváltoztatását kívánja meg, akkor ezt a munkát is az ősz folyamán végzik el. A munka felelőse ugyan a szaktárca, de az MSZP is részt vesz az előkészítésben. A képviselő szerint a Fidesznek bocsánatot kellene kérnie a fiataloktól az elmúlt hónapok „félretájékoztatásáért” és a „felesleges riogatásért”. Elmondta: úgy látja, a nagyobbik ellenzéki párt mindent megtett azért, hogy az érettségi ne igazolhassa a kormányzat sikerét. ■ Az üresen maradt helyek miatt tiltakoznak a jogi karok. ■ A Fidesz felvételibotrányról, az MSZP bocsánatkérésről beszél. Nem lehet elbocsátani a gyesen dolgozó anyákat Romlott a középiskolások egészségi állapota A Munka törvénykönyvének módosítását célzó javaslatok között szerepel egyebek közt, hogy december 24. ünnepnappá váljon, továbbá, hogy az édesanyáknak ne lehessen felmondani, ha a gyes mellett munkát vállalnak - mondta tegnapi sajtótájékoz tatóján BATiz András. A kormány- szóvivő közölte a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény tervezett változtatásai lényegében azt célozzák, hogy a szabálysértés súlyához igazodjanak a megváltozott összegű bírságok. A kormány szerdán első olvasatban tárgyalta a két törvény- módosítási javaslatot. Csiz- már Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a tájékoztatón elmondta: a Munka törvénykönyvének módosítása egyfelől a foglalkoztatás rugalmasságát szolgálja, i másfelől munkavállalót érintő garanciákat épít be a törvénybe. A korábbi évekhez képest tovább romlott a középiskolában tanulók egészségi állapota - derül ki a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal legújabb felméréséből. Az adatok szerint a 14-18 éves korosztály csaknem fele szenved mozgásszervi elváltozásoktól, tartási és gerinc-rendellenességektől. Gyógytestnevelés általában nincs az iskolákban, és ahol van, ott is órarenden kívül. A gyerekek többsége ráadásul mindent elkövet azért, hogy ezeken ne kelljen részt vennie. A kimutatások szerint a fittségi, állóképességi vizsgálatok azt mutatják, hogy a tanulók mindössze egynegyede teljesíti a korának megfelelő elvárásokat. A tanulmány szerint a közép- iskolások napi 5-ó órát töltenek a televízió és a számítógép előtt. Kevés a lehetőség a mozgásra, az iskolák délután és hét végén bezárnak, a sportegyesületekben pedig inkább versenyzőket nevelnek. A korosztályban egyre nő a magas vérnyomásúak és a kövérek száma. Egy 2003-as felmérésből az derült ki, hogy a 15 évesek mintegy harmada dohányzik, és a fiúk mintegy fele, a lányok egyharmada többször volt már részeg, sokuk drogot is kipróbált. ■ Sz. Sz. Kifogásolt temetkezési reklámok Ötvenhárom temetkezési hirdetés miatt indított eljárást idén a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség. A kifogásolt reklámok többsége - a törvényi rendelkezéssel ellentétben - a temetkezési szolgáltatások részleteit és a temetkezéssel összefüggésben forgalmazott termékeket is tartalmazta. Többek között a „Reméljük, hogy hamarosan Önt is elégedett ügyfeleink között üdvözölhetjük” vagy „Urnaravatal, szórás fél áron” szlogen is jogsértő a felügyelőség szerint. A temetkezési szolgáltatások népszerűsítése tilalom alá esik az egészségügy intézmény teljes területén. A felügyelőségek ösz- szesen 99 egészségügyi intézménynél végeztek ellenőrzést, és a vizsgálat során a hatóság ellenőrei 35 esetben tapasztalták azt, hogy az intézmények a körzetükben működő temetkezési szolgáltatókról listát bocsátanak az érdeklődők rendelkezésére. A vizsgálat külön figyelmet szentelt azokra a hirdetésekre is, amelyek közterületeken, a sajtóban, televízióban, a szolgáltatók telephelyeinél, a temetőkben voltak elérhetők. A hatóság munkatársai azt is ellenőrizték, hogy a kórházak környékén törvényesen hirdetnek-e a temetkezési vállalkozók. ABC sorrendben ugyan szerepelhetnek egy kifüggesztett listán, de nem szórólapozhatnak és nem ígérgethetnek. Csupán két olyan egészségügyi intézményt találtak, ahol túl tolakodó volt a hirdetés: mindkét esetben arra tért ki a hirdető, hogy egyházi temetést is vállal. A reklámokat azóta a törvényi követelményeknek megfelelő, tömörebb változatra cserélték. A törvény szerint minden temetési reklámnak egyformának kell lennie: név, cim és egyetlen szó: „temetkezés” állhat a hirdetésben, illetve a „teljes körű kiszolgálás” szókapcsolat utalhat még arra, hogy a cég a gyászolók igényeinek széles spektrumát képes kielégíteni. ■ Sz. Sz. Elnöki kinevezés a menesztett tárcavezetőnek A Medgyessy- kormány menesztett kancelláriaminisztere, Kiss Elemér lesz a Szülőföld Alap Tanácsának elnöke. A tanács egy- milliárd forint határon túli elosztásáról dönt, pályázatokkal, pénzügyi támogatással segíti a határon túli magyar közösségeket. Kiss Elemér elmondta, hogy 2003-as kancelláriaminiszteri posztról történt távozása után nem érzi a politikai pályára való visszatérésnek az elnökséget, hanem szakmai feladatnak tartja. Kiss elmondta: eddig négy javaslat is elhangzott: a határok menti önkormányzatok együttműködése, a közoktatás fejlesztése, a szórványban élő magyar gyermekek oktatásának fejlesztése, illetve évente bizonyos határon túli szervezetek kiemelt támogatása. A Medgyessy-kormány volt kancelláriaminisztere 2003-ban vált meg tisztségétől úgynevezett korrupciógyanús ügyei miatt. Azért kellett távoznia, mert az érdekeltségébe tartozó egyik cég tanácsokat adott állami vállalatoknak. ■ B. B. A * k
