Tolnai Népújság, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-29 / 176. szám
2005. JÚLIUS 29., PÉNTEK 7 VILÁGTÜKÖR Katasztrófa Legalább nyolcszázan vesztették életüket Indiában minden idők legnagyobb esőzései és földcsuszamlásai miatt. Az ország egyik legnépesebb városában, Bombayban csaknem háromszázan haltak meg, jelentős károk keletkeztek a 15 milliós metropolisz út- és vasúthálózatában. Máhárásta államban falomlások történtek. Az indiai kormányfő tegnap felkereste a térséget, és segítséget ígért az ország katasztrófaalapjából. Az IRA letette a fegyvert terror Bombákat találtak a londoni merénylők kocsijában A rendőrség megtalálta a terroristák bombával teli autóját. Fontos fejlemény, hogy az ír Köztársasági Hadsereg visszatér a békefolyamathoz. Gyulay Zoltán A brit rendőrség a július 7-i londoni merénylet elkövetőinek gépkocsijában összesen tizenhat robbanószerkezetre bukkant. A kocsi a fővárostól mintegy ötven kilométerrel északra fekvő Luton egyik parkolójában állt; a terroristák innen vonattal utaztak a tett színhelyére. A Times információi szerint a fölfedezett pokolgépek hasonlatosak a július 21-én is használtakra, nagy számuk pedig arra enged következtetni, hogy kiterjedt és jól fölszerelt terroristasejt nyomát fedezték fel a nyomozók. A szerkezetek némelyikében szögeket is elhelyeztek a készítők, hogy fokozzák a robbanás hatását. Kilenc gyanúsítottat vettek tegnap őrizetbe a brit főváros déli negyedében, Tootingban, de a hatóságok szerint egyikük sem azonos a merénylet közvetlenül elkövetőivel. A Stockwell városrészben folytatott razzia során szerda késő este három nőt is elfogtak, akik szállást adtak a merénylőknek. Közben részletek kerültek napvilágra az egyik tettes, a huszonnégy esztendős Jaszin Hasszán Omar elfogásának körülményeiről. A Szomáliái férfi, aki július 21- én a Warren Street-i földalattimegállóban kísérelt meg robbantani, szerda délelőtt egyedül tartózkodott a lakásában, a rendőrök elektromos sokkolóval tették ártalmatlanná. Minden bizonnyal a két londoni merénylet, illetve az azokat követő nagyszabású rendőri mozgósítás is hozzájárult az ír Köztársasági Hadsereg, az IRA csütörtökön közzétett nyilatkozatához. A földalatti katolikus szervezet bejelentette, hogy közép-európai idő szerint délután öt órától minden fegyveres tevékenységgel felhagy. Az IRA ezzel véglel „befejezettnek” nyilvánította eddig folytatott fegyveres harcát, saját szóhasználata szerint „fegyveres kampányát”. Ezzel újra életre kelhet az észak-írországi békefolyamat, újra értelmet nyerhet az 1998-ban kötött „nagypénteki megállapodás”, amire már régóta vártak a rendezést szorgalmazók. Ebben a megállapodásban az észak-írországi konfliktusban részt vevő felek közös kormányzat megalakítását határozták el azzal, hogy 2000 májusáig mindkét oldal fogságban lévő tagjait szabadon engedik, a paramilitáris csapatokat pedig lefegyverzik. Ez utóbbi azonban nem teljesült, ezért a protestáns unionisták pártja (Ulster Unionist Party) és az IRA- hoz közel álló katolikus Sinn Fein belfasti kormánya megbukott. Az IRA mindazonáltal 1997 óta betartja a fegyverszünetet. Az ír Köztársasági Hadsereg egyik legfőbb vezéregyéniségét, Sean Kellyt büntetésének lejárta előtt, a közlemény reményében, már szerda este szabadon bocsátották. A tartomány ügyeiért felelős londoni minisztérium szóvivője szerint egyértelműen az IRA gesztusának viszonzásáról van szó. A Discovery kikötött az űrállomáson nasä Amerika a hiba kivizsgálásáig felfüggeszti az űrrepülőgép-programot A dokkolásra kész Discovery képe a nemzetközi űrállomásról Súlyos csapás érte a NASA-t. Mindössze egy nappal az űrrepülőgép-program két és fél éves kényszerszünetet követő föl- elevenítése után az amerikai űrhajózási hivatal bejelentette: a Discovery sérülésének és a kiváltó okoknak teljes körű tisztázásáig az összes űrsikló a Földön marad, a további programot törlik. A következő rajtot szeptember 9. és 24. között tervezték az Atlantisszal. Bill Parsons programigazgató szerdán a texasi Houstonban személyes csalódottságának adott hangot; szerinte hibát követett el a NASA. Azt sem tudta meghatározni, hogy az idén sor kerül-e még egyáltalán indításra Cape Canaveralból. A Discovery közben csütörtökön európai idő szerint kevéssel negyed kettő után sikeresen ösz- szekapcsolódott a nemzetközi űrállomással. Mivel azonban az űrrepülőgép hőszigetelő burkolata az elemelkedéskor több helyen is megsérült, a héttagú személyzet programjában változások álltak be. Soron kívüli űrsétákon kell a károkat pontosan fölmérniük, hogy ezek ismeretében dönthessenek a földi irányítóközpontban a sorsuk felől. Ha csak olyan mértékű sérülésekről van szó, amelyek az űrben is kijavíthatok, az augusztus 7-re tervezett visszatérést legföljebb néhány nappal elhalasztják. Amennyiben azonban ez nem lehetséges, a személyzet az űrállomáson marad, s orosz űrhajókkal fogják evakuálni őket. Ebben az esetben azonban gondoskodni kell a megnövekedett létszám miatt az élelmiszer-, a víz- és az oxigén-utánpótlásról. Az első Szojuz űrhajó indítása legkorábban október 1- jén esedékes. ■ Gyulay Z. HÍRSÁV Visszahívta nagykövetét Minszkből Lengyelország A belorusz államfő Alek- szandr Lukasenko azzal vádolta meg az országban élő lengyel kisebbséget, hogy a megbuktatásán dolgoznak. Szerdán a belorusz rendőrség betört a lengyel szervezet központjába és őrizetbe vette a vezetőjüket. A lengyel kormány szerint a belorusz hatóságok folyamatosan zaklatják a lengyel kisebbséget. Észak-Korea - USA: még nincs megegyezés észak-korea ismét elutasította a nukleáris válság megoldására tett amerikai javaslatot a Pekingben folyó hatoldalú tárgyalásokon. Washington energiasegélyt és biztonsági garanciákat ígért Phenjannak a teljes nukleáris leszerelés fejében. Az észak-koreai külügyminiszter-helyettes közölte: országa akkor adja fel atomprogramját, ha Washington megszünteti a vele szembeni nukleáris fenyegetést, és normallzálják a kapcsolatokat a két ország között. Szabad kereskedelem amerikai államok közt A washingtoni kongresszus jóváhagyta azt a szabad kereskedelmi megállapodást, amit az USA öt közép-amerikai országgal és a Dominikai Köztársasággal kötött. Bush elnöknek a demokraták és több republikánus ellenállása ellenére sikerült átvinnie a CAFTA-egyezményt. Nem született meg a kisebbségi kormány Bulgáriában visszaadta a kormányalakítási megbízatást a szocialista Szergej Sztanisev, miután a parlament nem szavazta meg kisebbségi kormányát. A bolgár szocialisták és a török etnikai párt nem tudta megszerezni a többséghez szükséges öt szavazatot. Hőség és áldozatok az óceánon túl is legalább 37 áldozata van az USA-t sújtó hőségnek. Különösen Arizonában súlyos a helyzet, csak ott huszonnyolcán haltak meg a melegtől, közülük húszán Phoenixben. Legtöbbször hajléktalanok váltak a hőhullám áldozataivá. Philadelphiában, Washingtonban és Baltimore- ban hőségriadót rendeltek el. Virginia államban háromszáz fiú lett rosszul egy cserkésztalálkozón, ahová George Bush is hivatalos volt, bár utóbb egy nappal elhalasztotta a programot. Szolzsenyicin-összes készül Oroszországban harminc kötetben februártól először adják ki Oroszországban a Nobel-díjas Alekszandr Szolzsenyicin összes műveit. Fokozódó dráma a Kaukázus térségében Egyre kritikusabb a helyzet Oroszország kaukázusi térségében. Cse- csenföld mellett a szomszédos Dagesztánban is szaporodnak az erőszakcselekmények. Csák Elemér Vlagyimi Putyin a közelmúltban titkon villámlátogatást tett Dagesztánban. Útjára azután került sor, hogy megjelent tanácsadójának helyzetelemzése a kaukázusi orosz köztársaságokról. Dmitrij Kozak jelentése szerint a helyzet különösen Dagesztánban éleződött ki. Az utóbbi másfél évben 80 terror- támadás történt, minisztereket, képviselőket és rendőröket gyilkolnak le. Szinte általánossá vált a munkanélküliség, a köztársaságban hiheteüen méreteket öltött a korrupció. A politikai elit pedig, amelyet Moszkva nevezett ki, csak saját anyagi érdekeit követi. Kozak jelentésének üzenete az, írja a térség helyzetét elemezve a Tagesanzeiger, hogy Vlagyimir Putyin kaukázusi politikája csődöt mondott. Az orosz elnök 1999-ben újabb háborút kezdett Csecsenföldön, azt követően, hogy Bászájev szaka dár vezér Dagesztánban muszlim köztársaságot akart kikiáltani. A dagesztániak akkor fegyverésén szembefordultak a szélsőséges bandákkal. Az elmúlt években azonban a csecsen helyzet nem javult, s az erőszak tovább terjedt. Az orosz biztonsági erők jelenleg Mahacska- lában folytatnak tisztogató műveleteket, és tankokkal rombolnak le egész lakóházakat. Az indulatok, ha lehet hinni a sajtóhíreknek, mindkét oldalon végletessé váltak. A Sariat Dzsamaat nevű mozgalom tagjai válogatás nélkül gyilkolják meg azokat, akiknek valamilyen közük van a hatalomhoz. Viszonzásként az orosz rendőrök kínozzák, félholtra ütlegelik az elfogott terroristákat. Nemrég sikerült likvidálni a szakadárok egyik vezetőjét, Raszul Makasaripovot. A csecsének internetes honlapján válaszul fenyegetés jelent meg: a rendőröket gyermekeikkel együtt verik halálra. Dagesztánban a rossz gazdasági helyzeten kívül az etnikai feszültségek jelentik a fő problémát. A 2,1 milliós köztársaságban 50 különféle nemzetiség él. Korábban olyan döntés született, hogy 14 népcsoport képviselői rotációs alapon adják a kis állam vezetőjét, ez azonban nem valósult meg. A jelenlegi elnök, Mago- medali Magomedov 1994 óta van hatalmon, s a Berliner Zeitung szerint „felosztotta rokonai között” Dagesztán gazdasági és politikai vagyonát. * A