Tolnai Népújság, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-29 / 176. szám

2005. JÚLIUS 29., PÉNTEK 7 VILÁGTÜKÖR Katasztrófa Legalább nyolcszázan vesztették életüket Indiában minden idők legnagyobb esőzései és földcsuszamlásai miatt. Az ország egyik legnépe­sebb városában, Bombayban csaknem háromszázan haltak meg, jelentős károk keletkeztek a 15 milliós metropolisz út- és vasúthálózatában. Máhárásta államban falomlások történtek. Az indiai kormányfő tegnap felkereste a térséget, és segítséget ígért az ország katasztrófaalapjából. Az IRA letette a fegyvert terror Bombákat találtak a londoni merénylők kocsijában A rendőrség megtalálta a terroristák bombával teli autóját. Fontos fejlemény, hogy az ír Köztársasági Hadsereg visszatér a bé­kefolyamathoz. Gyulay Zoltán A brit rendőrség a július 7-i lon­doni merénylet elkövetőinek gépkocsijában összesen tizenhat robbanószerkezetre bukkant. A kocsi a fővárostól mintegy öt­ven kilométerrel északra fekvő Luton egyik parkolójában állt; a terroristák innen vonattal utaz­tak a tett színhelyére. A Times információi szerint a fölfedezett pokolgépek hasonlatosak a jú­lius 21-én is használtakra, nagy számuk pedig arra enged követ­keztetni, hogy kiterjedt és jól föl­szerelt terroristasejt nyomát fe­dezték fel a nyomozók. A szerke­zetek némelyikében szögeket is elhelyeztek a készítők, hogy fo­kozzák a robbanás hatását. Kilenc gyanúsítottat vettek tegnap őrizetbe a brit főváros déli negyedében, Tootingban, de a hatóságok szerint egyikük sem azonos a merénylet közvet­lenül elkövetőivel. A Stockwell városrészben folytatott razzia során szerda késő este három nőt is elfogtak, akik szállást ad­tak a merénylőknek. Közben részletek kerültek napvilágra az egyik tettes, a huszonnégy esz­tendős Jaszin Hasszán Omar el­fogásának körülményeiről. A Szomáliái férfi, aki július 21- én a Warren Street-i földalatti­megállóban kísérelt meg rob­bantani, szerda délelőtt egyedül tartózkodott a lakásában, a rendőrök elektromos sokkoló­val tették ártalmatlanná. Minden bizonnyal a két lon­doni merénylet, illetve az azokat követő nagyszabású rendőri mozgósítás is hozzájárult az ír Köztársasági Hadsereg, az IRA csütörtökön közzétett nyilatko­zatához. A földalatti katolikus szervezet bejelentette, hogy kö­zép-európai idő szerint délután öt órától minden fegyveres tevé­kenységgel felhagy. Az IRA ezzel véglel „befejezettnek” nyilvání­totta eddig folytatott fegyveres harcát, saját szóhasználata sze­rint „fegyveres kampányát”. Ez­zel újra életre kelhet az észak-ír­országi békefolyamat, újra értel­met nyerhet az 1998-ban kötött „nagypénteki megállapodás”, amire már régóta vártak a ren­dezést szorgalmazók. Ebben a megállapodásban az észak-íror­szági konfliktusban részt vevő felek közös kormányzat megala­kítását határozták el azzal, hogy 2000 májusáig mindkét oldal fogságban lévő tagjait szabadon engedik, a paramilitáris csapato­kat pedig lefegyverzik. Ez utóbbi azonban nem teljesült, ezért a protestáns unionisták pártja (Ulster Unionist Party) és az IRA- hoz közel álló katolikus Sinn Fein belfasti kormánya megbu­kott. Az IRA mindazonáltal 1997 óta betartja a fegyverszünetet. Az ír Köztársasági Hadsereg egyik legfőbb vezéregyéniségét, Sean Kellyt büntetésének lejárta előtt, a közlemény reményében, már szerda este szabadon bocsá­tották. A tartomány ügyeiért fe­lelős londoni minisztérium szó­vivője szerint egyértelműen az IRA gesztusának viszonzásáról van szó. A Discovery kikötött az űrállomáson nasä Amerika a hiba kivizsgálásáig felfüggeszti az űrrepülőgép-programot A dokkolásra kész Discovery képe a nemzetközi űrállomásról Súlyos csapás érte a NASA-t. Mindössze egy nappal az űr­repülőgép-program két és fél éves kényszerszünetet követő föl- elevenítése után az amerikai űr­hajózási hivatal bejelentette: a Discovery sérülésének és a kivál­tó okoknak teljes körű tisztázásá­ig az összes űrsikló a Földön ma­rad, a további programot törlik. A következő rajtot szeptember 9. és 24. között tervezték az Atlantis­szal. Bill Parsons programigaz­gató szerdán a texasi Houston­ban személyes csalódottságának adott hangot; szerinte hibát kö­vetett el a NASA. Azt sem tudta meghatározni, hogy az idén sor kerül-e még egyáltalán indításra Cape Canaveralból. A Discovery közben csütörtö­kön európai idő szerint kevéssel negyed kettő után sikeresen ösz- szekapcsolódott a nemzetközi űrállomással. Mivel azonban az űrrepülőgép hőszigetelő burko­lata az elemelkedéskor több he­lyen is megsérült, a héttagú sze­mélyzet programjában változá­sok álltak be. Soron kívüli űrsé­tákon kell a károkat pontosan fölmérniük, hogy ezek ismere­tében dönthessenek a földi irányítóközpontban a sorsuk fe­lől. Ha csak olyan mértékű sérü­lésekről van szó, amelyek az űr­ben is kijavíthatok, az augusz­tus 7-re tervezett visszatérést legföljebb néhány nappal elha­lasztják. Amennyiben azonban ez nem lehetséges, a személyzet az űrállomáson marad, s orosz űrhajókkal fogják evakuálni őket. Ebben az esetben azonban gondoskodni kell a megnöve­kedett létszám miatt az élelmi­szer-, a víz- és az oxigén-után­pótlásról. Az első Szojuz űrhajó indítása legkorábban október 1- jén esedékes. ■ Gyulay Z. HÍRSÁV Visszahívta nagykövetét Minszkből Lengyelország A belorusz államfő Alek- szandr Lukasenko azzal vá­dolta meg az országban élő lengyel kisebbséget, hogy a megbuktatásán dolgoznak. Szerdán a belorusz rendőr­ség betört a lengyel szervezet központjába és őrizetbe vette a vezetőjüket. A lengyel kor­mány szerint a belorusz ható­ságok folyamatosan zaklatják a lengyel kisebbséget. Észak-Korea - USA: még nincs megegyezés észak-korea ismét elutasítot­ta a nukleáris válság megol­dására tett amerikai javasla­tot a Pekingben folyó hatolda­lú tárgyalásokon. Washington energiasegélyt és biztonsági garanciákat ígért Phenjannak a teljes nukleáris leszerelés fejében. Az észak-koreai kül­ügyminiszter-helyettes közöl­te: országa akkor adja fel atomprogramját, ha Washing­ton megszünteti a vele szem­beni nukleáris fenyegetést, és normallzálják a kapcsolato­kat a két ország között. Szabad kereskedelem amerikai államok közt A washingtoni kongresszus jóváhagyta azt a szabad ke­reskedelmi megállapodást, amit az USA öt közép-ameri­kai országgal és a Dominikai Köztársasággal kötött. Bush elnöknek a demokraták és több republikánus ellenállása ellenére sikerült átvinnie a CAFTA-egyezményt. Nem született meg a kisebbségi kormány Bulgáriában visszaadta a kormányalakítási megbíza­tást a szocialista Szergej Sztanisev, miután a parla­ment nem szavazta meg ki­sebbségi kormányát. A bolgár szocialisták és a török etnikai párt nem tudta megszerezni a többséghez szükséges öt szavazatot. Hőség és áldozatok az óceánon túl is legalább 37 áldozata van az USA-t sújtó hőségnek. Külö­nösen Arizonában súlyos a helyzet, csak ott huszonnyol­cán haltak meg a melegtől, közülük húszán Phoenixben. Legtöbbször hajléktalanok váltak a hőhullám áldozatai­vá. Philadelphiában, Wa­shingtonban és Baltimore- ban hőségriadót rendeltek el. Virginia államban háromszáz fiú lett rosszul egy cserkész­találkozón, ahová George Bush is hivatalos volt, bár utóbb egy nappal elhalasztot­ta a programot. Szolzsenyicin-összes készül Oroszországban harminc kötetben februártól először adják ki Oroszország­ban a Nobel-díjas Alekszandr Szolzsenyicin összes műveit. Fokozódó dráma a Kaukázus térségében Egyre kritikusabb a helyzet Oroszország kau­kázusi térségében. Cse- csenföld mellett a szom­szédos Dagesztánban is szaporodnak az erőszak­cselekmények. Csák Elemér Vlagyimi Putyin a közelmúlt­ban titkon villámlátogatást tett Dagesztánban. Útjára azután került sor, hogy megjelent ta­nácsadójának helyzetelemzése a kaukázusi orosz köztársasá­gokról. Dmitrij Kozak jelentése szerint a helyzet különösen Dagesztánban éleződött ki. Az utóbbi másfél évben 80 terror- támadás történt, minisztereket, képviselőket és rendőröket gyil­kolnak le. Szinte általánossá vált a munkanélküliség, a köz­társaságban hiheteüen mérete­ket öltött a korrupció. A politi­kai elit pedig, amelyet Moszkva nevezett ki, csak saját anyagi érdekeit követi. Kozak jelentésének üzenete az, írja a térség helyzetét ele­mezve a Tagesanzeiger, hogy Vlagyimir Putyin kaukázusi po­litikája csődöt mondott. Az orosz elnök 1999-ben újabb háborút kezdett Csecsenföldön, azt követő­en, hogy Bászájev szaka dár vezér Dagesztánban muszlim köztár­saságot akart kikiáltani. A dagesztániak akkor fegyve­résén szembefordultak a szél­sőséges bandákkal. Az elmúlt években azonban a csecsen helyzet nem javult, s az erőszak tovább terjedt. Az orosz bizton­sági erők jelenleg Mahacska- lában folytatnak tisztogató mű­veleteket, és tankokkal rombol­nak le egész lakóházakat. Az indulatok, ha lehet hinni a sajtóhíreknek, mindkét oldalon végletessé váltak. A Sariat Dzsamaat nevű mozgalom tag­jai válogatás nélkül gyilkolják meg azokat, akiknek valami­lyen közük van a hatalomhoz. Viszonzásként az orosz rend­őrök kínozzák, félholtra ütlege­lik az elfogott terroristákat. Nemrég sikerült likvidálni a szakadárok egyik vezetőjét, Raszul Makasaripovot. A cse­csének internetes honlapján vá­laszul fenyegetés jelent meg: a rendőröket gyermekeikkel együtt verik halálra. Dagesztánban a rossz gazda­sági helyzeten kívül az etnikai feszültségek jelentik a fő prob­lémát. A 2,1 milliós köztársa­ságban 50 különféle nemzeti­ség él. Korábban olyan döntés született, hogy 14 népcsoport képviselői rotációs alapon ad­ják a kis állam vezetőjét, ez azonban nem valósult meg. A jelenlegi elnök, Mago- medali Magomedov 1994 óta van hatalmon, s a Ber­liner Zeitung sze­rint „felosztotta rokonai között” Dagesztán gazdasági és politikai va­gyonát. * A

Next

/
Thumbnails
Contents