Tolnai Népújság, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-23 / 171. szám
4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. JÚLIUS 23., SZOMBAT KORNYEZETVEDELEM JEGYZET Ki a virágot szereti aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet, éppen ezért virágot lopni nem bűn. Vagy hogy is van ez? Mert bizonyára mást gondolnak azok, akik elültették, nevelgették, majd gyönyörködtek volna a virágokban. Addig még rendben van, hogy megfordul az ember fejében a gondolat: jé, de szépek ezek a futómuskátlik, de jól mutatnának a balkonon. Ám a legtöbb tisztes polgárban a bűn csírája ezzel ki is hal. Mások fejében viszont az fordul meg: jé, de szépek ezek a virágok, mennyit adnának értük a piacon. És egyesek elméjében itt nem is áll meg a dolog, hanem addig alakul, mígnem testet ölt, és cselekedetté válik. egyre több településen tűnnek el a köztereket díszíteni hivatott növények, és ilyenkor még a legnaivabb lélekben is felmerül a gyanú, hogy nem holmi virágimádó széplelkek tarolják le éjszakánként az ágyásokat, hanem a háttérben az illetlen nyereségvágy húzódik meg. A tolvajok viszont nem csak a növények nevelgetőit, hanem a település egyéb polgárait, illetve az ő szépérzéküket is sértik. Szóval néha igenis bűn virágot lopni. hargitai éva Ez a természeti kincsünk környezetépítés Vissza kell hozni valamit az édenből, például Ozorán Tavaly nyáron húszezer, idén tavasszal pedig tizenötezer tő virág került ki Ozora közterületeire. A település ezzel nemcsak megyeszerte, hanem országszerte is a legszínesebbek közé lépett elő. Ezt nem mi állítjuk, hanem a szakértő zsűri: a Virágos Magyarországért Mozgalom bírálóbizottsága valóságos díjesővel halmozta el a Sió-menti községet. Az elismerések között Európa-díj, országos első helyezés, nívódíj, különdíj és megannyi oklevél egyaránt megtalálható. Ozora polgár- mesterét nem is kell kérdezni arról, hogy vajon idén is jelentkezett-e a település a versenyre: SCHRANZ istvánné egyből azzal kezdi, hogy már várják a szigorú bírálókat. A testület tagjai ebben a hónapban vizitálnak, s tekintenek be minden zugba, ahol csak megterem a virág. Nagykónyi még nem dicsekedhet megannyi díjjal, de virágjaival igen. Hogy nem csak a helybélieknek tetszik mindez, azt a polgármesteri hivatalba érkező levelek bizonyítják. ‘Szabó Péter polgármester egykoron vezetői programjában is megfogalmazta a közterületek kulturált rendben tartásának és virágosításának igényét. S ahogy a költségek engedik, úgy bővül évről évre a faluban a színes körzetek határa.- Szeretnénk valamit visszahozni abból az elfeledett édeni világból, melyben meghatározó érték volt a tiszta, gondozott porta - vall elveiről a polgármester. Schranz Istvánné pedig a virágokról szólva így fogalmaz: ez a mi természeti kincsünk! Sz. Á. Többször ültetnek évente A megye szerencsére sok szép településsel dicsekedhet. Kétyen is, mint minden évben, az idén is beültették a virágágyásokat az önkormányzat munkatársai. Gödrei Zoltán, a falu polgármestere elmondta, tavasszal és őszszel árvácska, nyáron általában muskátli, petúnia díszíti a települést. A természetes környezethez ugyanis a kétyiek szerint a virág is hozzátartozik. támogatásával készült www.kvm.hu Virágos városok, falvak szépítés Az önkormányzatoknak nemcsak fát kell ültetniük Magyarország 1990 óta vesz részt az Európai Virágos Városok és Falvak versenyében. A pályázaton a Tolna megyei települések is évről évre indulnak. Közülük kettő, Paks és Ozora egy ezüst, illetve egy bronz minősítést kapott. Budavári Kata A Virágos Magyarországért program nem minden hátsó szándék nélkül indult Magyar- országon tizenöt évvel ezelőtt. Bár a verseny kiírói idén a legnagyobb hangsúlyt a parlagfű irtására és a határátkelőhelyek szépítésére helyezik, még mindig az lenne a cél, hogy a magyarországi városok és falvak kulturáltak legyenek. Az európai verseny egyébként ma már csaknem három évtizedes múltra tekinthet vissza. Kezdetben csak az Európai Közösség országai vehettek részt benne, Magyarország volt az első unión kívüli ország, amely csatlakozott az „Entente Florale”, azaz a Virágos Egyetértés néven is ismert versenyhez. Wolf Márta, a Magyar Turizmus Rt. munkatársa elmondta, a zsűri idén is a településkép esztétikus megjelenését értékeli, melybe nemcsak az új parkok, fasorok létesítése tartozik bele, hanem a környezetvédelem is. Az önkormányzatoknak most is együtt kell dolgozniuk a városok, falvak lakóival, és az épített környezetüket, az utakat, műemlékeket is rendben kell tartaniuk. Paks 2001-ben megnyerte az országos versenyt, így a következő évben a Tolna megyei város képviselte a magyarországi városokat az európai megmérettetésen. Nem is akárhogyan, hiszen ezüst diplomát kapott. Klézl Terézia, a város főkertésze elmondta, akkor és most is az a fontos, hogy a településen élők, a civil szervezetek fogtak, és fognak össze. Az önkormányzatnak példát kell mutatnia, de csak a város lakóival szépíthetik Paksot. A város egyébként azóta is minden évben indul a versenyen, a belső szabályzat szerint azonban nem nyerhet. A szintet persze A Lián Kertészeti Kht. munkatársai, Sereg Zoltánná és Csonka Jánosné a szekszárdi virágokat gondozzák tartják, és erről eddig minden évben oklevelet is kaptak a paksiak. Klézl Terézia tagja az országos zsűrinek, mely a jövő héten kezdi végigjárni a versenyző településeket. A nevezési határidőt a verseny kiírói egyébként május végéről június közepére módosították. A főkertész elmondta, a megyében évente hét-nyolc település indul a neves versengésen. A településeknek nemcsak a saját maguk kedvéért kell virá- gosítaniuk, hanem a turistákat is a városba, faluba kell csalogatniuk. A kiírás szerint a kulturált, környezetbarát, vendégváró országkép elérése a cél. A versenyben minden magyar település részt vehet, a szervezők célja, hogy évről évre többen tegyék ezt. És nem utolsó szempont az sem, hogy a virágos város, falu az utódokat, a gyerekeket is jóízlésre, a rend szereteté- re neveli. Nem kicsi a verseny A megmérettetésben a következő országok vesznek részt: Ausztria, Belgium, Csehország, Franciaország; Hollandia, Horvátország, Írország, Magyarország, Nagy- Britannia, Németország és Szlovénia. Európában ez az egyetlen olyan közös akció, amely évente 25 ezer település között teremt kapcsolatot és mintegy ötvenmillió embert képes mozgósítani. Minisztériumok, alapítványok írták ki a versenyt A Belügyminisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési, a Gazdasági, a Környezetvédelmi, az Oktatási és a Kulturális Minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, a fővárosi önkormányzat, a Magyar Turizmus Rt., a Magyar Turisztikai Hivatal írta ki a 2005rös versenyt az Országgyűlés Önkormányzati Bizottsága, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága, Magyar Önkormányzati Főkertész Szövetség, a Balaton Ala- ítvány, a Balaton Szövetség, a Kertbarát Magazin, a Kerti Kalendárium, a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége, a Város- és Faluvédők Szövetsége, a Nagyváthy János Gazdaképző Egyesület, a KITE Rt. és a Virágzó Magyar Kertkultúráért Alapítvány támogatásával Gyomlálják és locsolják árak Milliókat költenek minden évben növényekre Az önkormányzatok évről évre sokat költenek a települések virágosítására. Az ágyások rendben- tartásában szerencsére a civilek is segítenek. Minden évben tavasztól őszig arra törekednek a Tolna megyei városok és községek, hogy az ott élők környezetét minél szebbé és hangulatosabbá varázsolják. Ez sok munkával jár, ezenkívül nem is olcsó mulatság. Szekszárdon mintegy 850 négyzetméternyi területen van virágágyás, és a lámpaoszlopokon negyven virágtartóban illatoznak növények. Ezeken a csodálatos egynyári és kétnyári virágokon kívül körülbelül 940 négyzetméternyi területen nő rózsa, amit a közmunkások és az önkormányzattal szerződésben álló vállalkozók ültetnek, locsolnak, gyomlálnak. A körülbelül hetvenezer szál virág és a rózsák évente tizenegy és fél millió forintba kerülnek a városnak. Dombóváron a Szigeterdőben, a régi Békeparkban 8000 palántát ültettek idén tavasszal körülbelül 400 négyzetméternyi területre, többek közt kannavirágot, petúniát, begóniát. Az árnyékosabb területekre pedig örökzöld növények, fagyalcser- jék, tuják kerültek. Szálkán egymillió forintot költöttek idén virágra, amit a falugondnok és a lakosság közösen gondoz. Falunkban idén 8500 virágpalántát, és mintegy tizennégyezer cserjét, mályva, fagyai, borbolya cserjéket, emellett négyszáz darab fát, gömbkőrist, hársfát és tiszafát ültettünk, mondja pálfi János. Szálka polgármestere. A muskáüik és a többi virág lakosság vállalta mindenki maga nyírja saját háza előtt a füvet. A többi kertészmunkát a falugondnok végzi. öntözését a magára, és Éjszaka lopják a virágtöveket lába kél Gyakran nem viszik el, csak kihuzigálják őket Lába kélt a virágnak a megye több településén, és ezzel a tolvajok nemcsak anyagi kárt okoztak. A tettesek általában nem kerülnek meg. Lopják a virágokat Tamásiban és Szekszárdon is. Tolnanéme- diben is Iába kelt egy éjszaka a frissen ültetett töveknek. Szabó Gábomé, a polgármesteri hivatal munkatársa elmondta, a településen élők azt gyanítják, hogy nem helybeli, hanem egy átutazó vitte el a virágokat Az önkormányzat ebben az esetben nem tett feljelentést a rendőrségen. Tamásiban, ahol június elején több száz tő növényt rángatott ki valaki, viszont igen. Azt, hogy mennyit értek pontosan az ellopott virágok, nehéz megmondani, és a rendőrségnek sincsenek statisztikai adatai a viráglopásokról. A polgárőrség és a rendőrség Tamásiban nyár eleje óta gyakran járőrözik az ágyások közelében, és ennek köszönhetően kevesebb lett a viráglopás. Az is gyakori, hogy a virágokat nem viszik el, csak kihuzigálják őket a földből. Az érintett településeken élők szerint, ez a szándékos és teljesen ok nélküli rongálás talán még a lopásnál is bosszantóbb. Mint ahogy azt sem könnyű lenyelni, hogy a tettes egyik esetben sem lett meg. B. K. Leszakítani könnyebb, mint ültetni
