Tolnai Népújság, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-23 / 171. szám
TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. JÚLIUS 23., SZOMBAT 5 ALMANACH 2005 23 - CSIBRÁK Hatszázmillió az út teljes felújítására Jövő novemberig elkészül a Csibrákon átvezető út teljes felújítása. A hatszázmillió forintba kerülő munkákat a kormány és az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapjának támogatásából Fizetik. Ebből a pénzből kiszélesítik a főút csibráki két kilométeres szakaszát, megerősítik a burkolatot, buszöblöket és kiemelt szegélyeket építenek. A következő állomás a Dúzs és Csibrák közötti szakasz teljes átalakítása lehet, melyet folyamatosan követne a teljes főút felújítása. Jól működik a mozgóposta-szolgáltatás Kezdik megszokni a falusiak a mozgó postát. Amikor bezárták a hivatalt Csibrákon, sokan tiltakoztak, de mára már a legtöbben belátták, nem teljesen rossz az újítás. Mindennap jön a postás, és házhoz viszi a leveleket és csomagokat, nem kell elballagni a falu központjába. Pá|yázati pénzből készül az ifjúsági klub helyisége Közösségi házat alakítanak ki rövidesen a polgármesteri hivatal épületében. A Tolna megyei területfejlesztési tanácstól nyert közel ötmillió forintot az önkormányzat az átalakításra. A pénzből még ebben az évben közösségi házat, ifjúsági klubot, egy internetes szobát létesítenek az épületben és itt lesz a könyvtár is. FONTOS EMBEREK Képviselő-testület tagjai: Kardos János polgármester, Orosz Istvánná alpolgármester, Kasza Árpádné, Csáki Istvánné, Mátis Imréné, Szancsik Béláné. Körjegyző: Horváthné Tóth Valéria. Háziorvos: dr. Szúnyogh Erzsébet. Fogorvos: dr. Alkonyi Csongor. Falugazdász: Kilvinger György. Állatorvos: Faragó Péter. Az összeállítást írta, a fotókat készítette: Tulézs György. Az oldal a csibráki és a Tolna megyei önkormányzat támogatásával jelent meg. Munkát várnak a faüzemtől befektetés Sokan bíznak a volt parkettagyár helyén induló fűrészüzemben, amely harminc embernek ad majd munkát Halmozottan hátrányos helyzetű település Csibrák, ennek ellenére most reménykednek a lakói, hiszen egy vállalkozó fűrészüzemet létesít Egykor a falu büszkesége és biztos keresetet adó üzeme volt a parkettagyár. A fénykorban százhatvan ember dolgozott itt, hatalmas érvágás volt a község életében, amikor 1992-ben bezárták. Most a vállalkozó több mint harminc embert akar foglalkoztatni, így sokan reménykednek abban, hogy ismét lesz munkalehetőség a faluban - mondta el kardos János polgármester. A fiatalok ha máshol vállalnak munkát, inkább elköltöznek, minthogy naponta utazzanak. A falu Kurddal közös körjegyzőség és a két iskola is hosszú ideje társulásban működik. Az alsó tagozatos gyerekek Csibrákra, a felsősök pedig Kurdra járnak. A polgármester azt is elmondta, az óvodát szeretnék megtartani, hiszen a kicsiket meg akarják kímélni az utazás fáradalmaitól. A környéken először itt építettek az Európai Unió szabványainak megfelelő játszóteret, s a megyei területfejlesztési tanácstól nyert páA gyerekek örömére a környéken először Csibrákon épült az uniós szabványoknak megfelelő játszótér lyázaton a polgármesteri hivatal épületében közösségi házat, ifjúsági klubot alakítanak ki és itt lesz a könyvtár is. Várhatóan még ebben az évben elkezdődik a falun átvezető főút teljes felújítása, amely újabb lökést adhat a fejlődésnek. Az előrelépés egyik lehetősége a falusi turizmus lehet, hiszen a gyönyörű táj, a világhírű vadaskert remélhetőleg idecsalogatja majd a turistákat. György István kertet épít szabadidejében MAGÁNÜGYEK CSIBRÁKON Ignáczné Nieder Ágnes tizenegy éve a falu boltosa Tóthné Finta Gabriella már családtag Csibrákon Wemer András itt képzeli el a jövőjét gvörgv István, a Gyulaj Rt. va- — dászházának lg vezetője nem ■ vadász. Az ő jfr dolga, hogy a U vendégek iga- 4 zán jól érezzék magukat, és ennek érdekében mindent megtesz. Hőgyészről jár ide dolgozni. Szabadidejében kerteket, kerti tavakat épít sziklából. A mesterfogásokat másoktól leste el, és a saját kertje volt az első kísérlet helye. Olyan jól sikerült, hogy ismerőseinek, barátainak is szívesen segít abban, hogyan lehet természetes anyagokból kerti tavat készíteni. ignáczné nieder Ágnes tizenegy éve boltos a faluban. Igaz, hogy Kurdon él, de mivel szinte minden idejét a vegyesboltban tölti, lassan jobban ismeri a csibráki- akat, mint a kurdiakat. A boltban mindenki szívesen beszélget egy kicsit. Leginkább a munkahely, a pénzkereset lehetősége foglalkoztatja az embereket. Ha a munka mellett marad ideje, azt a családjával tölti vagy a konyhakertet műveli. Itt mindent meg tud termeszteni, ami a lábasba való. TÓTHNÉ FINTA Gabriella tizenhárom éve tanítja a csibráki általános iskolásokat. Az évek alatt már családtaggá vált a faluban, annak ellenére, hogy Hőgyészről jár tanítani. Az ilyen kisiskolákban a szülőknek és a gyerekeknek is nagyobb a bizalma a pedagógusokhoz. Télen, ha ideje engedi sokat olvas, nagyon szereti a fantasztikus irodalmat és a történelmi regényeket. Tavasztól pedig kertészkedik, konyhakerti növényeket nevel, és a családi szőlőben dolgozik. WERNER ANDRÁS azok közé a fiatalok közé tartozik, akik a jövőjüket Csibrákon képzelik el. Mindig is itt lakott és itt is dolgozik egy vasipari vállalkozásnál. Megtalálta a számítását, és szeret itt élni. Most készül házat venni a faluban. Ha ideje engedi, összejönnek a barátokkal, és a focipályán rendeznek nagy derbiket. Szívesen jár horgászni is a Kapósra, inkább csak a szórakozás, kikapcsolódás miatt, de ha hal is akad a horogra, az külön öröm. A mai napig elvarázsolja a csibráki táj szépsége kasza árpád azt mondja, akárhová vinnék a faluból, visszavágyna ide, sőt ha lottón nyerne, akkor is csak rövid . 1946 óta él itt és örökre megjegyezte a tájat, amit először meglátott, amikor ideérkezett. Akkor még a csibráki határ szőlővel és présházakkal volt tele, most is így él emlékezetében. Ismeri a környéket, az erdőt, mint a tenyerét. Most is gyakran jár ki, ugyan már nem dolgozni, hanem a tájat nézni. A mai napig elvarázsolja a táj szépsége, amikor kétkerekű kordájával és lovával járja az erdőt. időre utazna el A település lélekszáma 1870: 917 1949: 889 1970: 567 1990: 420 2005: 416 Iskolások száma: 17 Óvodások száma: 20 Gépjárművek száma: 66 db Helyi adó (2005): 300 000 Ft Egy főre eső helyi adó: 721 Ft Munkanélküliség: 31,3% Polgármesteri fogadóóra: minden szerdán 13-tól 16 óráig. Jegyző fogadóórája: minden szerdán 13-tól 16 óráig. Háziorvosi rendelés: hétfőn és szerdán 9-től 12 óráig, egyéb napokon Kurdon rendel. Falugazdász fogadóórája: 10.10- től 12 óráig. Fogorvos (Kurdon rendel): hétfő 8-tól 13 óráig, kedden és csütörtökön 12.30-tól 18.30-ig, szerdán és pénteken 7- től 13 óráig. A tájfutás szerelmese sport Közel tíz éve vesz részt az Európa-bajnokságon Ősszel indulhat a gatter vállalkozás A fűrészüzemre tette fel minden pénzét Kürti István, a Gyulaj Rt. hőgyészi erdészetének erdésztechnikusa ősztől tavaszig a vadászokat kíséri. A nagyhírű vaddisznós- kertbe ilyenkor érkeznek az elsősorban külföldi vadászok. Spanyol, belga, német és osztrák vendégek jönnek a hajtásokra, akik közül sok az erdészet jól felszerelt vadászházában pihen meg. Világhírű a vaddisznóállomány, de sok szép gímszarvas is él a területen. Amikor kevesebb a munka, Kürti István a tájfutó versenyekre készül, hiszen ez a szerelem még főiskolás korából maradt meg. A régi iskolatársakkal együtt 1996 óta vesznek részt az Erdész Tájfutó Európa- bajnokságon. Legutóbb Lettországban, Ventspils városában rendezték meg ezt a versenyt, ahol csapatban negyedik helyen végeztek korosztályukban. Egyéniben Kürti István kilencedik lett és már készül a jövő évi finnországi viadalra. Nagyon szereti ezeket a versenyeket, mert a szervezők mindig megadják mindennek a módját. Legutóbb egy jégcsarnokban volt az eredményhirdetés, de a futás mellett az egy hét alatt szakmai és kulturális programok is várják az erdészeket. ' Kürti István már készül a finn Eb-re Újra hasznossá szeretné tenni az 1992-ben bezárt parketta- gyárat Dávid Antal vállalkozó. Igaz, ezután nagy valószínűséggel nem parkettát fognak itt gyártani, hanem fűrészüzem lesz a régi ipartelepen. Még 1994-ben nyertek pályázatot, melyből gépeket vásároltak, valamint hitelt is vettek fel. Ezekben a napokban is lázasan dolgoznak a munkások, hogy minél előbb beindulhasson a termelés. A vállalkozó azt mondja, szeretnék szeptemberben elkezdeni a próbaüzemet, mely után több mint harminc embert fognak foglalkoztatni Csibrákon. Az ide érkező rönköket fogják méretre vágni és továbbítják a bútorokat gyártó cégekhez, de az itteni felhasználáson is gondolkoznak, hiszen egyre divatosabbak a rönkbútorok. Ezeket pedig akár itt is gyárthatnák. Az épületek felújítása kész van, a meglévő két szárító mellé augusztusban érkezik még két hatvan köbméteres mobil szárító, és ősztől már indulhat a munka. Dávid Antal nagyon reméli, hogy jól fog működni az üzem, hiszen erre tette fel minden pénzét, de ettől függetlenül is lát jövőt ebben az iparágban. Dávid Antal lát Jövőt a faiparban *
