Tolnai Népújság, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-18 / 141. szám
TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. JÚNIUS 18., SZOMBAT KITEKINTŐ Ha 1,3 milliárd ember elindul egy irányba, akkor a világ felkötheti azt a bizonyos fehérneműt SZÁGULD MÁR A KÍNAI LOKOMOTÍV Ilyen csak a mesében van, gondoltam, amikor leszálláshoz készülődött a hatalmas utasszállító gép Pekingben. Majd egy órája már, hogy a kínai főváros felett repülünk. A megboldogult Marosán György, a munkásmozgalom régi harcosa erre biztosan azt mondaná: nem a gép lassú, a város nagy. Lengyel János Szembeszálltunk az idővel. Délután indultunk, s tíz óra múlva, már a hajnallal érkeztünk a mesés fővárosba, hogy onnan folytassuk utunkat nyugatra, Szecsuán felé. Az a három óra már meg sem kottyant. Van elég utas a Malév és a Hainan légitársaság közös gépén. A fedélzeten az élelmesebbek azonnal az üres helyek felé kacsintgattak: tudták, hamar eljön az alvás ideje. A magyarok inkább beszélgettek. Világos van még - gondolták, de gyorsan kiderült: itt a vacsora, az idő nem nekünk dolgozik. Kínában az óra is előbbre jár, legalább hat körrel. Amikor mi nyugovóra tértünk, ők akkor már ébredeztek. Úgy tetszik, törzsutas- kedvezmény a lelemény. Szóval Kína egyáltalán nem az az ország, mint amiről akár néhány évvel ezelőtt hallani lehetett. A gazdasága olyan mint a lokomotív. A GDP tavaly 9,15 százalékkal nőtt és elérte az 1,649 billió dollárt Kimondva is félelmetes. Fogalmam sincs, hogy ebből éppen hány űrrepülőgépet lehetne építeni. De nem is ez a lényeg. A feldolgozóipar teljesítménye az év első negyedében 16,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A túlfűtött gazdaságnak persze hatalmas az energiaszükséglete. Szakemberek szerint ezt hosszú időn keresztül szinte lehetetlen kiszolgálni. Bár nem tudom, hogy ezt a szót ismerik- e arrafelé. Két évtized ugyanis elég volt, hogy Kína ne csak fontos, hanem meghatározó szereplője legyen a világgazdaságnak. Megértettem, miért is volt olyan népszerű Süli János, a Paksi Atomerőmű üzemviteli igazgatója. Könnyű neki, a földrésznyi országban az atomerőműben dolgozókat különös Kínában minden más. Nem azért, mert a rizst is rizzsel eszik. Még a nyugat is mást jelent, mint mifelénk. Ott éppen ez a terület a fejletlenebb: Tolna megye testvértartománya, a 80 milliós Szecsuán is ide tartozik. Már látszik, hogy a túlfűtött gazdaságnak nagy ára van: a világ tanakodik, hogy mit is tegyen. Az ország vezetői azt tervezik: 15 év múlva a GDP eléri majd a 4000 milliárd dollárt, amivel Amerika és Japán után Kína lesz a világ harmadik legnagyobb gazdasága. Az országban hivatalosan megközelítőleg 1,3 milliárd ember él. A tervek szerint az egy főre jutó GDP 1230 dollárról 3000 dollárra emelkedne 2020-ra. Ez a gondolat uralta a Csengdu-i Nyugat- Kína fejlesztési konferenciát is, ahol már az is kiderült: a 2000- es GDP megnégyszerezését az energiafelhasználás megduplázásával érnék el. Tizenhat testvérmegye és tartomány küldöttsége igyekezett megérteni a házigazdák céljait. A szocialista politika és a kapitalista gazdaság eme sajátos ötvözete kétségkívül eredményes. Szecsuán tízmilliós fővárosában, Csengduban ipari parkok százait építik, a várost övező öt körgyűrűből 3 tizennégy sávos, helyenként 4-5 szintes kereszteződésekkel. Már mindenütt ott vannak a világ vezető társaságai. Az autópályákat rengeteg ember építi egyidőben, minden hihetetlenül gyorsan készül. Kézzel, kalapáccsal törik a betont, fiatal lányok, asszonyok seprűvel tartják tisztán az utakat, járdákat. Lehet, hogy minden csikk mellé jut egy ember, de szemét szinte sehol sincs. Kísérőnk azt mondta, még számos településen nem üyen rózsás a helyzet, de valóban ügyelnek a rendre. Az emberek olyanok, mint a többiek. Mindig sietnek, de udvariasak. Fogyasztási szokásaikban ott lapulnak a 2500 éves konfuciuszi gondolatok és az új kor trendjei. A városi idegenvezetőnket is Fredynek hívják, nem csak azért, mert az anyanyelvén kívül angolul is beszél. A kínai fiatalok egy része is hidrogénezi a haját, miniszoknyát és piercinget hord, de figyel a családjára is. A generációk együttélésének hagyománya akkor is tovább él, ha tudjuk: a nagyvárosi családok bevételük felét a gyermekeikre költik. Kínában az ötletekből nincs hiány. Nyugaton bármerre jártunk, minden talpalatnyi földön termeltek valamit. A hét végét is a határban töltötte a falu apraja-nagyja. Az autópályát övező kerítésre babot futtatnak. Az őszibarackfák gyümölcsére egyenként tüllzacskót kötnek, hogy megvédjék a rágcsálóktól. Minden teaültetvény szemet gyönyörködtető látvány is egyben. Az már nem új, hogy a rizsfóldek öntözését szolgáló víztározókban halat nevelnek. Amikor betakarították a gabonát, órák múlva elültették a rizst. Arrafelé a kombájnt még a cséphadaró helyettesíti, a szárítót pedig a nap „üzemelteti”. Vendégház a Zöld hegy lábánáL Innen a szent helyig több ezer lépcsőn vezet az út A hordárok többször is megjárják, napi 30 jüant (750 Ft) keresnek Egy kis furfangért persze ott sem mennek a szomszédba. Igaz, a gyémántcsiszolásban is legalább 2000 évvel megelőztek mindenkit. Ciao fővárosi műhelyében a brokátkészítés titkát igyekeztünk ellesni. Nem sokra jutottunk. A tudás a génekben van. Azt persze megtudtuk, hogy egy centiméter brokáthoz 160-szor kell átadni az orsót, s aki a gép tetején ül, kívülről tudja a mintát. 13 éves korától 15 éven át tanulja, hogy végül a mintaszékbe ülhessen. Egy nap egy ember öt centi szőttest készít. A brokát a gazdagság jele. A régi módos kínaiak az ablakokat is ezzel fedték, a szegényeknek csak papír jutott. Nemrégiben olvastam, hogy az ősi kínaiak rizzsel erősítették az épületek falait. Tudományos kutatók szerint a ragadós kincset keverték a habarcsba és ez magyarázza, hogy miért áll még mindig számos régi kínai építmény. Az étkezés Kínában is szent dolog. Amikor enni adnak, enni kell. Senki nem kérdezi, hogy éppen éhes vagy-e? Forog a kör alakú asztal, s aki ügyes, egy kis gyakorlás után pálcikával is elboldogul. Náluk pájtyó a pálinka, s két centnyit töltenek belőle a pohárba. A bort is ekképpen, takarékosan mérik: a bonyhádi Schmidt Győző, az ország egyik legnagyobb borkereskedője szóvá is tette: ilyen kevés bort még soha senkinek nem sikerült tölteni a poharába. Az hamar kiderült: a minőségi terméknek lehet csak jó piaca. A kínaiak köztudomásúan erényt kovácsoltak a szegénységből, szinte minden ehetőt és ihatót felhasználnak. Právics József, a megyei közgyűlés alelnöke igyekezett összeszámolni a feltálalt fogásokat Talán ha százig jutott. Akkor még nem mondtam meg neki: tízezernél is többet gyűjtöttek össze a több mint háromezer éves konyha dokumentálható történetében. Miközben nyugaton időztünk, keleten megjelent az első mobilon olvasható kínai újság. Ilyen ez a világ. Az olvasók szöveges és képes üzeneteket, audioklipeket kaptak a szolgáltatótól. A Nyugat-Kína kiállítás és konferencia nem a protokolljával hívta fel magára a figyelmet. Tény, hogy minden úgy történt, ahogy az a nagy könyvben meg van írva. De jól látszott: itt nem a szép szó a lényeg. - Magyarország Kína egyik legnagyobb A Tolna megyei küldöttség a nemzetközi konferencián. Reiner Ilona, Süli János, Frankné dr. Kovács Szilvia, Právics József és Schmidt Győző a tartományi külügyi hivatal vezetőjével Dolgozz! - mondta a gondozó a Csengdu-i rezervátum lakójának. A panda enni kezdett... Megkezdődött a nemzetközi konferencia. A világ legnagyobb Buddhája 90 méternél is magasabb. Nyugat-Kína a gyorsításra szavazott Leshanban ezrek keresik fel naponta a szent helyet gazdasági partnere a kelet-európai térség országai közül, de hogy ez az előny megmaradjon, az üzletemberek nagyobb aktivitására van szükség - mondta Frankné dr. Kovács Szilvia, a tolnai delegációt vezető megyei közgyűlési elnök. - Az üzleti kapcsolatok építésére jó lehetőséget kínál a 2008-as pekingi olimpia és a 2010-es sanghaji világkiállítás is. A tolnai prezentáció sikeres volt. Nemcsak a kínaiak figyelmét keltette fel, elismerően nyilatkozott erről a washingtoni alkormányzó is. Kínában ma ugyan mindenki eladni akar, de a fejlett technológiára lenne fogadókészség. Több szakmai partnerrel tárgyalt Reiner Ilona, a Tolnatours vezetője, aki emellett számos kamarai kapcsolat megteremtésében is segítséget ajánlott. Minden látogatásnak egyszer vége szakad. Talán azért, hogy újra éljük az élményeket. Ferihegyen aztán gyorsan visz- szazökkentünk a magyar valóságba. Egyetlen útlevélkezelő várta a több száz utast, és hosz- szan időzött a kínaiak vízumával. A bürokratikusnak tartott Kínában tíz perc alatt átjutottunk minden ellenőrzőponton. Budapesten 55 percnyi várakozás után került elő egy újabb határőr. Mi mehettünk, csak a küldöttség szóra morcos, kipa- koltatós vámosokon kellett átvergődnünk. Távoli útitársaink tovább maradtak. Órákig még egy tízórás repülőút után. Az útikönyvek azt írják: a kínaiak türelmes emberek... I t ♦ I