Tolnai Népújság, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-18 / 141. szám

8 2005. JÚNIUS 18., SZOMBAT GAZDASÁGI TÜKÖR HÍESÁV Jól terem a cirok? homokhát Június 22-én, szerdán 9.30 órától Ballószögön, a faluházban (Rákóczi út) előadást tart Tar Ferenc, az FVM Vidékfejlesz­tési Főosztályának osztályve­zetője az agrár-környezetgaz­dálkodás aktuális kérdései­ről. A Homokháti célprogram aznapi rendezvényén - a Bács-Kiskun Megyei Agrár­kamara szervezésében - Geredy Péter helybéli gazdál­kodótól a cirok, energiafű, facélia, köles, mohar, olajre­tek, somkóró, szudáni fű, szegletes lednek termelési tapasztalatairól is hallhatnak az érdeklődők. Konzultáció után megtekintik a mintate­rületeket is. A részvételi szándék a kamara 76/481- 335-ös telefonján jelezhető. Ármegállapítás SERTÉSTENYÉSZTÉS A kijelölt árbizottság a francia, dán, német, holland és spanyol felvásárlási átlagárakra fi- ríí gyelemmel június 13­r \ tói 33 ezer 900 forintban állapította meg az E mi­nőségi osztályú sertéshús árát 100 kilogramm meleg testtömegre számítva. Ez hi­deg hasított súlyra átszámít­va, és azt vágóhídra szállít­va 35 ezer 800 forintnak fe­lel meg. Az árak áfát vagy kompenzációs felárat nem tartalmaznak. Fogyasztói árak élelmiszerek A statisztikai hivatal legfrissebb jelentése szerint az utóbbi egy év alatt (2004 májusához viszonyít­va) 2,7 százalékkal emelke­dett az élelmiszerek ára. Ezen belül azonban jelentős szóródás figyelhető meg. A sertéshús 12, a munkahelyi étkeztetés 8 százalékkal drá­gult. Csökkent viszont a liszt, az étolaj, a tojás, a tej és a péksütemény ára. Az egy hónapos, tehát az idei ápri­lishoz viszonyított árnöveke­dés 2,1 százalékos, ami az idényjellegű élelmiszerek májusban szokásos átlag fe­letti, 20,3 százalékos áremel­kedésének köszönhető. Az idényáras élelmiszerek nél­kül számítva áprilishoz ké­pest az árak 0,4 százalékkal csökkentek májusban. Parlagfíítérkép KÖRNYEZETVÉDELEM A parlag­fű elleni idei védekezésben már segítséget nyújt az az áttekintő kimutatás, amit a Földmérési és Távérzékelési Intézet készített és tett közzé elektronikus formában. A térkép tájékoztatást ad arról, hogy a tavalyi tapasztalatok alapján mely területeken és milyen mértékben várható idén a parlagfű megjelenése. Ezt nagymértékben befolyá­solja a földhasználók és föld­tulajdonosok védekezése is. Újabb piaci lehetőség cukortermelés Az Európai Unió újabb, 17 ezer tonnás cukor intervenciós lehetősé­get hagyott jóvá Magyaror­szág számára, amelyet szak­mai szempontból egyértel­műen kedvezőnek tart Koczka Zoltán, a Cukoripari Egyesülés igazgatója. Vélemé­nye szerint a magyar cukor­piac így közelebb kerülhet az egyensúlyi állapothoz. Az unió azért tette lehetővé a tag­országok számára a többlet cukorkészletek intervenciós felajánlását, mert az EU pia­cán csaknem egymillió tonna cukorfelesleg van. A túlkíná­lat miatt a tagországokban átlagosan 5-10 százalékkal, tonnánként 631,9 eurós inter­venciós ár alá csökkent a cu­kor ára. így az unió cukor­rendtartása szerint automati­kusan életbe lép a piaci kor­rekciós mechanizmus, az in­tervenciós felvásárlás. Több lesz a pénz avop Az agrár-környezetvé­delemre júliustól folyósított támogatások kerete 4,5-5 milliárd forinttal nő az előze­tesen tervezett 20,4 milliárd forinthoz képest - jelentette be Gombos András a Környe­zetvédelmi és Vízügyi Mi­nisztérium politikai államtit­kára. A gazdatüntetéseket követően már megfogalmazó­dott az a kormányzati szán­dék, hogy a tavalyi agrár-kör­nyezetvédelmi támogatási keret mégse csökkenjen, ám érdemi megállapodás a forrá­sok mértékéről csak most született a koalícióban. földtulajdon Az állam bir­tokrendezést (koncentrá­ciót) akar. Ennek elősegí­téséhez a jogi eszköz, a törvény a „fiókban van”. Az alkalmazásához nem­zeti konszenzus kell. De vajon a gazda akarja-e a „rendezést”? Őt erről mikor kérdezik meg? „Az uniós agrárpolitika megva­lósulása a magyar mezőgazda­ságban” címmel Kecskeméten a közelmúltban tartott szakmai nap témái között szerepelt a földbirtok-politika, a nemzeti birtokrendezési stratégia is. Ripka János, az FVM Földügyi és Térinformatikai Főosztályá­nak vezető főtanácsosa volt az előadó. A gazdaságos termelés érde­kében lépni kell - mondta, s az 1989 előtti nagyüzemi terme­lést említette, amely szerinte gazdaságosabb volt, mint a je­lenlegi, az elaprózott birtoko­kon. A statisztika szerint ez idő szerint az ország földterületé­nek 47 százalékát egyéni gaz­dák, 40 százalékát társaságok használják, 13 százalékot pedig nem mezőgazdasági célra vesz­nek igénybe. Jellemző, hogy a tulajdonlás és a használat szét­vált, ezeket közelíteni szüksé­ges a birtokrendezéssel. Azon­ban a politika fél a birtokrende­zési folyamat beindításától, mert az 1945-ös földosztás, az 1950-60-as évekbeni kollektivi­zálás, majd a rendszerváltás után a szövetkezeti és állami tu­Földtulajdoni szerkezet 1989 előtt Állami 11% zatok, szervezetek ad­va vannak -, de társa­dalmi egyeztetésre is szükség lesz. Továbbá pénzre, nemcsak nem­zeti, hanem uniós for­rásra is, ami még nem nyert ügy. Ugyanis a 2007-2013-as ciklusban nem tervezik a bir­tokrendezés támogatását az új tagoknál. Lobbizni próbálnak az ügy érdekében. Egyelőre a spontán birtokren­dezés folyik, de ez lassú. Az in­tézményesített formától várható gyorsulás. Ripka János az erő­teljes ütemű birtokrendezést (koncentrációt) 2020 előtt illú­ziónak tartja. A siker feltétele a társadalmi elfogadtatás.- Hogyan képzelik elfogadtat­ni? - kérdezte egy hozzászóló. A válasz: egyeztetéssel, s elein­te az önkéntesség előtérben tar­tásával. Csányi György, az agrár­kamara szakértője aziránt ér­deklődött, mikor kérdezik meg a gazdákat: mit is kell szerintük rendezni? Mi a véleményük a felülről jövő kezdeményezésről? Ő úgy látja, a földhasználat szemszögéből a koncentráció megoldódik. És például Fran­ciaországban nagyobbrészt bé­relt földeken gazdálkodnak a használók. Nekünk ez a forma miért nem felel meg? ■ A. Tóth Sándor Nagy táblán is lehet rossz hatékonysággal dolgozni lajdonú földek felosztása, a kár­pótlás - mind elhibázott birtok- politikán alapult, vélte az elő­adó. A változások sebeket ütöt­tek, amit most el akarnak ke­rülni. Az osztatlan közös táblák kimérése, az áldatlan állapot felszámolása - országosan 1,2 millió hektárra 240 ezren adták be eddig igényüket - csak idén kezdődik meg. Ezek főként részarányföldeket foglalnak magukba. Ripka János elmondta: már történtek előkészületek a bir­tokrendezésre, a parcellák ösz- szehozására - „fiókban” a kész törvény a jogi megtámogatás- hoz, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet életjáradékos prog­ramja is ezt a célt szolgálja, a közreműködő intézményháló­Egyeztetés a logisztikai ágazatról szállítás, raktározás A mezőgazda- ság jövőjére is kihat, hogy a termé­nyek tárolása és szállítása milyen feltételek mellett történik. A logisztikát nemzetgazdaság-politikai prioritásnak nevezte Szanyi Tibor, a Gazda­sági és Közlekedési Minisztérium politikai áUamtitkára tegnap Budapesten, egy szak­mai tanácskozást követő sajtótájékoztatón. A fejlesztési célok meghatározásához azonban társadalmi párbeszéd szükséges az államtitkár szerint, ezért a Magyar Tudo­mányos Akadémia székházában tartott üz­leti reggelin nemcsak a gazdasági tárca, ha­nem a Pénzügyminisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal valamint a Terület Fej­lesztési Hivatal megbízottjai is részt vettek a szakmai szervezetek képviselőin kívül. A logisztika fejlesztésére rendelkezésre álló pénzekről sem Szanyi Tibor, sem Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület elnö­ke nem tudott konkrétumokat mondani, mi­vel szerintük a fejlesztés azon múlik, hogy a logisztikában érdekelt cégek- és vállalkozá­sok milyen összegű forrásokat tudnak in­vesztálni e területbe. Szanyi Tibor ugyanak­kor aláhúzta azt: a magántőke bevonása az állami logisztikai fejlesztésekbe minden­képpen ösztönzően hatott e területre. Az ál­lamtitkár megemlítette, hogy ennek hatásá­ra számos, Magyarországon működő vállal­kozás kíván logisztikai központot létrehozni az országban. Az Európai Unióban Magyar- országot közép-kelet-európai logisztikai központként kezelik, adottságai ugyanis er­re predesztinálják. Szanyi Tibor jelezte: az unió 2007-13 közötti fejlesztési tervében el­ső helyen szerepel a szállítási infrastruktú­ra és a logisztika fejlesztésének ösztönzése. Doór Zoltán elmondta: ahhoz, hogy Magyar- ország gazdasága versenyképes legyen a vi­lágban és az unió piacán is,elengedhetetlen a megfelelő színvonalú logisztikai szolgálta­tás. A finanszírozásról közölte: a magyar ál­lam pályázatokon keresztül támogatja e te­rület fejlesztését, valamint az Európai Unió is Uy módon segíti az infrastruktúra épí­tését, a logisztikai szolgáltatások fejlesztését. A Magyar Logisztikai Egyesület elnöke tá­jékoztatott arról is: egy egységnyi állami pénzhez a magánszféra háromszoros-négy­szeres forrást tesz hozzá. Magyarország raktárkapacitásait tekintve az unióban a második vonalban van, az infrastruktúra el­látottság tekintetében pedig a középme­zőnyhöz tartozik. A BUX-index 2005. június 17-én 18 280 18200 Előző up! záró érték: 18592 ISJOraNwVoilti.A.. tőzsde nyitása 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS; BÉT A BÉT indexe az elmúlt napokban 18592. 06.10.06.13.06.14.06.15.06.16.06.17. FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2005.06.17. Részvény FHB l&tóárfft) 1423 msmm 2,52 tiS&Ft 691 Danubius 5000 2,04 n Forrás/OE 726 1,54 3 Fotex 284 1,43 43 Zwack 9350 0,54 1 FORRÁS: BÉT VESZTESEK Részvény Egls Utofeóár(Ft) Változási») 18 095 -2,66 MIÓ Ft 186 Délnász 14 000-2,06 39 Richter 28 585-1,94 1394 Mol 17100 •-1,72 8404 OTP 6 750-1,11 3 749 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2005. június 17-én €/Ft $/Ft €/$ i 1 t 247,91 204,24 L21-0,18 Ft-0,84 Ft +0,1 cent rG 4 í

Next

/
Thumbnails
Contents