Tolnai Népújság, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-14 / 61. szám
4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. MÁRCIUS 14., HÉTFŐ NEMZETI ÜNNEP Egy ünnep kálváriája március Dr. Kolta Lászlónak személyes emléke is van 1928-ból, mikor először ünnepelték hivatalosan a 48-as forradalmat Aki esetleg azt gondolná, hogy a kiegyezés, azaz 1867 után azonnal a nemzeti ünnepek közé emelkedett március 15-e, az alaposan tévedne. Szeri Árpád A nemzet ugyan nem felejtette el az 1848-as esztendő meghatározó dátumát, sőt, meg is emlékeztek a forradalmat elindító napról, ám csakis nem hivatalos formában. Az 1860-as évek elejéig hatósági megtorlással is számolhattak az ünneplők: bár az már valamit jelez a hatalom erejének gyengüléséről, hogy 1861-ben Kiskőrösön Petőfi- szobrot avattak. dr. kolta László helytörténész összegzéséből kiderül: március 15-e a szabadságharcot kitüntetetten kezelő boldog békeidőkben is - 1867 és 1914 között - különös kettősségével okozott zavartság érzést a hazai közéletben. Kimondva-kimon- datlanul ugyan nemzeti ünnepnek számított, ám arra remény sem volt, hogy hivatalosan is azzá nyilvánítsák.- Sőt, 1891-ben az Ország- gyűlés törvényt hozott, melynek értelmében április 11-e lett Magyarország nemzeti ünnepe - folytatta a Bonyhádon élő, nyugalmazott pedagógus. - Mint ismeretes, V. Ferdinánd király 1848-ban ezen a napon írta alá a forradalom követeléseit szentesítő törvényeket. A döntés óriási felháborodást váltott ki, nem véletlenül rendeztek éppen 1898-ban és 1899-ben minden korábbinál látványosabb országos megemlékezéseket március 15-én. Ettől kezdve ezek a megemlékezések rendszeressé váltak az iskolákban, Dr. Kolta László: az elmúlt években gyakorta pártpolitikává lett az ünnep A Nemzeti Múzeum egykorú metszeten. Mindig egyet jelentett a forradalommal, március 15-ével testületekben, egyletekben, olvasókörökben, kaszinókban, önszervező módon. Ennek ellenére április 11-e, legalábbis papíron, egészen 1927-ig hivatalos ünnep maradt. A korábbi harmadára zsugorodott ország képviselőháza ekkor, a korábbi évtizedek gyakori sürgetését beteljesítve iktat ta törvénybe azt, hogy március 15-e nemzeti ünnep legyen. Az iskolák számára ez a döntés szün- j napot, a felnőtt lakosság számára továbbra is munkanapot jelentett. Az 1848/49-es forradalmat és szabadságharcot méltató, első, államilag elismert, sőt, támogatott megem lékezést tehát 1928. március 15-én tartották meg az országban.- Személyes emlékeim is vannak erről a ma már történelminek számító eseményről. 1928-ban elsős elemista voltam Bátaapátiban. Az iskolában megjelent a jegyző és a pap, s megtekintették ünnepélyünket. Arra is emlékszem, hogy szavaltam egy verset. Ez volt életem első március 15-i ünnepe, amit azután követett a többi. Az 1930-as években a bonyhádi evangélikus gimnáziumba jártam. Az ünnepségen a tornaterem évről évre megtelt érdeklődőkkel, nemcsak diákokkal, szülőkkel: megjelent ott Bony- hád színe-java. Azután 1948- ban, ifjú tanárként tanúja lehettem a gimnázium Petőfi és Kossuth szobra felavatásának. A 1928-ig április 11. volt a hivatalos ünnepnap. E napon írta alá V. Ferdinánd 1848-ban a forradalom követeléseit centenáriumon Ordass Lajos evangélikus püspök, aki 1920- ban érettségizett Bonyhádon, mondott beszédet, élesen elítélve az egyházi iskolák államosításának szándékát. Ám azt nem lehetett megakadályozni, Ordass püspököt pedig fél évvel később lecsukták. Az ötvenes években hasonló kíméletlenség érte március 15- ét: 1951 és 1956 között törölték a nemzeti ünnepek sorából. Ez a helyzet csak 1957-től változott meg. 1960-tól kezdődően pedig március 15-e belesimult a március 21-ét és április 4-ét magába foglaló forradalmi ifjúsági napok három hétig tartó rendezvénysorozatába. Ezzel együtt el is vesztette önálló erejét és fényét. Az áttörés 1989-ben, a rend- ' szerváltozás hajnalán következett be: március 15-e önálló nemzeti ünnep és általános munkaszüneti nap lett. Különös, de az elmúlt másfél évtized teljes szabadsága sem hozta meg március 15-e számára azt a tisztaságot, ami joggal megilletné. Dr. Kolta László a vele készített beszélgetés végén sajnálattal jegyzi meg: a magunk mögött tudott tizenöt esztendőben a forradalom ünnepe gyakorta pártpolitikai rendezvénnyé vált. S talán ez is magyarázat arra az egyáltalán nem akadálymentes útra, melyen március 15. napjának kell visszakerülnie méltó helyére, a nemzet köztudatába. JEGYZET Márciusi nosztalgia, avagy titkos ünnepi fotók A MA! fiatalok elképzelni sem tudják, milyen volt Budapesten a március 15-i ünnepség, jó húsz évvel ezelőtt. Akkoriban a 48- as forradalom napja nem volt állami ünnep, ha hétköznapra esett, a felnőttek dolgozni, a gyerekek iskolába mentek, legfeljebb valami kis megemlékezésre futotta. A fővárosban azonban másként volt Először is, a főiskolások, egyetemisták szabaddá tudták tenni magukat ezen a napon, tehát megvolt a kellő létszámú tömeg. Bár a megemlékezést hivatalosan a KISZ szervezte, mondhatni felügyelte, volt valami romantikus, a törvényes és törvénytelen határát súroló, adrenalintermelő vonulata a központi ünnepségnek. Azt hiszem, akkor sikerült igazán átéreznem, miről is szólt az a márciusi nap, 157 évvel ezelőtt. Ha forradalmi helyzet nem is alakult ki a nyolcvanas évek elején a fővárosban, a több ezer fős, vonuló fiatalság látványa, a tömeggel sodródás semmihez sem hasonlítható hangulata erős érzelmeket váltott ki mind a résztvevőkből, mind a nézőkből. a nemzeti múzeumnál zajló ünnepi műsor alatt pedig mindenki filmsztárnak képzelhette magát: elképesztő létszámú fotós volt jelen ugyanis. A fényképészek pedig egyfolytában a tömegben jártak, s minden résztvevőt lefényképeztek. A jólértesültek tudták, hogy a rendőrségre kerülnek a képek, ellenőrzik, kik voltak jelen a „felforgató elemek” közül, kik álltak a közelükben, beszéltek velük, stb. Két évtized távlatából nosztalgiával gondolok arra, hogy kis társaságunk képe talán még ma is valami titkos nyilvántartásban lapul, örökre fiatalnak és forradalminak őrizve meg minket, venter Marianna Huszáremlékek Tolnából Tolna megyei huszár- és egyéb hadi emlékekből nyílt kiállítás a tolnai városi kiállítóteremben. A tárlatra igen értékes relikviák gyűltek össze, magánszemélyek, intézmények és egyesületek jóvoltából. Többek között kiállították Damjanich búcsúlevelét, amelyet aradi kivégzése előtt egy nappal írt feleségének. Bem napiparancsa, Klapka és Kossuth levelei, huszár egyenruha, díszkard, Béri Balogh Ádám pisztolyának másolata, valamint több Strissowsky Szilárd és Garay Ákos festmény (képünkön) is megtekinthető a kiállításon. A tárlat egyik legérdekesebb darabja Garay Antal 1840 és 1849 közötti utazását megörökítő tabló, amely az út állomásairól származó lepréselt levelek mellett tartalmaz egy darabot a francia trónból és egyet a komáromi zászlóalj szétvágott zászlajából. S. K. Garay Ákos festménye a huszáremlékeket bemutató, tolnai kiállításon Alsónyék Toborzóval járják végig a falut az alsónyéki táncosok és zenészek. A műsor a művelődési házban lesz. A program március 15-én délelőtt tizenegy órakor kezdődik. Bátaszék Március 15-én kilenc órakor szentmisével kezdődik az ünnepség, ezt követi tíz órakor a megemlékezés a tornacsarnokban. Ünnepi beszédet Péter Péter gimnáziumi tanár mond. A rendezvény a 48-as emlékmű koszorúzásával zárul. BogyiSZlÓ Az iskolások március 15-én Kiskőrösre és Kecskemétre kirándulnak. A mint- ■ egy száz fős csapat a két városban többek között felke- : resi az 1848-49-es forradalom és szabadságharchoz kötődő emlékhelyeket. ÜNNEPEK A-TOL Z-IG Bonyhád Március 15-én kilenc órakor Borbély József sírját koszorúzzák meg az evangélikus temetőben és ünnepi szentmise lesz a katolikus templomban. A városi ünnepséget a művelődési központban tartják 10 órától. Ünnepi beszédet mond Szőts Zoltán múzeumigazgató. A rendezvényen adják át a Perczel- és Völgység Talentuma díjakat. Az ünnepség Perczel Mór sírjának megkoszorúzásával zárul. Dalmand Közösen tartja az önkormányzat és az iskola március 15-én az ünnepségét. Este fél hétkor fáklyás felvonulás lesz, megkoszorúzzák a községházánál található Hősök Emlékművét, majd az iskolások idézik fel a forradalmat. Dombóvár 1848 tiszteletére a Helytörténeti Múzeum kertjében ünnepi műsort adnak a diákok. Az ünnepi szentmise 17 órakor kezdődik az Arany János téri katolikus templomban, 18 órakor lesz a városi ünnepség a 48-as emlékműnél. Az Apáczai Csere János Szakközépiskolában 19 órakor kezdődik a pécsi Mecsek Táncegyüttes műsora. Dunaföldvár Az ünnepi megemlékezés március 15-én 18 órakor a városháza falán lévő Petőfi emléktáblánál kezdődik, Simon István református lelkész mond beszédet. A résztvevők fáklyákkal vonulnak a művelődési központba, ahol 19 órakor gálaműsor kezdődik, a Duna- földvárért emlékérmek és a Du- nafóldvár Bora díjak átadásával. Fadd Március 14-én, ma 18 órakor a művelődési házban tartják a megemlékezést Ünnepi beszédet mond Kocsner Antal polgármester. Március 15-én 16 órakor a faddi református templomban a szekszárdi Gárdonyi Zoltán Református Együttes ünnepi hangversenyére kerül sor. Közreműködik: Tillai Tímea (szoprán), Lemle Zoltán (tenor), Lozsányi Tamás (orgona). Gyönk Az általános iskola udvarán álló Petőfi-szobortól holnap 18 órakor fáklyás felvonulás indul a településen. A résztvevők megkoszorúzzák a gimnázium falán elhelyezett emléktáblát, Katz Gyula polgármester mond ünnepi beszédet. Az általános iskola tanulói adnak műsort az egybegyűlteknek. Iregszemcse Március 15-én tíz órától lesz a községi ünnepség a Kossuth-szobornál, ahol a koszorúzást követően a helyi általános iskola tanulói adnak zenés, verses műsort. Ünnepi köszöntőt mond Dörnyei József iskolaigazgató. Ezzel párhuzamosan a Bartók Béla Művelődési Házban jövő péntekig látható az a kiállítás, mely az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményeit mutatja be 19-20. században kiadott képeslapokon. í i l
