Tolnai Népújság, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-14 / 61. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. MÁRCIUS 14., HÉTFŐ NEMZETI ÜNNEP 5 Az ember nem szereti a forradalmat írőszemmel Hősök, példaképek Magyarországon nem mennek rendben a dol­gok, de a mi problémáink megoldásához ma nem hősiességre, hanem nor­mális emberi hozzáállás­ra van szükség - mondja Lázár Ervin. A Tolna me­gyei származású író a múlt héten a bonyhádi gimnáziumban tartott rendhagyó irodalomórát. Steinbach Zsolt- Ön egyszer azt írta, hogy nem szeretne olyan helyzetije kerülni, ami hősiességet kíván. Hozzátette, hogy mélységesen tiszteli a hősöket Léteznek ma olyan helyzetek, ahová hősök kellenek?- Biztosan vannak a világnak olyan rossz helyzetben levő ré­szei, ahol valami nem jól megy, valami felfordult. Ahol a helyzet hősöket kíván. Most nem a hét­köznapi hősökre gondoltam.- Magyarországon rendben mennek a dolgok?- Dehogy mennek rendben. De azt hiszem, ezek nem olyan anomáliák, amelyeket hősies­séggel kell kiigazítani. Hanem normális emberi hozzáállással. Itt olyasféle helytállásra, tisztes­ségre, bölcsességre van szükség, mint amilyennel mondjuk Deák Ferenc rendelkezett. 0 se volt hős, bár nagyon sok olyan csele­kedete volt, ami mély tisztelettel tölti el az embert.- Sokan vagyunk büszkék Petőflékre, de ha most történne olyasmi, mint 1848. márciusában, akkor azt hiszem kétség­be lennénk esve, mert irtózunk az üyen felfordulásoktól.- A magyar forradalmakat ki­vétel nélkül leverték. Lehet per­sze magyarázni, hogy volt azért bizonyos eredményük. De mi­csoda vér és micsoda szenvedés árán volt valami eredményük!? Lázár Ervin: az ember nem szereti a forradalmat. Tiszteli, aki részt vett benne, de arra gondol, hogy ez mégiscsak szenvedés Az ember nem szereti a forradal­mat. Nagyon tiszteli, aki részt vett benne, de arra gondol, hogy ez mégiscsak szenvedés. Még ha tudjuk is, hogy nincs meg forra­dalom nélkül a történelem, jó volna, ha a világ mindig a ren­des mederben folyna, és csak a mindennapi munkavégzésre lenne szükség.- Azt mondta, most nem hősök kelle­nek. Példaképekre viszont szükség van. A mai példaképek valóban nem is hő­sök, hanem „sztárok”.- Nem tudom, hogy a gyere­kek mennyire tekintik a sztáro­kat példaképüknek. De egyszer csak ki kell alakulnia egy olyan rendnek, ahol az igazi érték lesz a példakép. Arra gondolok, hogy a kisebb közösségekben is van olyan ember, akire tisztelettel nézünk. Nálunk Alsó-Rácegre- sen volt egy öreg kanász, akit rettentően tiszteltünk. Nekem ő a példaképem. Nem hiszem, hogy a gyerekek olyanok szeret­nének lenni, műit mondjuk a va- lóságshow-k sztárjai. Esetleg csak olyan ismertek szeretné­nek lenni.- Mint újságírót kérdezem, a sajtóról Szabadság? Szabadosság?- Az a baj, hogy egy kicsit el­vadultak a sajtóviszonyok. Mindkét oldal használ olyan hangnemet, amit én nem szíve­sen olvasok. Nem kedvelem, ha az ellenfél fizikai formájával fog­lalkoznak. A lényeggel kellene foglalkozni. Pont olyan a sajtó hangneme, mint maga a politi­ka. Gyalázatos. A bulvársajtót nem olvasom. Látom néha a metróban, hogy valaki egy mez­telen nős, vagy blikkfangos cí- mes újságot tart a kezében. Ezek a lapok arra építenek, hogy van, aki megveszi az ilyen fajta újsá­got. Olyan közönségre lenne szükség, amelyik megválogatja, hogy mit olvas. De olyan közön­ség most még nincs.- így, március 15. előtt adódik az utol­só kérdés: Lázár Ervin hogy ünnepel?- Nagyon könnyű helyzetben vagyok, mert háromszáz méter­re lakom a Nemzeti Múzeumtól. Minden március 15-én ki szok­tunk menni. Benne vagyunk a tömegben, meghallgatjuk a be­szédeket, és lobogtatjuk a zász­lóinkat. És ha tudjuk is, hogy nem szavalta el jó Sándorunk a múzeum lépcsőjén a Nemzeti dalt, de akkor is él a tisztelet bennünk az iránt, ami akkor tör­tént. Petőfi, mint médiasztár a költő Ahogy a mai fiatalok látják: a lányok nem választották volna férjnek, de nélküle szegényebb lenne az irodalom Antal Éva, Bogdán Attila, Stier Laura és Mizsák Lolita, a Garay gimnázium diákjai. Mi lett volna, ha elmarad a forradalom? Az 1848-as eszméket ge­nerációnként másként ér­tékelték az emberek. Ab­ban viszont egyetértettek, a szabadság, a fiatalság, a forradalom jelképe volt és az is marad. De mit jelent mindez a mai fiatalok számára? Mauthner Ilona Szekszárdon, a Garay János Gimnázium tizedik évfolyamá­nak irodalom fakultációjára, Kés jár Erika tanárnő segítségé­vel ellátogathattunk. A fiatalok­kal a '48-as eszmékről beszélget­tünk.- Ha sorolni kellene a szava­kat, mi jutna először eszetekbe? - kérdezte a tanárnő.- Petőfi, zászló, egyetemisták, kávéház, forradalom, Nemzeti dal, Táncsics, tömeg, Nemzeti Múzeum, fiatalok, elnyomás - sorolják egymás szavába vágva. Ezt követően arról folyt a szó, mi lett volna, ha Petőfi nem esik el a csatában, megöregszik, neveli a gyermekeit, vajon akkor hogyan értékelnénk az ő személyét. Ha életben marad, akkor nem lett volna belőle hős, se szimbólum, magyarázta elméletét Sós Dóra. Vagy ki tudja, ha hős nem is, de még nagyobb költő lehetett vol­na, hiszen olyan fiatal volt, ami­kor meghalt, fejtette ki vélemé­nyét Antal Éva. Majd a gyerekek arról vitatkoztak, van-e értelme a forradalomnak. Rombol vagy épít? Az adott helyzetben fel le­het-e mérni a tettek és a szavak súlyát? Gellért Zoltán szerint, a nagy indulatok közepette eltor­zulhatnak az eszmék, de szerin­te a forradalom, ha letörik is, mindig előre visz. Stier Laura szerint a magyar nem behódoló nép, nem tűri el az igazságtalan­ságot. Majd vita támadt köztük, mi lett volna, ha elmarad a forra­dalom, mert megegyeznek egy­mással, vajon akkor hogyan ala­kul a magyar történelem? Stier Laura szerint a fejlődés nem le­hetett volna ugyanaz, mint a ki­egyezést követően. Nem épül annyi szép épület, nem indul meg a polgárosodás olyan lép­tékben, mert hiányzik a katarzis és az elnyomó nem is érzi szük­ségét annak, hogy neki enged­nie kell - fejtegette dolatait Mizsák Lolita Ha nincsenek krízi­sek, tragédiák, akkor nincs megtisztulás sem - mondta Rohr Adél. A baj az, hogy nem tanulunk a hibáink bői, zárta a témát Gellért Zoltán. A lá­nyok visszatértek Petőfi szemé­lyére. Mai szemmel nézve, vajon milyen férfi le­hetett? Olyan kis fiús volt, nyeszlett termetű, se szakálla, se ba­jusza, sorolta az ellenérzéseit Sós Dóra. De a szemei, a kisu­gárzása, vetette közbe a tanárnő. A korabeli feljegyzések szerint a társaság középpontja volt, re­mek volt a humora. Ha most él­ne, igazi médiasztár lenne, mert remekül el tudta adni magát. Ahogy megjelent a verseskötete, ő maga írt álnéven saját művei­ről kritikát az egyik lapban. Majd arra reagált ő, a költő. Vi­tázott saját magával. Ez fel­keltette az olvasók figyel­mét, és vették a könyveit. Remek reklámszakember volt, csak akkor még nem így hívták, mondta Sós Dóra. Mizsák Lolita szerint olyan pasi volt, aki első látásra volt csak jelentéktelen. Érdekes módon ab­ban egyetértet­tek a lányok, hogy férjül nem választot­ták volna, mert ezzel a mentalitás­sal nem lett volna belőle / megbízható, nyugodt, ott- J honülő társ, jó családapa. A fiúk szerint vi­szont nélküle az egész magyar történelem, irodalom, sőt a világ- irodalom is szegényebb lenne. Ezzel a lányok is egyetértettek. YTHtiuriPf*v*ur a tái *ar in U IV IV r CiIV UL ti*Ul Kismányok Március 15-én 17 órától tartják a községi ünnepséget a művelődési házban. Ünnepi beszédet mond Simon László polgár- mester. A műsorban közremű­ködnek: a magyarfenesi (Er­dély) Vegyeskórus, Váraljai Hagyományőrző Együttes, a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium tánccsoportja, Schaadt Krisztina. Kölesd A Kossuth-szobor- nál tartják március 15-én az ünnepi megemlékezést, amelyen a beszédet Varga Sándor mondja, közremű­ködik a helyi népdalkor és az iskolások. Az ünnepség után koszorút helyeznek el a kölesdi temetőben a hősök sírjain és a borjádi Pe- tőfi-méhesnél. Nagydorog Holnap tíz órakor kezdődik az ünnepi megemlé­kezés a Széchenyi Sándor Álta­lános Iskola udvarán. Ünnepi beszédet Bocskorás Bertalan re­formátus lelkész mond, majd a diákok két színdarabot mutat­nak be. A rendezvényen fellép­nek a paksi Pro Artis iskola nö­vendékei és a Sztáray Mihály vegyeskar. Nagymányok Ma 18 órakor kez­dődik a Széchenyi Ház sport- csarnokában az ünnep. Meg­emlékezést tart Balogh András polgármester. Az ünnepi mű­sorban közreműködik a ma­gyarfenesi (Erdély) Vegyeskó­rus, a Vox Humana Magyar Ének Egyesület, a Német Nem­zetiségi Gyermekkórus, Leicht Viktória és Géringer Krisztina általános iskolai tanulók. Paks A Szent István téren dél­előtt 10 órakor kezdődő ünnep­séggel köszönti a forradalom és szabadságharc emlékét. Dr. Potoczky Iván mond beszédet, majd a Balogh Antal Katoli­kus Általános Iskola és Gimnázium diákjai adnak műsort. Pincehely Március 15-én délelőtt fél tízkor kezdő­dik a megemlékezés. Megkoszorúzzák a Görbői-kúria fa­lán lévő emléktáb­lát, majd a műve­lődési házban a helyi általános is­kolások adnak ün­nepi műsort. SárszentlŐrínc Petőfi egykori di­ákéveinek helyszínén, a költő emlékházánál március 15-én tíz órakor tartják a megemlé­kezést a helyi általános isko­la és a bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium diákjai műsorával. Köszöntőt mond Mester Balázs, a bonyhádi gimnázi­um történelemtanára. Szekszárd Március 15-én fél tizen­egykor a Béla király téren kö­szöntőt mond Nyírő Roland főiskolai hallga­tó. A műsorban közreműködnek a Dienes Általános Iskola tanulói és az Alisca Brass Band. Este hétkor indul a fáklyás vo­nulás a Béla király térről a művelődési házig. A költő visz- szatér című rockoperát adja elő a komáromi Magyarock Dalszínháza a színházterem­ben. Az előadás után kötetlen beszélgetés és teaház zárja a programot. Tamási Az ünnepi program március 15-én tíz órától kezdő­dik a Diákcentrumban, ahol a városkörnyéki iskolaszövetség szervezésében az ünnephez kapcsolódó játékos vetélkedőn vehetnek részt a felső tagoza­tos diákok. Este fél hatkor fák­lyás felvonulás indul a műve­lődési központig, ahol Frankné dr. Kovács Szilvia, a Tolna me­gyei közgyűlés elnöke mond ünnepi beszédet. Az ezt követő kulturális műsorban a szak­képző és a művészeti iskola ta­nulói, valamint az Iglice Nép­dalkor és a Tamási Koncert-fú­vószenekar lép fel. Tolna március 15-én 10 órakor kezdődik az ünnepi műsor a Széchenyi iskola tornacsarno­kában. Ünnepi beszédet mond Gacsályi József történész. Az ezt követő ünnepi képviselő­testületi ülésen adják át a Tol­na Városért Kitüntető Díjakat. Tizenegy óra tíz perctől zászlót adományoznak a Rády József Huszáregyesületnek, a Szent István téren. (További települési információk: www.tolnainepujsag.hu )

Next

/
Thumbnails
Contents