Tolnai Népújság, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-25 / 225. szám

ALMANACH 2004 11 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2004. SZEPTEMBER 25., SZOMBAT- HŐGYÉSZ Régi fényében ragyog a Lichtenstein-kastély Újabb idegenforgalmi látványos­sággal bővül Hőgyész, még az idén átadják a helybeliek által csak kiskastélynak emlegetett Lichtenstein-kastélyt. A falu központjában lévő épü­letegyüttes egykor a Lichten­stein hercegi család tulajdoná­ban volt, akik az Apponyiakkal házasságkötés folytán családi kapcsolatban álltak. A méretei miatt inkább udvarháznak ne­vezhető kastélyban a második világháború végéig a Lichten- stein-család lakott gyermekeivel, a herceg környező birtokán gaz­dálkodott. Az orosz csapatok bevonulása után a család Lichtensteinbe, il­letve Németországba menekült, az épületet államosították. A kastélyt hosszú évekig a hő- gyészi állami gazdaság használ­ta szolgálati lakások céljára, majd az épület a rendszerváltás­kor a helyi önkormányzat tulaj­donába került Az erősen elhanyagolt kiskas- télyt az egy udvarban, mellette lévő két épülettel együtt 1997- ben a Holges Castellum 1277 Kft. vásárolta meg, hogy oktatá­si és konferencia-központot ala­kítson ki.- Kétévi régészeti kutatás után a műemlékvédelemmel egyeztetve kezdtük el a kastély rekonstrukcióját, hogy eredeti szépségét visszanyerje - mond­ta Balogh László, a tulajdonosok egyike, az építkezés műszaki ve­zetője, hozzáfűzve, hogy a hely­reállítási munkákhoz a kft. a Széchenyi-terv pályázatán 63 millió forint vissza nem téríten­dő támogatást nyert. A felújítás öt éve tetőcserével kezdődött, ezt követte a leválasz­tott terek elbontása, a régi szo­bák egybenyitása, helyreállítá­sa. A felújítás befejeződött, 40 fős konfe­renciaterem, két apartman, hat szoba, bo­rozó várja a vendégeket igényes, szép környezet­ben. Az épü­let használat­bavételét az év végére ter­vezik a tulaj­donosok. Megújult a Lichtenstein-kastély A falusi turizmus bölcsője Lassan húsz éve, hogy Danka Vilmos és felesége Hőgyészen és a környékbeli falvakban meg­szervezte a falusi turizmust. A stafétabotot tőlük Szili Istvánné vette át, de ő csak helyben fogja össze, integrálja a falusi turiz­mussal foglalkozókat. Mint mondta, falusi turizmust csak az önkormányzattal szoro­san együttműködve lehet jól csi­nálni, mivel ahhoz, hogy a ven­dégek idejöjjenek és jól érezzék magukat, virágos, üszta, szép községkép kell. Hőgyészen jelenleg húsz, hu­szonöt, 4-6 férőhelyes, minősí­tett - három és négy naprafor­gós (a napraforgó ugyanaz, mint a szállodáknál a csillag) - vendégház van. A vendéglátók nagy gyakorlattal rendelkez­nek, igen vendégszeretők, so­kan éppen a családias környe­zet miatt térnek vissza rendsze­resen ide. Az eltelt évek alatt a hőgyé- sziek kitanulták a falusi vendég­látás minden csínját- bínját, tud­ják kinek mi kell, igény szerinti szolgáltatásokat nyújtanak, válto­zatos programokat kínálnak a községbe látogatóknak. Míg ko­rábban az állatsimogatás, kerti munkák iránt volt érdeklődés, ma inkább a falusi disznóölés, a szüret vonzza a turistákat Szerencsére a környék szép, a táj változatos, a község szélén lé­vő tavaknál horgászni lehet, az erdőkben kirándulni, vadászni. Igény szerint szerveznek gyalo­gos és lovas kocsis túrákat erdei piknikkel, melynek során bemu­tatják a tájegységre jellemző nö­vény- és állatvilágot. A faluban számos látnivaló van, Apponyi- és Lichtenstein- kastély, szobrok, német nemzeti­ségi kiállítás, a község határá­ban pedig a borturizmusnak he­lyet adó szőlőhegyek. Hőgyészen minden van, ami az idegent idecsábítja Szép, rendezett település, kelle­mes fekvéssel, jó infrastruktúrá­val, barátságos, vendégszerető emberekkel, ez Hőgyész. Az egy­kori polgári jómód, az itt élt és a ma itt lakó szorgalmas emberek által emelt épületek, a szobrok­kal díszített közterek, a nagyközség két kastélya, az egy­kori polgári iskola és a volt nagy­vendéglő épületegyüttese első pillanatra megragadja a faluba érkezőt És akkor még nem emlí­tettük a műemlék jellegű barokk katolikus templomot, a falut öve­ző, kirándulásra, vadászatra csá­bító erdőket, mezőket, horgászta­vakat sem. Mint ahogy a falu leg­újabb büszkeségét, a műanyag borítású kézüabdapályát sem.- A Bozsik-program kereté­ben, pályázaton nyert pénz segít­ségével, a képviselő-testület tá­mogatásával készült az új, kor­szerű, az EU követelményeknek megfelelő műanyag borítású, vil­lanyvilágítással ellátott, több funkciós kézüabda- és te­niszpálya - mondta Te­mesvári Ferenc alpolgár­mester, egykori NB I-es kézilabdázó, hozzáfűzve, hogy a pálya Fonyódi Bé­la, a Hőgyészi sportegye­sület elnökének ötlete. Azt már a község pol­gármestere, a falu utazó nagykövete, a turisztikai lehetőségek kibővítésén fáradozó, a franciaországi Ambazacból hazaérkezett Gyetvai László fűzte az el­hangzottakhoz, hogy re­ményeik szerint hamarosan a te­nisz is meghonosodik a faluban, és a műanyag borítású, kivilágí­tott pálya újabb vonzerőt jelent a Hőgyészre érkező vendégeknek, turistáknak. Vadászokat, bakancsos turistákat várnak A vadászat az egyik olyan sza­badidős tevékenység, ami Hő­gyészre csábítja az idegent. A leg­több vadász a szeptember 1-jétől kezdődő szarvasbőgés idején ke­resi fel a falut övező erdőket - Jó a terület, a szezonban álta­lában húsz bika esik, 7-11 kilós trófeákkal. Többnyire külföldi, német, spanyol, osztrák vendége­ink vannak - mondja a társaság Szálláspusztán lévő vadászházá­nál Kupás Deák Zoltán, a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Részvény- társaság Hőgyészi Erdészetének vezetője, hozzátéve, hogy a terü­letük Kalaznótól Hőgyészen át Lengyelig tart Az erdőgazdálko­dási terület 5 ezer hektár, a vad­gazdálkodási rész 8 ezer hektár. Az utóbbi időben jelentős ága­zattá fejlődött a Gyulaj Rt-nél a közjóléti szolgáltatás, ennek ke­retében készült Lengyel-Anna- fürdőn az erdei iskola, alakítot­tak ki park- és kirándulóerdőt, Hőgyészen is valami hasonlót terveznek 50-60 hektár terüle­ten. A malomhegyi 250 éves er­dészlakásból erdei múzeumot, kulcsos turistaházat szeretné­nek kialakítani, Szálláspusztán pihenőerdőt kisebb tavacskával és vadasparkkal, tudtuk meg Gál László okleveles erdőmér­nöktől, a Gyulaj Rt. Hőgyészi Er­dészetének műszaki vezetőjétől. A parkerdőben táblák fogják útbaigazítani a turistákat, a pi­henőknél padok, asztalok lesz­nek. A bakancsos turizmus egy­re nagyobb térhódítása miatt fel­újítják a komfort nélküli, kisebb erdei házakat is, így kerül sor a dúzsi kisvadászház átalakításá­ra, mely a hőgyész-szálláspusz- tai pihenőerdő tervezett útvona­la mellett fekszik. Az építészeti tervek elkészültek, a megvalósí­tás érdekében a részvénytársa­ság pályázatokat nyújtott be. Kastély a gyógyturizmus szolgálatában Hőgyész azon szerencsés települések közé tartozik, ahol két kastély is találha­tó. A nagyobbik, az Ap- ponyi-kastély, mely 1722- 27-ben, barokk stílusban épült, majd a későbbi átala­kítások során klasszicista stílust kapott, 2001. novem­bere óta négycsillagos szál­lodaként működik. A pél­daértékűen helyreállított és új funkciót kapott Gróf A Gróf Apponyi Kastélyszálló a ahhoz, konferencia-, wellness- és gyógyturizmus szolgálatában áll többfunkciós gyógyfürdővel, él­masszázzsal. A Klára forrás 53 fokos termálvi­ze 2004. januárjától gyógyvíz minősítést ka­pott, a víz számos moz­gásszervi betegségre van jó hatással. A beruházással a tu­lajdonosok olyan 134 ágyas, négycsillagos szállodát hoztak létre, ahol nemcsak a termál­kincset hasznosítják, hanem új munkahelye­ket is teremtettek, csök- ményfürdővel, balneo-, fizikote- kentve a községben lévő munka- rápiával, gyógytornával, gyógy- nélküliséget Apponyi Kastélyszállóban minden adott hogy a vendég jól érezze magát Óriás süllő, horgászversenyek Domboktól ölelve, erdőktől, szőlőktől körbefogva, szép környezetben, Hőgyész határában vannak a helyiek ál­tal közkedvelt horgásztavak. Tizennyolc éve, 1986-ban, a Hőgyészi Állami Gazdaság támo­gatásával alakult a Hőgyészi Sporthorgász Egyesület Sárosdi Pál kezdeményezésére. A gazda­ság a haltenyésztésből kivont két tavát adta át az egyesületnek. A 130 taggal alakult horgászegye­sület ma 228 tagot számlál, akik közé a helybelieken és a környe­ző települések lakóin kívül tizen­két német állampolgár is tarto­zik. Az egyesület tagdíjakból, pá­lyázatokból és egyéb felajánlá­sokból tartja fenn magát - A Donát-patakra épült két tavon horgászunk, melyek közül az egyik hat, a másik kilenc hek­táros - mondta az egyesület el­nöke, Vámosi Jenő bevezetőként, majd rögtön azzal folytatta, hogy jó kis közösség a horgászoké. Az egyesületben élénk közösségi élet folyik, évente több alkalom­mal rendeznek horgászver­senyt, tartanak különböző prog­ramokat. A júliusi családi napon például nem csak a tagok, de hozzátartozóik, unokák és nagy­papák, apák, mamák is verse­nyeztek, sportoltak, főztek, be­szélgettek. A tavak gondozására, a halte­lepítésre nagy hangsúlyt fektet az egyesület, aminek látható eredménye, hogy az elmúlt évben az egy főre jutó halfo­gási átlag 32 kiló 20 deka volt. Az idei év ed­digi legnagyobb fogása pedig egy 8 kiló 25 de- kás süllő. Jelentős a horgászturizmus is, so­kan váltanak napije­gyet az Apponyi kas­télyszálló vendégei és a falusi turizmusban résztvevők közül. A hőgyészi pecásoknak cserejegyes kapcsolata van Dombóvár, Tamá­si, a német Eckental és a francia Ambazac hor­gászegyesületeivel. A szép fekvésű halastóban sok hal van \ Katolikus templom I TS Hőgyész központjában, az Apponyiak által építtetett ba­rokk plébániatemplomot 1799-ben szentelték fel, oltár­képe, mely Mária mennybe­menetelét ábrázolja, Boros Nepomuk János festménye. A kívül-belül restaurált temp­lomnak pár éve az orgonáját is felújították. Csicsói kápolna A hőgyésziek búcsújáró he­lye, a csicsói kápolna, a szőlő­hegyek lábánál, a völgyben, egy forrás mellett található. Mint Szabó József hőgyészi esperes, plébános elmondta, a kápolnát a környék földesura, Claudius Florimundus Mercy gróf kezdte el építeni 1731- ben, majd miután 1734-ben meghalt, fogadott fia, Mercy Antal fejezte be az építkezést 1745-ben. A kápolnában található oltár­képet, mely a segítő Szűz Má­ria, a „Maria Hilfe” kegyké­pének másolata, a Németor­szágból érkezett telepesek hozták magukkal az 1700-as években. A Madonna-képet Lucas Cramanch készítette. A kápolna falán lévő kép a Szentháromságról szól. Búcsú Hőgyészen évente kétszer tar­tanak búcsút, az őszit szep­temberben, Kisboldogasszony napjához közel eső vasárna­pon tartják, a tavaszi búcsút a pünkösd előtti vasárnapon, Szentháromság vasárnapján. Mivel a csicsói kápolna a kör­nyékbeli németség kedvelt búcsújáró helye volt, míg le­hetőség volt rá, két nyelven mondták a szentmisét t i i

Next

/
Thumbnails
Contents