Tolnai Népújság, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-25 / 225. szám

ALMANACH 2004 KISVEJKE TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2004. SZEPTEMBER 25., SZOMBAT 10 KISVEJKE TÖRTÉNETÉBŐL A falu kialakulásának mon­dáját egy 1984-es helytörté­neti pályázatban Csanaky Ti­hamér írta le. A monda szerint három kanász elin­dult, hogy vizet keressen, s a mai község területén rátalál­tak három forrásra. Letele­pedtek, faházakat építettek, s benépesítették a területet. A honfoglaló magyarság a IX. században telepedett itt le. Első fénykorát a Hunyadiak korában élte a falu. A török uralom alatt a megfogyatko­zott lakosság mellé rácokat telepítettek. 1722-ben Mercy gróf vásárolta meg a közsé­get, miután gyors fejlődésnek indult, de a lendületet az 1863-as tűzvész derékba tör­te. A parasztok egy része ki­vándorolt Amerikába. Földje­iket németek vásárolták meg. Az első és második világhá­ború sok áldozatot követelt a kisvejkeiek közül. A német családok nagy részét a máso­dik világháború után kitelepí­tették, helyükre bukovinai székelyek és felvidéki magya­rok érkeztek. Ma jelentős számban élnek a településen cigányok is. Akisvejkei Szent György templom A falu temploma 1900-tól 1902-ig épült. Történetében mindkét világháború szomo­rú emléket hagyott. Két ha­rangját 1916-ban szerelték le és vitték el ágyúöntésre. He­lyettük a kisvejkeiek 1925- ben újakat készíttettek. 1944. augusztus 10-én a történet megismétlődött. A templom­ban két emléktábla őrzi a vi­lágháborúk áldozatainak ne­vét A hősök oltáránál lévő hímzett térítőt a Don mellől hazajött katonák ajándékoz­ták a templomnak. A templomban különleges látnivaló az a betlehem, ame­lyet Bruckmann Dorn Antal, kisvejkei asztalosmester fara­gott ki hársfából. A Szent György templom tornya A falusi vendéglátás gyermekcipőben jár faltos, a járdák V ^ is jó minőségű­ek. Önerőt is használtak a beruházások okozta károk helyreállításá­ra: járdák, utak rendbetételé­re. Az azonban Kisvejke látképe Bonyhádról Aparhanton át, Mucsfa felől hosszú lejtőn ereszkedünk le Kisvejkére. Régen Magyarvej kének is mond­ták. A falu elején balra a csókafői völgy nyílik, me­lyet a múlt században je­les boráról ismertek. A vidék gyönyörű, a falusi tu­rizmus azonban még gyermek­cipőben jár, mondja Höfler Jó­zsef polgármester. Egyelőre fő­ként vadászok fordulnak meg a községben, akik szálláshelyet a közeli településeken találnak. A kisvejkeiek még nincsenek be­rendezkedve a falusi vendéglá­tásra, pedig jó lenne felkészülni rá. A természeti szépségekben bővelkedő környék idővel sok látogatót hozhat, a falusi szál­láshelyek fenntartása pedig se­gíthetne a megélhetésben, ugyanis legnagyobb gondjuk a munkanélküliség. A munkanél­küliségi ráta 20 százalék körül mozog, s ez csak a regisztráltak számát mutatja. Ha a nyilván­tartásban nem szereplőket is megszámítanák, akkor ez még magasabbra rúgna - jegyzi meg a polgármester. Akik dol­goznak, főként a mezőgazda­ságban találnak kenyérkereseti lehetőséget. A körzetben jelen­tős a növény-, főként a gyü­mölcs- és szőlőtermesztés, de ez az ágazat csak alkalmi mun­kát jelent. Emellett vállalkozók, az Agrofix Bt. és az Uwyta Re­habilitációs és Foglalkoztató Kht. alkalmaznak még néhány embert. A település több sikeres pá­lyázatnak köszönhetően az utóbbi néhány esztendőben so­kat változott, fejlődött. Pályázati támogatás segítette a sportpá­lya átépítését és az öltöző felsze­reltségének javítását. Szintén eredményes programjuknak köszön­hetően erősítették meg a falu közepén a partfa­lat, megnyitották és üzemeltetetik a Tele- házat, végéhez közele­dik a falu történetének egyik legjelentősebb be­ruházása, a szennyvízcsatorna­hálózat kiépítése, megkezdő­dött az óvoda felújítása. Kisvejke infrastruktúrája ve­tekszik a városokéval. Telefon, egészséges ivóviz, vezetékes gáz, kábeltelevízió szolgálja a lakosságot. Valamennyi út asz­fej törést okoz az önkormányzatnak, hogy a szolgáltató rendszerek fenntar­tási, üzemeltetési költségeit ho­gyan teremtse elő. A polgár- mester azt is látja, hogy a szol­gáltatási díjak a lakosságra is terheket rónak majd. Úgy gondolja, ezek eny­hítésében van nagy fel­adata a falu vezetésé­nek. Kisvejkei önkor­mányzat alapfeladatai­nak ellátására fordítja költségvetésé-nek nagy részét. Az óvodai neve­lést és az alapoktatást a szomszédos Lengyellel iskola- fenntartó társulás formájában oldják meg. Az óvoda helyben működik. Höfler József tovább­ra is pályázatokban látja az elő­relépés lehetőségét is. Nem óri­ás léptekre gondol. Mint mond­ja, a meglévő létesítmények, in­tézmények üzemeltetése, szin­ten tartása adja ezek után a fő feladatokat. Figyelmet fordíta­nak a folyamatosan felmerülő igényekre, mint például a ját­szótér építésére. Minden adan­dó alkalmat megragadnak, hogy munkahelyeket teremtse­nek. A szolgáltatásokat elsősorban vállalkozók végzik a faluban. A posta 2004-ben megszűnt, azóta mobil posta működik, amelyet mint minden újat, fenntartások­kal fogadtak. A gyakorlat, a ta­pasztalatok azonban azt mutat­ják, hogy Kisvejkén bevált, a la­kosságtól kedvező visszajelzé­sek érkeznek. A polgármester szerint ez részben Loch Ernőné postásnak köszönhető, aki je­lenleg mucsfai lakos, de kisve­jkei születésű és igen lelkiisme­retesen végzi munkáját. A Tol­nai Népújság terjesztőiről is ha­sonlóképpen vélekedik: a Lőrincz család a hét minden napján gondoskodik arról, hogy a kisvejkeiekhez már a hajnali órákban megérkezzenek a leg­frissebb hírek. A faluhoz szoro­san kötődnek ünnepei. A képvi­selő-testület döntése szerint az egyik legnagyobb rendezvényt minden szeptember utolsó szombatján tartják. Az idei program megszervezését egy Závoddal és Tevellel közösen be­adott eredményes pályázat segí­tette., Emellett minden évben meg­tartják a gyermeknapot, vala­mint karácsonyhoz közel eső időpontban az idősek napját. Ezeken az alkalmakon mind a gyerekeket, mind az időseket megajándékozzák, lehetősége­ikhez mérten támogatják. Höfler József Gyermekkert a domb tetején A természeti kincsekre figyelő vadászmester Mesét hallgató óvodások A napközi otthonos óvoda intéz­ményi társulásban működik a lengyeii Wosinsky Mór Általá­nos Iskolával és Óvodával. Hu­szonnégy kisgyermekről két óvodapedagógus, egy szakkép­zett dajka és egy szakácsnő gondoskodik. Az előzetes jelzé­sek alapján jövő év áprilisára a létszám huszonhét főre emelke­dik. A nevelés körülményei ide­álisak. Az óvoda egy domb tete­jéről néz az árnyas erdők felé, y ;:'V távol az autók zajától. Az épület felújítása, bővítése - eredmé­nyes pályázatnak köszönhetően - folyamatban van. Lesz új konyha, hálóterem, beteg gyere­kek számára elkülönítő szoba, iroda. Egy másik nyertes pályá­zatból az udvaron babaházat építenek. Az intézmény peda­gógiai programja, amelyet az idén az óvónők átdolgoztak, a játékra és a mesére épül. Új elemként, a szülők egyhangú kérésére a testnevelés és ének foglalkozások sorába beépítet­ték a tánctanítást is. Csiki Gyu­la néptáncoktató foglalkozik a gyermekekkel. Az ezzel járó plusz költségeket az önkor­mányzat állja. A német nyelv alapjait is megismertetik óvo­dásaikkal. Gondot fordítanak arra, hogy a természet szépsé­geivel is minél többet találkoz­zanak. Jelenleg is éppen hagyo­mányos őszi kirándulásukra készülnek a lengyeii Anna-for- ráshoz, de máskor is útra­kerekednek. A lengyeii mellett jó kapcsolatuk van a mucsfai és a závodi óvodával, kölcsönösen látogatják egymást, többször együtt veszik nyakukba a vilá­got. Zsók Józsefné, az intéz­mény vezetője munkájuk ered­ményességét látja abban, hogy az iskolába kerülő gyermekek­ről jó visszajelzések érkeznek. Cseke Lajosnál jobban kevesen ismerik a Kisvejke körüli erdő­ket. Több mint három évtizede vadász, huszonöt esztendeje a Diana Vadásztársaság vadász- mestere. Minden fát, bokrot is­mer hat falu határában. Mint mondja, a társaság vadászterüle­te 6200 hektár, harminc tagja van, akik főként fiatalok. A be­szélgetés elején fontosnak tartja megjegyezni, hogy ragyogó kol­lektíva az övék. Területükön a vadállomány vegyes.. Az idén öt­száz felnőtt fácánt telepítettek. Rendszeresen vadásztatnak őz­bakra, de szívesen jönnek ven­dégek vaddisznóhajtásra is. Fő­ként Németországból érkeznek, s akad közöttük olyan is, aki Kisvejkén vagy valamelyik köze­li faluban vásárolt házat. A va­dásztatás bevételét a társaság Cseke Lajos és felesége fenntartására, vadkár-finanszí­rozásra, takarmányozásra, dú- vadirtásra fordítják. Munkájuk során figyelnek és ügyelnek a természet kincseire, növények­re, állatokra. Cseke Lajos öröm­mel meséli, hogy egyre több vé­dett madárral - héjával, egerész­ölyvvel, hollóval - találkoznak. Szenvedélyes természetszerete­tével nincs egyedül a családban. Időnként felesége is elkíséri er­dei útjaira, fia pedig édesapja nyomdokain járva hódol a vadá­szatnak és a természetjárásnak. Teleház és könyvtár Gyümölcsöző szövetkezet A teleház községi könyvtárként is működik. Mint vezetője, Sebestyén Zoltán mondja, információs részében éppen most fejezte be a festést. A könyvtári részre októberben kerül sor és nem­csak külsejében újul meg, a könyvállományt is felfrissítik. Erre az Iüyés Gyula Megyei Könyvtár­ral közösen benyújtott sikeres pályázat teremtett lehetőséget. A teleház égisze alatt működő Kisvejkei Munkanélküliekért Közhasznú Egye­sület 2000 márciusában alakult, s munkanél­külieknek ad segítséget, hogy eljussa­nak a munkaügyi központokba, ahol elhelyezkedési esélyeiket növelő infor­mációkhoz juthatnak. A Nemzeti Civil Alapprogram Dél-Dunántúli Regioná­lis Kollégiumához beadott pályázatá­val 240 ezer forint működési támoga­tást nyert. Ugyancsak a teleházban ké­szült a Gyermek-, Ifjúsági és Sportmi­nisztériumhoz beadott eredményes program, amely a sportpálya talajának Gyerekek a felújításához és öntözőrendszer telepítéséhez nyújtott támogatást. Ennek átadása ma, a Falu­nap programjainak keretében történik. A Teleház Kupa (kispályás ifjúsági labdarúgó-bajnokság) 9 óra 30 perckor kezdődik lengyeii, mucsfai, závodi és kisvejkei csapatok részvételé­vel. teleházban Néhány gazda összefogásával 1997-ben alakult a TOL- NAFRUCHT-TÉSZ, mint Kis­vejkei Gyümölcsértékesítő Szö­vetkezet. Jelenleg ötvenöt tagja van, akik közel háromszáz hek­tár gyümölcsöst gondoznak, s ennek kétharmada termőereje teljében lévő ültetvény. Ez Tolna megye gyümölcsöseinek csak­nem egynegyedét jelenti. A ter­mesztők a terület döntő hánya­dán (48%) kajszibarackot ter­melnek. Az egyéb csonthéjas gyümölcsök - szilva, meggy, cseresznye, őszibarack - az ösz- szes ültetvény 30 százalékát te­szik ki. A fennmaradó területen almatermesztéssel foglalkoz­nak. A szövetkezet elsősorban a tagjai által megtermelt gyü­mölcs értékesítésével, szakta­nácsadással foglalkozik, de szol­gáltatást - tárcsázás, permete­zés stb. - is végez, amennyiben igény van rá. A betakarítást a TESZ utasítása alapján és fel­ügyelete mellett szervezik és végzik a gazdák. A gyümölcsöt a három évvel ezelőtt épült, 300 négyzetméter alapterületű táro­lóhelyiségben veszik át, osztályozzák, csomagolják. Itt kapott helyet az a ma­nipuláló gépsor, ame­lyen a válogatás, osztályo­zás és csomagolás is folyik, s egyúttal az értékesítés előtt álló termékek átme­neti tárolójaként is szolgál. Rendelkeznek egy 200 négyzetméteres hűtő- és egy 50 négyzetméteres fagyasz­tókamrával is. A gyümölcsöket Magyarországon friss fogyasz­tásra és ipari feldolgozásra egy­aránt értékesítik. A szövetkezet közvetlenül ez idáig nem expor­tált, de közvetítő cégek közremű­ködésével már többször szállított külföldre kajszit, szilvát és al­Gyümölcsszállítás a Tolnafrucht-TÉSZ te­lephelyéről 4 i í 1 ♦ *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents