Tolnai Népújság, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-05 / 155. szám

ZÖLD ÚTON TOLNÁBAN 11. OLDAL 2004. Július 5., hétfő Eletet lehelnek a dunai holtágrendszerbe Magyarország legnagyobb összefüggő dunai holtágrendszere a fadd-tolna- bogyisziói, a három ág összesen 537 hektáron terül el. Ezen értékes termé­szetes vizek mentése szűk egy évtizede kezdődött, és már jelentős eredmé nyékét hozott. Az eddig történtek felidézésében és a jövőbeni feladatok felvázolásában Palotásné Kővári Terézia vízépítőmérnök, a vízpótlással kapcsolatos létesítmények tervezője volt a segítségünkre. A holtágrendszer két legnagyobb vize, a faddi és a tolnai azon típusú holtágak közé tartozik, amelyek teljesen el vannak zárva az élő Dunától. A holtágmentés legfonto­sabb feladata tehát a biztonságos vízpótlás megoldása (volt). A faddi vizet egy természetes vízfolyás, a paks-faddi főcsatorna táplálja, amelynek felső szakasza az őt tápláló források kiapa­dása miatt kiszáradt. Mesterséges úton a magas vízállású Dunából szivornyával lehe­tett bepótolni ide vizet, ami növelte a> fel- iszapolódást, és rontotta a holtág vízminő­ségét. A tolnai holtág vízpótlása a Dunából a doromlási szivattyútelepről, illetve déli irányból a Sióból történő visszaduzzasztás- sal volt lehetséges, ami szintén vízminőségi problémákat vetett fel, és ugyancsak nem biztosított folyamatos vízellátást. A paksi atomerőmű hűtővizének a faddi holtágba vezetése már korábban felmerült, de ez jelentős lakossági ellenérzésekkel ta­lálkozott. 1994 táján a vállalat akkori veze­tése felvetette, hogy az erőmű hűtőgéphá­zának vizét, melynek nagy része az iroda­házi klímaberendezések hűtővize, és amelynek semmi köze a reaktorok hűtésé­hez, kellene felhasználni vízpótlásra. Eh­hez első lépcsőben meg kellett építeni egy tápcsatornát, az erőmű és a paks-faddi fő­csatorna között. Az 1,9 km-es csámpai tápcsatorna 1996-ban készült el, mintegy 100 millió forintért, a Szekszárd-Paksi Vízi Társulat beruházású ban. Két évvel később a holtág-rehabilitáció má­sodik lépcsőjeként a paks-faddi főcsatornán létrehoztak egy három- hektáros, nádas-sásos szűrőmezőt. Ez, vala­mint a 11,3 kilométer , hosszú főcsatorna nö vényzete már megfe­lelő biológiai szű­rést biztosít az erőművi fel- haszná­lás előtt mecha­nikailag meg­szűrt Duna- víz szá­mára. Fontos megje­gyezni, hogy ezzel a vízpótlási megoldással évente akár 8 millió köb­méter vizet lehet eljuttatni a holt­ágakba, amely mennyiség nagyjából megegyezik ezen vizek teljes térfogatával. Ennyi víz a párolgási vesz­teség pótlására és a jelenle- : gi vízhasználat mellett a | mezőgazdasági igények • (öntözés, halászat) kielé- S gítésére is elegendő. A paksi vízpótlás nyo­mán kimutathatóan ja­vult a faddi holtág víz- í minősége és vi­li szonylag kiegyenlí­ti tetté vált a vízállása, amely nagyban hozzájárult ah­hoz, hogy Dom­bon üdülőtelep visszanyerte nép­szerűségét. Termé- Y/: szetvédelmi szem- pontból jelentős, ; hogy az újjáéledt paks- faddi főcsatorna egész öblö-zetében megújult a vegetáció és ismét benépe­sült vízi szárnyasokkal a terület. A beruházás harmadik eleme volt az 1999-ben el­készült, a fadd-dombori és a tolnai holtág élő Duna ; felé eső végeit összekötő 3,4 kilométeres csatorna '< megépítése, mintegy 110 millió forintért. Ez a szivattyús vízkormányzási lehetőség ked­vező mind a dombori, mind a tolnai holtág vízminőségére, ám, mivel pénzbe kerül, eddig csak keveset használták. Helyette in­kább a Bartal-csatornán keresztül, gravitá­ciós úton pótolnak vizet a faddi ágból a tol­naiba. A holtágrendszer harmadik eleme, a bo­gyiszlói az eredeti tervek szerint a tolnai holtágból egy szintén mesterséges csatorná­ból kapná a vizet, ami így a Duna paksi sza­kaszától végül a Bogyiszlói-főcsatornán ke­resztül, az eredeti Duna-nyomvonalhoz ha­sonlóan kerülne vissza a folyóba. A tolna-bogyiszlói csatorna megépítése azonban még a jövő feladatai közé tartozik, csakúgy, mint a holtágak feltámasztásának következő fontos eleme, az iszapkotrás. Ko­rábban a faddi ágon, a kajakpálya kialakítá­sa kapcsán kisebb mennyiségű iszapot ki­termeltek már, a tolnai ágon pedig nemrég fejeződött be a kotrás, igaz, az eredetileg a Bartal-zsiliptől a Mádi-Kovács-zsilipig terve­zett szakasz helyett csupán a holtág legfrek­ventáltabb, mintegy háromszáz méteres ré­szén. Bogyiszlón és Faddon a kotrási tervek elkészítésére koncentrálnak, ami nélkülöz­hetetlen a kivitelezésre vonatkozó pályáza­tok beadásához. Palotásné Kővári Terézia szerint további fontos feladat a holtágrendszer összehan­golt üzemeltetése lenne. A koordináció az igen vegyes tulajdonosi és kezelői viszo­nyok miatt nem könnyű feladat, de a szak­ember szerint csak ennek megoldásával le­het az életre keltett holtágak állapotát meg­őrizni, és tovább javítani. Friss vizet kap a bölcskei holtág Száz éve három kőgátat emeltek Bölcskénél a folyó és a holtág közé, hogy az akkor haszontalannak tartott vízfelület megszűnjön létezni. A terv sikerrel járt, a természet rendjének visszaállítása azonban jó egy évtizede megfogalmazódott Bölcskén. Tavaly megkezdődtek a munkák. Az önkormányzat már korábban elkészíttette a terveket, víz­jogi engedélyt is kapott. Ezek alapján szerződést kötöttek egy vállalkozóval, aki a kiter­melt kavics fejében végzi el a munkát. Első ütemben a parthoz legközelebbi kögáton belül letolják a meddőréteget, a közel két méter magas iszapból lerakodott hordalékot, hogy a kavicskotró hajók megkezdhessék a meder takarítását. Előreláthatóan öt évig tart a munka, amelynek végén a holtág száz évvel ezelőtti állapotába kerül. Újjáéledhet a Kis-Duna Egykor gazdag halállomány jellemezte a gerjeniek által Kis-Dunának nevezett holt­ágat. Ma a kép lehangoló, ám ha minden igaz, nem sokáig. Az önkormányzat elhatá­rozta, hogy újra élő vízzé teszi a holtágat. A Dunai Települések Szövetsége segítsé­get nyújt a kotráshoz és a rehabilitációhoz előírt engedélyek elkészítéséhez szüksé­ges pénz pályázati úton történő megszerzéséhez. A Kis-Dunában bő két évtizede még víz folyt, bőséges volt a halállomány, ma már az év nagy részében száraz lábbal át lehet kelni rajta, halnak pedig nyoma sincs. Az önkormányzat szándékai szerint a holtágat újra horgászparadicsommá kívánják tenni. Az engedélyek megszerzése után a munkálatok elvégzéséhez további pályázati lehetőséget keres az önkormányzat. Kik azok a „madarászok”? Egyesület a természetvédelem társadalmasításáért A Magyar Madártani és Termé­szetvédelmi Egyesület Tolna me­gyei csoportja 28 éve működik, nemcsak a madarak, hanem a természet védelme társa­dalmi hátterének megerősítéséért, az ifjúság szem­léletformálására is koncentrálva. A közel három évtized munká­jának köszönhe­tően fokozottan vé­dett madárfajok (pl. fekete gólya, gyurgyalag, rétisas) állománya indult növeke­désnek a működési területükön, illetve sikerült olyan kapcsolato­kat kialakítaniuk különböző szervezetekkel, amelyek révén hathatósan képesek közremű­ködni a természetvédelmi célok közös megvalósításáért. Az egyesület megyei titkára dr. Kiss Ernő, titkárhelyettese Siklósi Máté, irodavezetője Egle Zsolt. A csoport szolgáltatóirodája 2000- ben nyílt Szekszárdon, a Béla téren, ahol civil szerveze­tek, iskolák, önkormány­zatok, hatóságok és ál­talában a lakosság ren­delkezésére állnak, madár- és természet- védelemmel összefüg­gő „ügyekben”, isme­retterjesztéssel, szakmai konzultációval, egyéb ter­mészetvédelmi szolgáltatások­kal. Az irodában hetente kétszer tartanak fogadóórát, előzetes te­lefonos egyeztetés alapján. Elér­hetőségeik: dr. Kiss Ernő: 20/972-00-11; szolgáltatóiroda: 74/412-285. Ki a Duna vizét issza... Kétezer-tizenötre el kell érni a jó ökológiai állapotot A főcímben említett gondolatkísérlet véletlenül sem jelent buzdítást olyasmire, ami a Balaton esetében minden különösebb következmény nélkül megvalósítható, ám leg­nagyobb, Tolna megyét is érintő folyónkat illetően még meglehetős kockázatokkal jár. A jövő azonban a természetes vizek tisztulását ígéri. Az európai Víz Keretirányelv (VKI) célja nem más, mint hogy 2015-ig a kontinens valamennyi felszín alatti és felszíni vize „jó ál­lapotú" legyen. Az ambiciózus terv a szennyező kibocsátások csökkentését, a befogadó vizekre vonatkozó vízminőségi határérté­kek meghatározását célozza. A feladatot (a nemzeti törvények harmonizálása a VKI-vel, a moni­toringhálózatok üzemeltetése, a vízgyűjtő gazdálkodási tervek megalkotása, stb.) az európai tag­államoknak kell végrehajtaniuk, amelyek révén 11 év múlva a Du­nának (a Siónak, a Kapósnak, stb.) is jó ökológiai állapotúnak kell lennie. Hogy milyenek most szűkebb pátriánk nagyobb vizei? Egyes szakemberek úgy ítélik meg, hogy a Duna Tolna megyei szaka­sza más folyókhoz képest vi­szonylag jó minőségű, a főváros és Dunaújváros szennyvízterhe­lését eddigre jórészt fel tudja dol­gozni a folyó, Tolnában pedig már nincsenek nagy vízszennye­ző ipari üzemek. Hasonló a helyzet a Sióval, mi­óta megszűntek azok az ipari lé­tesítmények, amelyek jelentős mennyiségű szennyvízzel terhel­ték a folyót, vize biztosan tisz­tább (bár nem mérik). Ami a Duna konkrét vízminősé­gi adatait illeti: a Dombori magas­ságában az elmúlt 12 hónap során mért hivatalos adatok szerint bizo­nyos mutatók - pl. az oldott oxi­gén, az anionaktív detergensek (szintetikus mosó- és oldószerek), a nehézfémtartalom - éves átlag­ban első osztályú értékeket mutat­nak, míg mások - például a vízben megjelenő kőolajtermékek, vagy a nitrit átlaga - a szabvány szerint csak III. osztályba sorolható. Az ÁNTSZ szakemberei mindeneset­re továbbra is azt mondják, hogy a két legnagyobb Tolna megyei víz­folyás vízminősége változó, bi­zonytalan, így fürdésre, pláne ivásra nem ajánlott. Bő évtized múltán talán érdemes lesz vissza­térni a kérdésre. Zöldvonalban A mai, a felszíni természetes vi­zekkel foglalkozó összeállítás után még öt alkalommal jelent­kezik a Tolnai Népújság a „Zöld úton Tolnában” elnevezésű ol­dallal. Környezetvédelemmel kapcsolatos kérdéseiket a 06- 80/200-398-as ingyenes telefon­számon tehetik fel, melyekre igyekszünk válaszolni. ______■ Fl óra és fauna Tolna megye köztudottan gazdag növény- és állatvilág­gal rendelkezik. Az élőlények közül számos tartozik a vé­dett kategóriába. Néhányat sorozatunk is bemutat az ol­vasóknak. VIDRA. A közönséges vidra (Lutra lutra) Európa egyik legrit­kább és legveszélyeztetettebb me- nyétféle ragadozója. Magyaror­szágon 1974 óta fokozott védett­séget élvez. A hímek testhossza 60-85 cm, farokhossza 40-45 cm, testtömege 10, de akár 23 kiló is lehet. Ujjal között úszóhártyák fe­szülnek.* A vadászó vidra akár 12 km/h sebességgel is képes úszni, és 4 percig is kibírja a víz alatt. A halban gazdag vizeket keresi, emiatt gyakran okoz problémát az intenzív népesítésű tógazda­ságokban. A leginkább a közepes méretű halakat szereti, de más ví­ziállatot (rákot, szárcsát, békát, patkányt, rovart) is elfogyaszt. A honi vidraállomány jövőbeni megőrzéséhez szükséges, hogy megoldják a ragadozó által oko­zott károk megtérítését, vissza­szorítsák a vidrát is sújtó orvvadá­szatot, illetve „divatból” történő üldözését, és fokozott gondot kell fordítani a természetes vizek, vízi élőhelyek védelmére. ________■ TU DJA-E? ... hogy létezik már Gátellenes Világnap (április 14.) és a Sivata­gosodás és Aszály Elleni Küzde­lem Világnapja (június 17.) is? ... hogy Tolna megyében 180 kilométernyi, 20 köbméter/má- sodperc vízszállító képességgel rendelkező, állami tulajdonban levő vízfolyás (Kapos, Koppány, Donát-patak), valamint 133 kilo­méternyi, 2 köbméter/másod- percnél nagyobb vízszállító ké­pességgel bíró belvízcsatorna (pl. Foki-csatorna, Lankóci Kis-Duna- csatorna, Nádor-csatorna) talál­ható? ... hogy Dunai mellékágak ter­mészeti állapotának megőrzése és javítása címmel pályázatot írt ki a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, civil szervezetek, települési önkormányzatok ré­szére? ■ Zuhannyal élvezzük a természetes strandot! Egy fürdőző, száz baktérium, fél gramm szerves anyag A megye két legfrekventáltabb szabadvízi fürdőhelyének víz­minőségére az utóbbi időben nem lehet panasz. Minden stran­doló hozzájárulhat ezen kívánatos állapot fenntartásához, méghozzá úgy, hogy a csobbanás előtt zubogtat egy kicsit: ter­mészetes fürdőhelyeken is ajánlatos a zuhanyozás. Bár a strandolás utáni kötelező fürdés a gyerekkorú népesség je­lentős részében akár komolyabb felháborodást is kiválthat, azért a természetes vízben való lubickolás utáni tusolásra célszerű rászoktat­ni a gyerekeket és magunkat. Eh­hez elég, ha abba gondolunk bele, hogy - dr. Halász Nóra, az ÁNTSZ munkatársa tájékoztatása alapján - egy strandoló átlagosan 0,5 gramm szerves anyagot és 100 da­rab baktériumot juttat be a vízbe. Ebből persze az is könnyen belát­ható, hogy a fürdőzés előtti zuha­nyozás talán még fontosabb. Min­denki számára jobb, ha a strandon való WC-használatot alapos tisz­tálkodás követi, ha a napolajat, testápoló krémeket is lemossuk magunkról lubickolás előtt, nem beszélve arról, hogy bőrbetegség­gel, hasmenéses tünetekkel, vagy kötőhártya-gyulladással a víz kö­zelébe sem illik menni. Az öntisztulás és ellenségei A természetes strandokon a vízmi­nőség megőrzéséhez nagyban hozzájárulnak az adott tó, folyó, vagy holtág természetes öntisztuló folyamatai. Nagy szennyezések esetén ezek a folyamatok korláto­zottak, sőt gátoltak is lehetnek. A vízen szétterülő napolaj, vagy a habzó tisztítószer például megaka­dályozza az oxigén és az UV suga­rak bejutását, ami az öntisztulás el­len hat. Jelentős veszélyt jelent a kommunális hulladék (folyékony és szilárd) bekerülése a vízbe, és egészen megdöbbentő vízminősé­gi eredményeket képes produkál­ni, ha az eső egy környékbeli állat­tartó telepről kihelyezett hígtrágyát mos be a tóba, vagy ha a szippan- tós autó a strand közelében szaba­dul meg terhétől... Bár ezzel nem mondunk újat, a természetes strandok minősége (is) közös fele­lőssége strandolónak, önkormány­zatnak, idegenforgalmi vállalko­zásnak. Jó a vize a strandoknak Tolna megye legfontosabb hivata­los szabadvízi fürdőhelyei, a Szál- kai-tó és a dombori strandok víz­minősége egyébként az utóbbi időben kifejezetten jó, és ez nem­csak az idei hűvösebb, csapadéko­sabb szezonban van így, hanem a tavalyi forró, száraz nyár során is. Az egységnyi vízben levő kü­lönféle baktériumok száma alapján meghatározott minő­ségi skála szerint a legutolsó mérések azt mutatják, hogy mind Szálkán, mind Faddon és Domboriban kiváló minőségű víz áll a strandolók rendelke­zésére. Amit érdemes lenne megbecsülni. A mérgező kék alga Nemcsak az emberi tevékenység, hanem a természet is nagyban képes befolyásolni a vízminőséget. A felmelegedő víz oxigéntartal­ma például csökken, ami elősegíti bizonyos baktériumok szaporo­dását. Az eutrofizáció (tápanyag-feldúsulás) kedvez a vízvirágzást okozó kékalgának, amelynek toxinja szem és bőrirritációt válthat ki. Az eutrofizációs, öregedési folyamatokat viszont lassíthatja a rendszeres nádaratás is. Zöld pályázat Rajz- és fotópályázatot indít la­punk, mely szorosan kapcsoló­dik a „Zöld úton Tolnában” el­nevezésű oldalhoz. A gyerekek­től rajzokat, a felnőttektől fotó­kat várunk, melyeket augusztus másodikáig kell eljuttatni szer­kesztőségünkbe. A pályázat té­mája a környezetvédelem. Ké­peiket küldhetik e-mailben, a tolnai.nepujsag@axels.hu cím­re. Postán, illetve személyesen a 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. szám alatt találnak meg ben­nünket. ■ Zöld úton Tolnában cí­mű oldalunk a Környezet- védelmi és Vízügyi Mi­nisztérium támogatásával készült. www.kvvm.hu Kömysízeívádelrm fi és Vízügyi Minisztérium « t i

Next

/
Thumbnails
Contents