Tolnai Népújság, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
2004-07-05 / 155. szám
ZÖLD ÚTON TOLNÁBAN 11. OLDAL 2004. Július 5., hétfő Eletet lehelnek a dunai holtágrendszerbe Magyarország legnagyobb összefüggő dunai holtágrendszere a fadd-tolna- bogyisziói, a három ág összesen 537 hektáron terül el. Ezen értékes természetes vizek mentése szűk egy évtizede kezdődött, és már jelentős eredmé nyékét hozott. Az eddig történtek felidézésében és a jövőbeni feladatok felvázolásában Palotásné Kővári Terézia vízépítőmérnök, a vízpótlással kapcsolatos létesítmények tervezője volt a segítségünkre. A holtágrendszer két legnagyobb vize, a faddi és a tolnai azon típusú holtágak közé tartozik, amelyek teljesen el vannak zárva az élő Dunától. A holtágmentés legfontosabb feladata tehát a biztonságos vízpótlás megoldása (volt). A faddi vizet egy természetes vízfolyás, a paks-faddi főcsatorna táplálja, amelynek felső szakasza az őt tápláló források kiapadása miatt kiszáradt. Mesterséges úton a magas vízállású Dunából szivornyával lehetett bepótolni ide vizet, ami növelte a> fel- iszapolódást, és rontotta a holtág vízminőségét. A tolnai holtág vízpótlása a Dunából a doromlási szivattyútelepről, illetve déli irányból a Sióból történő visszaduzzasztás- sal volt lehetséges, ami szintén vízminőségi problémákat vetett fel, és ugyancsak nem biztosított folyamatos vízellátást. A paksi atomerőmű hűtővizének a faddi holtágba vezetése már korábban felmerült, de ez jelentős lakossági ellenérzésekkel találkozott. 1994 táján a vállalat akkori vezetése felvetette, hogy az erőmű hűtőgépházának vizét, melynek nagy része az irodaházi klímaberendezések hűtővize, és amelynek semmi köze a reaktorok hűtéséhez, kellene felhasználni vízpótlásra. Ehhez első lépcsőben meg kellett építeni egy tápcsatornát, az erőmű és a paks-faddi főcsatorna között. Az 1,9 km-es csámpai tápcsatorna 1996-ban készült el, mintegy 100 millió forintért, a Szekszárd-Paksi Vízi Társulat beruházású ban. Két évvel később a holtág-rehabilitáció második lépcsőjeként a paks-faddi főcsatornán létrehoztak egy három- hektáros, nádas-sásos szűrőmezőt. Ez, valamint a 11,3 kilométer , hosszú főcsatorna nö vényzete már megfelelő biológiai szűrést biztosít az erőművi fel- használás előtt mechanikailag megszűrt Duna- víz számára. Fontos megjegyezni, hogy ezzel a vízpótlási megoldással évente akár 8 millió köbméter vizet lehet eljuttatni a holtágakba, amely mennyiség nagyjából megegyezik ezen vizek teljes térfogatával. Ennyi víz a párolgási veszteség pótlására és a jelenle- : gi vízhasználat mellett a | mezőgazdasági igények • (öntözés, halászat) kielé- S gítésére is elegendő. A paksi vízpótlás nyomán kimutathatóan javult a faddi holtág víz- í minősége és vili szonylag kiegyenlíti tetté vált a vízállása, amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Dombon üdülőtelep visszanyerte népszerűségét. Termé- Y/: szetvédelmi szem- pontból jelentős, ; hogy az újjáéledt paks- faddi főcsatorna egész öblö-zetében megújult a vegetáció és ismét benépesült vízi szárnyasokkal a terület. A beruházás harmadik eleme volt az 1999-ben elkészült, a fadd-dombori és a tolnai holtág élő Duna ; felé eső végeit összekötő 3,4 kilométeres csatorna '< megépítése, mintegy 110 millió forintért. Ez a szivattyús vízkormányzási lehetőség kedvező mind a dombori, mind a tolnai holtág vízminőségére, ám, mivel pénzbe kerül, eddig csak keveset használták. Helyette inkább a Bartal-csatornán keresztül, gravitációs úton pótolnak vizet a faddi ágból a tolnaiba. A holtágrendszer harmadik eleme, a bogyiszlói az eredeti tervek szerint a tolnai holtágból egy szintén mesterséges csatornából kapná a vizet, ami így a Duna paksi szakaszától végül a Bogyiszlói-főcsatornán keresztül, az eredeti Duna-nyomvonalhoz hasonlóan kerülne vissza a folyóba. A tolna-bogyiszlói csatorna megépítése azonban még a jövő feladatai közé tartozik, csakúgy, mint a holtágak feltámasztásának következő fontos eleme, az iszapkotrás. Korábban a faddi ágon, a kajakpálya kialakítása kapcsán kisebb mennyiségű iszapot kitermeltek már, a tolnai ágon pedig nemrég fejeződött be a kotrás, igaz, az eredetileg a Bartal-zsiliptől a Mádi-Kovács-zsilipig tervezett szakasz helyett csupán a holtág legfrekventáltabb, mintegy háromszáz méteres részén. Bogyiszlón és Faddon a kotrási tervek elkészítésére koncentrálnak, ami nélkülözhetetlen a kivitelezésre vonatkozó pályázatok beadásához. Palotásné Kővári Terézia szerint további fontos feladat a holtágrendszer összehangolt üzemeltetése lenne. A koordináció az igen vegyes tulajdonosi és kezelői viszonyok miatt nem könnyű feladat, de a szakember szerint csak ennek megoldásával lehet az életre keltett holtágak állapotát megőrizni, és tovább javítani. Friss vizet kap a bölcskei holtág Száz éve három kőgátat emeltek Bölcskénél a folyó és a holtág közé, hogy az akkor haszontalannak tartott vízfelület megszűnjön létezni. A terv sikerrel járt, a természet rendjének visszaállítása azonban jó egy évtizede megfogalmazódott Bölcskén. Tavaly megkezdődtek a munkák. Az önkormányzat már korábban elkészíttette a terveket, vízjogi engedélyt is kapott. Ezek alapján szerződést kötöttek egy vállalkozóval, aki a kitermelt kavics fejében végzi el a munkát. Első ütemben a parthoz legközelebbi kögáton belül letolják a meddőréteget, a közel két méter magas iszapból lerakodott hordalékot, hogy a kavicskotró hajók megkezdhessék a meder takarítását. Előreláthatóan öt évig tart a munka, amelynek végén a holtág száz évvel ezelőtti állapotába kerül. Újjáéledhet a Kis-Duna Egykor gazdag halállomány jellemezte a gerjeniek által Kis-Dunának nevezett holtágat. Ma a kép lehangoló, ám ha minden igaz, nem sokáig. Az önkormányzat elhatározta, hogy újra élő vízzé teszi a holtágat. A Dunai Települések Szövetsége segítséget nyújt a kotráshoz és a rehabilitációhoz előírt engedélyek elkészítéséhez szükséges pénz pályázati úton történő megszerzéséhez. A Kis-Dunában bő két évtizede még víz folyt, bőséges volt a halállomány, ma már az év nagy részében száraz lábbal át lehet kelni rajta, halnak pedig nyoma sincs. Az önkormányzat szándékai szerint a holtágat újra horgászparadicsommá kívánják tenni. Az engedélyek megszerzése után a munkálatok elvégzéséhez további pályázati lehetőséget keres az önkormányzat. Kik azok a „madarászok”? Egyesület a természetvédelem társadalmasításáért A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tolna megyei csoportja 28 éve működik, nemcsak a madarak, hanem a természet védelme társadalmi hátterének megerősítéséért, az ifjúság szemléletformálására is koncentrálva. A közel három évtized munkájának köszönhetően fokozottan védett madárfajok (pl. fekete gólya, gyurgyalag, rétisas) állománya indult növekedésnek a működési területükön, illetve sikerült olyan kapcsolatokat kialakítaniuk különböző szervezetekkel, amelyek révén hathatósan képesek közreműködni a természetvédelmi célok közös megvalósításáért. Az egyesület megyei titkára dr. Kiss Ernő, titkárhelyettese Siklósi Máté, irodavezetője Egle Zsolt. A csoport szolgáltatóirodája 2000- ben nyílt Szekszárdon, a Béla téren, ahol civil szervezetek, iskolák, önkormányzatok, hatóságok és általában a lakosság rendelkezésére állnak, madár- és természet- védelemmel összefüggő „ügyekben”, ismeretterjesztéssel, szakmai konzultációval, egyéb természetvédelmi szolgáltatásokkal. Az irodában hetente kétszer tartanak fogadóórát, előzetes telefonos egyeztetés alapján. Elérhetőségeik: dr. Kiss Ernő: 20/972-00-11; szolgáltatóiroda: 74/412-285. Ki a Duna vizét issza... Kétezer-tizenötre el kell érni a jó ökológiai állapotot A főcímben említett gondolatkísérlet véletlenül sem jelent buzdítást olyasmire, ami a Balaton esetében minden különösebb következmény nélkül megvalósítható, ám legnagyobb, Tolna megyét is érintő folyónkat illetően még meglehetős kockázatokkal jár. A jövő azonban a természetes vizek tisztulását ígéri. Az európai Víz Keretirányelv (VKI) célja nem más, mint hogy 2015-ig a kontinens valamennyi felszín alatti és felszíni vize „jó állapotú" legyen. Az ambiciózus terv a szennyező kibocsátások csökkentését, a befogadó vizekre vonatkozó vízminőségi határértékek meghatározását célozza. A feladatot (a nemzeti törvények harmonizálása a VKI-vel, a monitoringhálózatok üzemeltetése, a vízgyűjtő gazdálkodási tervek megalkotása, stb.) az európai tagállamoknak kell végrehajtaniuk, amelyek révén 11 év múlva a Dunának (a Siónak, a Kapósnak, stb.) is jó ökológiai állapotúnak kell lennie. Hogy milyenek most szűkebb pátriánk nagyobb vizei? Egyes szakemberek úgy ítélik meg, hogy a Duna Tolna megyei szakasza más folyókhoz képest viszonylag jó minőségű, a főváros és Dunaújváros szennyvízterhelését eddigre jórészt fel tudja dolgozni a folyó, Tolnában pedig már nincsenek nagy vízszennyező ipari üzemek. Hasonló a helyzet a Sióval, mióta megszűntek azok az ipari létesítmények, amelyek jelentős mennyiségű szennyvízzel terhelték a folyót, vize biztosan tisztább (bár nem mérik). Ami a Duna konkrét vízminőségi adatait illeti: a Dombori magasságában az elmúlt 12 hónap során mért hivatalos adatok szerint bizonyos mutatók - pl. az oldott oxigén, az anionaktív detergensek (szintetikus mosó- és oldószerek), a nehézfémtartalom - éves átlagban első osztályú értékeket mutatnak, míg mások - például a vízben megjelenő kőolajtermékek, vagy a nitrit átlaga - a szabvány szerint csak III. osztályba sorolható. Az ÁNTSZ szakemberei mindenesetre továbbra is azt mondják, hogy a két legnagyobb Tolna megyei vízfolyás vízminősége változó, bizonytalan, így fürdésre, pláne ivásra nem ajánlott. Bő évtized múltán talán érdemes lesz visszatérni a kérdésre. Zöldvonalban A mai, a felszíni természetes vizekkel foglalkozó összeállítás után még öt alkalommal jelentkezik a Tolnai Népújság a „Zöld úton Tolnában” elnevezésű oldallal. Környezetvédelemmel kapcsolatos kérdéseiket a 06- 80/200-398-as ingyenes telefonszámon tehetik fel, melyekre igyekszünk válaszolni. ______■ Fl óra és fauna Tolna megye köztudottan gazdag növény- és állatvilággal rendelkezik. Az élőlények közül számos tartozik a védett kategóriába. Néhányat sorozatunk is bemutat az olvasóknak. VIDRA. A közönséges vidra (Lutra lutra) Európa egyik legritkább és legveszélyeztetettebb me- nyétféle ragadozója. Magyarországon 1974 óta fokozott védettséget élvez. A hímek testhossza 60-85 cm, farokhossza 40-45 cm, testtömege 10, de akár 23 kiló is lehet. Ujjal között úszóhártyák feszülnek.* A vadászó vidra akár 12 km/h sebességgel is képes úszni, és 4 percig is kibírja a víz alatt. A halban gazdag vizeket keresi, emiatt gyakran okoz problémát az intenzív népesítésű tógazdaságokban. A leginkább a közepes méretű halakat szereti, de más víziállatot (rákot, szárcsát, békát, patkányt, rovart) is elfogyaszt. A honi vidraállomány jövőbeni megőrzéséhez szükséges, hogy megoldják a ragadozó által okozott károk megtérítését, visszaszorítsák a vidrát is sújtó orvvadászatot, illetve „divatból” történő üldözését, és fokozott gondot kell fordítani a természetes vizek, vízi élőhelyek védelmére. ________■ TU DJA-E? ... hogy létezik már Gátellenes Világnap (április 14.) és a Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja (június 17.) is? ... hogy Tolna megyében 180 kilométernyi, 20 köbméter/má- sodperc vízszállító képességgel rendelkező, állami tulajdonban levő vízfolyás (Kapos, Koppány, Donát-patak), valamint 133 kilométernyi, 2 köbméter/másod- percnél nagyobb vízszállító képességgel bíró belvízcsatorna (pl. Foki-csatorna, Lankóci Kis-Duna- csatorna, Nádor-csatorna) található? ... hogy Dunai mellékágak természeti állapotának megőrzése és javítása címmel pályázatot írt ki a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, civil szervezetek, települési önkormányzatok részére? ■ Zuhannyal élvezzük a természetes strandot! Egy fürdőző, száz baktérium, fél gramm szerves anyag A megye két legfrekventáltabb szabadvízi fürdőhelyének vízminőségére az utóbbi időben nem lehet panasz. Minden strandoló hozzájárulhat ezen kívánatos állapot fenntartásához, méghozzá úgy, hogy a csobbanás előtt zubogtat egy kicsit: természetes fürdőhelyeken is ajánlatos a zuhanyozás. Bár a strandolás utáni kötelező fürdés a gyerekkorú népesség jelentős részében akár komolyabb felháborodást is kiválthat, azért a természetes vízben való lubickolás utáni tusolásra célszerű rászoktatni a gyerekeket és magunkat. Ehhez elég, ha abba gondolunk bele, hogy - dr. Halász Nóra, az ÁNTSZ munkatársa tájékoztatása alapján - egy strandoló átlagosan 0,5 gramm szerves anyagot és 100 darab baktériumot juttat be a vízbe. Ebből persze az is könnyen belátható, hogy a fürdőzés előtti zuhanyozás talán még fontosabb. Mindenki számára jobb, ha a strandon való WC-használatot alapos tisztálkodás követi, ha a napolajat, testápoló krémeket is lemossuk magunkról lubickolás előtt, nem beszélve arról, hogy bőrbetegséggel, hasmenéses tünetekkel, vagy kötőhártya-gyulladással a víz közelébe sem illik menni. Az öntisztulás és ellenségei A természetes strandokon a vízminőség megőrzéséhez nagyban hozzájárulnak az adott tó, folyó, vagy holtág természetes öntisztuló folyamatai. Nagy szennyezések esetén ezek a folyamatok korlátozottak, sőt gátoltak is lehetnek. A vízen szétterülő napolaj, vagy a habzó tisztítószer például megakadályozza az oxigén és az UV sugarak bejutását, ami az öntisztulás ellen hat. Jelentős veszélyt jelent a kommunális hulladék (folyékony és szilárd) bekerülése a vízbe, és egészen megdöbbentő vízminőségi eredményeket képes produkálni, ha az eső egy környékbeli állattartó telepről kihelyezett hígtrágyát mos be a tóba, vagy ha a szippan- tós autó a strand közelében szabadul meg terhétől... Bár ezzel nem mondunk újat, a természetes strandok minősége (is) közös felelőssége strandolónak, önkormányzatnak, idegenforgalmi vállalkozásnak. Jó a vize a strandoknak Tolna megye legfontosabb hivatalos szabadvízi fürdőhelyei, a Szál- kai-tó és a dombori strandok vízminősége egyébként az utóbbi időben kifejezetten jó, és ez nemcsak az idei hűvösebb, csapadékosabb szezonban van így, hanem a tavalyi forró, száraz nyár során is. Az egységnyi vízben levő különféle baktériumok száma alapján meghatározott minőségi skála szerint a legutolsó mérések azt mutatják, hogy mind Szálkán, mind Faddon és Domboriban kiváló minőségű víz áll a strandolók rendelkezésére. Amit érdemes lenne megbecsülni. A mérgező kék alga Nemcsak az emberi tevékenység, hanem a természet is nagyban képes befolyásolni a vízminőséget. A felmelegedő víz oxigéntartalma például csökken, ami elősegíti bizonyos baktériumok szaporodását. Az eutrofizáció (tápanyag-feldúsulás) kedvez a vízvirágzást okozó kékalgának, amelynek toxinja szem és bőrirritációt válthat ki. Az eutrofizációs, öregedési folyamatokat viszont lassíthatja a rendszeres nádaratás is. Zöld pályázat Rajz- és fotópályázatot indít lapunk, mely szorosan kapcsolódik a „Zöld úton Tolnában” elnevezésű oldalhoz. A gyerekektől rajzokat, a felnőttektől fotókat várunk, melyeket augusztus másodikáig kell eljuttatni szerkesztőségünkbe. A pályázat témája a környezetvédelem. Képeiket küldhetik e-mailben, a tolnai.nepujsag@axels.hu címre. Postán, illetve személyesen a 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. szám alatt találnak meg bennünket. ■ Zöld úton Tolnában című oldalunk a Környezet- védelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készült. www.kvvm.hu Kömysízeívádelrm fi és Vízügyi Minisztérium « t i
