Tolnai Népújság, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-05 / 130. szám
; M 2004. Június 5., szombat ALMANACH 200 4 S I Ó A G Á R D 11. OLDAL A zártság varázsa: nyugalom, biztonság Sióagárd kellemes település, mint élőhely és mint természeti környezet egyaránt. A falu a napokban ünnepel, amelynek során elsősorban azt akarja megmutatni a vendégeknek, hogy milyen jó itt élni - derül ki Háry János polgármester szavaiból. A Sió és a Sárvíz ölelésében 1400 sióagárdi lakik, akik csakúgy, mint régen, a természet adta lehetőségeket kihasználva élik az életüket - mutat rá a polgármester. A falu közlekedési szempontból zárt terület, ám ennek a zártságnak van egyfajta varázsa: az, ami a nyugalmat, a csendet, a biztonságot kölcsönzi a településnek. Ugyanakkor a teljes közművesítéssel a korszerű élethez elengedhetetlen kényelmet is biztosítja a község. Sióagárd vendégszerető falu, ezt bizonyítja, hogy számos olyan rendezvényt tartanak itt, amely nagyon sok érdeklődőt vonz, de nemcsak a természeti adottságok miatt, hanem mert sok lelkes szervező is mindent megtesz a siker érdekében. A polgármester ugyanakkor azt tartja a legfontosabbnak, hogy a helyben élők érezzék minél jobban magukat a faluban. A fő cél az, hogy a sióagárdi népviselet, a hagyományok megmaradjanak, hogy minél jobb borokat készítsenek a Leányvárban, hogy a felnövekvő nemzedék megismerje a sióagárdi szokásokat és gyakorolja is ezt. Az efféle szép és jó dolgokkal aztán a helyiek jogosan dicsekedhetnek az ide érkező vendégeknek. A falu tehát arra törekszik, hogy minél több büszkélkednivalója legyen Sióagárdnak, a helybélieknek az itteni életükről, amit szívesen meg is mutatnak a vendégeknek. Sióagárd most ünnepel. Az ilyen alkalmakkor a helybéliek összejönnek, beszélnek a múltról, jelenről, jövőről. Elhatározzák, mit kell tenni azért, hogy Sióagárd még szebb legyen, hogy az itt élők még jobban érezzék itt magukat, illetve arról, hogy hogyan tudja megmutatni magát a világnak Sióagárd. Kellemes terr Az önkormányzat ez utóbbi cél, az idelátogatók méltó fogadása érdekében is tudja, hogy mi a feladata. A község vezetése a leányvári infrastruktúra fejlesztésével támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek a borturizmus Híres, értékes A LEÁNYVÁR Sióagárd egyik gyöngyszeme. Itt épült ki az ország egyik legnagyobb magyar pincefaluja, több, mint háromszáz „tanyával”. A Szekszárdi Borvidékhez tartozó Leányvárban több nagy hírű borász szőlője és pincéje található, és itt fogadja a vendégeket Faddi Varga János királyi főszakács, és felesége, Vargáné Kovács Veronika, aki mintegy 500 darabos eredeti sióagárdi hímzésgyűjteménnyel rendelkezik. A Leányvár egyébként a Hegyhát legdélebbi nyúlványa, egykor természetes erődítmény volt, Wosinsky Mór ásatásai során is találtak itt újkőkori kőbaltát és bronzkori égetett cserépedényeket. A MILLENNIUMI PARKNAK elkeresztelt téren áll az a kopjafa, amelyet az erdélyi Madéfalva polgármestere és alpolgármestere, Baló József és Blága Béni faragott. A kopjafán szerepel a magyar és a sióagárdi címer, valamint a Millennium 2001. és a Szabadságharcaink 1848,1956. felirat. Kétszáz éves az „oskola” Isten áldásával, a népoktatás szolgálatában Két évszázada folyik itt a tanítás 1803-ra készült el teljesen a sióagárdi iskolaház, melyet a Magyar Királyi Tanulmányi Alap kezdeményezett a népoktatás fejlesztése érdekében. A 200 éves évforduló alkalmából tegnap emléktáblát avattak. A kétszáz éves intézményt fennállása során többször felújították, átépítették, bővítették. Az iskola mindig a közművelődés, a kulturális élet központja volt és az még ma is. A lakosság számának változásával a tanuló és tanerő létszám is változott. Az intézmény - indulásakor - volt már egy taní- tós, később nyolc osztályos, tizenöt pedagógust foglalkoztató iskola is. Jelenleg négy tanító oktatja, neveli az idejáró alsó tagozatos diákokat. Több fontos évszámot is nyilvántartanak az intézmény történetét nyomon követők. 1810-re például már három csoportban folyt a tanítás: „ABC- sek”, „sjlabizálók” és „olvasók”. 1890-ben új iskolaépületet kellett építeni, amelynek a hitközség volt a tulajdonosa és a fenntartója. 1896-ban, a millennium évében 192 hat-tizenkét éves gyermek tanult a mindennapi iskolai tanításban, az ismétlő iskolások (13-15 évesek) 87-en voltak. Az államosításra 1948-ban került sor, ekkor 4 tanulócsoportot 5 tanerő oktatott. A felső tagozatban 1950- ben kezdődött a szakos tanítás. 1960-ban kibővítették az épületet zsibongóval, három tanteremmel és tornaszobával. A körzetesítést követően Harcról és Janya pusztáról először csak a felső tagozatosok, majd az alsó tagozatosok is Sióagárdon tanultak. Napközi otthont 1962-ben alakítottak ki, három tanteremmel, konyhával, ebédlővel. 1974-ben teljes belső felújítást követően szaktantermi rendszerű oktatás kezdődött. 1977-ben társadalmi összefogással sportudvar készült. 1991-ben megszűnt körzeti iskola lenni a sióagárdi intézmény, ismét csak a helyi gyermekek jártak ide. 1996- ban megszűnt a felső tagozatos képzés. Jelenleg a sióagárdi általános iskola és óvoda közös igazgatású, részben önálló intézmény _______________ ■ A település elismert polgárai Díszpolgári cím, Sióagárdért Emlékérem Tegnap, ünnepélyes képviselő-testületi ülésen adták át az idei helyi kitüntetéseket, dr. Hámori Jánosnak, Doszpod Jánosnak és Fiáth Tibornak. Önzetlen munka a közösségért Dr. Hámori János régi sióagárdi családból származik. A helyi általános iskola elvégzése után Szek- szárdon érettségizett, államigazgatási diplomáját Veszprémben szerezte, a jogot Pécsett végezte. Az idén hetvenéves ünnepelt sióagárdi pályafutását a tanács vb-titkára- ként kezdte, a termelőszövetkezeti egyesülés után nyugdíjazásáig a tsz elnökhelyettese volt. Megbízott tanácselnökként a rendszer- váltást előkészítő évben a falu vezetőjeként dolgozott. Vezérszerepe volt az 1956-os árvízi újjáépítésben, és az ezt követő árvízvédelmi fejlesztésben. A Sárvíz új hídja, az autóbuszgarázs, a tűzoltószertár, az orvoslakás és egészségház, a takarékszövetkezet épülete, a törpe vízmű, a postahivatal-építés, az iskolabővítés, a mozilétesítés és még egy sor más eredmény fűződik a nevéhez. Az érdemeket nem magának tulajdonította, a feladatok megoldásához a község jelentős rétegeit tudta mozgósítani. Dr. Hámori Jánoshak munkásságáért a Sióagárd Díszpolgára kitüntetést adományozta a község képviselőtestülete. A helytörténet kutatója Doszpod János 1926-ban született Sióagárdon. 1948-ban a kalocsai tanítóképzőben tanítói oklevelet és kántori oklevelet szerzett. Szedresen, Harcon, majd 1970-től szülőfalujában dolgozott. Mindhárom településen köztiszteletben álló tanácstag volt. 1990-ben, - ez nyugdíjba vonulásának éve is - megalakította a helytörténeti bizottságot, melynek vezetője volt. Aktívan részt vett a II. világháborús emlékmű létrehozásában, megszervezte a temetőben a kápolna előtti kereszt felállítását, a templom előtti világítást. Helytörténeti kutatásokat, gyűjtéseket végzett. Több videofilmen rögzítette a község népszokásait, úgy mint a sióagárdi lakodalmas, vagy a szüreti napok. írásos anyagokat készített többek között a sióagárdi hímzésről, a farsangi szokásokról, a Gyöngyösbokréta történetéről, a polgári olvasókörről. Foglalkozott a falu történetével, a helyi népművészettel, a tájházzal, amelynek vezetője is volt. Doszpod János életművéért a Sióagárdért Emlékérem kitüntetésben részesült. A futball az élete Fiáth Tibor 1948-ban, nemesi család harmadik gyermekeként született. Általános iskolába Szedresen járt, majd a szekszárdi Garay gimnáziumban érettségizett, amit a pécsi Zipernowsky gépipari technikum elvégzése követett. 1961. óta dolgozik első és egyetlen munkahelyén, a szekszárdi Gemenc Volánnál, ahol a zöldkártyákat adja ki és vizsgáztatást végez. Fiáth Tibor élete a futball. Hihetetlen alázattal viseltetik a labdarúgás és a helyi futballklub iránt, amelynek ő az intézője, egyben elnökségi tagja, igazából a mindenese. Afféle modern Minarik Edeként ő meszeli fel a pályán a vonalakat, szereli fel a hálót, mossa a mezeket, takarítja az öltözőt, vezeti a jegyzőkönyvet, szállítja a csapatot, öntözi és nyírja a füvet. A sors nem tette lehetővé, hogy ő maga is versenyszerűen sportoljon, de talán nem nagy túlzás, hogy a sióagárdi futball valószínűleg nem létezne nélküle. Fiáth Tibor tevékenységét a Sióagárdért Emlékérem díjjal ismerte el a falu vezetése. ■ Nagydíjas hagyományőrzők A nyarat is köszöntik * együttes idei fellépései közül kiemelkedik a fővárosi vigadóbeli produkció és a decsi Sárközi Fesztivál, ahol elnyerték a rendezvény nagydíját. Az együttes tagjai nem pihennek a hétvégén sem: felújított lakodalmas koreográfiájukat a péntek esti művelődési házbeli gálán adták elő, ma, szombaton a tájházi mulatságnál civilben „teremtenek hangulatot”, míg a vasárnapi halászléfőző versenyen részleteket adnak elő különböző műsoraikŐrzik a tradíciókat ból. ■ Pillanatkép egy korábbi Sió menti halfőző versenyről Több megyei és országos érdeklődésre számot tartó eseményt rendeznek Sióagárdon. A nagyrendezvények a Nyárköszöntővel kezdődnek, pünkösdöt követő hétvégén. Az idei program keretében pénteken ünnepi testületi ülés keretében helyi kitüntetéseket adtak át, és aláírták a partnertelepülési okmányt Malschwitz településsel. Szombaton falunap zajlik, vetélkedőkkel, sporteseményekkel, a tájház udvarán főzőversennyel, kézműves bemutatókkal, mulatsággal. A vasárnap a Siómenti országos halfőző versenyé, amit már tizedszer rendeznek meg, a Leányvárban. A megyei vadásznapot is hosszú évek óta Sióagárdon rendezik, nyár végén. Fontos esemény a szüreti felvonulás és mulatság is, ahol megmutatkozik a falu viselete, a hagyományok felelevenítése. A bor köré csoportosítható rendezvények a tavaszi hegyközségi borverseny, illetve Márton napon az újbor ünnepe. _____________■ A II. VILÁGHÁBORÚ ÁLDOZATAI tiszteletére 1989- ben emlékművet állítottak, amely Farkas Pál szobrász- művész alkotása. Az emlékműre 54 nevet véstek fel, köztük néhány zsidó családét is. A faluban az I. világháborús hősöknek is van emlékműve. A SIÓAGÁRDI NÉPVISELET az 1930-as években vált igazán ismertté a külvilág számára. A színben gazdag, látványos ruházat a festők és a fotóművészek érdeklődését is felkeltette. Hagyományos viseletűket - amelyet sokan összetévesztenek a sárközivel, holott Agárd néprajzi szempontból nem tartozott a Sárközhöz - a sióagárdiak a második világháború végéig hordták, de kivetkőzésük után is megmaradt ünnepi öltözékként. A FALU RÓMAI KATOLIKUS temploma 1886-ban épült, neoromán stílusban. A SIÓAGÁRDI TÁJHÁZAT 1983-ban nyitották meg. Benne megtalálhatók a régi paraszti élet tárgyi emlékei, berendezései, bútorai is. A MAGYAR ÁLLAM millenni urna alkalmából jelent meg a Száz magyar falu könyvesháza sorozat, amelynek egyik könyve Sióagárd történetével foglalkozik. A sorozat szerkesztői olyan falvakat választottak ki, amelyek - Kosáry Domokos főszerkesztő szavaival élve - „egy kissé a magyar történelem kontinuitását jelképezik, ... amelyek valami módon fontos eseményekkel, vagy neves szereplők életútjá- val kapcsolódtak össze.” í 1 kiteljesítését célozzák. Döntés született egy vendégház kialakításáról is. Az ön- kormányzat pályázati lehetőségek felkutatásával szintén támogatja az idegenforgalomban érdekeltek fejlesztési elképzeléseit. Nem utolsó sorban pedig azzal segít, hogy elkészítteti azt a videofilmét, ami feldolgozza Sióagárd egy évének történéseit, illetve megjelentet egy kiad- ványt a faluról és a Leányvárról. ■ A Sióagárdi Hagyományőrző Egyesüle hosszú évek óta ápolja a falu tradícióit, öreg biti Sióagárd hírnevét. A harminctagú tánc
