Tolnai Népújság, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-05 / 130. szám

12. OLDAL ALMANACH 2 0 0 4 B Ö L C S K E 2004. Június 5., szombat Történelem dióhéjban Bölcske cimere a tele­pülés sok ezer éves múltját fogalmazza meg, amely az újkő- kortól datálható. Egyik fénykorát a bronz­korban, az időszámítás előtti II. évezredben élte, erre utal a folyamatos la- kottságot jelző vörös szín. A második virágkor a ró­mai időkben következett, mikor az Aquincum - Mursa (Óbuda - Eszék) közötti limes-út mentén itt kikötő, erőd és átkelő­hely működött, az akkor itt élő kelta lakosokra pe­dig vaddisznófejes sírkő hívja fel a figyelmet, amely a Nemzeti Múze­umban található. A római korra a címer­ben a Bölcskénél a Duna medrében lévő erődít­ményből előkerült Juppiter-Teutanus oltár I.O.M. betűkkel ellátott stilizált rajza emlékeztet. Ez a kő a bölcskei kőtár­ban ma is látható. A harmadik fénykor a népvándorláskori előz­ményeket követő ma­gyar honfoglalás után következett. Az Árpád-korban a tele­pülés királyi birtok volt, Bölcske történésze, dr. Havassy Péter kutatásai szerint utolsó Árpád-há­zi királyunk, III. András 1291. október 7-én állí­tott ki itt egy oklevelet, amely a község eddig ismert első írásos emlé­ke. A település feltehetően már a XIII. század máso­dik felében templommal rendelkező hely, Péter nevű papja a XIV. század elején igen magas jöve­delem után adózott, mely összeg a Tolnai Fő- esperesség területén a legjelentősebbek közé sorolja Bölcske egyházát. A falu birtokosai ekkor már a Rátót nembéli Paksy család tagjai vol­tak. A XVI. század végére mezővárosi ranggal bíró település lakói már refor­mátusok voltak, így a templomot is ők használ­ták. A címerben látható bárány erre az időszakra utal. A jó minőségű bölcskei borokra a XIX. század el­ső felében vármegyei összeírásában Egyed An­tal is utal: „Bölcskén jó asztali bor terem, a fehér jobb ízű, a vörös állan­dóbb.” Pár évtizeddel később mezőgazdasági szak­írónk, Galgoczy Károly is megjegyezte: „A bölcskei borok szinte a legjobbak közül valók, Bölcskén kiváló szorga­lom fordíttatik a borter­melésre.” Galgoczy gon­dolatai a bölcskei bor­kultúra mai művelőire is érvényesek, hiszen borá­szaik az elmúlt években megrendezett borbírála­tokon is jelentős sikere­ket értek el. Tisztesség, békesség, jó borok Vannak szavak, amelyeket nem hasz­nálnak a képviselő-testületben. Ilyen például a vita, helyette a párbeszéd dívik, a vélemények egyeztetése. Van­nak szokások is a faluban, ezek egyi­ke, hogy a dolgok kibeszélésére a ro­koni, baráti társaságok a pincékben jönnek össze. így volt ez az átkosban is - mesélik Tomolik János szép prés­házában, ahol a múlt és jövő kötetlen megbeszélésére ültünk le a testület tagjaival. A létszám alapján határozatképes lett volna a testület - bár néhányan hiányoz­tak. A beszélgetés persze nem hivatalos ügyekről szólt, igaz, mint mondták, a községházán is hasonló a hangvétel, a különbség legfeljebb annyi, hogy itt és most szavazni, döntéseket hozni nem kell. No és az, hogy az asztalon sonka, szalámi, szalonna, zöldhagyma, papri­ka, paradicsom és a Bölcskén elmarad­hatatlan, kitűnő borok könnyítették a diskurzust. Régi hagyomány ez, annak idején, mikor igencsak lakatot kellett tenni a szánkra, itt a pincefaluban hány- ták-vetették meg ország-világ dolgait a férfiemberek. Ritkán, de előfordult, hogy a vélemények illetékes fülekbe ju­tottak, a hírvivő személye azonban nem maradt titok, jutalma a kiközösítés lett. Mostanság ettől félni már nem kell, így aztán a gondokról is eshetett volna bátran szó. Csakhogy erre is más kifeje­zést használ a bölcskei ember, feladat­nak nevezi a megoldandókat. Élénk esz­mecsere kerekedik például a turizmus fogalma körül, a végére azonban kide­rül, ezt már nem kell kitalálni, hiszen Református templom: A középkori templom helyén áll ma az 1812-ben ké­ső klasszicista stílusban épített templom, amelynek homlokzatát romanti­kus-eklektikus stílusban részben átépítették a XIX. század második felé­ben. A szószék és a Mózes-pad 1844-ből való. A római katolikus templomot 1796-ban emelték késő barokk stílusban a szomszé­dos madocsai apátság köveiből. Az oltár, a szószék és a keresztelőkét szintén barokk, a XVIII. század végéről való. Az 1994-ig végzett víz alatti feltárások eredményeként kiderült: római kori építmény rejtőzik a habokban. Sok feliratos, fa­ragott márványemlék került elő, melyek a katolikus templom melletti kőtárban tekinthetők meg. létezik. Magyarán nem arra gondol a falu népe, hogy valamiféle üdülő­övezetté alakítják a tele­pülést, aztán csak ömlik majd az euró, hanem azt folytatják, ami mindig is volt, vendégül látnak ro­kont, barátot, erre tévedt idegent, étellel-itallal, leginkább pedig jó szó­val. Megélni pedig to­vábbra is a munkából, mezőgazdaságból, szol­gáltatásból szándékoz­nak. Az idegenforgalom csak afféle ráadás, vagy csurran, vagy csöppen belőle. Annyi minden­képp, amennyi a falu, az egyes ember önbecsülés­ét növeli, mert ahhoz nem csak pénz kell. Annak sincs azért híján a bölcskeiek többsége, ha nem is veti fel őket, elég csak végignézni a takaros fa­lun, a szép házakon és a legalább ilyen igényes présházakon. Sok egyebet firtatok a beszélgetés közben, példának okáért, hogy mások­hoz hasonlóan miért nincs hivatalos testvértelepülési kapcsolata a község­nek. Valóban nincs, de a kérdést nem is értik. Miért kellene pecsét arra, ami amúgy is működik? Aki egyszer itt meg­fordult, visszajön, mert jól érezte ma­gát. Aki pedig ide született, vagy jött és befogadta a közösség, tudja, hogy olyan településen él, amelynek a múltja, jele­ne, jövője egyforma: tisztességről, mun­káról, biztos megélhetésről és vendég­szeretetéről szól. Felszerelések a tűzoltóknak Korszerű eszközöket ajándékozott ápri­lisban az atomerőmű tűzoltósága, az Atomix Kft. a bölcskei önkéntes lánglo­vagoknak, így az övék lett a megye egyik legjobban felszerelt egyesülete. Az atomerőmű hivatásos tűzoltósága április­ban adta át a biztonsági követelményeknek megfelelő eszközöket a megalakításának 115-ik évfordulóját idén ünneplő Bölcskei Önkéntes Tűzoltó Egyesületnek. A bölcskeiek eszköztára 10 darab Rosenbaum védősisakkal és hét darab Omega védőkabát­tal bővült, így a megye egyik legjobban fel­szerelt egyesülete lett a bölcskei. Az ajándék a hosszú évek óta tartó együtt­működés eredménye. Az új felszerelésekkel maximálisan eleget tudunk tenni a Paksi Ön- kormányzati Hivatásos Tűzoltósággal kötött szerződésben vállalt kötelezettségeinknek - mondta Mihálovics György, az egyesület el­nöke, aki a felszerelések átvételekor az ön­kéntes tűzoltóság és a község önkormányza­ta nevében köszönetét mondott az atomerő­mű tűzoltósága személyi állományának és külön is Bőhm Péter parancsnoknak. A kép­viselő-testület is döntött, hogy a szervezet munkájának elismeréséül zászlót adomá­nyoz a tűzoltóknak, amelynek ünnepélyes átadását a falunapra tervezik. ___■ Me gújult a közvilágítás Négyszáz új lámpatest biztosítja a közterületek világítását a faluban. Az energiatakarékos fénycsövek árát a számlában keletkező megta­karításból fizeti majd meg az ön- kormányzat a DÉDASZ-nak, előre­láthatóan három év alatt. Elkészült tavaly a falu közvilágításának felújítása, amelynek során a DÉDÁSZ négyszáz új, energiatakarékos fénycső­re cserélte le az eddigi higanygőz lám­patesteket. A tizenkétmillió forintos beruházás költségeit az áramszolgáltató előlegezte meg, az önkormányzatnak azt a közvi­lágítás számláinak megtakarításából kell visszafizetnie, Kiss József polgár- mester szerint mintegy három év alatt térül meg a korszerűsítés. Folyik a pin­cefaluban is az elektromos hálózat tel­jes felújítása, hasonlóan kedvező felté­telek mellett, szintén a DÉDÁSZ-szal történt megegyezés alapján.. Itt is sor került már az új hálózat kiépítésére, a közvilágítást szolgáló 25 lámpa cseréjé­re, következhet a présházak rákötése az új, a szabványoknak mindenben meg­felelő rendszerre. Az idős emberek biztonságáéit Az idős emberek biztonságát növelő jelzőrendszert építettek ki Bölcskén. Tavaly az Orszá­gos Bűnmegelőzési Tanács pá­lyázatán nyertek közel kétmil­lió forintot a technikai eszkö­zökre, a személyzet foglalkoz­tatását a megyei munkaügyi központ segíti. A közel háromezer lelket számláló településen viszonylag nagy szám­ban élnek egyedülálló idős embe­rek. Az ő biztonságuk érdekében határozta el az önkormányzat egy jelzőrendszer kiépítését, amellyel bármilyen rendkívüli esemény, rosszullét, tűzveszély vagy táma­dás esetén értesíthetnek egy disz­pécserközpontot. Könnyen kezelhető, egyszerűsí­tett mobiltelefont kaptak az idős emberek, egyetlen gomb megnyo­másával jelzést küldhetnek a szol­gálatban lévő diszpécser készülé­kére, aki azonnal visszahívja. Az Országos Bűnmegelőzési Tanács pályázatán tavaly 1,8 millió forintot nyert az önkormányzat, ez 130 ké­szülék beszerzésére elegendő. A rendszerhez két fő foglalkoztatása szükséges, akik közül az egyik mindig szolgálatban van, fogadja a hívásokat, emellett rendszeresen látogatja az idős embereket. A Tol­na Megyei Munkaügyi Központ pá­lyázatán az ő foglalkoztatásukra nyertek támogatást, amely szerint az első évben teljes egészében térí­tik munkabérüket, amelynek ösz- szege a tavalyi minimálbér másfél- szerese, 75 ezer forint és a járulé­kok. Friss vizet kap a Duna holtága A természet rendjének visz- szaállítása a Duna holtágá­ban már jó egy évtizede megfogalmazódott Bölcs­kén. A munka tavaly meg is kezdődött, az önkormányzat és a vízügyi hatóságok kö­zötti jó kapcsolatnak kö­szönhetően. Követőik is akadnak, a Duna mentén több tolnai település, példá­ul Gerjen és Fadd hasonló rekonstrukciót tervez. A község önkormányzata és a vízügyi hatóság közötti együtt­működés évtizedes múltra te­kinthet vissza. Közösen rendez­nek konferenciákat, szakmai ta­lálkozókat és a napi feladatok­ban éppúgy partnerek, mint a hosszú távú elképzelésekben. Az önkormányzat a holtágak új­raélesztését tervezi. Száz éve három kőgátat emeltek a folyó és a holtág közé, azzal a szán­dékkal, hogy az akkor haszon­talannak tartott vízfelület meg­szűnjön létezni, iszapolódjon el. A terv teljes mértékben siker­rel járt, még a tavalyelőtti ára­dásnál sem'került víz az egyko­ri holtágba. A természet rendjé­nek visszaállítása azonban jó egy évtizede megfogalmazódott Bölcskén. Tavaly megkezdőd­tek a munkák. Áz önkormány­zat már korábban elkészíttette a terveket, vízjogi engedélyt is ka­pott. Ezek alapján szerződést kötöttek egy vállalkozóval, aki a kitermelt kavics fejében végzi el a munkát, vagyis az nem kerül pénzbe az önkormányzatnak. Megindultak a munkagépek, el­ső ütemben a parthoz legköze­lebbi kőgáton belül letolják a meddőréteget, a közel két méter magas iszapból lerakódott hor­dalékot, hogy a kavicskotró ha­jók megkezdhessék a meder ta­karítását. A helyzet bonyolult a geológiai adottságok miatt, hi­szen később egy parti szűrésű ivóvízbázis lehet itt. Előrelátha­tóan öt évig tart a munka, amelynek végén a holtág száz esztendővel ezelőtti állapotába kerül, gazdagítva a falu termé­szeti világát és bizonnyal más hasznokat is jelentve a bölcskeieknek. 4 I

Next

/
Thumbnails
Contents