Tolnai Népújság, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-26 / 148. szám
ALMA NACH 2 0 0 4 HARC 13. OLDAL 2004. Június 26., Szombat A harci címerről a közeli napokban döntött a helyi képviselő-testület, öt változatból kiválasztva a hivatalossá válót. A Schubert Péter tervezte községjelkép csücskös talpú, negyedelt pajzs formájú. Jobbra fent (tükörnézetben) a templom képe látható, amely jelképezi az itt élő emberek következetes vallásosságát, másrészt a múlttal is összeköti a harci embereket, hiszfen a janyavári kövekből épült. Ez a vár szorosan kötődik a község múltjához. Harc történelmi múltba vesző eredetét a templom két oldalán látható Nap és Hold, a nappalok és éjszakák egymásutániságát, a múló időt jelzi, mind a múltban, mind a község jövőjében is. A búza és a szőlő (kenyér és bor) egyrészt az itt élő emberek szigorúan megtartott katolikus hitét jelzi, másrészt azokat a növényeket, amelyek évszázadokon keresztül a megélhetési forrásuk volt. A pajzs vágásirányával megegyező hullámvonal Harc egyedi domborzati viszonyait jelképezik. A pajzs bal alsó osztásában található kék hullámok a község történelmét napjainkig végigkísérő folyó, mocsár, víz jelzése, amely az itt élők környezetének alapvető jellemzője, de sokszor életmentője, védelmezője, táplálékadója is volt. A késő román stílusban épült harci katolikus templom 1824-ben készült el. A templom „elődje” egy fa kápolna volt, ami 125 évig szolgált. A hívő közösség már a XVIII. század végén kinőtte a kápolnát, de a kőtemplom építésére csak az 1820-as évek elején nyílott lehetőség. A templom anyagát - mint az a címerleírásban is olvasható - jelentős részben a janyai vár („török vár”) kövei alkotják, ezeket télen, szánokon szállították Janyáról Harcra. Az épületet 1924-ben újították fel először, majd az 1970-es években tatarozták, az ezredforduló táján pedig a tetőzetét renoválták. Az I. és a II. világháború helyi áldozatainak nevei szerepelnek azon az emlékoszlopon, amely a polgármesteri hivatal előtt található. Az emlékművet a neves harci Diófási család egyik tagja, az építészmérnök Dénes tervezte. A mementót 1948-ban állíttatta az Egyesült Parasztfiatalok Országos Szövetsége helyi szervezete. Harcra a békesség vonzza az embereket A régi Harcot idézi a Diós utca... ... míg a Széchényi utca a község uj reszehez tartozik- Őslakosok már nagyon kevesen élnek Harcon, az elmúlt emberöltő alatt a lakosság kilencven százalékban kicserélődött - mondja a polgármester. A város közelsége, emellett a jó közlekedési lehetőség fontos az idetelepülök, többnyire ingázók számára, akik a nyugalmat, a békességet is élvezhetik a községben. A lakosság számának növekedésével azonban a helyi óvodában és az alsó tagozatos iskolában nem nő a gyereklétszám, aminek valószínűleg az az oka, hogy a városból ideköltözöttek csemetéiket továbbra is a korábban megszokott városi intézményekbe járatják. így hiába népes a nullától tizennégy évesig terjedő korosztály Harcon, ha a 260-270 gyermekből csupán huszonheten járnak a helyi oviba és negyvenhetén az alsó tagozatos iskolába. Emiatt az oktatási intézmények fenntartása jelentős anyagi terhet jelent a településnek. Sajátos gondja Harcnak a külterületén levő Janyapuszta, amely valamikor uradalmi központként működött, saját iskolával, kastéllyal, háromszáz lakossal. Ma már csak huszonnégyen élnek Janyán, ahol egy csirkefarmot üzemeltető vállalkozás működik, és tesz sokat a külterület ellátásáért. Harc egyébként komfortos település, az „össz”-höz csak a szennyvízcsatorna hiányzik. Furcsa módon a kétezer fő alatti települések nem kaphatnak állami támogatást a csatorna kiépítésére, úgyhogy hiába várják nagyon a harciak, a szennyvíz közműre még biztosan várni kell egy darabig, ahogy a község költség- vetése egyelőre az utak felújítását sem bírja el. Mindent összevetve azonban a falu sokkal több előnyös vonással bír, mint amit ellenkező előjellel lehet számba venni. Ennek megfelelően az önkormányzat külön szorgalmazása nélkül is gyarapodik a község újabb lakókkal, házakkal. Az előző ciklusban értékesített terület beépítése éppen a közeljövőben kezdődik meg a siófoki út mentén. Az idegenforgalom viszont egyelőre nem központi kérdés a településen, annak ellenére, hogy vannak ilyen jellegű adottságai Harcnak (pl. a Sió-part), illetve részben, vagy egészben vendéglátással foglalkozó, megye-, sőt országszerte nevet szerzett vállalkozásai is. Az itteni családok jó része azonban inkább annak örül, hogy hétvégére becsukhatja háza kapuját, és zavartalanul élvezheti a Harc nyújtotta békét. Nevével ellentétben Harc nyugodt, csendes község, amely ezen tulajdonságain kívül kedvező fekvésével is vonzza az ideköltözőket - vélekedik Nagy János, a község polgár- mestere. Ez mégsem Amerika A fiatal agrármérnök itthon folytatja Bár szerinte a visszatérés minden, egyszer már Amerikában járt embert foglalkoztat, ő Harcon szeretne versenyképes gazdaságot létrehozni. Konkoly Lajos fiatal harci agrármérnök két évig dolgozott az USA-ban, de eldöntötte, hogy a „meg kell vetni a lábat, és előre kell menni” jelmondatot otthon próbálja meg alkalmazni. A Konkoly régi agrárdinasztia Harcon, legfiatalabb tagja Konkoly Lajos, aki 2000- ben végzett a keszthelyi agráregyetemen. A friss mérnök még abban az évben kétéves szakmai gyakorlatot kezdett az USA-ban, ahol virágkertészetben dolgozott, de tanulmányozhatott több ottani farmer- gazdaságot is. Hazatérve döntenie kellett: alkalmazott lesz valamelyik cégnél, vagy a családi gazdaságban dolgozik. Utóbbit választotta, ahol - a több lábon állás jegyében - szőlővel, méhészettel és szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoznak, szintén szakember szüleivel. Lajos azt mondja, Amerika egészen más világ, mint az itthoni. A tengerentúli farmergazdaságok fejlődését nem törte meg viKonkoly Lajos lágháború, idegen megszállás, ennek megfelelően infrastruktúrájuk, gépesítettségük igen magas fokú, piaci versenyképességük is sokkal jobb. Az ifjú agrármérnök szerint azonban szakmailag nem feltétlenül járnak előrébb az amerikai farmerek, mint a magyar gazdálkodók, akik hiába rendelkeznek már esetleg a szükséges gépekkel, e mögött hatalmas adósságállományt halmoztak fel. Konkoly Lajosnak Amerikából hazatérve az volt az első benyomása, hogy itthon bizony sok minden hiányzik, ami odakint megvan, a jó minőségű utaktól a szennyvízcsatornáig. Természetesen tisztában van vele, hogy ez nem a helyi önkormányzatok bűne, hanem általános jelenség, ami a pénztelenség következménye. Bár foglalkozott a gondolattal, hogy visszamegy Amerikába (az ottani életforma ugyan nem neki való, de úgy látja, hogy az itthoni világ is egyre inkább amerikanizálódik), most már eldöntötte, hogy marad, és itt próbál szüleivel együtt versenyképes családi gazdaságot kialakítani. így egyebek mellett nem kell lemondani a magyar konyháról és a magyar lányokról sem, akiknek - állítása szerint - nincs párjuk a világon. ■ Specialitás: ágyas pálinka A szekszárdi borút harci állomása Harc a Dunántúl legmelegebb éghajlatú tájegysége. Löszös talaja és a sok napsütés alkalmassá teszi a harci dombokat a szőlőtermesztésre, bor előállításra. Elsősorban vörösbor készítéssel foglal- | koznak az itt élő gazdák, a fehérborok mennyisége csekélyebb. Az évente || megrendezésre kerülő harci borversenyen egyre szebb eredményeket érnek el a termelők, a legjobbak pedig s; Zombán, a hegy- ” 1 községi verseli nyen is megmé- * rethetik a boraikat. Harc a Ágyas barackpálinka, Zombai amely a tavalyi orszá- Hegyközség gos pálinkaversenyen tagjaként a ezüstérmet nyert Szekszárdi Történelmi Borvidékhez tartozik. A Bátától Medináig húzódó Szekszárdi Borút is áthalad a településen. A borútnak egy látogatható, minősített állomása van Harcon, a Brill- Market Kft. párlat-palackozó üzeme. A cég 1999. óta állít elő párlatokat. Ezek a termékek kizárólag érlelt, valódi gyümölcspárlatokból, gyümölcs aszalvá- nyokból, tradicionális technológiával készülnek. Specialitásaik az aszalt gyümölcsökkel készülő ágyas pálinkák. meghallgathat egy pálinkatörté- A látogató előzetes bejelentke- neti előadást is. A mintaboltban zés után üzemlátogatáson, párlat- pedig vásárlásra is lehetőség van. kóstolón vehet részt, továbbá ________,__________________S Am ikor ünnepelnek a Mint mindenütt, a község életében is fontos szerepet kapnak az ünnepek, amelyek Harcon jórészt az év második felére esnek. A legnagyobb rendezvény az augusztus 20. környéki Diósi Jenő halászléfőző és horgászverseny, (valamint piknik), amelyre a megye számos településéről érkeznek csapatok. A szüreti felvonulás és bál szeptemberben zajlik, a Szent Mihály-napi búcsút pedig szeptember utolsó, vagy október első vasárnapján rendezik. A helyi Vöröskereszt szervezet évente megrendezi az Erzsébet- és Katahelybéliek lin-bált a művelődési házban, ugyanitt tartja a 119 tagot számláló nyugdíjas érdekszövetség hagyományos évbúcsúztatóját, előtte néhány nappal pedig éves közgyűlését. Az év első felében az iskolások farsangi mulatságát rendezik. ■ A Sió partja közösségi tér is A helyiek által Makkfának nevezett, a honfoglalás millenniumára ültetett emléktölgy környéki Sió-part számos jó hangulatú rendezvénynek adott már teret. A legnagyobb „élet” az augusztusi horgász- versenyen szokott lenni, de a Sión evező turisták is megállnak táborozni ezen a partszakaszon. ■ Megszólal a kis harang Ez év május közepén áldotta meg Mayer Mihály, megyés püspök az óvoda udvarán felállított kis harangot. A 25 kilós, ezüst-bronz ötvözetű instrumentum, (és annak a mostanival megegyező elődje) a XIX. században Janyapusztán szolgált, a múlt század ötvenes éveitől az ottani temetőbe került, ahonnan a rendszer- váltás után hozták be Harcra. Sokáig raktárban állt, majd a helyi egyházközség kezdeményezésére, az ön- kormányzat támogatásával, széles társadalmi összefogással került a mostani helyére.
