Tolnai Népújság, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-24 / 299. szám

VIII. OLDAL

KAR ACS 0 N Y

2 0 0 3

Gyurokovics Tibor

Toldi János

A vegyszer nélküli esély- Nyugat-Európában már senki nem eszik gén- manipulált gyümölcsöt. Nálunk azonban még mindig csak az számít, hogy tetszetős legyen és olcsó. S épp, amikor télen a legtöbb vitaminra lenne szüksége a szervezetünknek, esszük az íztelen, felturbózott növényeket- mondja Gyurokovics Tibor bolhói zenetanár és biotermesztő.- Pedig a génmanipuláció helyett a gondoskodás, vegyszer helyett pedig a két kezünk is elegendő lenne ahhoz, hogy egészséges és jó ízű gyümölcsöt neveljünk. A régiek még ismerték a módját. Én is az öreg őstermelőktől tanultam, hogyan kell trágyalé-infú- zióval nagyra nevelni a tököt, s már az apám apja is saját magról vetett. Én diákkoromban építettem az első üvegházat.

Zenei pályát választottam ugyan, de a kertészkedést sosem tudtam abbahagyni.

Apa és fia ma is együtt kertészkedik a bolhói szülői háznál. Háromezer fej salátát nevelnek a kertben, a fólia alatt pedig 4-5 ezer szál hagyma és 8-10 ezer szál palánta növekszik. Másodvetésben káposzta terem, s paradicsom, paprika, bio-cseresznye: 1976 óta foglalkoznak a vegyszer nélküli termesztéssel, de komolyabban csak a rendszerváltás évében kezdtek bele. Ma már a barcsi intézményekbe is szállítanak - olcsóbban, mint az üzletek.- Ez a vidék ideális a biogazdálkodáshoz. A drávai tőzegben és homokban nincs fertőzés, hiszen Európa legtisztább folyójából érkezik. A legjobb öntözőszer a termálvíz, s ebben is bővelkedik a vidékünk, csak ki kellene használni. A legjobb gyomirtókat alkalmazzunk: a két kezünket. Segítségünkre van még két vakond, Dezső és Őszi. Atka, tetű ellen pedig a hangya a legjobb természetes katona. Saját magot használok, ha pedig vásárolok, az csakis steril, génmentes vetőmag lehet. Permetezni pedig az oltott mész levével szoktunk. A biotermesztő fontos tulajdonsága még a türelem. A növekedéshez ugyanis meg kell adni a szükséges időt, ami a primőr kivételével 7-9 hónap.

El kell fogadjuk a biológiai misét, amely úgy szól: ha nincs tetű, nincs bolha, ha nincs bolha, nincs kukac, és fecske sem. Ha nincs fecske, nincs tavasz és nincs gólya, azaz nincs, aki a gyermeket hozza. Ezt a láncot megbolygatni veszélyes.

Az apa már 84 éves, de nem sokat költ orvosságra. Gyurokovics Ferenc és felesége jó egészségnek örvend. Azt mondják: ezt nagyrészt annak is köszönhetik, hogy csak a maguk termesztette bioterményeket fogyasztják. A bolhói biogazdák állítják: semmire sem mennének, ha nem lenne megfelelő a környezet. Hiába akarnának ugyanis vegyszer nélkül termeszteni olyan helyen, ahol a szomszéd a maga földjét agyonvegyszerezi. - Nálunk szerencsére a környék is biológiai kezelésű, hiszen a gazda, a babócsai Határőr Rt. a Dél-Dunántúl legnagyobb biogazdálkodója.

A társaság 907 hektáron termeszt vegyszer nélkül kukoricát, napraforgót, szóját és repcét. Toldi János elnök szerint ez az a nagyságrend, amellyel még elbírnak. - Különleges helyzetben vagyunk, hiszen nem az EU-ba, hanem Svájcba szólítunk - mondta. - Ez a partnerség valamelyest védelmet jelent a piaci változásokkal szemben. Ma bioterményből világszinten túltermelés van, ezért nő a verseny, a minőség iránti igény, az árak pedig stagnálnak, illetve várhatóan csökkenni fognak. Aki most kezdi a biotermesztést, annak nincs könnyű dolga. Nekünk is három év tanulóidő kellett hozzá, s most sokkal keményebb a verseny. Biztató, hogy várhatóan növekedni fog a hazai fogyasztói igény, azonban tartok tőle, hogy a nagy üzletláncok révén a külföldi biotermények is megérkeznek hozzánk, és a hazai piacon kell megküzdeniük velük a ma- gyar termesztőknek.

_____________hagy László

A villányi cseppfolyós csók

Biomilliárdok

Jelenleg 150 ezer hektáron folyik biotermesztés Magyarországon, s idén 12-13 milliárd forint árbevétellel számolhatnak a termesztők. A legtöbb magyar bioáru Németországban talál vevőre, de Svájc, Ausztria és Anglia is kedvelt exportpiac. 1500 hazai termelő, illetve feldolgozó foglalkozik bioáru előállításával. A magyar biotermesztőknek eddig szinte korlátlan értékesítési lehetőségeik voltak a nyugateurópai piacon, mára azonban egyre erősebb a román és ukrán kínálat, ráadásul a nyugat-európai gazdák is észrevették a saját piacukon jelentkező óriási igényt. Amíg az erősödő verseny elérte a szántóföldi bionövényeket, addig a feldolgozott bioterményeknél a határ továbbra is a csillagos ég. Az igényt a jelenlegi termelés többszörösével is alig lehetne kielégíteni.

f

#

;

s

♦

é

©

©

f

f©

é

©

I

í

I

í

©

0

©

©

0

f

0

Ünnepi asztalra való a villányi bor. Hamvas Béla írónk ateistáknak irt imakönyvében. A bor filozófiájában így fogalmaz: ..A villányi elegáns bor, a gavalléroké és a dámáké." Szerinte kedves humora van, minden előnye akkor bontakozik ki, ha az ember frissen fürdőit, borotválkozott, tetőtől talpig ál-m öltözött, leginkább frakkba vagy szmokingba, höl- , gyek dekoltázs ba.m csak' izgahrü amennyi cosokn

Mértéktartó finom, jól nevelt

Magam mondtam egyszer nyárutóban, diófa alatt falatozva és kortyolgatva a finom villányi nedűt (parasztsillerrel kezdtük), hogy ezen a vidéken termett bor valójában napszagú ital. Valamiféle jelzőt kerestem volna a gazda borára, s hirtelenjében ez csúszott ki a számon. Pedig akkor még nem is tudatosodott bennem, hogy Magyarországnak ezen a legdélibb vidékén köszönt be először a tavasz. Mediterrán szelek simogatják a Villányi-hegység, a Szársomlyó lankáit a közeli szlavón hegyek felől, s a vegetáció idején 17,5-18 Celsius-fok az átlaghőmérséklet, és évi kétezer órát süt a nap.

A kérdés jogos: hob lehetne másutt ilyen minőségű vörösbort termeszteni? Hol van még hozzá ilyen ideális környezet? És mindössze 2000-2200 hektár.

A természeti tényezők e borvidéken olyan ökológiai harmóniát biztosítanak a szőlőnek, amelyet kevés helyen lehet találni. A tél enyhe, korán tavaszo- dik, és májusban a kikelet után már lengedezik a szőlővirág illata. A nyár mérsékelten száraz és legtöbbször forró, ennek köszönhetően a korai érésű fajták fürtjei már júliusban zsendül- nek, hogy aztán a kora őszi hónapok a vénasszonyok nyarában mézédesre érleljék.

A tájat szorgalmas, szívós, munkaszerető emberek lakják, akiknek ősei, a betelepülő németek a XVIII. században nemcsak a szőlőművelés és a borkészítés tudományát hozták magukkal, hanem a Kékoportót is, később pedig megteremtették a „francia”, a testes, bordeaux-i típusú vörösborok magyar- országi kultuszát. A Decanter svájci borszaklap szerint a

Cabernet Sauvignon még a szülőföldjénél is jobb otthonra talált itt, a sorban a Merlot lesz majd az igazi villányi bor - és persze a cuveék - prímhegedűse. Mindkettő „lassan érő”, ifjúságukat 10-15 évig is megőrzik, s harmincévesen érik el erejük teljét.

Nos, a munkaszeretet, a vállalkozókedv és a töretlen hit abban, hogy az izzadságcseppek nem hullanak hiába, meghozta az eredményét. Már a nyolcvanas évek közepén-végén egy- egy villányi pincészet és termelő „nevével” is jelent meg néhány palack igazi bor, áttörve és megszínesítve az állami nagypincészetek mindent elöntő kínálatát. A példa országosan kapós lett. Tiffán Ede, Gere Attila, Bock József és Polgár Zoltán neve ma már minden borszerető körében a leghamarabb megtanulandó nevek közé tartozik. Ők többekkel karöltve új szintre emelték a magyar bor minőségének javításáért elkezdett versenyt.

Nem véletlen, hogy egyikük sem fél az uniós csatlakozástól, nem tart a beözönlő olcsó ausztrál vagy chilei boroktól. Ők akarják a világot, de legelőbb Európát meghódítani.

Mitől tartanánk? - kérdezte Gere Attila, és csupán annyit jegyzett meg, hogy európai „vak” összeméretéseken nagyhírű francia, olasz, spanyol pincészeteket előztek meg könnyedén. A szigorú minőségvédelem lesz a jövő kulcsa, a borvidéken termett bor minden cseppjének figyelmes követése, hogy ne lehessen máshonnan hozott „villányit” bepancsolni az itt termett borba. Hogy kicsi a borvidék? Hát éppen ez a jó benne. Egyébként a hegyközség közös

ötlete: helyben elfogadták már a villányi bort a hungarikumok sorába beillesztő, igen szigorú eredetvédelmi törvényt, amely sokkal szigorúbb a hazai bortörvénynél. Hasonlót a francia borvidékeken ismernek, melyben szőlőfajtánként meghatározzák azt is, hogy hektáronként mi az a legnagyobb meny- nyiség, ami megteremhet.

A helyi eredet- védelmi törvényt az Országos Bortanács elfogadta, a miniszter pedig az előzetes hírek szerint januárban bólint rá.

Bock József is örömmel veszi, hogy 2004. május elsejétől megnyílik a határ, s ugyanúgy szállíthatja majd termékeit Münchenbe, Hamburgba, indulhatnak a túrajáratok, mintha Paksra vagy Budapestre vinné.

Nem kell különösképpen tartania a versenytől annak, aki verseny- képes, aki tréningben van.

Tiffán Ede álmai között nem az export az elsődleges már, pedig Hollandiában, Belgiumban és Németországban is kitűnő hírnek örvendenek borai; éves termésének 80 százalékát ott adja el. Ő inkább a térség idegenforgalmi lehetőségeit szeretné lehasználni - mint az első hazai borút megteremtője és egykori elnöke -, inkább idecsalogatná az idegent. A borturizmus kiaknázásának további lehetőségeit fontolgatja Polgár

Zoltán is, aki szerint az Unió megropogtatja és átrendezi majd a magyar borászatot. Nálunk az asztali borok csapnivalók, s a komolyabb borvidékeknek is meg kell küzdeniük az ismertségért és az elfogadtatásért. Villány az utóbbiak mezőnyében is élen van. Ezt további és régen elfelejtett, közös (!) marketinggel kéne erősíteni. Valamiféle szövetkezéssel. Polgár Zoltán bízik abban, hogy tíz-tizenöt éven belül a villányiak által remélt és elvárható árakat is érvényesíteni tudják majd az uniós piacokon.

Mind a négyen jövőjüket, teljes családi egzisztenciájukat erre tették föl, s erre biztatják, irányítják gyermekeiket is.

Jelenleg 28 olyan említésre méltó, nemzetközi mércével is mérhető pincészet található Villányban, ahova a legkényesebb ízlésű vendéget is bevezethetnénk. A nemes versengésben, a minőség fokozásában egyikük tolja előre a másikat, nem felejtve el, hogy ősrégi hagyomány folytatói. Hiszen a Szársomlyó lábánál feltárt pad- lófűtéses, fürdőmedencével

Harmóniában a terítékkel

tsz ételek és a hozzájuk illő borok megválasztása izgalmas kaland: minden lehetséges, de nem minden megengedett. KÉKOPORTÓ: szárnyas- és marhasültekhez, halászléhez KADARKA: borjú- és bárányhúsokhoz, halászléhez, gulyáshoz, paprikásokhoz, makarónihoz-spagettihez KÉKFRANKOS: sült disznó- és marhahúsokhoz, paprikásokhoz, vadpecsenyékhez, márványsajthoz CABERNET FRANC: vadételekhez, belsőségekkel készült ételekhez, vadashoz, báránysülthöz, füstölt sajtokhoz CABERNET SAUVIGNON: sült marhahúsokhoz, vadpörkölthöz, gombás ételekhez, kemény és kék penészes sajthoz MERLOT: meleg sonkához, pácolt liba-, kacsaételekhez, füstölt nyelvhez, ementáli sajthoz ROSÉK ÉS SILLEREK: főtt-párolt sertéshúsokhoz, hideg sültekhez, felvágottakhoz, zöldség- és krémlevesekhez CHARDONNAY: szárnyassültekhez, malacsülthöz, sült vagy rántott halakhoz, Barrique-ja bora a füstölt sajtokhoz is HÁRSLEVELŰ: tartalmas levesekhez, szárnyas vadakhoz, borjúhúsokhoz, pástétomokhoz, gyümölcsös desszertekhez OLASZRIZLING: szendvicsekhez, hideg sültekhez, kocsonyához, halászléhez, borjúból készült ételekhez, sajtokhoz RAJNAI RIZLING: kiváló aperitifnek, tartalmas levesekhez, töltött káposztához, pörköltekhez, hideg sültekhez TRAMINI: szárnyasokhoz, libamájhoz, sült halakhoz, gyümölcsös körítéshez, - sertés-, borjúételekhez, desszertekhez

rendelkező, mozaikkal ékített római villa maradványai között egy oltárkövet is találtak, melynek felirata szerint a gazda Venatus fia segítségével 400 arpensis - hozzávetőlegesen ötven hektár! - szőlőt telepített.

Hamvas Béla mondta: a bor cseppfolyós csók, s a borivásnak ugyanaz a törvénye, mint a szerelemnek: bárhol, bármikor, bárhogyan.

Ha ez így van, akkor a villányi a legédesebb, legemlékezetesebb csókok egyike.

KOZMA FERENC

Az„ászok”

TIFFÁN EDE: 1991-ben hazai elsőként az év borásza. Fiával, Zsolttal - akinek szintén rendkívüli érzéke van a borokhoz - családi vállalkozásban művelnek 15 hektár szőlőt. Az apa vil- lánykövesdi születésű, a bor szeretetét otthonról, német őseitől örökölte. Nevének említése nélkül nincs „villányi”, hiszen az ő példája, szakmaszeretete, következetessége kellett ahhoz, hogy az itt termelt bor rangja ilyen hatalmas mértékben emelkedett. Csak egy példa: 1998-ban a Borbarát szerkesztősége által lebonyolított, és az ország legjobbnak vélt Cabemet-ter- melői között az első két helyet e családi pincészet termékei nyerték el.

GERE ATTILA: 1994-ben az év borásza. Erdésznek tanult, ám pályamódosításában döntő szerepe volt annak, hogy benősült a jeles bortermelő hagyományokkal rendelkező Wéber családba. Apósa hagyományosan termelt borainak kóstolgatása közben tudatosult benne, hogy a villányi vörösborban micsoda lehetőségek rejlenek. Mindenkit megelőzve céltudatosan építette ki a birodalmát, amely ma 40 hektáros.

Hisz a személyes garancia- vállalásban. 2001-től pincészete francia borászt alkalmaz. Útja a fegyelmezett szőlőművelés, tudatos terméskorlátozás és az újhordós érlelés.

POLGAR ZOLTÁN: 1996- ban az év borásza. Feleségével, Katalin asszonnyal, aki szintén a Kertészeti Egyetemen szerzett diplomát, a helyi állami gazdaságban kezdtek dolgozni. Mint minden villányira, rájuk is a nyitottság, azaz nemcsak a szőlőtermesztés és a borászat, hanem a borturizmus teljes körű felvállalása a jellemző. Negyven hektáron gazdálkodnak. Alapeivük, hogy jó bor csak kitűnő minőségű szőlőből készülhet, ezért nagy figyelmet fordítanak a fürtök fényellátottságára. Zömmel fahordókban érlelik a bort, hisznek abban, hogy az oxigénben dúsabb erjesztés hosszabb életet és jobb minőséget biztosít a bornak.

BOCK JÓZSEF: 1997-ben az év borásza. Közvetlen, nyílt, tiszta szívű ember. A

szőlő és a bor szeretetét édesapjától tanulta. Egyike azoknak a villányi bortermelőknek, akikre a fáma szerint ráillik a népmeséi jelző: tüneményes gyorsasággal bővült pincészete, vállalkozása. Édesapja már 1978-ban „magántermelőként” egy soproni borversenyen aranyérmes lett, s akik a házai bortörténet jó ismerői, tudják, hogy szinte csodába illő, ha valaki már 1987-ben saját palackozott borával jelentkezhetett a hazai piacon. Bock József ezt tette. Ma 25 hektár kiváló minőségű terület tulajdonosa, s jellegzetes borainak nagy része újhordós érlelésű.

i