Tolnai Népújság, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-24 / 299. szám
II. OLDAL K A R Á C S 0 N Y 2 0 0 3 Világörökségünk Európa öröksége Magyarország világörökségei örökségei Európának is - állítja egy törékeny fiatalasszony. Illés Andrea egy könyvkiadó cégnél irodalmi szerkesztő. Több gyereket nevel. A legkisebbet az uniós csatlakozásra várja. Tapasztalta: a magyar kincsekről Európa népei többet tudnak, mint a magyarok. Ezért is tartotta fontosnak, hogy könyvbe gyűjtse és bemutassa azt, amit eleink alkottak, s amelyre méltán lehet büszke minden magyar. Az ENSZ alá tartozó Természetvédelmi és Műemlék- védelmi Bizottság nyolc természeti és kulturális értéket, az ember és a természet együttélésének értékes példáit avatta a világörökség részévé.- Sokan azt mondják, hogy kulturális örökségünk és természeti kincseink jelentős mértékben gazdagítják Európát - szól a fiatalasszony. Hozzáteszi: ez így igaz. Ám amíg a magyar embert a kormányzat nem tanítja meg arra, hogy szeresse, tisztelje és ismerje hazája értékeit, addig nem várhatjuk el, hogy ezek Európában is keresetté és elismertté váljanak. Tudomásul kell venni: ha nem reklámozzuk saját kincseinket, akkor a magyarok csak az agyondicsőített külföldi nevezetességeket nézik meg. Magyarországnak nyolc ldncse része a világ- örökségnek. Illés Andrea szerint kevesen vannak, akik valamennyit fel tudnák sorolni. A televíziókban nincsenek kulturális és ismeretterjesztő műsorok, csak szappanoperák és kukkolóshow-k. Sokan szinte semmit nem tudnak Magyarországról. így aztán nem lehet csodálkozni, hogy a gyerek előbb látja meg a sivatagot, mint a Hortobágyot. Az embert nemcsak tettei, hanem a környezete is minősíti. Illés Andrea nyugalmat, harmóniát teremtett maga körül, így aztán maga is nyugalomban és harmóniában él. Lakása falain szőttes, a konyhában régi parasztházakból származó fakanál, vájdling. A szobában hófehér paraszting, faláda, százéves kanapé. Egy darabka magyar múlt, amelyet a fiatalasszony gyűjtött össze. Elhatározta, hogy csokorba gyűjti nemzetközi védelem alatt álló kincseinket is, és könyvben mutatja be Magyarorzság legszebb értékeit. Döntése egyéves. Akkor született, amikor Magyarországon tartotta ülését a világörökség bizottsága. És két hazai helyszínt is felvettek a világ kincsei közé. Nem csak építészeti és tájleírásokat, kultúrtörténeti érdekességeket gyűjtött össze, nem is száraz adatokkal traktálja az olvasót, hanem elé varázsolja a tájat, a múltat és a jelent. Az UNESCO-nak a kormányok tehetnek javaslatot, hogy egy-egy tájat kulturális vagy természeti értéket fölvegyenek a világörökség listájára. Ha a bizottság nem fogadja el a javaslatot, azt többé újrajelölni nem lehet. Magyarország világörökség részévé javasolt természeti kincsei közül egyet sem utasítottak vissza. így lett velük gazdagabb a vüág, s lettünk gazdagabbak mi is a világban.-Mia hasznunk belőle?- Ha egy magyar kincset a világörökség részének tekintenek, az főleg a turisztika számára jelent előnyt. A tapasztalat az, hogy ahol kitehetik ezt a táblát, ott megnő a látogatók érdeklődése. Ez gazdasági előny. Az is tény, hogy az emberözön nem tesz mindig jót a tájnak.- Támogatás nem jár vele?- Anyagilag nem támogatja a nemzetközi szervezet sem a megőrzést, sem a felújítást. Azt mondják, ez a kormány feladata.- S teljesíti a feladatát?- Hollókőnek két éve minden esztendőben kétezer forintot ad házanként karbantartásra a kormány. Ennyi pénzből egy doboz festéket sem lehet venni. Ugyanakkor feltételeket szabnak. Például azt, hogy milyen cserepet vehet a háztetőre a tulajdonos, milyen festéket használhat. Ha nem az előírásoknak megfelelően tartja karban, megbüntetik.- Akkor mi a haszon?- Az, hogy számon tartanak bennünket, mert mi is számon tartjuk azt, amit elődeink alkottak. A magyar múlt tárgyi emlékei azért becses kincsek, mert történelemre tanítanak. A magyar táj a maga egyediségével vonz. A kulturális értékek pedig ritkaságszámba mennek. Végigsétálni a budai Várban vagy Hollókőn, elmélázni a Hortobágyon, embert nemesítő. Pannonhalma szellemi öröksége, az Aggtelek-Domica cseppkőbarlangrendszer teremészet alkotta csodája, a Fertő vidék és Tokaj mindannyiunk öröksége, mert gazdagabbak leszünk. Megőrizni nekünk kell azért, hogy mindenkinek kincse legyen itt Európában. FARKAS MELINDA VÁROMÁNYOS! LISTA Visegrádi királyi központ és vadászterület Tájhálózat Magyarországon Ipolytamóci ősmaradványok Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Északkelet-Kárpát-medence fatemplomai Esztergom középkori királyi vára Tihanyi félsziget Rózsadomb termálkarszt területe Komárom vára - erődök városa HOLLÓKŐ-ÓFALU 1987 PÉCSI ÓKERESZTÉNY SÍRKAMRÁK 2000 1987-ben avatták világörökséggé Hollókőt. A kis település ellenállt a történelem rombolásainak, és a faluban teljesen épen maradt a paraszti kultúra. Valamennyi ház egységes stílusban épült, ma pedig nem engedélyezik a településen a modern építési elemek használatát. Hollókő a múltból itt felejtett ékszerdoboz. Az egyik legkevésbé ismert világörökségünk a sírkamrarendszer. Talán azért ismerik kevesen, mert a legtöbb kamrába nem engedik be az érdeklődőt. A sírkamrák freskóinak állaga ugyanis levegő hatására romlik. A szakemberek szellőztetőrendszerekkel próbálnak megfelelő páratartalmat biztosítani a helyiségekben. PANNONHALMA BENCÉS FŐAPÁTSÁGA 1996 HORTOBÁGYI NEMZETI PARK 1999 Az ezer éve fennálló kultúrközpont nem építészeti különlegessége, hanem a benne folyó szellemi munka miatt lett a világörökség része. A várban élő bencés rendi szerzetesek 1000 éve a magyar szellemi élet középpontjában álltak. Nemcsak közvetlen környezetükre, de egész Magyar- országra hatott munkásságuk. Hortobágy különlegességét nem lehet elmesélni, csak átélni. Az eredeti terület persze nem olyan volt, mint amit ma íátunk. Korábban ártéri erdők borították a tájat, a szikes pusztaság már az ember beavatkozásával jött létre. A Hortobágy a pusztai élet, a pásztorművészet és az élő hagyományok tárháza. AGGTELEK-DOMICA CSEPPKŐBARLANG 1995 TOKAJI BORVIDÉK 2002 Az Aggteleki Cseppkőbarlang az egyetlen olyan magyarországi természeti kincs, amely elnyerte ezt a címet. Az aggteleki barlang egy hatalmas méretű föld alatti világot rejt egyedülálló cseppkőformációival. Ilyen nagy kiterjedésű cseppkőbarlang nincs több a világon. 2002 júniusában avatták a világ- örökség részévé a tokaji borvidéket. Nem a nemes tokaji bor különlegessége, hanem a tradicionális szőlőművelés, a kitűnő földrajzi adottságok, és az ember és környezete évszázados, és ma is élő hagyományok tükröző együttélése miatt kapta meg a hegyvidék ezt a kitüntető címet. FERTŐ-VIDÉK 2001 A Fertő tó és környéke magyar-osztrák kultúrtájként került a világörökségek közé. Különlegessége, hogy Európa legnyugatabbra fekvő sós vizű tava. Az ilyen vizek az orosz alföldekre jellemzőek. Elképesztően nagy a növény- és állatvilága, ugyanakkor a természeti kincsekben bővelkedő terület építészeti csodákban is gazdag, elég csak a Széchenyiek és az Esterházyak gyönyörű kastélyait említeni, de népi építészete is kiemelkedő. Fertő- széplakon például szinte teljes egészében sikerült megőrizni a régi idők építészeti kultúráját. FOTÓK: SCOLAR KIADÓ - MAGYARORSZÁG VILÁGÖRÖKSÉGEI CÍMŰ KÖNYVÉBŐL i \ i
