Tolnai Népújság, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-24 / 299. szám
Karácsony 2003 A tudás európai értékei Glatz Ferenc a magyar tudomány és a tudósok lehetőségeiről. V. OLDAL Itt vagyunk itthon Hibay György: egy család és egy város története Egerből. VI, OLDAL Mádl Ferenc köztársasági elnök 1987-ben Magyarországról elsőként került a világörökségek sorába Budapest látképe a Dunával, (képünkön) a Parlamenttel, a gyönyörű hidakkal és a vámegyeddel. Azóta nyolcra nőtt a világörökséghez tartózó magyar tájak, kulturális és építészeti értékek száma. Világörökségünk egyúttal öröksége Európának is. Kevés az olyan földrajzi adottságokkal megáldott és kulturális értékekben gazdag város, amelynek ennyire sokféle arca van. Tavaly az Andrássy út és a földalatti vasút is felkerült a listára. A XIX. századi Európa egyik leghíresebb és legszebb sugárútjává vált az Andrássy út, és lett a nagypolgári életforma megtestesítője. A párizsi világhírű sugárutakon kívül talán nincs is Európában még egy ilyen utca, amely ennyire tudatos városépítési elvek alapján készült. Folytatás a II. oldalon Visszatérésünk a közösséghez- Saját elhatározásunkból, másfél évtizede töretlenül tartó nemzeti konszenzus alapján térünk vissza jövő tavasszal ahhoz a közösséghez, amelyhez hagyományainkat tekintve mindig is tartoztunk. Tehát azt a kérdést, hogy mit is kapunk, nem tételes felsorolással válaszolnám meg. Úgy vélem, elsősorban magunknak adunk eséyt és lehetőségeket azzal, hogy az Unió tagjává válunk. Az elhatározás pillanatától, a felkészülés hosszú és nehéz időszaka alatt magunknak is bebizonyítottuk, hogy képesek vagyunk elérni a kitűzött célt. Lemondásra, elszántságra és hitre volt szükség a teljesítéséhez. Az eredménye pedig, hogy új lehetőségeket teremtettünk az ország, magunk számára. Mert bár történelmi jelentőségű a változás amit átélünk, de talán mégis jobb, ha lehetőségként éljük meg. Ezek minél jobb kihasználása az igazán nagy, mindannyiunkat érintő felelősség. Nem tartom bajnak, ha vannak kétségeink is, azok csak segítik, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk azokra a nehézségekre, amelyekkel nyilvánvalóan szembe kell majd néznünk. Az uniós tagság a nemzeti kultúrák, így a magyar kultúra megmaradását és gazdagodását is jelenti. Erősíti erkölcsi erőnket, nemzeti és európai tudatunkat, önbecsülésünket. A nemzet megmaradását, nyelvünk, kultúránk megőrzését e közösség keretei jobban biztosítják, mint a kívül maradás. A soknemzetiségű, sok kultúrát keretbe foglaló közösségbe nem azért lépünk, mert a magunk örökségétől akarunk szabadulni. Magyarnak akarunk megmaradni, és ez csak hagyományaink megőrzése és gazdagítása révén lehetséges. A magyar kultúra mindig is meghatározó erővel volt jelen az európai kultúrában, s ugyanígy lesz a jövőben is. Nem szabad szemérmesnek lennünk, hiszen gazdag, termékeny és értékekkel teli kultúra a mienk, amely ezer szállal kapcsolódik az európai kultúrtörténethez. Gazdagítunk s gazdagodunk- Köztudottan jövő év májusa számunkra azt jelenti, hogy az Európai Unió teljes jogú tagja lesz Magyar- ország. Csatlakozunk a közösséghez. Minden klasszikus értékünkkel, minden kincsünkkel és hagyományunkkal az öreg kontinens szövetségét gazdagítjuk. És szívből remélem, hogy valóban gazdagítani fogunk. Hogy nem teszünk másként, mint az a család, amely a magánéleti gondjait igyekszik háza falain belül megoldani, s nem a szomszédokra borítja a szennyesét. Hiszen mi is ezt várjuk a többiektől. Azt várjuk, hogy kapjunk, gazdagodjunk az uniós tagságunk által. Azt várjuk, hogy elérhetőbb legyenek számunkra Európa és a hozzá tartozó népek értékei, és semmi esetre sem azt, hogy közeli vagy távolabbi szomszédaink belső konfliktusait figyeljük. Ennél ugyanis sokkal fontosabb feladatunk van. Nekünk is, nekik is. Népeink boldogulását kell szolgálnunk. Azt, hogy minden honfitársunk büszkén és elégedetten mondhassa: európai Szili Katalin házelnök polgár lettem. Korszakváltó uniós álom A rendszerváltás céljai - a NATO védelmi rendszeréhez való tartozás, a gazdasági integráció, az Európai Unióhoz való csatlakozás - lendületet, lelkesedést adott. Ezek nagyrészt teljesültek. Az Unióba lépés küszöbén a most beköszöntő korszak új céljait kell megfogalmazni - véli Hiller István, a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere. Tapasztalata szerint a mai magyar politikai élet színvonaltalan: viták helyett veszekedések vannak, s nem azokról a témákról folynak eszmecserék, amelyek mindannyiunk számára fontosak.- Európáról kinek-kinek történelmi ismeretei alapján sokféle a kép és legalább annyi az álom. Az ön európai álma milyen?- Ez egy tehetséges ország és tehetséges nemzet, de a tehetségét akkor tudja érdemre váltam, ha olyan közegben él, amely ezt nem akadályozza. Az elmúlt fél évezredben legalább kétszer volt olyan esemény, amely megakadályozta ezt. Olyan korszakot kívánok, amikor ezt a lehetőségegyüttest az ország a tehetségével és a szorgalmával kihasználhatja. Amíg nekem valaki nem bizonyítja be, hogy az Alföld nagy, egybefüggő olajmező vagy a Mátra nem más, mint egy nagy, egységes aranytömb, addig ebben az alkotóerőben és tehetségben hiszek csak. Ennek a kiteljesítésére a legjobb terep az Unió.- Az elmúlt hetekben, hónapokban sokszor és sokféleképpen megfogalmazták, hogy mit várhatunk .az Európai Uniótól, de mi magyarok mivel járulhatunk hozzá az Unió sikeréhez?- Nemzetközi tanácskozáson, konferencián az európai uniós kollégáim már megfordítva teszik fel ezt a kérdést: őket valóban az érdekli, hogy a csatlakozók, ezen belül Magyarország mivel járulhat hozzá az Unió sikeréhez. Nekünk, Magyarországnak van egy sajátos eredeti innovatív gondolkodásmódunk. Rákényszerített erre minket a sors, hogy ezt kihozzuk magunkból, kifejlesszük. Legfontosabb hozzájárulásunk az a fajta tapasztalat, amelyazt bizonyítja, hogy az együttműködésben, az együttes fellépésben több az erő és a megvalósítási lehetőség, mint ha külön vagyunk és erre a tapasztalatra az EU nagyon sok tekintetben rászorul. Dehogy gondolom azt, hogy május elseAZ EURÓPAI UNIÓ JELENLEGI TAGJAI Ország (Belépés éve) Lakosság (millió) 1. Németország (1958) 82,5 2. Franciaország (1958) 59,8 3. Nagy-Britannia (1973) 59,1 4. Olaszország (1958) 57,1 5. Spanyolország (1986) 40,7 6. Hollandia (1958) 16,2 7. Görögország (1981) 11,0 8. Belgium (1958) 10,4 9. Portugália (1986) 10,4 10. Svédország (1995) 8,9 11. Ausztria (1985) 8,1 12. Dánia (1973) 5,4 13. Finnország (1995) 5,2 14. Írország (1973) 4,0 15. Luxemburg (1958) 0,4 ÚJ TAGOK 2004 MÁJUS 1-UÉTÓL Ország Lakosság (millió) A. Lengyelország 38,2 B. Csehország 10,2 C. Magyarország * 10,2 D. Szlovákia 5,4 E. Litvánia 3,5 F. Lettország 2,3 G. Szlovénia 2,0 H. Észtország 1,4 I. Ciprus 0,8 J. Málta 0,4 VÁRHATÓ BELÉPÉS 2007-ben Ország Lakosság (millió) I. Románia 22,3 II. Bulgária 7,9 MÉG NYITOTT AZ IDÓPOOT Ország Lakosság (millió) ? Törökország 65,6 jével az Európai Unió gazdasági potenciálja irdatlanul nő. De az a sajátosság, amely közvetítőkészségben, az előbb megfogalmazott együttműködésben, az újításban a gondolkodásmódunkban megvan, az Uniónak a javára válik. Nem szabad kishitűnek lenni, mert ez több, mint erény, ebbe nagyon fontos hozzáadni- valók vannak, amelyek az Uniót gazdagíthatják. Magyarság és európaiság modern egységét látom ebben, és ez mind a két fél számára fontos. Az európai gondolkodás igenis szegényebb lenne a közép-európai, a magyar mentalitás nélkül. Biztos vagyok benne, hogy a hagyományos értelemben vett országhatárok közé szorított gondolkodás idejétmúlt. Ez nemcsak új század, hanem új világ is, amelyben nekünk részünk, helyünk és mondanivalónk van. Van egy nagyon híres 17. századi kép az európai koncertről, amely azt sugallja, hogy mindenkinek, minden Európát alkotó nemzetnek együtt kell részt vennie ebben a koncertben, de mindenkinek tudnia kell, hogy a hangszerével milyen hangerőn játszik. Ha ez sikeres, akkor harmónia jön létre. Úgy érzem, ma a kontinensnek és az Európai Uniónak erre a harmóniára nagy szüksége van. (Folytatás a III. oldalon) Az Unió válik európaivá- Azzal, hogy hazánk és további kilenc ország 2004. május 1-jén csatlakozik az Európai Unióhoz, Európa megszűnik pusztán földrajzi fogalom lenni. Szellemi és gazdasági közösség lesz újra. Olyan közösség, ahol a jólét életforma, ahol a tehetség útját nem állják határsorompók. Közösség, amelynek tagjaira - köztük a növekvő tekintélyű, szuverén Magyarországra is - egyre fontosabb szerep háml. A csatalakozással nem az európaiságot nyerjük el, hiszen Európa mi magunk vagyunk: saját nemzeti értékeink egyben Európa értékei is. A bővítéssel nem annyira a belépő országok, sokkal inkább maga az Unió válik valóban európaivá. Azzal, hogy Magyarország 2004-ben immár formálisan is tagja lesz az Európai Uniónak, magyarok nemzedékeinek álma válik valóra: a nemzet visszatérhet oda, ahová szellemében és lelkében mindig is tartozott. A magyarság ezeréves történelmét és kultúráját, a talá- lékonyságát, a tudását viszi az európai közösségbe. Őriznünk, gazdagítanunk kell ezt a szellemi örökséget, meg kell osztanunk a többi európai nemzettel, és nyitottnak kell lennünk a többi európai nemzet és más kontinensek kultúrájára, művészetére. Európa egysége nekünk, magyaroknak különösen fontos. Az európai integráció nemzeti érdekünk, mert csakis ez által valósulhat meg tizenötmillió magyar vágya: a nemzet határok fölötti újraegyesítése. Úgy gondolom, a csaüakozás az elmúlt tizenhárom év áldozat- vállalásának értelmét, nagy, közös és bátor tervünk megvalósításának legfontosabb állomását jelenti. Mert az uniós csatlakozás nem cél, inkább eszköz. Az EU egy közeg, ahol sorsunk további jobbításáért kell és lehet majd küzdenünk. Ez azonban már egy lényegesen könnyebb küzdelem lesz, kevesebb áldozattal, és sokkal több nyertessel. Hiszem, azzal, hogy az Európai Unióhoz csatlakozunk, egy jobb jövő megteremtésére adunk magunknak esélyt. Esélyt arra, hogy megnyerjük a XXI. századot. Medgyessy Péter miniszterelnök v » I 4 4 Világörökségünk Európa öröksége
