Tolnai Népújság, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-12 / 263. szám

■ HAZAI T Ü K Ö R 3. OLDAL 2003. November 12., szerda Látszat vagy valóság Budapest A szocialisták szerint a hét­főn megszavazott környezet- terhelési díjjal és az energia- adó bevezetésével határozott lépést tettek a „zöld költség- vetés” megteremtése felé. A Fidesz azonban úgy látja: a terhek bevezetése valójában csak látszatintézkedés. Orosz Sándor, az Or­szággyűlés környezet­védelmi bizottságának szocialista alelnöke sze­rint a környezetterhelési díj és az energiaadó az első lépéseket jelentik a jövőben létrehozandó ökoadó irányába, amely­nek célja a nem megúju­ló energiaforrások felhasználásá­nak adóval történő terhelése. Az ellenzék nemleges szavazata el­lenére hétfőn elfogadták az ener­giaadóról és a környezetterhelési díjról szóló törvényt. Utóbbi 2004 és 2008 között emelkedő mértékben vet ki terhelési díjat a környezetre káros anyagokat kibocsátókra. Jövőre a levegőter­helési díj 40, a vízterhelési díj 30, a talajterhelési díj 20 százalékát kell majd kifizetni. Jövőre parlag­fű-mentesítésre 1,5 milliárd fo­rintot különítenek el, hogy a gyomirtásra kötelezett, de azt nem teljesítő tulajdonosok telke­in ki lehessen irtani a gazt. Az ötlet jó, de a kormány rosz- szul valósította meg, így csak látszatintézkedésről van szó - mondta a változá­sokról Illés Zoltán, a Fidesz-MPSZ szakpoliti­kusa. Emlékeztetett: a ’90-es évek óta népszerű az a költségvetési elkép­zelés, amely csökkente­né az emberek és a cé­gek adóterheit, a kieső bevételt pedig a környezetszeny- nyező vállalatok megadóztatásá­ból szerezné meg. A politikus azonban úgy látja: Magyarorszá­gon nem csökkentek lényegesen a terhek, a jogszabály számos kiskaput hagy nyitva. Nemzeti értékmegőrzés Budapest A XXI. század nemzeteszmé­nye a kultúrnemzet. A kultu­rális örökség ápolása ezért nagy feladatokat ró az állam­ra és a tudomány képviselői­re egyaránt - hangzott el a Magyar Tudományos Akadé­mia konferenciáján. Az Európai Unióban el­tűnik a nemzetállamok jelenlegi fontossága, a nemzeti identitástudat helyét a nemzetközi közösséghez tartozás tu­data veszi át - mondta Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke. A fő kérdés, amely felmerül, hogy vajon mek­kora feladatot ró az államra, illet­ve a tudományra a nemzeti érté­kek megőrzése. Marosi Ernő, az MTA alelnöke előadásában leszögezte: a nem­zeti kulturális örökség tovább- örökítésre szánt hagyaték, amelynek nem csak a tárgyi, szellemi örökségünk is része, és amelynek ápolása, illetve tovább­adása morális kötelezettséget ró a tudományos élet képviselőire. Nemzeti kultúránk része az emlékek óvása és ápolása. A kul­turális emlék „totemmé", szimbólummá válhat, ki­alakulhat saját kultusza, ezért önmagán túlmuta­tó értékkel bír. Marosi közölte: a nemzeti mű­vészettörténet az egyete­mes művészettörténet része, a különböző nem­zetek körülbelül azonos fejlődési fokokat járnak be. Marosi szerint a múzeumi műtárgyak a műemlékek részévé válnak egy nagy egységnek, ám kiszakadnak a használatból, ere­deti helyükről. steiner Leállt az 1-es blokk Paks Le kellett állítani a paksi atom­erőmű 1-es blokkját hétfő éjsza­ka egy meghibásodás miatt. A ja­vítást követően már kedden a dé­li órákban megkezdődött a reak­tor újraindítása: Az atomerőmű műszaki vezérigazgató-helyette­se, Hetzmann Albert azt mondta: egy biztonsági szelep mágnese hibásodon meg. A mágnest a karbantartó személyzet kicserél­te, s megkezdték a blokk újrain­dítását. A primerköri túlnyomás ellen védő biztonsági szelep nyi­tását két mágnes vezérli, a biz­tonsági funkció fenntartásához ezek egyike is elegendő lenne, de a szigorú előírásoknak megfele­lően a blokk leállítása és az azon­nali leállítás mellett döntöttek. A kettes blokkban a mért ada­tok, 10-40 gray/h, az előzetes becsléseknél alacsonyabbak, és nagyságrendekkel kisebb dózist mutatnak, mint ami egy üzemelő reaktorban tapasztalható. vida Több pénz a kutatásokra Hosszú távú kitörési lehetőség Budapest Kétszeresére nő jövőre a ku­tatás-fejlesztési szféra támo­gatása. Az ágazat több mint negyvenmilliárd forint támo­gatást kap 2004-ben. A parla­ment hétfőn fogadta el a Ku­tatási és Technológiai Innová­ciós Alapról szóló törvényt. Az alap célja, hogy bő­vüljenek a K+F-forrá- sok. Az alap 40 milliár­dos költségvetését a 20,8 milliárdos vállalati befizetések és a 20,7 milliárd forintos költ­ségvetési támogatás ad­ja. A közös büdzsébe a közép- és nagyvállalko­zások fizetnek be, bővülő rend­szerben évről évre nagyobb mértékben »járulva hozzá a K+F-kiadásokhoz. Az innováci­ós alapból évente 4-6 milliárd forint értékben pályázatokat ír­nak ki vállalkozások részére, hogy betelepedjenek a campu- sokba és a Magyar Tudomá­nyos Akadémia (MTA) kutató- intézeteibe. Az alap a felsőokta­tás reformjához is hozzájárul - mondta Magyar Bálint oktatási miniszter -, mivel az nehezen elképzelhető az oktatás és kutatás szoros, piaci lapú kapcsolatának megteremtése nélkül. Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke hozzátet­te: hosszú távon ha­zánk egyik kitörési le­hetősége az Európai Unióban, hogy szellemi tőkéjét a gazdaság szolgálatába állítja. STEINER KATA Mentális rendszerváltás Szili Katalin és Göncz Arpádné a parlamenti kiállítás megnyitóján FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY Budapest Megnyílt a Kézenfogva Alapít­vány által rendezett, „Európa - a hely, ahol élünk” című kiállí­tás a Parlamentben. Szili Kata­lin, az Országgyűlés elnöke a megnyitón az értelmi sérültek­ről való szánalom nélküli, esélyegyenlőségre alapuló gon­doskodás, egyfajta „mentális rendszerváltás” mellett foglalt állást. Göncz Árpádné, az ala­pítvány elnöke reményének adott hangot, hogy aki a kiállí­tást megnézi, képet kap arról, hogy mire vágynak, mit szeret­nének tőle az embertársai. A ki­állítást egy 2001-ben, brüsszeli kezdeményezésre indult prog­ramsorozat magyarországi be­mutatóinak lezárásaként ren­dezték meg. Huszonegy szerve­zet, intézmény értelmi sérült la­kója még márciusban egy fesz­tiválon mutatta be produkció­ját. A kiállítás november 11. és 30. között tekinthető meg a Parlamentben. Uniós feltételeket várnak a bírák fizetésképtelenné váló megyei bíróságokkal, európai átlag alatti bírói fizetésekkel, kiépítésre váró informatikai rendsze­rekkel lépi át várhatóan az Unió küszöbét a magyar igazság­szolgáltatás. Egyelőre csak remélni lehet, hogy a jövő évi költ­ségvetés javít ezen a helyzeten. Kaposvár Ujkéry Csaba - aki az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak tagja, a Somogy Megyei Bíróság elnöke - azt tapasztalta, hogy az év vége felé sorra válnak fizetés- képtelenné a megyei bíróságok.- Úgy vélem - mondta -, hogy amikor a harmadik hatalmi ág függetlenségéről beszélünk, a tel­jes anyagi függetlenséget is érteni kell alatta. A másik két hatalmi ág - a törvényhozás és a végrehajtó hatalom esetében - ez megvaló­sult, az igazságszolgáltatás azon­ban még a parlamenti büdzsé függvénye. Eredménynek tartja, hogy az idén először az Országos Igazság­szolgáltatási Tanács maga terjesz­ti közvetlenül a jövő évi költség- vetést a parlament elé. Az ÓIT ál­tal kért és a kormány által java­solt költségvetési összeg közt azonban mintegy hatmilliárd forint a különbség. Tény: a koráb­bi évekhez képest nyolcvan szá­zalékkal több pénzt kap az igaz­ságszolgáltatás. Költségvetési igé­nye több mint 70 milliárd forint, de a feladatok is nőttek ilyen arányban.- Ez a pénz nem luxusberuhá­zásokra, hanem a legalapvetőbb feladatok ellátására kell - azért, hogy a táblabíróságok működje­nek, sőt újabbak felállítására is szükség volna. A legnagyobb fel­adat azonban most az uniós csat­lakozás. Pénz híján képtelenek lesznek eleget tenni például az informatikai követelményeknek. A feladat nagyságát jelzi, hogy ki­lencvenezer oldalnyi uni­ós joganyagot kell átven­ni és alkalmazni. Megfe­lelő informatikai rend­szer nélkül ez lehetetlen.- A magyar bírák bére nemrég még az utolsó előtti volt az európai lis­tán. Változott valamelyest a helyzet?- Az idei kétszer 25 százalékos fizetésemeléssel nem jelentősen, de előbbre léptünk az utolsó előtti helyről. A kritikus ál­lapotot azonban ez sem szüntette meg, és nem érjük még el az uni­ós átlagot. Nincs megoldva az inf­lációkövető fizefés, az előmeneteli és a nyugdíjrendszer. Európában példa nélküli, hogy egy bíró fize­tése 28 százalékával menjen nyugdíjba.- A Nemzetközi Bírói Egyesület delegációja vizsgálta a bírák hely­zetét. Jelentésükben állnak ezek az adatok?- A jelentés titkos egészen a bé­csi konferenciáig, azt csak az Eu- rópa-szekció ülésén ismerhetik meg a résztvevők. Az azonban bi­zonyos, hogy aJegutolsó országje­lentésben szerepel egy sokat mon­dó kifejezés: a bíróságok anyagi helyzete „komplikált”... A kritikus megfogalmazásból is kitűnik: van még mit javítani.- Állásfoglalásuk befolyásolhat­ja a magyarországi folya­matokat?- A nemzetközi egye­sületre a lojalitás és a se­gíteni akarás volt a jellem­ző. Az egyesület véle­ményt alkot, s azt kifeje­zésre is juttatja megfelelő fórumokon, majd figye­lemmel kíséri a változáso­kat. A tagországok dön­téseit azonban nem befolyásolja közvetlenül, de észrevételei min­denképpen figyelemfelhívóak. Magyarországon mindez remélhe­tően az elindult kedvező folya­matok folytatását, felgyorsulását eredményezheti. jakab edit Vonzások és választások A reklámszakma olyan intellektuális játék, amelynek eredmé­nye azonnal mérhető - hangzott el Egerben a XI. Országos Rek­lámkonferencia Vonzások és választások című szakmai tanács­kozáson. A reklámszakma képviselőinek találkozóját a jövő­ben minden évben a Heves megyei székhelyen rendezik meg. Eger Levendel Ádám, a Magyar Rek­lámszövetség elnöke a konferen­cia megnyitóján úgy fogalmazott: korábban a művészeti alkotások zöme a tömegmédia közvetítésé­vel jutott el a befogadók táborá­hoz, mára a médiának nem csak a közvetítő szerepéről van szó, ha­nem az interaktivitás lehetőségé­nek beláthatatlan távlatairól is. A reklám és média világának lakos­sági megítélése ellentmondásos - mondta. - Vigasztalhatjuk magun­kat, hogy alapvetően nem a mi szakmánkkal, hanem az egész kö­rülvevő világgal, a fogyasztói tár­sadalommal, az egyensúly meg­bomlásával, a közösségek szerep­vesztésével kerültünk bajba. Gyakran mindezekben komoly szereplő az általunk képviselt szakmacsoport. Épp ezért komoly felelősségünk is van - tette hozzá. Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke szerint az utóbbi években a kultúra beszo­rult a háztartásokba, a televízió és a videó pedig mindent felülmúló­an uralja a kulturális fogyasztást. Ezekre a változásokra meg kell találni a megfelelő válaszokat. Sugár András, a Westel Táv­közlési Rt. vezérigazgatója a kom­munikáció jelentőségét hangsú­lyozta, mint olyan elengedhetet­len feltételt, amely a reklámszak­ma egészének működését bizto­sítja. A reklámszakmát olyan intellektuális játéknak nevezte, amely eredménye azonnal mér­hető. Hajdú István, az Országos Rá­dió és Televízió Testület elnöke ki­jelentette: a médiahatóság nem el­lensége a vonzó valóságot tükröző reklámoknak. Nem volt ez mindig így, de mára letisztultak a folya­matok, s megérlelődött a gondo­lat: ezt a munkát ki kell vonni a politikai tűzvonalból. Bayer József, az Axel Springer Magyarország Kft. ügyvezető igaz­gatója a délutáni szekcióülésen a koncentrálódó lappiac modelljeit mutatta be. A makrogazdasági mutatókat és a gazdasági-jogi kör­nyezetet elemezve úgy fogalma­zott: a jelenlegi tendenciák fenn­maradása esetén 3-4 kiadónak van reális esélye arra, hogy megma­radjon a lappiacon. síké Sándor Hírek A munka napja Medgyessy Péter a szociális munka napja alkalmából ki­emelte, hogy „a szegénység nem a szegények ügye, hanem közügy”. A miniszterelnök hangsúlyozta: a lemaradókkal, a saját erejükből boldogulni képtelenekkel, az elesettekkel, a kirekesztettekkel és a nyomo­rúságban élőkkel szemben a köztársaságnak mindig-van kötelessége, mti Gyorsítani kell Magyarországnak az EU-csat- lakozás jövő májusi időpontjáig még van lehetősége az Európai Bizottság országjelentésében jelzett lemaradások behozásá­ra, de ehhez fokozott erőfeszí­tésre van szükség az agrárium területén - mondta Jürgen Kop­pen, az Unió magyarországi nagykövete a parlament integ­rációs bizottságának ülésén, mti Kiadatás Drasztikusan csökken a kiada­tási eljárás időtartama az EU tagállamaival folytatandó bűn­ügyi együttműködésről szóló törvényjavaslat értelmében, amelyet egyhangúlag általános vitára alkalmasnak talált az Országgyűlés Rendészeti Bizottsága, mti SZDSZ-levél Kuncze Gábor levélben fordult Mádl Ferenc köztársasági el­nökhöz, személyes találkozót kérve az államfőtől a gyűlölet­beszéddel összefüggő jogsza­bály-módosítás kapcsán. A sza­bad demokraták elnöke azokat az aggályokat kívánja ismertet­ni, amelyeket a liberálisok meg­fogalmaztak. MTI Felhívás Lominici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke felhívásban for­dult a köztársasági elnökhöz, a kormányhoz és az Ország- gyűléshez azt kérve, ítéljék el a bírák alkotmányos jogait sértő megnyilatkozásokat. A legfőbb ügyész csatlakozott a felhíváshoz, mti Egyeztetés Az ellenzéki pártok várhatóan hétfői frakcióülésükön alakítják ki álláspontjukat a NATO-köte- iezettségekkel összefüggő al­kotmánymódosításról. A javas4 lat a NATO-katonai akciók ese­tében a parlament kétharmados döntése helyett kormányzati hatáskörbe utalná a döntést, az ENSZ és az Európai Unió esetén azonban nem. mti Visszahívás Ragáts Imre, a Magyar Televí­zió Rt. elnökének visszahívását kezdeményezi a közszolgálati médium közalapítványi kurató­riumának elnöksége a nagykm ratóriumnál - közölte Czeglédi László, a grémium vezetője. A döntés - amelynek indokait nem kívánta részletezni - egy­hangú szavazással született, mti Karácsonyra A Magyar Vöröskereszt decem­ber 8-ig fogad adományokat a fogyatékkal élők karácsonyi megajándékozására. Még hasz­nálható, jó minőségű játékokat, mesekönyveket, sportszereket, hangszereket gyűjtenek az intézményekben élő sérült gyermekek részére, europress Válasz nélkül A szaktárca nem reagál Mikola István „hangulatkeltő vádasko­dásaira” - tette közzé az Egész­ségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium kommunikációs főosztálya. Az Orbán-kormány volt egészségügyi minisztere olyan kijelentést tett, mely szerint „a jövő évi költségvetés gyalázatos az egészségügyi kiadások tekintetében, öt év óta először jelentősen csökkennek a ráfordítások”, europress ■

Next

/
Thumbnails
Contents