Tolnai Népújság, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-05 / 181. szám

4. OLDAL MEGYEI TÜKÖR 2003. Augusztus 5., kedd Statikai bonyodalmak Tamási Újabb műszaki problémák me­rültek fel a 2. Számú Általános Iskola felújításánál. Mint koráb­ban többször írtunk róla: a negyvenes években készült épü­let födémszerkezete elöregedett, veszélyessé vált, s a tavalyi fel­újítást követően idén ismét re­konstrukcióra szorul. A fából épített födémet most acélgeren­dákkal helyettesítik. Pfaff Kár­oly, a kivitelező ÉVŰ Kft. ügyve­zető igazgatója elmondta: a munka elkezdése után a máso­dik szinten egy tartófal helyett vékony falakat találtak. Emiatt újabb statikai vizsgálatra lesz szükség. A nem várt problémák következtében valószínűleg költségesebb lesz a felújítás, és később készül el az épület, t. f. Gimis emlékek SlMONTORNYA A Vak Bottyán Gimnázium kö­zel száz egykori diákja fogadta el a meghívást az alma mater alapításának negyvenedik évfor­dulója alkalmából. A hétvégén rendezett osztálytalálkozókra az 1963-tól 1978-ig Simon- tornyán nappali tagozatos gim­náziumban tanultak, illetve az ott is érettségizettek, valamint tanáraik kaptak meghívást. Az iskola emléklapot adott ki az év­fordulóra, az öregdiákokkal a mostani hat osztályos gimnázi­um tanulói készítettek riporto­kat. A Fried Művelődési Házban kiállításon mutatták be a gimná­ziumi emlékeket. A harminc­negyven éves tanszerek, füze­tek, fényképek, és az iskola ak­kori egyenöltözete ma még lát­ható a kiállításon. t. f. Szomjazik az élővilág A Duna rendkívül alacsony víz­állása felborítja a folyó és a holt­ágak, így Béda élőhelyeinek ter­mészetes rendjét is. Á elmaradt zöldár miatt idén egyelőre nagy valószínűséggel egy halfaj sem tudott leívni, az idei kiesés né­hány év múlva jelentkezik A kis víz és a szárazság a töb­bi ártéri élőlényre is hatással van. Nem tudtak leívni a hüllők, béka alig van, és a vízimadarak kis „etetővizei” kiszáradtak. Pusztulnak a lágyszárú növé­nyek, orchideából Bédában idén egyet-sem találtak. Az évek óta elmaradó zöld­árak hatását már a mohácsi ha­lászok is érzik: gyakran nehe­zebb a fogás. A holtágak ezen felül az 1965-ös árvíz utáni fo­lyamszabályozások miatt is ne­hezen jutnak vízhez, ezek kö­vetkeztében ugyanis az elmúlt 30 évben 1-1,5 méterrel mélyült a folyó medre.______________■ Kultúra és sport három napon át A hatodik Sió Kupa Sárszentlőrincen Gyermekek és felnőttek számára egyaránt érdekes programot ígér a három napos ren­dezvény. Az elmúlt öt évben is sokakat moz­gatott meg az izgalmas vetélkedősorozat, bizonnyal így lesz ezen a héten is. Sárszentlőrinc Augusztus 7. és 9. között rendezik a hatodik Sió Kupa elnevezésű sport és kulturális napokat az iskola udvarán. Az önkormányzat és a paksi atomerőmű támogatásával zajló rendezvény el­ső napján, csütörtökön délután öt órától hagyo­mányőrző együttesek lépnek fel, majd cigány népmeséket hallgathat a közönség a budapesti R.S.9. színház előadásában. Kora este a legfiata­labb magyar hastáncosnő, Mira mutatja be tudo­mányát, utána roma zene következik, majd a szokásos bál. A pénteki nap nagyobb része a sport jegyében zajlik, délelőtt lesz a Lurkó kupa kispályás focitorna, kora délután asztalitenisz, kerékpáros, futóverseny, súlylökő, légpuskás céllövö vetélkedő, röplabda mérkőzéseket ren­deznek. A Sárszentlőrinc - Várpalotai Bányász férfi ké­zilabda mérkőzés sztárvendége az „izmok baj­noka” Fekete László lesz, utána a helyi erős em­berek mérik össze fizikai képességeiket. Közben a pörköltfőző verseny érdemi része is zajlik majd. Este előbb rock koncertet, sláger partit ren­deznek a 60-as, 70-es, 80-as évek dalaiból. Szombaton tartják a névadó meghívásos felnőtt kispályás foci Sió Kupát, reggel kilenctől este hé­tig tartanak a meccsek, a végén díjkiosztó gálá­val, utána pedig hajnalig tartó bállal, amelyet éj­félkor tűzijáték színesít. _________________RÁKOSI Me gszűnik a dunai átkelő? Felmondta az üzemeltetői szerződését a vállalkozó, így ha rövi­desen nem talál helyette mást a szigeti település önkormányza­ta, augusztus végétől se komp, se kishajó nem közlekedik a Du­nán a két falu között. Dunaszekcső-Dunafalva Dunaszekcsö A 90-es évek elején, amikor a rév­átkelés vagyonún megosztoztak az érintett önkormányzatok, Dunaszekcsö a faluban lévő in­gatlannal kivette a részét, Dunafalvának pedig átadta Moh­ács a kompot, a kishajót, továbbá hat millió forintot. Dunafalva ön- kormányzata akkor létrehozott egy gazdasági társaságot, és öt­ven százalékos résztulajdonos­ként folyamatosan támogatta a vállalkozó tevékenységét: hozzá­járult a bérlettel utazók költségei­hez, a téli hónapokban különbö­ző összegeket kapott, pályázattal pedig évente szerzett pénzt a vízi járművek felújításához és az üze­meltetéshez.- Nem indokolta az üzemelte­tő, miért nem folytatja a szolgál­tatást, de az biztos, hogy a csőd­be jutott önkormányzatunktól nem számíthat már olyan anyagi segítségre, mint korábban - je­gyezte meg Magosi György, Dunafalva polgármestere. Hozzá­tette: - A lakosság érdekében fon­tosnak tatjuk az átkelés biztosítá­sát, ezért új vállalkozót keresünk. Dunaszekcsőről ketten járnak dolgozni Dunafalvára, viszont a szigeti oldalon élők közül többen művelnek szőlőt a szekcsői határ­ban, s alig akad család, akinek nincs halottja az itteni temetőben. Faivárói sokan Mohácsra jönnek orvoshoz, de a továbbtanuló diá­kok számára is fontos lenne, hogy Dunaszekcsőn szálljanak buszra, I és például Pécsről ne Baja irányá- | ba, körbe utazgassanak. b. m. Balesethez egyből mentőt Az ügyeletes orvos nem ment a helyszínre Lábtöréssel szállítottak kór­házba a közelmúltban Nagy- szokolyból egy kisfiút, aki ke­rékpáros balesetet szenvedett. A sérült egy hozzá közel álló felnőtt ismerőse nehezménye­zi, hogy az ügyeletes orvos hí­vásra nem jött ki a helyszínre. Iregszemcse Az eset július 18-án este történt, a kisfiú elesett kerékpárral, és el­tört a lába. A segíteni szándékozó hölgy elmondta: mivel a gyerek­nek szemmel láthatóan nagy fáj­dalmai voltak, autóval átmentek Iregszemcsére a központi orvosi ügyeletre. Ott azt mondták, hogy vigyék be autóval a dombóvári kórházba, ezután mentőt hívtak. A fiatalasszony nehezményezi, hogy az ügyeletes orvos kérésük­re nem jött ki a helyszínre. El­mondta azt is: nem is tudtak be­szélni vele, mert asszisztense nem hívta ki. A kisfiút, aki, mint kiderült combcsonttörést szenve­dett, még aznap Pécsre szállítot­ták, és megoperálták. Dr. Vágó András, a hétvégi ügyelet akkori orvosa megkeresésünkre közölte: közúti balesetnél a mentők rög­tön hívhatók, sőt azt kell tenni, az ügyeletes orvos nem sokat tud se­gíteni. Hozzátette: munkatársa rögtön helyesbített, és hívott mentőt. Az ügyeletet adó orvos szerint az emberek általában nem tudják, hogy a közúti bal­esetnél eleve a mentőket kell érte­síteni. T. F. Sikeres a Varga család Királyi szakácsverseny Nagyszakácsiban II. Varga János Szekszárd - Nagyszakácsi A Somogy megyei Nagyszaká­csiban 11. alkalommal ren­dezték meg a királyi szakács- versenyt. A megmérettetésen ezúttal is volt szekszárdi in­duló, II. Varga János szemé­lyében. A reneszánsz hangulatát idéző, színpompás és nem .utolsó sor­ban ínycsiklandozó rendezvény minden esztendőben nagy töme­geket vonz Nagyszakácsiba. A nemes versengés során nem csu­pán az ételeket kell korhű módon elkészíteni több évszázados re­ceptek alapján, de sokat számíta­nak a díszletek, az öltözékek is, azaz nem csak az ételeket, ha­nem az ételt készítőket is jól kell „tálalni”. A nagyszakácsi viada­lok során a szekszárdi Faddi Var­ga János és segítői minden dicső­séget learattak, minden elérhető címet megnyertek. A családi hagyomány azonban nem szakad meg, Faddi Varga Já­nos fia, II. Varga János három éve indult első ízben a viadalon, s mindjárt elhozta a „Vadételek ki­rályi mestere” címet. Az ifjabbik mester és csapata a tavaly a „Kirá­lyi szakácsmester” és a „Nyársak, spízek (a spíz többvégű, speciális vasnyárs - A szerk-) királyi mes­tere” címet nyerte el, ami nem kis teljesítmény, tekintve hogy a zsű­ri minden versenyek legerősebb mezőnyének ítélte a 2002-est. Természetesen az idei versenyről sem hiányzott II. Varga János, aki most sem jött el üres kézzel Nagyszakácsiból. A 2003-as via­dalon a „Királyi sütőmester” és a „Királyi lakomák művészi meste- re” címet nyerte el. _________vem Te rmészetközeli oktatási központ Simontomyai dobogósok Pécs-Óbánya A Duna-Dráva Nemzeti Park Igaz­gatósága számára hangsúlyos fel­adat az természetvédelem oktatá­sa. Ez teljesül most a Kelet-Me- csek Tájvédelmi Körzet legszebb részén, az Óbányai völgyben léte­sült új központban, amelyet au­gusztus közepén avatnak a falu utolsó házában.A rossz állapot­ban vegetáló óbányai volt ifjúsági turistaház ingatlanát négy éve vá­sárolta meg a nemzeti park igaz­gatósága. A központi pályázati pénzforrásból bő két éve megkez­dett - közel 15 millió forint költsé­gű - renoválás és átalakítás nyo­mán tetőszerkezetet helyreállítot­ták, az épület belül lakájossá vált. A ház 20-25 főt fogadhat ott alvás­ra, de sokkal fontosabb, hogy teli busznyi gyermekcsoport napköz­beni természetvédelmi oktatására alkalmas terme is van. Óbányán sok mindent lehet tanulmányozni az ingatlan szomszédságában ki­alakított oktatási soron a jellegze­tes növény- és az állatvilágból, hi­szen itt van a Kelet-Mecsek Tájvé­delmi Körzet egyik legértékesebb patakos völgye, amely kis vízesé­sekben is bővelkedik. ■ Több simontornyai induló is dobogós helyezést ért el a va­sárnap rendezett díjugrató­versenyen Simontornyán. A kezdő ló és kezdő lovas kategó­riájában Cserháti Balázs és Mikó Gyula egyaránt második, Lomjánszky László harmadik he­lyen végzett. A 110 centiméteres akadályon rendezett verseny­számban harminckilencen álltak rajthoz, a siófoki győztes mögött Zsiga Mihály simontomyai lovas harmadik lett. A 120 centiméteres akadálypá­lyán a kisbéri Szeder Tamás győ­zött, egyben ő vihette haza a Bö- gyös-vándorkupát is. A verse­nyen hetvenhat lovas indult, s az ország távoli pontjairól is nevez­tek a tizedik alkalommal megren­dezett díjugratáson. T. F. 2003. AUGUSZTUS 9-ÉN az életmód-szabadidő mellékletben megjelenő hirdetéseit jelentős KEDVEZMÉNNYEL ADHATJA FEL! További információi 74/511-534 74/511-540 Tolnai Népújság A ;m­Nem lát, mégis fest, horgol Szigeti Gyöngyi csak apró foltokat lát a világból. Hatalmas az akaratereje: nagyító segítségével művészien fest, rajzol. Már tizenkét kiállításon bemutatta a festményeit, a kaposvári vak festő mégis elégedetlen. Szigeti Gyöngyi albínó: szerve­zetéből hiány­zik az a pig­mentanyag, ami színt ad a bőrnek, és sze­me sem szűri meg a fényt. Ti­zennyolc éves koráig senki sem vette észre, hogy gond van a látásával. Ő volt az iskolában az a szemüveges lány, aki az első padban nagyon közeire hajolva rajzolt, olvasott. A pályaválasztáskor kiderült, hogy erősen csökkent látású. Nem is tanulhatott tovább képző­művészeti iskolákban, holott ez volt minden vágya. - Mindig imádtam rajzolni, festeni - mond­ta Szigeti Gyöngyi. - Mikor azon­ban tudatosult bennem, hogy más vagyok, mint az egészsége­sek és több kellemetlenség is ért, pánikba estem: rengeteg alkotáso­mat széttéptem. Sorra ajánlották föl nekem a vakoknak szánt fog­lalkozásokat. Jelenleg a kórház­ban dolgozom gyógymasszőr- ként. Már jó ideje sóvárgok a fes­tés és a kiállítások után. Ehhez nincs hely a lakásomban, és pén­zem sincs, hogy eszközöket vásá­roljak. Szigeti Gyöngyi fantázia-, táj­és portréképeiből négy éve nyílt először tárlat Kaposváron. Akkor sokakat megdöbbentett a vak fes­tő képzeletvilága, művészete. A pasztellal, temperával, akvarellal vagy grafittal készített szigetis al­kotásokat tizenkét alkalommal láthatták megye- és országszerte az érdeklődők. Elmondta: egy ideje nem tud zavartalanul dolgozni. Aggályai vakságával és a festészettel van­nak összefüggésben; nincs helyi­sége, ahol dolgozhatna, s olykor ceruzára, képkeretre sem telik. Hiába hívják távoli kiállítóhelyek­re, autót nem vezethet, és a kiál­lításra szánt képeket sem tudja fölrakni a falakra. Ezt pedig nem veszi figyelem­be egyetlen szervező sem. Szige­ti Gyöngyi nap mint nap remény­kedik, hogy mielőbb támogatók­Szigeti Gyöngyi 1954-ben született Bu­dapesten. Szenvedélye az informa­tika és a rajzolás. Férje­zett, három gyermeke van. ra talál. A néhány hónapos fes­tés nélküli időben meséket írt számítógép segítségével, megta­nult horgolni és gobelinezni. Természetesen nagyító segítsé­gével. Mert mint mondta: szeret szépet varázsolni vakon is a kör­nyezetének. Szigeti Gyöngyi nagy vágya egy saját számítógép. Azzal még több mesét írhatna, és húsz meséjének szeretne kiadót találni is. KOVÁCS GABRIELLA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents