Tolnai Népújság, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-21 / 194. szám

4. OLDAL MEGYEI TÜKÖR 2003. Augusztus 21., Csütörtök Ilim Mi legyen a lobogó másik oldalán? Bonyhádiak sokasága volt kíváncsi a megújult városházára Mi tesz bennünket nemzetté? A válasz sokfajta lehet. A gyö­nyörű anyanyelv, közösen megélt történelmünk, közös szülő­földünk - legyen az a napfényes Völgység, a hűvös Gyergyó, vagy a Nyitra alatt elterülő rónaság - és közös ünnepeink - mondta Potápi Árpád. Bonyhád Az augusztus 20-i ünnepség a 2003. év egyik legjelentősebb ese­ménye volt Bonyhád életében. A hagyományos nemzeti-történelmi megemlékezés mellett ez alkalom­mal avatták a felújított városházát. E napon áldotta meg négy egyház képviselője a város új zászlaját és címerét, amelyek Deák Varga Jó­zsef heraldikus tervei alapján ké­szültek. Ez időpontra fejeződött be a közvilágítás korszerűsítése, vala­mint tizenkét műemlék jellegű középület díszvilágításának mun­kálatai. Az ünnepségen jelen vol­tak Bonyhád németországi (Wer­nau, Hochheim) és felvidéki (Tardoskedd) testvértelepülései­nek vezetői, akik jókívánságaikat fejezték ki a város lakóinak. Potápi Árpád polgármester ünnepi beszé­dében szólt a vüág minden táján élő magyarságot összekötő anya­nyelvről, közösen megélt történel­münkről, a szülőföldről, a sokat je­lentő ünnepekről. Megfogalmazta gondolatait a millenniumi zászló­ról, amelynek, mint mondta az egyik oldalát a magyar címer díszí­ti, a másik, egyelőre még üres felét a jelenlegi, s.a következő nemze­dék feladata telehímezni. Ide kerül­het minden, ami fontos a város éle­tében, így 2003. augusztus 20-a is, amikorra több, a város életének je­lentős beruházása elkészült. Kö­szönetét mondott a városháza fel­újítását kezdeményező Oroszki Ist­ván által vezetett testületnek, Csernus Lőrinc tervezőnek, Sim­csik Pálnak a kivitelezést végző kft Néptánc Egyesület, a Völgység vezetőjének, Sebestyén Lajosnak a Néptáncegyüttes - műsora után polgármesteri hivatal műszaki ősz- Oroszki István és Potápi Árpád a tályvezetőjének, valamint a hivatal nemzeti színű szalag átvágásával dolgozóinak, akik az átalakítással megnyitotta a nagyközönség előtt járó nehézségek mellett is lelkiis- a városházát. -pál­meretesen végezték munkáju­kat. Nagyrabecsülését fejezte tó a város- és városkörnyék állampol­gárainak, akik az építkezés alatt türelemmel viselték a kellemet­lenségeket. Elismeréssel szólt a közvilágítás korszerűsítést végző Tungsram Sréder Rt. és a Fűtő­mű Kft, valamint a Bonycom Kft. munkájáról. Az ünnepség kere­tében adták át a város által alapí­tott Merész Konrád-díjat. E ran­gos kitüntetést ebben az eszten­dőben Bajor László, nyugalma­zott iskolaigazgató vehette át. A bonyhádi művészeti csoportok - Városi Zeneiskola Fúvószeneka­ra, Német Nemzetiségi Kulturá­lis Egyesület Kórusa, a Heckwanz Néptáncegyüttes, a A Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület Székely Kör Kórusa, a Kränzlein Kórusa a megújult városháza előtt ____■ Bá taszéki díszpolgárok A városháza dísztermében kezdődött az ünnepi program Bátaszéken. Bognár Jenő polgármester adta át a Bátaszék Vá­rosa Díszpolgára címet Monigl - Mátyásnak, posthumus díszpolgári címet adományozott a képviselő-testület dr. Gaszner Istvánnak. Bátaszék Az ünnepi program a tájházban folytatódott, ahol felavatták az ipa­ri és iskolatörténeti kiállítást. Este a templomban nagy sikerű hangver­senyt adott Kincses Veronika. Dr. Gaszner István Bátaszéken született 1942- ben, tanítóként kezdte Tolna me­gye kis települése­in. Több kórust is alapított. Később énektanár, szakfelügyelő lett, majd á Bajai Tanítóképző Intézetben ta­nított, végül főigazgatónak válasz­tották. Doktori disszertációjának témáját a bátaszéki nyelvjárás­okból merítette. Alapítója a Bátaszékről Elszármazottak Ba­ráti Körének, amelynek 1992-ig elnöke is volt. Monigl Mátyás 1930-ban született Bátaszéken. A kitelepítés után a család Stuttgartban teremtett egzisz­tenciát. Kapcsolatát a szülőhel­lyel a Stuttgarthoz közel fekvő Besigheimmel létrejött testvérváro­si kapcsolat tovább mélyítette. Se­gített, amikor a Kolping Egyesület vendégház kialakítását tervezte. Ő volt a motorja, hogy a város intéz­ményeinek, iskoláinak a felszerelé­se korszerűbb bútorzattal bővült. Segítette a mezőgazdasági vállalko­zókat, támogatta a Kálvária stációi­nak felújítását, az Idősek Otthonát. Azokat az orvosi műszereket, ami­ket a város nem tudott használni, a bonyhádi kórháznak adta. Fogadta és vendégül látta a városból Besigheimbe látogatókat. Ilyen sok év után is bátaszéki maradt. ■ Főszerepben: a halászlé Otthon maradt a verseny fődíja Dunaföldvár Főzték rézbográcsban, zo> máncosban, saválló lemezből készültben. A végeredmény azonban minden kétkedőt le­csendesített: remek halászle- vek sikeredtek. Tavaly ilyenkor éppen csak med­rében maradt a Duna, most a sé­tányról távcsővel lehetett csak a vizet látni. Az ünnepség ^zonban sem egy éve, sem most nem vál­tozott, jól megfértek együtt a mél­tóságteljes emlékezések és a vi­dám forgatag. Kora délelőtt öku­menikus istentisztelettel kezdő­dött a programok hosszú sora. Közben már gyülekeztek a ha­lászléfőző verseny résztvevői. Kiss Lajos és családja szervezésé­ben igazán rangos eseménnyé si­keredett a vetélkedő, amely az or­A győztes Árvái (Sólya) László Sok második helyezés után végre az élre kerültem - örült az eredményhir­detés után közvetlenül Árvái László. A jó halászlének egyetlen titka van csupán - árulta el érdeklő­désünkre. A hagyma, a paprika arányát kell érezni, igazítani a halhoz. A hagyma olajtartalma, a paprika simasága fontos, és a hal ize, mert másképp kell bán­ni a különböző vizekből szárma­zó halakkal. Az a művészet, ha valaki mindig ugyanazt az Ízt tudja elővarázsolni! szágos versenynaptárban is he­lyet kapott. Harmincnyolc csapat érkezett az ország minden tájéká­ról. Volt aki csak egyet rottyantott rajta, mások alaplevet főztek, sőt, akadt, aki ezt turmixgéppel tette. A végeredményen azonban mindez nem látszott, kevés kivé­tellel remekbe sikerültek a levek. A zsűri (Lévai Ferenc, a Halte­nyésztők Országos Szövetségé­nek elnöke, dr. Wartig László ügy­véd, Deli József, a paksi Halász bisztró tulajdonosa és Ráthgéber László földvári vendéglős) megál­lapítása szerint egyesek nem spó­roltak a sűrített paradicsommal, a többség viszont jól igazította egy­máshoz a hagyma, a paprika és nem utolsósorban a hal mennyi­ségét. A fődíj otthon maradt, Árvái (Sólya) László halászlévé érdemelte tó, az első díjat a perká- tai Matucza Gyula kapta, a máso­dikat Halász Sándor Bátmonos- torról, harmadikak lettek Jilling Tibor Tengelicről és Dulai Pál Akasztóról. Rákosi GUSZTÁV Cserére készül Gondolko­dom, hogy jövőre nem vállalom a zsüritagsá- got - mond­ta dr. Wartig László, aki „félidős” paksi, élete első huszonöt évét ugyanis Földváron töltötte, a második negyedszázat Pakson. Bírálni nehéz, hiszen ízlés, izlelésbeli kérdés. Egy év múlva inkább benevezek a versenyre, főzök egy jó halászievet. Dr. Wartig László Ajánlatok gazdáknak Agrárhírek kisállatbörze A Dombóvári Kisállattartók Bará­ti Köre szeptember 28-ig minden hónap negyedik vasárnapján tósállatbörzét rendez. A kiállítá­son résztvevő állatok állatorvosi igazolását is be kell mutatni. Helyszín: Dombóvár, Teleki utca . állatvásártér. ÁLLATVÁSÁROK HELYE Körzetünkben legközelebb au­gusztus 23-án, szombaton Sárbo- gárdon, augusztus 24-én Szek- szárdon, augusztus 26-án, ked­den Pincehelyen, majd 31-én, va­sárnap szintén Szekszárdon lesz országos állat- és kirakodóvásár. A LEGJOBBAK EGYIKE Augusztus 15-én rendezték meg Kőröstarcsán a Hivatásos Vadá­szok Országos versenyét, ahová a 21 legjobb versenyző nevezhe­tett. A második legjobb hivatásos vadász címet Csapó Károly, a Gyulaj Rt. vadásza nyerte el. KISEBB A VETÉSTERÜLET A Központi Statisztikai Hivatal idei évi május végi földhasználati és vetésterületi adatgyűjtése alap­ján az ország területének 83 szá­zaléka termőterület és 17 százalé­ka művelés alól kivett terület. A termőterület 75,8 százaléka (5,9 millió hektár) a szűkebb értelem­ben vett mezőgazdaságilag hasz­nosított terület, 23 százalékát er­dő borítja, 1,2 százaléka erdő és halastó. A mezőgazdasági terület 2002 óta közel 3 ezer hektárral csökkent. NAPIRENDEN A REPCE Az idei repcetermesztés az erős fagyok miatt nem sikerült, ennek ellenére a szakemberek azt taná­csolják, a termelők ne mondja­nak le erről a növényről, mert előveteményként az értéke felbe­csülhetetlen, a talajt jó állapotban hagyja. Megyénkben 2769 hektá­ron termelték a múlt évben. ■ Jó ára van a bodzának Az útszélinek jobb a színanyaga, mint a termesztettnek Javában folyik a bodza-szüret, a felvásárlók korlátlan meny- nyiségben veszik át a termést. A bodza szerepét felértékelte az a törvény, miszerint az unióban csak természetes anyagot lehet felhasználni az élelmiszerek festéséhez. Megyei körkép Szinte minden „bodzás” településen van legalább egy felvásárló, ahol a növény bogyóit átveszik a gyűjtőktől. Az idén egy kiló bodzáért többet fizet­nek, mint a kajsziért vagy a szilváért. Faddon a fel­vásárlók megbízásából ketten is foglalkoznak át­vétellel. Az egyik átvevő kérdésünkre elmondta, a bodza a szegényebb embereknek nyújt egy kis jö­vedelmet, hiszen a gyűjtők 80 százaléka cigány származású munkanélküli. Kezdetben 30 forin­tot, majd folyamatosan emelve az árakat, ma már 90 forintot ad egy kiló bodzatermésért a felvásár­ló. Gerjenben a Varga és Varga Kft-nél szinte kor­látlan mennyiségben vásárolják meg a gyűjtőktől a termést. Varga István elmondta, csigával kezd­ték az évet, majd a gyümölcsök következtek, vé­gül a bodzával fejezik be a felvásárlást. Kétféle bodza van: a termesztett és a vadon termő. A va­don termőnek jobb a festék­anyaga. A bodzánál az úgyneve­zett Briggs-fokot használják, ha az 9 százalék alatt van, akkor nem veszik át a növényt. Az idén nagyon jó minőségeket mértek, a nagy hőség és száraz­ság ellenére is. Az unióban tör­vényi előírás, hogy csak termé­szetes anyagokat lehet felhasz­nálni étel és ital festésére. A bo­dza-sűrítményt például a cola és a borok színezésére, ruhafestés­re, vagy lekvárnak használják, mondta Varga István. A legna­gyobb hazai felvásárló a Rauch és a Szobi, mint gyümölcslé készítők, valamint a Győr melletti Koronczó Rt., akik Ausztriába for­galmazzák a bodzát, ahonnan sűrítményként jut el az USA-ba. Évek óta korlátlanul átveszik a bo­dza termését és talán éppen a biztos piac miatt az elmúlt 10 évben egyre többen telepítettek is (je­lentős állami támogatással) belőle. A telepített nö­vény terméséért 20 százalékkal fizetnek többet a felvásárlók, mint az útszéliért. Egy dologhoz azonban minden gyűjtőnek igazodnia kell, csak őstermelői igazolvánnyal lehet a bodzát leadni. Varga István elmondta, érdemes a termelőknek végig gondolniuk, hogy az unióban a magyar gyümölcstermelés, köztük a bodza is, húzóágazat lehet, hiszen ott már most előírás, hogy a gyü­mölcslevek gyümölcs tartalma nem lehet 40-50 százaléknál alacsonyabb (a mai 5-12 százalékkal szemben), így lényegesen több gyümölcsre lesz szükség, mint az elmúlt években volt. mauthner Ki kaphat őstermelői igazolványt? Eddig azok a termelők kaptak őstermelői igazolványt a területileg il­letékes falugazdásztól, akik termőfölddel rendelkeztek. így lesz ez a jövőben is. Viszont a gyűjtögetéshez (csiga, toboz, bodza), illetve azok értékesítéséhez is szükséges az őstermelői igazolvány, így az érintetteknek engedélyt kell kérniük a terület gazdájától, hogy az er­dőszéli, út menti bodzát leszedhessék. Ennek az engedélynek a birtokában kérhető őstermelői igazolvány. Termőföld vásárlása hitelre Két új hitelkonstrukció indult el a napokban, melyek segítik a termelők termőföld vásárlását. Az OTP Bank és a Földművelés- vállalkozó természetes személy ügyi és Vidékfejlesztési Minisztéri- veheti fel, aki termőföldet szeretne um vezetői aláírták azt a megálla- vásárolni. A hitel összege mini- podást, melyek a termőföld vásár- műm 500 ezer forint, maximum lását segíti. Az egyik a lakossági 30 millió forint lehet. A hitel kama- termőföld-vásárlási hitel, melyet ta megegyezik a mindenkor érvé- olyan nagykorú magyar állampol- nyes jelzálogtípusú hitel kamatá- gárságú, de nem mezőgazdasági val. A futamidő maximum 15 év, 2 év türelmi idővel. A vállalkozók számára termőföld-vásárlási hi­tel egymillió forinttól 150 mülióig terjedhet, kamata a mindenkori jegybanki alapkamat felett lesz 4 százalékponttal. Futamideje: 15 év, 2 év türelmi idővel. A hitelhez állami kamattámogatás is kapcso­lódik, amely 100 hektár földterü­letnél a kamat 60 százaléka, afölött pedig 40 százaléka. ___________■ Olv asóink kérdezték, utánajártunk Ismét a tejkvótáról Olvasóink közül többen is tet­tek fel kérdéseket a tejkvótá­val kapcsolatban. Kérdései­ket továbbítottuk a Tej Ter­méktanács munkatársaihoz. Decsi olvasónk kérdezte: Az a ter­melő, akinek nincs ipari feldolgo­zásra kvótája, igényelhet-e közvet­len (háztól) értékesítésre azért, hogy a felesleget eladja, vagy a he­lyi piacon tejföl, túró formájában árulhassa.- Az idén a termelők részére a kvóta forgalmazását, átruházását felfüggesztette a földművelésügyi tárca, tudtuk meg a Tej Termékta­nácsnál. A rendelet módosításá­nak időpontja nincs kitűzve, így erre feltehetően csak jövőre kerül sor. Nagydorogi olvasónk kérdezte: Milyen sors vár azokra, akik nem igényeltek kvótát és ennek hiányá­ban árulják a tejet, a túrót és tej­föle Illetve a kvótáról szóló igazo­lást a termelőknek a piacon is ma­guknál kell-e tartaniuk?- A gazdáknak a tehéntejből 10 naponként vett minta hivatalos minőségvizsgálati tanúsítványát kell majd maguknál tartaniuk és ellenőrzéskor bemutatniuk, ha a piacra mennek. A jövő év január­jától értékesítésre csak az a tej ke­rülhet, amelynek a minősége megfelel az előírásoknak'. Ezek az előírások azonban szigorúbbak lesznek, mint a tejüzembe szállí­tott tejnél előírtak, hiszen ezt a te­jet nem pasztőrözik. A csíraszám­nak 50 ezer alatt, a szomatikus sejtszámnak 400 ezer alatt kell lennie. Aki tisztán, .higiénikusan fej, gyorsan lehűti a tejet, alaposan tisztítja az eszközöket, egészsége­sek az állatai, annak ezek a feltéte­lek nem okoznak gondot. De mi­nőségi vizsgálatot csak annál a ter­melőnél végeznek, tanúsítványt is csak annak a termelőnek adnak tó, aki valamilyen kvótával rendelke­zik. Tehát, kvóta hiányában meg­szűnhet a háztól történő tejértéke­sítés. Szakcsi olvasónk kérdése: Köz­vetlen fogyasztásra és értékesítésre irányuló tejkvótát lehet-e igényelni a jövőben, ebben lesz-e változás?- Igen, a hamarosan megalakuló Termékpálya Bizottság kidolgozza majd a nemzeti kvótaszabályozás feltételeit. Ez a munka már az idén megkezdődik, a szükséges rende­let-módosítások és az új szabályo- zás a jövő év elején várható. ■ Szeptembertől: CSEBER Szeptembertől összegyűjtik a növényvédő szerek csomago­lóanyagát, így a veszélyes hulladékként eddig nyilván­tartott anyagokat ismét hasz­nosítják. Szeptembertől a növényvédő szer­rel szennyezett csomagolóanya­gok visszagyűjtését, hasznosítá­sát, ártalmatlanítását a CSEBER Kht. (Csomagolóeszköz Begyűjté­si Rendszer) vállalta el, melyet a Magyarországon működő hazai és nemzetközi növényvédő szert gyártó 20 vállalat alapított ez év elején. A megalakulás óta további 11 vállalat csatlakozott - kivétel a Nitrokémia 2000. Részvénytársa­ságot -, így csaknem a teljes ma­gyar növényvédőszer-piac csoma­golóanyagának összegyűjtését, új­rahasznosítását koordinálják. Tol­na megyében a CSEBER Kht. gyűj­tőhelyei: Szekszárdon a FarmForg Kft, és az IKR Rt, telepei. ______■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents