Tolnai Népújság, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-21 / 194. szám

2003. Augusztus 21., Csütörtök MEGYEI TŰKOR 5. OLDAL Mondom A Magamét Irta: Rákosi Gusztáv Mindennapi kenyerünk Nagyanyám még maga dagasztotta, kelesztette, de már nem sü­tötte ki, mint dédanyám. Szakajtóban vitte a pékhez, kissrác ko­romban nemegyszer engem ugrasztott vele. Vittem az újat, hoz­tam a frissen kisültet, s míg várakoztam szívtam magamba a gyö­nyörűséges illatokat. Anyám már csak a boltban vette, ha éppen telt rá. Manapság látványpékségbe járunk érte, válogathatunk, mint Hrúz Mária ba­romfija a kendermagban. (Maga az elnevezés, a látványpékség megérne egy külön misét. Szerintem a pékek találták ki, mert szá­mukra nem lehet szebb látvány, mint mikor a vevő leperkázza a kenyér árát.) Tegnap sokan vették kezükbe, ország, megyeszerte az ünnepsé­geken, hiszen nem csak Szent István, az Alkotmány emlékezetére jöttünk össze, de hagyományaink szerint az új kenyeret is ilyenkor szenteljük. Hallgattuk az igét a lelkészektől, majd a szónoklato­kat, kisebb-nagyobb politikusoktól, helyi notabilitásoktól. A jobb érzelműek keresztet karcoltak rá, a balfelőliek szemérmesen kike­rülték ezt az aktust. A végén azonban bárhová is tartoznak, csak megszegték, mi­képp a választási ígéreteiket is szokták. Szó mi szó, aszály ide vagy oda, lehetett gyenge a gabonatermés, lesz jövő nyárig nemcsak szőlő, de lágy kenyér is. Igaz szeptembertől húsz százalékkal drá­gábban. Megkérdeztük olvasóinkat Ön kit tüntetne ki? Minden nagyobb ünnep velejárója az elismerések, kitünteté­sek sora. Megkérdeztük olvasóinkat: ők kit tüntetnének ki? Granovitter Pál, Szekszárdi - Szekszárd nagyszerű és ismert zon­goraművészei közül a legidősebbet. Úgy gondolom, a polgármeste­rünk is megérdemelné az elismerést. Puch József, Madocsa: Annak adnék kitüntetést, aki megmonda­ná, miképp sikerül hétről-hétre úgy kihúzni a lottósorsoláson öt olyan számot, amelyeket senki nem játszott meg. Naszvadi Judit, Szekszárd: - Azokat tüntetném ki, akik szabad­idejükben gazdagítják a többiek életét, mint például a szekszárdi énekkarok, zenekarok, táncegyüttesek tagjait. Kövics Bea, Dunaföldvár: Minden ember kitüntetést érdemelne, mert biztos van érték mindenkiben, érdeme mindenkinek van. Sze­rencsére nekem nem kell döntenem ilyesmiről, így nem kerülök ne- héz helyzetbe.____________________________________________■ Előző kérdésünk: Ön el­megy az augusztus 20-i ren­dezvényekre? Szavazóink 50 százaléka nem ment el az ünnepi rendezvényekre. MAI KÉRDÉSÜNK: Ön kapott-e már valamilyen kitüntetést? Szavazhat az interneten: www.tolnalnepulsag.hu és SMS üzenetben: 20/454-36-64 Az új díszpolgár: Kovács Győző Ünnepi ülést tartott tegnap a szek­szárdi közgyűlés, ahol a hagyomá­nyoknak megfelelően kitüntetése­ket adtak át. Ezúttal új díszpolgári címet is adományozott a város. Délután az Örvendjünk című mű­sor köszöntötte az ünnepet. Szekszárd A Himnusz hangjaival kezdődött meg tegnap a megyeszékhely közgyűlés­ének ünnepi ülése. Az Arpád-ház ala­pította Szekszárd polgármestere, Ko­csis Imre Antal beszédében szólt a történelmi múlt és jelen választásai­ról és kihívásairól, majd a kitüntetet­teket is jellemezve arról, hogy a me­gyeszékhely gazdagságát, szellemi nagyságát, annak szülöttei az itt élők teremtették és teremtik meg hozzáté­ve saját alkotásaikat a város értékei­hez. Díszpolgári címet kapott Kovács Győző villamosmérnök, aki köszönő beszédében azt emelte ki, nincs an­nál nagyobb öröm, mint amikor a szülővárosától kap az ember elisme­rést. A Pro Űrbe Szekszárd emlékpla­kettet az idén Kaczián János és Leven­te Péter érdemelte ki. Levente Péter röviden csak annyit mondott, hogy ő bort prédikál és azt is iszik, jelesül, szekszárdit. A Közjóért kitüntető díj­ban részesült Lajtai Zoltán építész­tervezőmérnök, Parrag Ferenc, a református egyházközség presbiteri jegyzője, Schubert Péter grafikus, Sárosdi Ferenc, Takler Ferenc, és Vesztergombi Ferenc borász. A kitüntetet­tek nevében Kaczián János köszönte meg az elismerést, majd arról szólt mi lehet a ma em­berének a feladata, mit építhet hozzá eleink Kovács Győző nyugalmazott villamosmérnök 1933-ban született Szekszárdon, a Garay Gimnáziumban érettségizett. Az ország­ban az elsők között tervezett és épített elektronikus számítógépet. Részt vett az első hazai ügyviteli számítógép tervezésében és építésében, ő alapította 1981-ben az or­szág elő kft.-jét, amely először gyártott sorozatban PC-ket, majd megszülettek az el­ső egyedi tervezésű számítógépek is. Szakmai munkája mellett kivételes eredmé­nyeket ért el a tévés és az írott ismeretterjesztésben, távoktatásban is. 1983-ban életre hívta Garay gimnáziumban a már nemzetközi számítógépes versenyt. A Bezerédj középiskolában, ahol édesapja 34 évig tanított az ő emlékére díjat alapí­tott. Számos külföldi elismerés mellett birtokosa többek között a Akadémia és Neu­mann díjnak, megkapta a Munkaérdemrend arany fokozatát, a MTV Nívódíját. Kovács Győző Kaczián János nyugalmazott levéltáros 1938-ban született Budapesten. Tanult festeni, a Liszt Ferenc zeneiskolában ének tanszakot végzett, tíz évig volt tagja a Madrigálkórusnak. Tevékeny részese volt az if­júsági mozgalom kulturális életének, például kezdeményezésére alapították a Nép­művészet Ifjú Mestere címet. Bölcsész diplomával a közművelődésben dolgozott, a Babits igazgatója is volt, majd történelmi érdeklődése a levéltárba vezette. Saját ku­tatásai mellett kiállításokat szervezett, helytörténeti stúdiumokat vezetett. Alapító tag­ja és sok éve elnöke a Tolna Megyei Honismereti Egyesületnek. Fáradhatatlan köz­életi ember, volt képviselő és bizottsági elnök, a civil szervezetek kutatója és részt­vevője. Érdemeket szerzett a szekszárdi Civil Kerekasztal és az ünnepek kultúrájá­nak kialakításában. Levente Péter előadóművész 1943-ban született Nagyváradon, 1946-ban került családjával Szekszárdra. Volt az Állami Bábszínház segédszinésze, majd 1965-től Móka Mikiként vált országosan is­mertté. Egy életre elkötelezte magát a gyerekek mellett, akiket szórakoztat, s köz­ben magatartás-kultúrára is tanítja őket. Legendás hírű a Magyar Rádió Ki kopog? című sorozata is. A magatartás-kultúra kutatója, amit egyetemi, főiskolai és felnőtt- képzésben is tanít. Szívesen és rendszeresen jár Szekszárdra, segítségével 1 mil­lió forintot nyert egy tévé-vetélkedőn a Tücsök Klub, akiket a előadói pályája 40. ju­bileumára is meghívott a Bartina Együttessel együtt. A rádió és televízió Nívódíját hatszor kapta meg, Jászai és Gyermekekért díjas, a Magyar Köztársaság Tiszti Ke­resztjének birtokosa. teljesítményéhez. Ezek közül kettőt emelt ki, az emberi kapcsolatok tisztaságának meg­óvását és a kulturált közélet megteremtését. A Szekszárdi Németségért nívódíjat dr. Palkó Lászlónak adományozta a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat. A Szek­szárdi Roma Kisebbségi Önkormányzat nívó­díját Heimann Ferenc építési vállalkozó kapta meg. Az új kenyeret a katolikus, a református és az evangélikus egyház egy-egy képviselője áldotta és szentelte meg, majd a polgármester szegte meg. Egy-egy darabját szétosztották a résztvevők között. ihárosi ibolya Madárijesztők mutatták az utat * Felvonulás, ünnepség, hajnalig tartó szórakozás Szent István, az államalapítás, az új kenyér tiszteletére rendezett ünnepség mellett egész napos program kínált kikapcsolódási, szórakozási alkalmat a nagymányoki- aknak és vendégeiknek. Az esztétikusán kialakított té­ren madárijesztők igazították útba az érdeklődőket. Nagymányok Nem szokványos felvonulással kezdődött Nagymányokon az egész napon át tartó augusztus 20-i ünnepség. A színes sereg­szemle megjelenítette mindazt, ami a búza vetésétől történik mindaddig, amíg az új kenyér az asztalra kerül. A templomtól in­duló sokadalom a művelődési ház mögötti parkba érkezett, ahol három himnusz - nemzeti, ma­gyarországi német, székely - el­hangzása után vette kezdetét a Szent István napi ünnepség. A je­lenlévőket Balogh András polgár- mester köszöntötte, majd meg­szegte a megszentelt áj kenyeret. A műsorban fellépett a Nagymányoki Ifjúsági Fúvósze­nekar, a Vox Humana kórus, a gyulafirátóti német nem­zetiségi hagyományőrző csoport, valamint az Aparhanti Székely Hagyo­mányőrző együttes. Az ünnepség után út­jára indult a színes forga­tag. Kézműves foglalko­zások, háztáji állatkert, ügyességi- és fejtörő játé­kok, kommandós bemu­tató, műbika lovaglás és még számos szórakozási lehetőség kínált alkalmat a kikapcsolódásra. A vendégeket szalmá­ból készült madárijesztők igazították útba az ízlésesen ki­alakított, hatalmas téren. Nagy si­kert arattak a gyulafirátóti Rátót Mátyás Nyugdíjas Klub program­jai, akik vásári komédiát és paj­A gyerekek élvezték és diósdi bajvívók előadását zán népdalokat adtak elő. A Diósdi Történelmi Bajvívó Egye­sület is ámulatba ejtette a nézőkö­zönséget középkori játékaival, melynek a vállalkozó szellemű lá­togatók is tevékeny részesei lehet­tek. A napot aratóbál zárta, ame­lyen a Winkly együttes húzta a talpalá valót.-PÁL­Soha el nem múló, mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik is­merték és szerették, hogy a szeretett férj, édesapa, após, nagyapa és rokon KRUCKENBERGER JÓZSEF (KRUKI) életének 68. évében el­hunyt. Temetése 2003 augusztus 22-én, pénte­ken 18 órakor lesz a vár­aljai temetőben. Gyászoló felesége, gyermekei, vőjei és unokái Lekvárgyári raktárból JAM-csamok A Nemzeti Ünnep alkalmából könnyűzenei koncerttel és ko­sárlabda bajnoksággal avatták fel a JAM-csarnokot, amit az egykori Dőry-lekvárgyár egyik raktárából alakított ki a város önkormányzata. Dombóvár- A Dőry-család az 1910-es évek elején építtette a lekvárgyárat, ahol a környéken termett gyümöl­csöket dolgozták fel - kezdte ün­nepi köszöntőjét Szabó Loránd polgármester. A vállalkozás két évtizeddel ké­sőbb már hatvan dolgozót foglal­koztatott és 200-300 szezonmun­kást alkalmazott. A II. világhábo­rú után az üzemet államosították, majd honvédségi raktárbázisként hasznosították az 1990-es évek közepén történt bezárásig. Az ál­lami vagyonkezelő szervezet 2001-ben adta át a 3,7 hektáron fekvő létesítményt az önkor­mányzatnak. Idén tavasszal elké­szült az a terv, a majdani szociális ellátó központ és ifjúsági szóra­koztató centrum többszáz millió forintba kerülő kialakításához az államtól, valamint az Európai Uniótól próbálnak pénzt szerez­ni. A város vezetői azonban a be­nyújtott pályázatok elbírálásig sem tétlenkednek. Az elmúlt hó­napban ötven diákot és állásnél­külit alkalmaztak egy 40 méter hosszú és 15 méter széles raktár nyitott sport- és rendezvénycsar­nokká történő átalakításához. Né­hány vállalkozó segítségével a vasbetonvázas épület alját aszfal­tozták, az oldalfalakat megerősí­tették, a régi tetőt újra cserélték és a vizesblokkot is rendbe tették. Augusztus 19-én este a helyi Borvirág, a Hátsó Ajtó és az Incydens együttes, valamint Györfy Kata lépett színpadra a JAM-csarnok avatóján. Másnap délelőtt a polgármesteri hivatal ál­tal először meghirdetett „Aszfalt­láz” utcai kosárlabda bajnokság zárófordulóját tartották. A következő csapatok vehették át a mérkőzéssorozat nyertesei­nek járó díszes okleveleket: Baj­nokok, Kerge Pockok, Pipurulluk, Óz, a nagy tahó, Anal-Intruder, Dombó-Ware, Boglárka, Hoppá kocsi! és Győztesek. A Két Vitéz Étteremben megtartott eredmény- hirdetésen Szabó Loránd polgár- mester és Németh József főszer­vező bejelentette, hogy az említett gárdák ingyen ve­hetnek részt az au­gusztus 31-i dom­bóvári Adidas Streetball Fesztivá­lon. A JAM-csarnok- ban a jövőben nem­csak könnyűzenei műsorokat és ko­sárlabda meccseket rendeznek, hanem birtokba vehetik azt a teniszezők, a gördeszkások, vala­mint a BMX-esek is, télen pedig a ter­vek szerint jégkor- csolya-pálya is ké­szül az épületben.-GR­A kosarasok gyorsan megszerették a JAM-csarnokot ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents