Tolnai Népújság, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)
2003-07-26 / 173. szám
I m 2003. JÚLIUS 26., SZOMBAT TOLNA MEGYE 2 0 0 3 C S I B R A K 7. OLDAL CSIBRÁK neve írásban 1280- ban szerepel először. A név eredetét nem sikerült felderíteni. A falu és annak környéke a XVI. század közepén Medvey Benedeké lett. A török idők folyamán lassan elnéptelenedett, később rácok telepedtek le a területen, nem pontosan az eredeti falu helyén. A XVIII. század első felében a terület a báró Jeszenszky család birtokába került, majd nem sokkal később 40-50 katolikus német család érkezett a településre. A község fejlődésnek indult, lakóinak többsége földműveléssel, állat- tenyésztéssel és fakitermeléssel foglalkozott. Fényes Elek 1851-ben megjelent Magyarország Geographiai Szótárában a következőket írta Csibrákról: Határának egy része homok, a többi fekete föld, rétjei jók, szép szőlőhegye jeles bolt terem. A második világháború után a falu szinte teljes német lakosságát kitelepítették. Helyükre a környékről, Békés megyéből és a Felvidékről éreztek családok. Tények, adatok Lélekszám: 402. Lakóházak száma: 134. Szilárd burkolatú út: 90 %. Víz: 100%. Gáz: nincs. Csatornázás: nincs Telefon: 80 %. Intézmények: óvoda, óvónő Sas Tamásné, dajka Mátis Imréné. Alsó tagozatos általános iskola 1-3 osztály. Tanítók: Tóthné Finta Gabriella és Niederné Oberritter Gyöngyi. Orvosi rendelés hétfőn 10-től 12-ig, dr. Szúnyogh Erzsébet. Három bolt és egy italbolt működik a településen. Mikor, mi? Megbízott körjegyző: János Judit. A polgármesteri hivatalban kedden és csütörtökön elérhető Kovács Károlyné ügyintéző. Szerda a polgármester és a körjegyző fogadónapja. Ugyancsak szerdán van falugazdászi és családsegítő szolgálat. Római katolikus szentmise minden vasárnap 14 órakor van. Négy falu plébánosa Várady János. Az oldal a helyi önkormányzat támogatásával jelent meg, írta Ihárosi Ibolya, fotózta Bakó Jenő. Nyári idill az óvodában Huszonnégy kisgyerek jár az óvodába. A nyári nagy melegben is hűvös játszó helyiségben csak kevesen vannak. Az óvó nénivel, valamilyen sakkszerű fa játékkal játszanak. Mint az óvónő elmondta, egy budapesti továbbképzésen tetszett meg neki a képességfejlesztő játék. Az udvaron szép és praktikus fa mászó- kák vannak. Az ebédet nekik, az iskolásoknak és hét idős embernek Kurdról hozzák. Utóbbiak csere éthordót óvodába, amely egy épületben üres, az óvoda augusztusban tart használva jönnek az ebédért az van az iskolával. Utóbbi most nyári szünetet.____________ ■ Kevés pénz, sok terv A legnagyobb gond a munkanélküliség Az eredeti település a régi templom körül helyezkedett el. A templomot ebben a formájában az 1700-as évek végén Jeszenszky István, a kastély tulajdonosa építtette újjá. A kálvária valószínűleg 1792-ben készülhetett éppúgy, mint a templom berendezése Kardos János Pincehelyen született 1960. április 23-án. Általános iskolába Csibrákon és Kurdon járt, majd tanulmányait a dombóvári Apáczai Csere János Szakközépiskola vasút- forgalmi tagozatán folytatta. Az érettségi és a szakmai vizsga sikeres teljesítése után 1979-ben a MÁV-nál helyezkedett el, később elvégezte a vasúti tisztképzőt. Jelenleg a dombóvári nagyállomáson forgalmi szolgálattevő. Felesége Székely Erzsébet, három gyermekük János, Csilla és Ibolya. Hobbija a horgászat, ám az utóbbi időben kevés ideje jut kedvenc időtöltésére. A község tiszteletdíjas polgármestere 1990 óta. ről szólva. A legnagyobb részt az intézmények fenntartására kell fordítani. A község költségvetésének teljes összege 34 millió forint. Fejlesztésre 2-4 millió jut évente. Ezzel az a baj, hogy a pályázatok önereje is általában harminc százalék. Az óvoda korszerűsítésére nyertek 900 ezer forintot, nemrég megérkezett az összeg. Még pályáznak a faluban visszaiévő 500 méteres útszakaszra, a halmozottan hátrányos helyzetű települések alapjából. Ebben az kedvező, hogy az önerő csak 10 százalékos. A dombóvári kistérség települései közös pályázatot adtak be a csatornázásra. Az elmúlt évben az uniós követelményeknek megfelelően elkészült a második kút is, ötmillió-háromszázezer forint költséggel. Erre is pályázat útján nyertek pénzt. Gázvezeték ugyan nincs a faluban, de a községházát és az intézményeket átállították tartályos gázfűtésre. Tavaly készült el a községháza és az orvosi rendelő fűtésének az átalakítása. A szociális kiadásokra évente mintegy ötmillió forint jut. Ebben benne van a rendszeres szociális és a gyermekvédelmi támogatás is. Sajnos az egyszeri segélyekre kevés, úgy 4-500 ezer forint marad évente. Az iskolásokról és az óvodásokról a lehetőségek szerint gondoskodik a falu. Beiskolázási segélyként az általános iskolások szülei hatezer forintot kaptak, de nem készpénzben, hanem az iskolának átutalva tankönyvtámogatásra. A közép és felsőfokú oktatási intézményben tanulók 17 ezer forintot kapnak az idén. Utóbbiak 19-en vannak. Még harmincezer jut ebből a keretből az óvodának a napi fogyó eszközök beszerzésére. __________ ■ Va lamikor az erdőgazdaság és a fafeldolgozó, valamint a termelőszövetkezet eltartotta a település lakóit. Ma már alig van munkahely a faluban és a környéken. A téeszek megszűntek, csak a szezonális, mezőgazdasági alkalmi munkák maradtak meg. Az itt élők 40 százaléka nyugdíjas, a 30 százalék 18 évesnél fiatalabb, a többiek munkanélküliek. A keresőképes felnőttek közül jó ha ötvenen dolgoznak, az intézményeknél, dombóváron a vasútnál, az asszonyok meg dombóvári varrodákban. Utóbbi helyen most éppen visszaesőben a termelés, műszakokat építenek le. Szerencse, hogy a vonat és buszközlekedés jó, igazodik az igényekhez. A település mindezek ellenére azért évről évre gyarapodik egy kicsit, legutóbb kutat fúrtak, felújították a községházát. Gázra nem volt igény, a csatornázás nem tartozik a közeli tervek közé, de a hiányzó út építésére pályáznak. Kardos János polgármesterrel és négy képviselőasz- szonnyal beszélgettünk a település jelenéről és jövőjéről. A pénz Csibrákon, az ami a legkevesebb - fogalmaz a polgármester némi iróniával a költségvetésKépviselő asszonyok kara Kedves, családias település Asszonyfalvának is nevezhetnénk Csibrákot. A 16 induló helyi képviselő-jelölt közül legutóbb öt nő jutott be a képviselőtestületbe. Borbáth Jánosné rokkantnyugdíjas, azt megelőzően 21 évet dolgozott a faüzemben. Már a harmadik ciklusban képviselő. - Itt születtem, ismerek mindenkit, szívesen segítenék még többet a falubelieknek, de pénz nélkül nagyon nehéz. Három lánya van, 34, 25 és 16 évesek. Egy unokája már a van, a következő pedig útban. Mátis Imréné dajka az óvodában, ő is a fafeldolgozóban töltött 13 évet. Hét hónap munkanélküliség után sikerült elnyernie jelenlegi állását. A férje a vasúttól ment nyugdíjba. Négy gyermekük van, három fiú és egy lány. A lánya gyesen van két gyerekkel, 36 éves, a 35 éves fia telefon- és hálózatszerelő, a harmadik Taszáron továbbszolgálatos, ő most harminc éves, a 28 éves fiú a vasútnál műszerész. Mint Mátisné elmondta, ha ő is nyugdíjba megy, közelebb szeremének költözni a gyermekeik lakhelyéhez. A tervek szerint Törökbálinton vagy a környékén telepednek le.- Jól megvagyunk együtt a képviselőtestületben, megbeszéljük azokat a problémákat, amelyeket a falu népe hol egyikünknek, hol másikunknak mond el, utcán, boltban, vagy ahol találkozunk. Csáki Istvánná a dombóvári kórházban ápolónő, Csibrákon született, s ez szó szerint értendő, mert abban az időben még a dombóvári szülőotthon nem működött, A; szülei is a faluban élnek, a hozzájuk kötődés is motiválja abban, hogy itt képzeli el a további életét is. Férje a Volánnál gépkocsivezető. Három gyermekük van, a legidősebb már megnősült, a lányuk 23 éves, és van még egy középiskolás fiuk. Természetes volt a kapcsolódása a helyi közélethez, mert édesapja három ciklusban volt képviselő.- Nagyon örültem, hogy sok ember szavazott rám. Nagyon szívesen csinálom, s jó érzés, hogy bizalommal fordulnak hozzám az emberek. Megtiszteltetésnek veszem azt is, hogy a falu úgy döntött tizenegy évvel ezelőtt, hogy rám bízták a templomot, azóta vagyok kántor. Ebben elődöm, az aranyos kis német asszony aki szintén itt született, váratlanul meghalt, akkor kértek meg erre a szolgálatra. Kasza Árpádné már a második ciklusban képviselő. A szociális bizottság elnöke, gimnáziumban érettségizett, virágkötő, adminisztrátor és dajka a foglalkozása. A férje a vasútnál dolgozik, egy kislányuk van, a dombóvári gimnáziumban nyolcadik évfolyamos tanuló. Az általános iskola gondnokaként dolgozik. - Nagyon szeretem a gyerekeket, rengeteg programot szervezünk a részvételükkel. Azért szeretem ezt a falut, mert picike, közvetlenek az emberek, olyan családias itt a hangulat. Már régóta szó van arról, hogy egyesületet hozunk létre például a községi rendezvények támogatására. Ezek közé tartozik a gyereknap, az idősek napja. Szancsik Bélánét telefonon értük el, mint kérdésünkre elmondta, nem tulajdonít nagyobb jelentőséget annak, hogy csupa nő van a testületben. Aldcor is jól tudtak együttműködni, amikor más volt a nemek aránya. Második ciklusban képviselő, férje rokkantnyugdíjas, két gyermekük van, a fiú most érettségizett a kislány hatodikos volt. A képviselői munkát szereti, mert jó érzés, hogy az ő döntése is befolyásolja a falu életét, s szívesen segít másoknak. ■ Még működik a posta Még működik a faluban postahivatal, a csibráki- ak remélik, hogy sokáig így is marad. A postahivatal vezetője 2001 novembere óta Tamás Attila. Ide nősült, eredeti foglalkozása asztalos. A legnépszerűbb hetilapok a faluban Kiske- gyed, a Tina, a Meglepetés, a legtöbben tévéújságot járatnak, vagy vesznek meg rendszeresen. A telefon elterjedése óta kevesebbet leveleznek az emberek, táviratot még ritkábban adnak fel. A hagyományos klasszikus szolgáltatások talban háztartási-, élet- vagy akár mellett lehet ma már a postahiva- utazási biztosítást is kötni. A KÉPVISELŐTESTÜLET. Balról jobbra Kasza Árpádné, Máüs Imréné, Kardos János polgármester, Csáki Istvánná és Borbáth Jánosné. Elfoglaltsága miatt nem volt jelen a felvételnél az ötödik képviselő, Szancsik Béláné. ■ A vadászház mindenese Az igazi szarvaspörkölt titka Kül- es belföldi vadászokat, baráti társaságokat, kisebb munkahelyi csoportokat fogad a vadászház pihenőre, vagy éppen tréningre. A szálloda, étterem, pihenőház mindenese és jelenleg egyetlen dolgozója meséli el, miként zajlik az élet az erdő szélén. Moizer József tavaly augusztus óta dolgozik a vadászházban. Ezt megelőzően Tamásiban volt városgondnok. Eredeti szakmája szakács, felszolgáló és üzletvezető. Felesége mérlegképes könyvelő, együtt vállalták a ház vezetését, de ő most gyesen van a két és fél hónapos kisfiúkkal. Nagylányuk ősszel kezdi a szekszárdi szakközépiskolában a vendéglátó szakot. A középső pedig a hatodikba megy Hőgyészen. A vadászházban Moizer József a gondnok, a szakács, a felszolgáló, a takarító és minden egyéb. Talán szeptembertől lesz takarítónő és jön egy felszolgáló tanuló gyakorlati oktatásra. A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Rt. házában hét szoba van, összesen 16 vendéget tudnak elhelyezni. Az emeleti ebédlőben harminc, a kicsiben hét vendéget tudnak leültetni. A jelek szerint az idén sokkal előbb, már augusztus 20 után megindul a szarvasbőgés. Van több teltházas hétvégéje, novemberre is bejelentkezett már spanyol, belga, német vendég. A szilveszter is foglalt. - Ebben a munkában az a jó, hogy a család nem un meg, igaz, nem is sokat látnak. Különféle szórakoztató programok, kocsikázás, horgászat, lovaglás megszervezésén töri a fejét, illetve már szervezi is. Specialitása a vadász szelet. A szarvashúst ki- klopfoljuk. A karikára szelt hagymát és háziszalonnát serpenyőbe tesszük, megolvasztjuk, ene kerül a sózott vadszelet. Amikor félpuhára párolódott, rátesszük a gombát, kevés vízzel tovább pároljuk. Ha a hús puha, akkor tejszínes habarást készítünk kis mustárral, s még egyszer összerottyantjuk. A szarvaspörkölt títka pedig, hogy fiatal legyen a borjú, másrészt pedig a fűszerekben rejlik. Riportalanyunk tesz be egy kis oregánót, majoránnát és csipetnyi köményt ic Ha 90 százalékban kész a hús, armor kell felönteni száraz vörösborral, majd jól összefonalni. ■
