Tolnai Népújság, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)
2003-07-22 / 169. szám
4. OLDAL MEGYEI TŰKOR 2003. Július 22., kedd Játékosan nyáron is tanulnak Iskolapadba ült tegnap harminc magyarkeszi kisdiák, az iskola igazgatója azonban ígéri: a foglalkozásokat legtöbbször a szabadban tartják. A faluban a Phare támogatásával a romák integrációját és a felzárkózást segítő tábor kezdődött. Magyarkeszi Két hétig foglalkozik a harmincöt magyarkeszi kisgyerekkel az iskola nyolc pedagógusa egy, a községben több területet átfogó Phare-program keretében. A tanítók a fontosabb tantárgyakból, készségtárgyakból tartanak foglalkozásokat, mint Balogh Béláné iskolaigazgató elmondta, lehetőleg játékosan és minél többet a szabadban. Az iskolai tárgyak mellett logopédus is segít a gyerekeknek, akik a program részeként írószercsomagot és sportszereket kapnak. A nyári táborba azokat a diákokat hívták, akiknek szükségük lehet képességfejlesztésre, ugyanakkor a magyarok és romák integrációját is szem előtt tartják. Az iskola igazgatója szerint ezzel Népművészeti zsűri Decs A Sárköz fővárosában szakemberekből álló népművészeti zsűri értékelte a Decsen dolgozó hímzők, szövők, babakészítők, gyöngyfűzők és csipkeverők által készített munkákat a hétvégén. Barsi Hajna etnográfus, a Magyar Művelődési Intézet Népi Iparművészeti Tanácsának (NIT) osztályvezetője és Bors Gizella Iparművész, a NIT Bíráló Bizottságának tagja véleménye szerint a zsűrizésen bemutatott 65 tárgy igen magas színvonalú és nagyon jó eredménynek számít, hogy közel 60 százalékuk kiemelkedő „A” kategóriás minősítést ért el. A korábbi időszakhoz képest nagyon sok hímzés is megjelent a bírálók előtt a Faluházban több éve működő hímzőszakkör tagjainak jóvoltából. Mint azt Báli János, a Faluház igazgatója elmondta, nagyon fontosnak tartják, hogy a jövőben csak a zsűri által értékelt és elfogadott, hiteles darabokat mutassanak be a kiállításokon, hiszen a Sárköz népművészete akkor kerül az őt megillető szintre, ha továbbra is ragaszkodunk a hitelességhez, az ősi motívumokhoz. Ebben segít a fenti zsűrizés is, amikor szakemberek mondják el jószán-dékú véleményüket, javaslataikat. Felzárkóztató és integrációs tábor Felzárkóztató tábor: játékos foglalkozásokat ígér helyben nincs különösebb probléma: a gyerekekben nem alakult ki a kisebbségekkel szemben ellenszenv. Balogh Béláné hozzátette: míg a kisebb létszámú első osztályt régen cigány osztálynak nevezték, ma felzárkóztató osztálynak hívják, ahol együtt tanulnak magyar és roma gyerekek. A csoport nyolcvan százaléka cigány származású. Itt két évig tanulhatnak a kisdiákok, eközben átkerülhetnek a nagyobb létszámú osztályba. A tizenegy főből most öten léphetnek tovább második osztályba. A felzárkóztató tábor előtt szintén a Phare-program keretében úszótanfolyamon vettek részt az iskola diákjai. Az intézmény- vezető azt is elmondta: a pedagógusok a nyári szünetben hét héten át foglalkoznak a gyerekekkel. T. F. Nem mindig ingyenes a személyi A személyazonosság igazolásának több módja is van Mi mennyibe kerül? A 14. életévüket betöltött fiatalok többsége a nyugalmas nyári szünet idején készítteti el első személyi igazolványát. Pedig lehet, hogy nem is lenne rá feltétlenül szükség. Tolna megye Máig erősen tartja magát az a nézet, hogy az úgynevezett személyi igazolványt kötelező elkészíttetni, ha valaki betöltötte 14. életévét. Pedig az utóbbi években hozott jogszabályok más lehetőségeket is adnak a személy- azonosság igazolására. Egészen pontosan 2000. január elsején lépett életbe az a jogszabályi rendelkezés amely erről a kérdésről rendelkezik. Eszerint akinek van érvényes útlevele, vagy 2001. január 1-től új típusú jogosítványa és rendelkezik lakcímkártyával, annak nem szükséges kiváltania a személyazonosító igazolványt, mert a fent említett Személyi igazolvány: az első személyi igazolvány ingyenes, ha a 14. évében lévő gyermeknek nincs érvényes útlevele. Ha van, akkor az első személyi 1.500 forintba kerül. Lejárt személyi igazolvány: a lejárat ideje előtt 60 nappal lehet az okmányirodában új igazolványt kérni, az ára 1.500 forint. Általános szabály: ha bánni történik a személyi igazolvánnyal, elveszik, megsemmisül, eltopják, stb. és az ügyfélnek van más személyazonosításra alkalmas okmánya - lásd: fent - akkor az új igazolvány ára egységesen 1.500 forint. Útlevél: 18 éven aluliak és 70 éven felüliek esetében 1.000 forint. A 18. événél idősebbek esetében az útlevél ára 4.000 forint (5 évre), illetve 6.000 forint (10 évre). Vállalkozói igazolvány kiadása: 5 ezer forint. két dokumentum egyike és a lakcímkártya együttesen alkalmas a személyazonosság igazolására. Ebből következik, hogy ingyenesen csak az a 14. életévét betöltött állampolgár kaphat személyi igazolványt, akinek még nincs útlevele, vagy jogosítványa. Ha viszont már van, akOKMÁNYOK ELKÉSZÜLÉSI IDEJE ÉS KÉZBESÍTÉSI MÓDJA Okmány Elkészülési idő Kézbesítés módja Személyazonosító igazolvány 1,5 hét posta (ajánlott küld.), ill. személyesen Lakcímigazolvány azonnal személyesen Vezetői engedély 1,5 hét posta (ajánlott), ill. személyesen Vállalkozói igazolvány 1 hónap személyesen Útlevél 1-2 hét posta (ajánlott), ill. személyesen Sürgősségi útlevél 5 munkanap+ dupla illeték posta (ajánlott), ill. személyesen (Forrás: szekszárdi okmányiroda) kor 1500 forintos illeték befizetése után juthat csak hozzá. Ugyanezek a rendelkezések vonatkoznak a 70 év felettiekre is. Még néhány praktikus tudnivaló: az útleveleknél sem az illeték mértéke, sem az okmány formája nem változik egyelőre. Az útlevél kiváltásával, illetve cseréjével kapcsolatban azonban egyszerűsödött az eljárás: nem kell külön kérőlap, és az útlevélhez szükséges fényképet is helyben készítik el. Díszpolgári címet adnak Dávid Ibolyának Tamási Dr. Dávid Ibolyának, az Ország- gyűlés alelnökének, a térség országgyűlési képviselőjének adományoz díszpolgári címet 2003- ban a város önkormányzata. A döntéshez három oldalról érkezett a javaslat: Kovács István, Pécsi Gábor, a Fidesz-MDF frakció tagjai, valamint Hajdics József polgármester részéről. A képviselő-testület nagy többséggel támogatta a címadományozást. Hajdics József elmondta: a testületet egységes várospolitikai szempontok vezérelték a döntésnél. A Pro Űrbe Díjat idén Szemes Márton, az Tamási Önkéntes Tűzoltó Egyesület tiszteletbeli parancsnoka veheti át. Az átadás időpontja még nem ismert, a korábbi gyakorlat szerint az augusztus 20-i ünnepségen adták át ünnepélyesen a címeket, ez azonban idén változni fog. Az önkormányzat idevágó rendelete azt írja elő, hogy testületi ülésen kell átadni a kitüntető címeket. Tamási első díszpolgára, Rudas György nyugalmazott iskola- igazgató 1997-ben kapta a címet, 2001-ben Cser Stockinger László tamási születésű költő, író, jezsuita pap lett a város díszpolgára. A Pro Űrbe díjat eddig kilencen kaptak, köztük posztumusz Würtz Ádám grafikusművész, Grill Ferenc nyugalmazott tanácselnök, Tolnai István, a Tamási Állami Gazdaság egykori igazgatója, legutóbb 2001-ben Klein István, a tamási Kop-Ka Áfész nyugalmazott elnöke, valamint Markovics Gábor, a Tamási Koncertfúvószenekar karnagya. Műemlék lesz az orgona Értékesebb a hangszer, mint hitték Gerjen Eddig is tudták a községben, hogy a református templom orgonája értékes darab. Most azonban kiderült, hogy a hangszer ritkaság a maga nemében, minden bizonnyal műemlék, ám igencsak felújításra szorul. Rekonstrukciójára pályázatot nyújt be az önkormányzat. A templom épületének szigetelése javításra vár - mint arról korábban már írtunk. A munkákhoz szükséges pénz előteremtésére pályázatokat keresett az önkormányzat. A lehetőségek tanulmányozása közben derült ki, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Műemléki Hivatal orgonák felújítására is írt ki pályázatot. Megkeresték a Műemléki Hivatalt, ők szakértőkkel vizsgáltatták meg a hangszert. Paulus Frigyes orgonaépítő mester és Solymosi Ferenc orgonaművésztanár vizsgálódása során kiderült, hogy a templom orgonája régebben készült és értékesebb, mint azt eddig hitték. A hangszert Welter Tamás orgonaépítő készítette Temesváron az 1820-as években. Onnan került a makói római katolikus templomba, innen vásárolta meg a ger- jeni református gyülekezet 1901- ben, itt Soukenik János szegedi orgonaépítő mester állította újra össze. A második világháború idején a templom harangjával együtt az orgona százhúsz sípját ellopták, ezeket fából készült utánzatokkal pótolta egy ügyes asztalos. A késő barokk hangzású hangszer műemlékké nyilvánítására jó esély van a szakértők szerint, akik hamarosan megküldik a szakvéleményüket. Ennek alapján az ön- kormányzat pályázatot nyújthat be az orgona rekonstrukciójára. RÁKOSI GUSZTÁV Már az új konyhában főznek Avatási ünnepség Őcsényben OCSÉNY Ünnepélyes keretek között adták át tegnap délután az általános iskola új konyháját és ebédlőjét Őcsényben. A volt tsz-iroda helyén kialakított létesítményben a legújabb előírásoknak mindenben megfelelő konyha működik, amely naponta 350 adag elkészítésére alkalmas, nem csak a gyerekeknek főznek itt, a szociális étkeztetésben résztvevők számára is itt készül az étel. Az új, 100 férőhelyes ebédlő rendezvények tartására is alkalmas, augusztus 2-án például már lakodalmat rendeznek. A mintegy 110 millió forintos beruházást az önkormányzat saját erőből végezte, a fejlesztésre fordítható összeget hitelfelvétellel pótolták ki. Az önkormányzat most pályázatot nyújtott be, ugyanis a kulturális foglalkozásoknak helyet adó tetőtér befejezéséhez még mintegy 40 millió forintra lenne szükség. VEM 2003. JÚLIUS 26-ÁN az életmód-szabadidő mellékletben megjelenő hirdetéseit jelentős KEDVEZMÉNNYEL ADHATJA FEL! További információ: 74/ 511-534 Tolnai Népújság Templomocska az Árpád-korból Egy viszonylag kis méretű Árpád-kori templom és egy igen jelentősnek tűnő temetkezőhely feltárása folyik Gyapa határában. A leletek a paksi Városi Múzeumot gazdagítják majd, a templom maradványait az ásatások végeztével visszatemetik, később azonban szeretnék a nagyközönség számára is láto- gathatóvá tenni. Paks-Gyapa A miénk A Pakshoz tartozó falucska határában gyakorta kerültek elő kövek, emberi csontok, és a terület mára már feledésbe merült neve - Templom-domb - is utalt arra, hogy itt egykor templom állhatott. K. Németh András régész a múlt év tavaszán kutatta fel az okleveles adatokból is ismert Árpád-kori templom nyomait a ma mezőgazdasági művelés alatt álló területen. Egyedinek nem nevezhető a lelet, mert a középkorban Magyarország húszezer települése közül öt-hatezernek volt temploma és ezek közül több mint kétszáz Tolna megyében. - mondta el lapunknak az ásatásokat vezető régész. A most folyó kutatás jelentőségét a az adja, hogy a megyében mindössze tizenöt templom alaprajzát ismerik, és csak három látható rom formájában. A feltárt templom viszonylag kis méretű, az Árpád-korra jellemző félkörös szentély-záródású, a körülötte lévő temetkezőhely viszont jelentős. Eddig majd negyven sír maradványát találták meg. Többségüknél gazdag „mellékletekre” - ékes viseleti elemekre, övékre, övcsatokra, hajtűkre, pártákra bukkantak. Ezek a szak- Valaha itt egy kis templom volt emberek szerint a 14-16. századból származnak. A mozdítható leletek restaurálás után a paksi Városi Múzeum állandó tárlatán vagy kamara kiállításon lesznek láthatóak, a templomot viszont az ásatások végeztével betemetik. K. Németh András és a feltárást finanszírozó múzeum igazgatója, Váradyné Péterfi Zsuzsanna azonban azt szeretné, ha a templomot látogat- hatóvá tennék, így Paks a római kori Lussonium után egy Árpád- kori látnivalóval gazdagodna, vt f I
