Tolnai Népújság, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-21 / 117. szám

4. OLDAL MEGYEI TÜKÖR 2003. Május 21., Szerda MBj Tűzoltó verseny diákoknak Látod, amit én látok? Művészeti vetélkedő sérült gyerekeknek Hétcsapat mérte össze ügyességét és gyorsaságát A dombóvári térség egyetlen önkéntes tűzoltó-egyesületének parancsnoka, Müller János már hosszú ideje nagy figyelmet szentel a „lánglovagok” utánpótlásának nevelésére. A jelen­leg 56 felnőtt és 43 ifjúsági taggal működő civil szervezet a hét végén ügyességi versenyre hívta három település - Bony- hád, Zomba és Paks - diákokból álló csapatait. Kurd A Biztonságos Magyarországért Közalapít­vány pályázatán 700 ezer forintot nyert az ön­kéntesekből álló tűzoltó-egyesület arra, hogy a Kapos-folyó menti falu fiatalságának minél nagyobb részét ismertesse meg tevékenységé­vel, a gyerekek és a fiatalok közül a civil szer­vezetbe felvételüket kérőket tanítsa meg a rá­juk váró feladatokra, számukra vásároljon kü­lönféle védőfelszereléseket és segítse a verse­nyeztetésüket. A tervszerű utánpótlás-neve­lésre nagy hangsúlyt helyező parancsnok, Müller János nemrégiben azt találta ki, hogy vetélkedni hívja néhány Tolna megyei település diá­kokból álló csapatát. A “Tűzkakas” elnevezésű megmérettetésen a négy helyi gárda mellett bonyhádi, paksi és zombai tanulók vettek részt. A két vállalkozó által is támo­gatott verseny előkészítésében és lebonyolításában a felnőtt lánglova­gok mellett az általános iskola peda­gógusai segédkeztek. A hét fős együttesek előbb egy vizes játékok- A gyerekek egyszerűen imádták a vizes játékokat b01 álló ügyességi fordulót teljesítet­tek, majd a csapról való tömlőszerelést mutat- gárda lett. A másik /etélkedésben ugyanezek ták be. Az első feladatot az idősebb kurdi fiúk a csapatok végeztek a mezőny élén azzal a oldották meg legjobban, mögöttük a helybeli különbséggel, hogy < korábbi második és har- lányok végeztek, a harmadik pedig a zombai madik helyet cserélt egymással. -or­A nyomozási bíró és az alapjogok Kihallgatja a védett és a gyermekkorú tanút A nyomozási bíró nem vizsgálóbíró, hanem az alapjogok vé­delmének garanciáit biztosítja már a nyomozás során - mond­ta dr. Molnár István, a megyei bíróság kollégiumvezetője. Szekszárd Dr. Molnár Istvánt, a Tolna Megyei Bíróság büntető kollégiumának vezetőjét kérdeztük arról,, hogy melyek lesznek az úgynevezett nyomozási bíró feladatai. A kollégiúmvezető elmondta, hogy a bírósági szervezet reform­jának fontos állomása a július 1-én hatályba lépő új büntetőeljárási törvény. A törvény egyik fő célki­tűzése, hogy az úgynevezett alap­jogok védelmében már a tárgyalást megelőző szakaszban is legyen bí­rói közreműködés. Nem a vizsgá­lóbírói intézmény létrehozásáról van szó az új törvényben, hiszen a nyomozási bíró nem bűnüldözé­si feladatot lát el, hanem azokban a kérdésekben dönt, ame­lyek a büntetőeljárás ha­tálya alá kerülők alapvető jogait érintik. Az eljárás­nak a vádirat benyújtását megelőző szakaszában a nyomozási bíró dönt az úgynevezett kényszerin­tézkedésekben. Ilyen az előzetes letartóztatás elrendelése és meghosszabbítása, a lakhelyel­hagyási tilalom, a háziőrizet, az ideiglenes kényszergyógykezelés és az úti okmány elvételének az el­rendelése. Dönt az óvadék elfoga­dásáról. A nyomozási bíró határoz a házkutatás, a lefoglalás bizonyos eseteiben, a lefoglalt, ám tárolásra nem alkalmas, romlandó dolog előzetes értékesítéséről, az értékek zár alá vételéről, az elmeállapot megfigyelésének elrendeléséről, a nyomozás során a védő kizárásá­ról, a titkos adatkezelés elrendeléséről és annak feloldásáról, a már meg­szüntetett nyomozás folytatásáról, a tanúvé­delmi intézkedések ke­retében a tanú különö­sen védetté nyilvánítá­sáról. A nyomozási bíró bírálja el bizonyos nyo­mozási intézkedések ellen tett pa­naszok felülvizsgálatát, dönt az ügyész által kiszabott rendbírság elzárásra változtatásáról. A nyo­mozási bíró hallgatja ki a különö­sen védett, és azt a 14. életévét még be nem töltött tanút, akinek fejlődését a tárgyaláson való ki­hallgatás károsan befolyásolhatja. Lefolytatja a nyomozási bíró a so­ronkívüliséget igénylő, később nem pótolható bizonyítást. Fontos szabály, hogy az a bíró, aki az adott ügyben nyomozási bíróként járt el, a továbbiakban nem vehet részt az ügy elbírálásában. Nem lenne szerencsés, ha ugyanaz a bí­ró, aki a nyomozaü szakban példá­ul kényszerintézkedésekről dön­tött, később érdemi határozatot hozzon. Például az előzetes letar­tóztatás elrendelése - mivel az ak­kor rendelkezésre álló adatok sze­rint az alapos gyanú fennállt - ké­sőbb zavarhatja a bírót abban, hogy ha a vádlott bűnössége még­sem bizonyosodik be, felmentő ítéletet hozzon. További garanciá­kat jelent az alapjogok érvényesü­lésében, hogy a törvényben jól kö­rülhatárolt esetekben a nyomozási bírónak ülést kell tartania az ügyész és a gyanúsított részvételé­vel, s ezen a védő is jelen lehet; IHÁROSI A gyermeklélek sokasodó zavarai A depresszióra való hajlam öröklődhet A gyermekkori depresszióról, a lélek zavarainak okairól is sok szó esik majd azon a holnap kezdődő konferencián, me­lyet a pécsi gyermekklinika és a Magyar Gyermek­neurológiai, Idegsebészeti, Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai társaság szervez. A helyzet több mint kritikus. Szekszárd-Pécs Egyre növekvőben a gyermekkori pszichés problémák száma Ma­gyarországon. Dr. Soltész Gyula, a PTE Gyermekklinikájának pro­fesszora szerint ezért érdemel kü­lönös figyelmet az a konferencia, melyet munkatársai rendeznek, s melyen e zavarok genetikai és tár­sadalmi hátteréről esik majd szó. Dr. Hollódy Katalin klinikai do­cens, a kongresszus szervezője jelezte, hogy a fokozott a szakmai érdeklődést a három nap alatt el­hangzó több mint száz előadás bizonyítja, amelyek a csecsemők genetikai vizsgálatától (a de­presszióra való hajlam öröklőd­het) az ^öngyilkosságok családi hátteréig sokféle témakört átölel­nek. A témához kapcsolódva dr. Fenyvesi Ilona adjunktus döbbe­netes adatot mondott: egyes fel­mérések szerint minden negye­dik gyermek lelki zavarokkal küzd, s általában csak minden harmadik jut el közülük szakor­voshoz. De azok is többnyire ké­sőn, nehezen kezelhető súlyos tünetegyüttesekkel, esetleg ön­gyilkossági kísérlettel a hátuk mö­gött. A betegség kiváltó okai sok­félék és összetettek. A teljesít­ményzavarokat, az alkati gondo­kat, a szociális lemaradásból fa­kadó hátrányokat - nem élhet­nek, öltözködhetek úgy, mint más - általában fűszerez az ottho­ni miliő, a munkanélküliség, a szülők szorongása, a gyakori ve­szekedés, a válás. Röviden: ha megbomlik valahol az a bizton­ság és egyensúly, amelyre a gyer­meknek életkortól függetlenül szüksége van, többnyire meg­bomlik lelkének egyensúlya is. S így jutunk el a szomorú felisme­résig: ma Magyarországon a ser­dülőknél a harmadik leggyako­ribb halálok az öngyilkosság. KOZMA F. SlMONTORNYA Szombaton nyolcadik alka­lommal mutatkoznak be pro­dukcióikkal az ország har­minckét településéről érkező sérült gyerekek az Illyés Gyuláné Komplex Művészeti Vetélkedőn. A Vak Bottyán Iskola, a Fried Mű­velődési Ház és a Vármúzeum közel félezer, enyhén fogyatékos gyermeket vár a nyolcadik művé­szeti vetélkedőre, amelynek fő­védnöke Illyés Mária, a névadó leánya is jelezte részvételét. Az érdeklődést mutatja, hogy a je­lentkezők száma eddig csak egy alkalommal volt nagyobb a ren­dezvény iránt. Ezúttal harminc­két településről, köztük Nyíregy­házáról, a fővárosi Vakok Intéze­téből is jelezték részvételi szán­dékukat speciális iskolák tanulói, tanárai. A vetélkedő délelőtt ki­lenc órakor a simontornyai vár udvarán kezdődik. A vármúze­um termeiben verset és prózát mondanak, zenei produkcióakt adnak elő a gyerekek, a Beszédes utcai iskola udvarán modern és néptánccsoportok lépnek fel, a Fried Művelődési Ház pedig dra- matikus játékoknak ad helyet. Ugyancsak a művelődési házban láthatók majd a gyerekek által előzetesen elküldött rajzok, t. f. Sikeresek a citerások A fővárosban is bemutatkoztak Szedres Közel 20 éve működik a szedresi Bezerédj István Általános Iskolá­ban a citera szakkör, amelyet Sza­bó József vezet. Már 3. osztálytól toborozzák a kezdőket, a haladó csoport pedig a felsősök közül ke­rül ki. A sok zeneszerető tanuló nagy kedvvel vesz részt az okta­tásban, az évek során számos szép sikert értek el, s természete­sen az iskolai ünnepélyek nélkü­lözhetetlen szereplői. Szívesen fellépnek a település más rendez­vényein is, társadalmi szerveze­tek, egyházi intézmények meghí­vásának is eleget tesznek. Sokan tapsoltak már a szedresi citerá- soknak a környező településeken, a megyeszékhelyen, sőt, a fővá­rosban is. Egy-egy csoport mindig jó közösséggé formálódik, amit az is bizonyít, hogy a végzős diákok évek múlva is visszalátogatnak az iskolába. vm A nagyok csoportja (balról-jobbra): Barteczka Zsófia, Katona Zsófia, Körösi Gábor és Gáncs József ■ Tojáshéjba csomagolt tej Nem veszi át a műanyag zacskó szagát Barcs Tojáshéjba csomagolják a barcsi tejet. *Az újítás külföld­ön már jól ismert, idehaza azonban a Dráva parti tej­üzem alkalmazza elsőként. A szükséges berendezések Svéd­országból érkeztek Barcsra. Francz Rezsőné ügyvezető igazga­tó elmondta, hogy az új csomago­lás bevezetése harmincmilliós be­ruházást jelent a cégének. - A cso­magolóanyag alapja a kalcium­karbonát, azaz a tojáshéj. Ennek több előnye is van: például a ko­rábbinál szüárdabb forma, és az, hogy a tej nem veszi át a műanyag zacskó szagát. Ráadásul az új cso­magolásban tovább eltartható a friss tej. Azonban azt szükséges hangsúlyozni, hogy ez nem tartós. Szüksége van a hűtésre, és nem tartható olyan hosszú ideig, mint a dobozos tejek. A kancsó formá­tum Barcson nem ismeretlen, hi­szen sok éve már megpróbálkoz­tak vele. Az a csomagoló anyag pe­dig alig kerül többe, mint a hagyo­mányos zacskós kiszerelés. A na­pokban már megkezdték az újfajta csomagolást. A féléves próbagyár­tás során 500 ezer kancsós tej ke­rül a piacra, s a fogadtatásától függ a folytatás. Természetesen tovább­ra is a már jól ismert zacskós cso­magolás marad a meghatározó. A tojáshéjba csomagolt friss barcsi tej a Balaton parton debütál. ■ irodáknak, 2003. május 24-ÉN megjelenő mellékletünkben HIRDETÉSI KEDVEZMÉNY! További információ: 74/511-534 Emléktábla-avatás Bonyhád A Perczel Mór Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégi­um, valamint a Perczel Ala­pítvány emléktáblát állít az intézmény elhunyt diákjai­nak tiszteletére. A kezdeményezés az 1962-ben érettségizett évfolyamtól indult azzal a szándékkal, hogy az öt­évenkénti találkozóikat szerve­ző osztályok azoknak a diáktár­saiknak is elhelyezhessék a ke­gyelet virágait, akik Bonyhádtól távol vannak eltemetve. Az ava­tási ünnepséget május 24-én tartják az iskolában. A rendez­vényen az alapítvány elnöke mond köszöntőt, majd iskola­társak emlékeznek az eltávozot­takra. A programra a szervezők minden volt és jelenlegi diákot, hozzátartozót és érdeklődőt vár­nak. ■ Milyen lesz a Duna-part rendje? Kitiltanák a kutyákat, az autókat és a horgászokat A tolnai Duna-part rendjében (is) jelentős változtatásokat tartalmaz az a közterületek használatáról szóló koncepció, amelyet tegnap tárgyalt a helyi településfejlesztési bizottság. A part legfrekventáltabb szakaszán megtiltanák a kutyasé­táltatást, a horgászatot és gépjárműforgalmat. Tolna Mint ismeretes, a tolnai holtágon megkezdődött a meder iszapkot­rása és a part rendezése, amely­nek során a leginkább szem előtt levő, a város alatti partszakasz megújul (egyebek mellett gondo­zott sétányt és strandot is kialakí­tanak), a környék - a korábbi évek fejlesztéseinek is köszönhe­tően - várhatóan kifejezetten szép és kellemes szabadidős terü­letnek bizonyul majd a város la­kói számára. A település vezetői úgy ítélik meg, hogy aktuálissá vált a Duna­part rendjének a szabályozása, a fenti okok mellett azért is, mert a közelmúltban ismét felszínre ke­rültek azok a problémák, ame­lyek abból adódnak, hogy a Du­na-part használata (elsősorban a zenés rendezvények, így a Thelena Fesztivál) a környéken lakók közül sokakat zavar. A vitára bocsátott rendezési koncepció szigorúnak mondható szabályozást tartalmaz. E szerint a Bogyiszlóra vezető úttól a Ma­lom utcáig terjedő szakaszon a kutyasétáltatást megtiltanák. Er­ről a részről kitiltanák a gépjár­műveket is (természetesen az ott lakók, a köztevékenységet végző szolgáltatók, közigazgatási szer­vek, érintett sportegyesület kivé­telével), illetve tilos lenne a hor­gászat is ezen a parton, sőt a me­der innenső felén is. Felülvizsgálnák a Duna-partra vezető utcák forgalmi rendjét. A koncepció konkrétumok nélkül említést tesz arról is, hogy szabá­lyozni kell a rendezvények kez­dési és befejezési idejét, mert az esetek többségében nagy zajjal járnak, és ezt igen sokan nehezen viselik el. A tegnapi bizottsági ülésen a képviselők nem tettek megjegy­zést a tervezetre. Az anyagot a képviselő-testület május végi ülésén vitatja meg, ez­után kezdődhet a konkrét intéz­kedések kidolgozása.

Next

/
Thumbnails
Contents