Tolnai Népújság, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-21 / 117. szám
2003. Május 21., Szerda M E GYE TÜKÖR 5. OLDAL Mondom A Magamét PÁL ÁGNES Alkalmi szemtakaró Mint a Paksról szóló, az alábbi hasábokon olvasható írásunkból kiderül, nemcsak nekem akadt dolgom a szeméttel. A minap egyik főútvonalunkon autózva bizony beborított a ganyé. Az előttem haladó teherautóból - mint utólag kiderült - egy lángos-cso- magoló papírt ültetett a szél szárnyára valaki. Az azonnal ráakaszkodott, rátapadt az én szélvédőmre, eltakarva előlem a Napot. Szerencsére az ijedtségemen kívül más baj nem esett. Az út- szélére húztam. Lekaptam az egyik felén műanyag borítású, zsíros papírt. Már-már eldobtam, mikor bevillant: akkor hát te is1 Körbenéztem: a padkától nem messze építési törmelék, agyonhasznált ágybetét, kilyukadt, ócska kék lavór, kályhacső, autógumi kupac éktelenkedik. Gondoltam, én is odaviszem. Aztán mégsem vittem. Kerestem egy üres reklámszatyrot, belebújtattam alkalmi szemtakarómat. Majd otthon a kukába dobom. Nem ez volt az első eset. Láttam én már égő cigaretta csikket, banánhéjat, taknyos papír zsebkendőt, almacsutkát, műanyag zacskót az autó ablakán kidobni. Ilyenkor, ha egyedül voltam, akkor sem álltam meg szó nélkül, mindig éldörmögtem a magamét. Az is felháborít, amikor hulladékhegyek tarkítják az útszéli erdősávok alját, a patakok partjait, s bokáig érő szemétben kell gázolni a piacokon úgy dél felé. Áz önkormányzatok láthatóan egyre több figyelmet fordítanak a köztisztaságra. Mi lenne, ha ebben segítségükre lennénk, s azzal az energiával, amivel eldobáljuk a szemetet, a kukába, az arra kijelölt helyre tennénk? Nem bántja a szemét? Illegális hulladéklerakások Pakson Paks Hiába fogadja ingyen a hulladékot a szeméttelep, a paksiak egy része javíthatatlanul a könnyebb megoldást választja. A „természet lágy ölén” dobják el azt a szemetet, amely nem fér, vagy nem kívánatos saját kukáikban. Önkormányzati rendelet teszi kötelezővé minden háztartás számára a szeméttároló edények beszerzését és az elszállításért a díj fizetését. Ennek ellenére a város környékén nem csökken az illegálisan eldobált szemét. A lakosság nagy része fegyelmezett - állítja Saáry Miklósné, a polgár- mesteri hivatal vagyongazdálkodási osztályának vezetője - a kevés rendbontó viszont megoldhatatlan problémát okoz. Előszeretettel szállítják ki a természetbe, például az Ürgemezőre vagy a Cseresznyésbe vezető út környékén az erdőbe a hulladékot. A város évente több mint tízmillió forintot biztosít a különféle szállítási kedvezményekre, a szeméttelepre szállított hulladékot pedig ingyen fogadják, a helyzet még sem javul. Ugyancsak ingyen viszi el a gyepmester telefonos bejelentésre az állatok tetemeit, sokan mégis inkább kidobják az elpusztult kedvencet. A rendelet szerint büntetni lehetne ugyan, helyszíni bírság is kiszabható, a tettenérés azonban majdnem lehetetlen. A megoldás talán az óvodákban kezdődő környezeti nevelés lehet, ennek hatására azonban évtizeded is kell várni - mondja Saáry Miklósné. _____rg Elő ző kérdésünk: Ön szerint lesz-e népszerű vízitúra-út- vonal a Sió-csatorna? Szavazóink nem nagyon bíznak ebben, 71,4 %-uk nemmel voksolt. MAI KÉRDÉSÜNK: Megfelelő „büntetést” kaptak-e a paksi üzemzavar felelősei? Szavazhat az interneten: www.tolnalnepujsag.hu és SMS üzenetben: 20/454-36-64 Ahány kóbor kutya, annyi sors Hogy a járókelő ne féljen és az eb is megmaradjon Hogy milyen sors vár a kóbor kutyákra, települése válogatja. Van, ahol az állatvédők és az önkormányzat együttműködik, s ez embernek és állatnak is javára válik. Van, ahol az eszközök rendelkezésre állnak az utcai ebek befogására, azonban a személyi feltételeket nehezen tudják biztosítani. Tolna megye A kóbor ebek sok járókelő életét megkeserítik. Nem azért, mert nem szeretik a kutyákat, hanem azért mert félnek tőlük, Az önkormányzatoknak az állatok tartását szabályozó helyi rendeleteik vannak. Az ebtartás általában minden felépülés egész területén megengedett. A kutya tulajdonosa azonban köteles az állatot úgy tartani, hogy az mások nyugalmát ne zavarja, testi épségét ne veszélyeztesse. Az elkóborolt állatok befogása, gondozása az önkormányzatokra marad. Szekszárdon a közterületen hagyott ebeket gyepmester fogja be, ellátásukról az önkormányzattal^ kötött megállapodás alapján a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány állatmenhelyen gondoskodik. Ez mindkét fél számára előnyös megoldás. A hivatalnak célja, hogy a kóbor ebek eltűnjenek, az állatvédőknek, hogy a kutyák ne sérüljenek, védett helyre kerüljenek és mielőbb gazdára találjanak. Az alapítványt a megyéből több településről is keresik, ám az állatmenhely befogadó képessége véges, éves szinten 200 álladói tudnak gondoskodni. Bonyhádon az utóbbi időben kutyák sokasága - helyenként falkákba verődve - járja a várost. Helyi rendelet itt is szabályozza a kóbor állatok befogását. E szerint ezt a feladatot a Bonycom Kft. látja el, ahol a befogásához szükséges eszközök rendelkezésre állnak ugyan, ám a személyi feltételeket nehezen tudják biztosítani. Remélhetőleg nem történik tragédia - sem emberben, sem ebben nem esik kár - amíg erre megoldás születik.-PÁLMegkérdeztük olvasóinkat Dr. Balogh Csaba, Szekszárdi Nem félek a kóbor ebektől. Első pillantásra fel tudom mérni, hogy támadó szándéka van-e, vagy békés. Egyébként Szekszárdon nem is igen találkozom csellengő állatokkal. Lakner Zita, Nagydorog: Bizony átmegyek inkább a másik oldalra, mint egy kutyával találkozzak. Nagyon félek tőlük, különösen akkor, amikor többen is vannak. Ilyenkor attól tartok, ha az egyiknek eszébe jut rám támadni, a többi követi. Kenyeres Miklós, nyugdíjas, Veszprém: - A kisebb testű kutyák mellett bátran megyek el, a nagyobbaknál viszont az utca túloldalát választom. Eddig szerencsére semmilyen afférom nem volt kóbor ebekkel. Gyenei Ferenc, üzletvezető, Dombóvár: - Az ember egyik legrégebbi társától, a kutyától nem kell tartani. Ha nem ijesztjük meg, ha nem kezdünk futásba, hanem nyugodtan megállunk, akkor nem fog bántani az eb. Pro Natura-díjas lett Nagy Sándor Negyedszázada neveli a fiatalokat a természet megismerésére A budapesti Kongresszusi Központban rendezett ünnepségen a környezetvédelmi és vízügyi miniszter hosszú időn keresztül végzett kiemelkedő természetvédelmi tevékenysége elismeréséül Pro Natura-díjat adományozott Nagy Sándornak, a Molnár György Általános Iskola igazgatójának. Vele beszélgettünk. Dombóvár Nagy Sándor- Mivel érdemelte ki a kitüntetést?- Az elmúlt huszonöt évben kitartóan dolgoztam azért, hogy minél több fiatalt neveljek csodaszép és pótolhatatlan természeti értékeink megőrzésére. Tettem ezt pedagógusként, valamint a Magyar Madártani és Természet- védelmi Egyesület helyi csoportjának vezetőjeként. A Molnár György Általános Iskolában kialakított oktatóközpontban és mintakertben tíz éve végzem biológiaföldrajz szakos tanárok szakmai továbbképzését. Közel ötszáz ismeretterjesztő előadást tartottam az ország sok településén. Nagy ténő felmérését is mi végezzük. A Dombóvár szomszédságában lévő Tüskei-tónál előbb madár vártát hoztunk létre, majd átalakítottuk erdei iskolává. A pacsmagi megfigyelő-bázist tamási kollégámmal, Molnár Zoltánnal közösen fejlesztettük. Pályázatokon eddig 100 millió forintot nyertünk. Ennek az összegnek a nagy részét nem éltük fel a működésünkre, hanem a pénzen épületeket újítottunk fel és eszközparkunkat gyarapítottuk. Magyarország különböző tájainak megismerése érdekében negyven nyári tábort szerveztem, melyeken kétezernél is több gyerek vett részt, akik megismerkedhettek a természet apró csodáival. Tanítványaimmal eljutottam Bulgáriába, Szlovákiába, Ukrajnába, Romániába és Oroszországba is. Tevékenységünkről mintegy kétszáz publikáció jelent meg hazai lapokban.-Mire a legbüszkébb?- Arra, hogy mintegy ötven egykori diákom lett biológus, vagy hozzám hasonlóan pedagógus. Közülük jónéhányan már vezető beosztásban dolgoznak a minisztériumban, állatkertekben, nemzeti parkokban, oktató- és kutató- központokban, vagy iskolákban, így a természetvédelemmel kapcsolatos döntések előkészítésében és azok végrehajtásában vesznek részt, valamint tevékenységükkel hozzájárulnak a gyerekek, illetve a felnőttek környezetbarát szemléletének a kialakításához.- Hogy tudja összehangolni az igazgatói munkát és számos önként vállalt feladatát?- Nem megy könnyen, de a fiatalok, a munkatársaim és persze a családom is rengeteget segített. A Pro Natura-díj ezért nemcsak nekem, hanem nekik is szól. Szabadidőm szinte minden percét a hobbimmal való foglalkozás tölti ki. így teljes az életem. -grérdeklődéssel kísért kiállításokat és vetélkedőket rendeztem. Tanítványaim közül többen nyerték meg a Herman Ottó-, a Kaán Károly-, valamint a Madarak és fák napja-verseny országos döntőjét. A Tolna megyében folyó gyöngybagoly-programmal egy kihalófélben lévő fajt sikerült megmentenünk. A fehérgólyák évről évre törNagy Sándor Jánosházán született 1950. július 20-án. A Pécsen szerzett biológia-földrajz szakos általános iskolai tanári diplomájával a zsebében Mihályién kezdett dolgozni. Onnan negyedszázada került Dombóvárra, ahol előbb a Gárdonyi Géza Általános Iskolában helyezkedett el, majd később a Molnár György Általános Iskolában kapott pedagógusi állást. Az utóbbi oktatási intézmény igazgatói posztját hét éve tölti be. HÍREK DOMBÓVÁR. A civil szervezetek vezetőit hívta meg Szabó Lo- ránd polgármester árrá a városháza dísztermében csütörtök délután fél háromkor kezdődő tájékoztatóra, melyen az egyesületek képviselői előbb a település rendezési tervét, majd az önkormányzat május 26-i ülésének témáit ismerhetik meg. ŐCSÉNY. A település önkormányzati testületé május 21-én, szerdán, 17 órai kezdettel tartja soros ülését. A napirenden többek között a község közbiztonságáról és egészségügyi alapellátásának általános helyzetéről szóló beszámoló szerepel. DOMBÓVÁR. A város fejlődéséért tenni akaró lokálpatriótákat tömörítő Szövetség Dombóvárért Egyesület következő összejövetele csütörtök délután öt órakor kezdődik az Innovációs Közösségfejlesztő Központban, ahol a civil szervezet idei programjairól lesz szó. TOLNA. Ma, szerdán osztja fel a tolnai képviselő-testület művelődési bizottsága a helyi gyermek- és tömegsport, valamint a köz- művelődési pályázatokra szánt keretösszegeket. Több, mint kétmillió forint sorsáról születik - a képviselő-testület által később még jóváhagyandó - döntés, mivel a közművelődési pályázatokra idén 1,6 millió, a tömegsport alapban pedig 680 ezer forint áll rendelkezésre. ■ Hálapénz a betegápolásban Mindenki, a beteg és a nővér is egészen mást remél Zsebbe vágó témáról, a paraszolvenciáról, köznapibb nyelven a hálapénzről, ezen belül is a betegek által a nővéreknek juttatott hálapénzről tartott előadást az Ápolók Nemzetközi Napján tartott ünnepi ülésen Révész Andrea ápolónő. Szekszárd Paraszolvencia a betegápolásban címmel tartott érdekes előadást az Ápolók Nemzetközi Napjának Tolna megyei rendezvényén Révész Andrea, a Balassa János Megyei Kórház sebészeti osztályának ápolónője.- Miért éppen ezt a témát választotta?- Miért véleményem szerint ez a dolog mindenkit érdekel, a paraszolvencia kérdése ugyanis akár pozitívan, akár negatívan, de mindenképpen befolyásolja az ápolást. Azért tartottam fontosnak erről szólni, mert a hálapénz meghatározza a tevékenységmiket.- Pedig a paraszolvencia már régóta, jelen van az egészségügyben. -Sajnos ez egy régóta kialakult rossz szokás, ami volt, van és lesz mindaddig, amíg az ápolók bérét nem sikerül megfelelő módon rendezni, illetve a betegek gondolkodását pozitívan megváltoztatni.- Miként lehetne a betegek gondolkodását befolyásolni, hiszen többnyire azért adják a hálapénzt, hogy valamiféle plusz szolgáltatáshoz jussanak.- Úgy gondolom, hogy a betegek nincsenek tisztában a minőségi ápolással és azzal, hogy mit is jelent a nővér munkája. Azért adnak paraszolvenciát, mert azt gondolják, hogy az ápolók minőségi munkáját pénzzel befolyásolni tudják, pedig erről szó nincs. Meg azért, mert szeretnének kikerülni a zsúfoltságból, előnyhöz jutni és úgy gondolják, hogy ezt paraszolvenciával el lehet érni.- Úgy gondolja, hogy nem lehet ilyen módon előnyhöz jutni?- Én úgy gondolom, hogy nem, éppen ezért szeretném ezt a hiedelmet megcáfolni. Vannak ugyanis az ápolók között sokan, akik lealacsonyítónak tartják a paraszolvenciát. Igaz, van aki a hálapénzből szeretne plusz jövedelemhez jutni.- Gondolom, nemcsak az egészségügyi alkalmazottak szemlélete többféle, de a betegeké is. >- Az ápoltak egyik része mindenképpen ad hálapénzt, mert úgy gondolja, hogy ez olyan szokás, amiből ő sem maradhat ki. A másik réteg azért ad pénzt, mert azt reméli, hogy így jobb körülmények közé kerül, s vannak, akik így szeretnék kifejezni a hálájukat.- Önnek mi a legszebb hála egy betegtől?- Egy köszönöm a kórházból való távozáskor. Ha nem úgy megy el a beteg , hogy már csak a hűlt helyét látom műszakváltáskor. F. KOVÁTS Szeretnél a megye egyetlen napilapjának hirdetési „csapatához” tartozni? Ha úgy érzed, hogy: Jó kommunikációs készséggel Széles ismeretségi körrel (Szekszárd, Paks, Bonyhád, Dombóvár) Ambícióval Tárgyalókészséggel rendelkezel, akkor pályázatodat várjuk a Kiadó címére: 7101 Szekszárd, Liszt F. tér 3. Vállalkozói igazolvánnyal rendelkezők előnyben! Beküldési határidő: 2003. május 21. Jelige: „A mi lapunk” képújság í •• a"-': A miénk i
