Tolnai Népújság, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-19 / 92. szám

8. OLDAL G A Z D A S A G I T Ü K Ö R 2003. Április 19., szombat Drága lesz majd az uniós tojás Földi Péter: Egyre több tenyésztő termel a tagországokon kívül Évente 3,3 milliárd tojást termelnek Magyarországon, ennek fele ház körüli tartásból kerül ki FOTÓ: PETŐFI NÉPE/PULAI SÁRA A baromfitenyésztő és tojás- termelő kisvállalkozásoknak több mint 100 milliárd forint­ra lenne szükségük az uniós követelmények teljesítéséhez- állítja Földi Péter, a Baromfi Terméktanács főtitkára. Sze­rinte a szabályok miatt az ágazat több szereplője az EU határain kívül telepedhet le.- Évente 3,3 milliárd tojást termel­nek Magyarországon, ennek fele ház körüli tartásból kerül ki - mondta az Europressnek Földi Péter. A Baromfi Terméktanács főtitkára szerint a közép-európai országokhoz képest ez rendkívül magas arány, ami a vidéki élet sajátosságaival magyarázható. Hasonló adatokkal csak Csehor­szág rendelkezik. Tojástermelés­ben Magyarország önellátó, az import és az export is minimális. A kivitel évente 1-10 millió darab, a behozatal pedig még ennél is kevesebb. Az egyes mezőgazdasági ter­mékekből - így a'baromfihúsból TOJÁSMÉRETEK európai amerikai _____________liraniml Ki csi -53 43-50 Közepes 53-65 50-57 Nagy 63-73 57-64 Nagyon nagy 73­64-70 Jumbó 70­EGY TOJÁS TÁPANYAGÉR­TÉKEI AZ AJÁNLOTT NAPI BEVÉTEL SZÁZALÉKÁBAN Fehérje 12 Zsír 8 D-vitamin 6 A-vitamin 6 E-vitamin 3 Brvitamin 2 B2-vitamin 15 B6-vitamin 4 B1z-vitamin 8 Folsav 6 Biotin 3 Pantothensav 6 Kalcium 3 Vas 4 Kálium 2 Nátrium 3 Magnézium 1 Foszfor 9 Cink 4 és tojásból is - a kedvezményes vámtétellel importálható mennyi­séget negyedévenje állapítják meg. Ezeken a pályázatokon az uniós tagállamok kereskedői ve­hetnek részt. A kérelmeket a tag­állam intervenciós hivatalához kell benyújtani, és a bizottság döntését követően a hivatal adja ki az engedélyeket a kereskedők részére. Földi Péter szerint az Európai Unióban a termelői és fogyasztói árak között jóval nagyobb a kü­lönbség, mint Magyarországon. Ez azt eredményezheti, hogy az integrációt követően nálunk is drágulhat majd a tojás. Ma a fo­gyasztók 20-23 forintos áron vá­sárolhatnak tojást, Nyugat-Euró- pában 30-35 forintnyi eurót ad­nak darabjáért. A hazai árakat Föl­di a túlkínálattal magyarázza, ez a folyamat múlt év vége óta tart. A Baromfi Terméktanács főtit­kára szerint a szigorú uniós köve­telmények miatt veszélyben van­nak a magyar kistermelők. Állítá­sa szerint nem a versenytársak okozhatnak gondot, hanem azok a szükséges infrastrukturális be­ruházások, amelyekre a gazdál­kodóknak nincsen elég forrásuk és a támogatás sem elegendő. Földi szerint 25 milliárd forin­tot kellene fordítani a környezet- védelmi, a tojótyúkok esetében pedig 5-6 milliárd forintot az állat- védelmi követelmények teljesíté­sére és 60-70 milliárdot a műsza­ki színvonal emelésére. A ke­mény feltételek miatt februárban már Brüsszelben is elhangzott, hogy egyre több termelő telepe­dik meg az Európai Unió határain kívül, ahol a feltételeknek nem kell megfelelni. Ezek elsősorban olyan országok, amelyek tagfelvé­telre várnak, de csak hosszú évek A tojás ereje múlva csatlakozhatnak a közös­séghez. Földi Péter szerint a EU-s tojás nem versenyképes a világpi­acon, ez a kitelepülés ezért meg­oldást jelenthet átmenetileg. Má­sok viszont arra hívják fel a figyel­met, hogy az olyan termék nem is értékesíthető az uniós piacon, amelynek termelése nem felel meg a közösség élelmiszerbizton­sági előírásainak. NAGY DÓRA ESZTER Tyúkkapacitás Egy jó tojóhibrid 260- 280 tojást ad évente, a li­ba 50-60-at. A kacsa en­nek a kétszeresét is meg- tojja, de tojása könnyen fertőződik szalmonellával, kevésbé tárolható és kü­lönös gondosságot igé­nyel a fogyasztásra való előkészítése. A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. A piros tojás a hiedelem szerint erőt jelent, de egyes feltételezések szerint Krisztus vé­rét szimbolizálja. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Romániában a látogatók vitték a gazdának a tojást, megütögették ve­le, s közben köszöntést mondtak. Sok helyen szerencsét hozó amulettekként szerepeltek a tojások. A görögök azt a tojást, amelyet a tyúk először tojt nagy­pénteken, varázserejünek tartották. Német hiedelem szerint húsvét reggel pgy tojáson átnézve meg lehet látni a benne táncoló bárányt. Jóslásra is használták a tojást: ha nagypéntek éjjelén feltörték, s egy pohár vízbe csurgatták, a formá­ja megmutatta, milyen lesz a jövő évi termés. Alig szánt már a traktor... Hazánkban 113 ezer traktor és 12,5 ezer kombájn van szolgá­latban, ami azt jelenti, hogy 1,8 kW teljesítmény jut egy hek­tárra. Ez a szám az unióban 6-7 kW. Ehhez azonban nem fel­tétlenül kell felzárkóznunk, mert az EU-ban inkább a túlgépe- sítés jellemző, de az állományt mindenképp növelni kell, hogy a betakarításokat időben be lehessen fejezni. _________Hírek ________ Át lagkereset: 134300 A bruttó átlagkereset 17,3 szá­zalékkal, a nettó 20,7 százalék­kal, a reálkereset pedig 15,4 százalékkal növekedett az esz­tendő első két hónapjában - kö­zölte a Központi Statisztikai Hi­vatal (KSH). A nemzetgazdasá­gi átlagos havi munkajövede­lem 134300 forint volt. europress Elkobzott hús A fogyasztóvédelmi felügyelők 3 tonna, igazolatlan eredetű húst találtak, több mint 6 tonna árut pedig nem az előírások­nak megfelelően tároltak az üz­letek. Csaknem 7 mázsa enge­dély nélküli gyártásból szárma­zó hús vagy húskészítmény további értékesítését tiltották meg. Pest megyében több mint 3, Somogybán több mint 2, Csongrádban csaknem 2, Hajdú-Bihafban 1,5 mázsa le­járt szavatosságú árut vontak ki a forgalomból, europress Kamatesés A használt lakás vásárlására fel­vehető támogatott lakáshitelek kamatát 4,25 százalékról 4 szá­zalékra csökkenti május 1-jén a Földhitel- és Jelzálogbank Rt. A csökkentés a bővítésre és korszerűsítésre felvett hiteleket is érinti. A felvett kölcsönök ötéves változó kamatozásúak. Az új lakás vásárlására és építé­sére változatlanul 2,9 százalé­kos kamat mellett ad kölcsönt az FHB. europress ■ Felfüggesztette a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Miniszté­rium (FVM) az új mezőgazdasági gépek vásárlására és lízingelésére kiírt pályázatok befogadását. A minisztérium szakértője szerint a magyar gépállományának nagy a lemaradása: a felzárkózáshoz a szerényebb becslések szerint is 5:600 milliárd forint szükséges. Óriási lemaradásban van a ma­gyar mezőgazdasági gépállo­mány az EU-beli állapotokhoz ké­pest - mondta az Europressnek dr. Hajdú József, a FVM főosz­tályvezetője. A magyar mezőgaz­dasági eszközök nagy része el­avult, illetve túlkoros, a moderni­zációhoz technikai megújulásra van szükség. A gépek egyharma- dát azonnal, a maradék 70-75 százalékot a következő tíz-tizen­öt évben le kell cserélni. Az uniós csatlakozás után azok az előírá­sok vonatkoznak a magyar terme­lőkre, mint az Unió bármely má­sik tagállamában. Bár az EU nem adott határidőt a modernizációra, a szakember szerint a piaci viszo­nyok rákényszerítenek minket a változtatásra. A legszigorúbb elbírálás alá a permetezőgépek esnek, mivel ezek környezetszennyező hatása a legnagyobb. Az elmaradt beru­házások és fejlesztések egyes becslések szerint 1000. milliárd forintba kerülnének, Hajdú Jó­zsef szerint 5-600 milliárd forint­ra lenne szükség az érezhető vál­tozásokhoz. Körülbelül harminc­ezer traktort és négyezer kom­bájnt kellene lecserélni. Tavaly a minisztérium 100 milliárd forint támogafásban részesítette a ter­melőket. A támogatáshoz mind a kis- mind a nagytermelők hozzá­juthattak, ellentétben a korábbi gyakorlattal, mely szerint a nagy­termelők - vagyis a 300 hektárnál Fidesz: Jön a feketeleves A Fidesz-Magyar Polgári Párt Me­zőgazdasági Kabinetje felháboro­dását fejezte ki amiatt, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesz­tési Minisztérium felfüggesztette a mezőgazdasági gépek, technoló­giai berendezések vásárlásának és pénzügyi lízingelésének támo­gatását kérő pályázatok befoga­dását. A Fidesz úgy értékeli, hogy az aláírás és a sikeres népszava­zás után most jön a feketeleves. Felhívja a kormány figyelmét, hogy a mezőgazdaság felkészü­lése szempontjából ez a legfonto­sabb támogatás. nagyobb földterülettel rendelke­zők - nem vehették igénybe az ál­lam segítségét. Az FVM a jegy­banki alapkamat 40 százalékáig kamattámogatásban is részesítet­te azokat a gazdákat, akik banki hitelt vettek fel a korszerűsítés­hez. Egy-egy vállalkozás maxi­mum hatvanmillió forintos támo­gatásban részesülhetett. HITELEK 1. Technológiai fejlesztéshez hitel: 134 millió Ft. Ebből állami garancia: 66 millió Ft. 2. Termelői közösségek tulajdonhoz jutása: 90 millió Ft. Ebből állami garancia: 45 millió Ft. 3. Infrastrukturális fejlesztés támogatása: 77 millió Ft. Ebből állami támogatás: 38 millió Ft. ' ________________ « ST EINER KATA TÁMOGATÁSOK 2002-BEN (Családi gazdálkodók, kis- és középüzemek) Folyósított hitel: 67109 millió Ft. Állami kezesség: 8804 millió Ft.' Kamattámogatási igény: 655 millió Ft.- (Forrás: PM - Agrárágazati hitelösszesítő / 2002.12.31 Euró 245,49 Bolgár leva 126,132 Cseh korona 7,75 Horvát kuna 32,71 Lengyel zloty 57,62 Orosz rubel 7,24 Román lej (100) 0,67 Szlovák korona 6,00 Támogatnak A kistérségek támogatására két alapot hozott létre a kormány, azokból az idén együttesen 21 milliárd forinthoz juthat hozzá az ország 42 legrosszabb helyze­tű és 52 hátrányos helyzetű kis­térsége - mondta Nagy Sándor, a MÉH államtitkára. ■ Nem esszük a nyulat! Budapest A nyúlfogyasztás Magyaror­szágon szinte mérhetetlen, mivel az állatok 99 százalé­kát exportálják, a többit pe­dig megeszik a tenyésztők - mondta az Europressnek Perjési László, a Nyúl Ter­méktanács elnöke. A szakem­ber azt ajánlja, ne vásárol­junk a húsvéti ünnepekre kisnyulat, mert a szakszerűt­len tartásba szinte az összes állat belepusztul. A kereskedelmi forgalom adatai szerint a magyarországi nyúl­fogyasztás csupán néhány deka­grammra tehető - mondta az Europressnek Perjési László, a Nyúl Terméktanács elnöke. A szakember hozzátette: a te­nyésztők a nyúlállomány 99 szá­zalékát exportálják Svájcba, Olaszországba és Németország­ba, az itthon maradt néhány álla­tot pedig megeszik a tenyésztők, illetve „kéz alatt eladják” az is­merőseiknek. Azélő nyulak kilo­grammonkénti ára 280 és 350 fo­rint között mozog, míg a néha­napján egyes boltokban kapható vágott nyúl kilónként 700-1500 forintba kerül. Perjési László szerint a húsvé­ti ünnepek környékén sem nö­vekszik számottevően a hazai nyúlfogyasztás, mivel a tenyész­tők közvetlenül értékesítik az ál­latokat, így azok nem kerülnek kereskedelmi forgalomba. A szakember egyébként azt ajánlja, senki ne vegyen a gyerekeknek néhány napra nyulat, mert azzal aláírja az állat halálos ítéletét. A szakszerűtlen tartást és táplálást szinte egyik nyúl sem bírja ki, ak­kor sem, ha az ünnepek után be­fogadja őket valamelyik állatkert. Ha valaki mégsem tud lemonda­ni a kis „szőrgombolyagról”, lé­dús zöldségfélékkel, vagy a bol­tokban kapható nyúltáppal etes­se az állatot, és semmiképpen se itassa meg. farkas melinoa Nyerésre áll az agrárháború Medgyasszay László: Ötpontos gondok Magda Sándor: Segítő alapintézmények A keddi parlamenti agrárvitanapot Medgyasszay László (MDF) képviselő kezdeményezte és hasznosnak ítélte, Magda Sándor (MSZP), a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke hasonlóképpen vélekedik, mert tisztázó jellegű volt. A vitanap után kérdezte a két agrárpolitikust az Europress, hogy miként értékeli a történteket. iylll'lffiallTmii- Elégedett vagyok a vitanappal: sikerült felhívnunk a közvéle­mény figyelmét a problémákra, a kormányét pedig az uni­ós csatlako­zás kapcsán a felelősségére' - összegzett Medgyasszay László, az MDF elnöksé­gének tagja. A vitanap cí­me ez volt: Mezőgazdaságunk a koppenhágai csatavesztés után. Ezzel arra céloztunk, hogy bár az európai uniós tárgyalások során a mezőgazdaság ügyeiben csatát vesztettünk, magát a háborút még megnyerhetjük. . Medgyasszay a mezőgazdaság súlyos problémáját öt pontban foglalta össze. Ezek: az alacsony technikai színvonal, a megfelelő intézményrendszer hiánya, bizo­nyos mezőgazdasági adottságok kihasználatlansága, a termőföld birtoklásának és bérlésének ren­dezetlensége. A politikus javasla­ta: vezessenek be 15-20 éves lejá­ratú kölcsönt és adjon az állam 80 százalékos kamattámogatást. Úgy véli: erre még a tényleges csatlakozás előtt szükség volna, mert az Európai Unió már tiltja az ilyen támogatásokat. A megfe­lelő intézményrendszer kiépíté­sét azért tartja szükségesnek, hogy a gazdák adminisztrációs segítséget kaphassanak. Itt vé­geznék a pénzelosztást is. Elen­gedhetetlennek tartja az MDF és politikusa a földtörvény módosí­tását. A módosítás azt szolgálná, hogy a helybenlakók kapják a termőföldek kizárólagos tulaj­don- és használati jogát. Ezzel megakadályoznák, hogy a külföl­diek felvásárolják a magyar gaz­dák földjeit. Medgyasszay László aláhúzta: az egyik legfontosabb feladatnak tekinti az agrárbéke megteremtését a piac szereplői között. FARKAS MELINDA Magda Sándor úgy véli, a kop­penhágai megállapodás a jövőt és a kiszámítható agrárpolitikát jelenti.- Meg kell viszont keres­ni, hogy hol vannak ver­senyesélyei a magyar gazdál­kodóknak. Ál­láspontja sze­rint fontos, hogy ne csak az újonnan megalakuló vállalko­zásokat támogassa az állam, ha­nem gondoljon a régiekre is és vegye számba azokat, akik csak részfoglalkozásként dolgoznak a mezőgazdaságban. Ezeket és a kisebb termelői csoportokat in­tegrálni kell. Ilyen integrátorok lehetnek például a tudással és tő­kével rendelkezők, a családi vál­lalkozások. Településenként - mérettől függően - akár 2-3 ilyen integrációs csoport is létrejöhet. Ezek a csoportok ugyanis köny- nyebben ki tudják használni az anyagi lehetőségeket. A politikus véleménye szerint újra meg kell találni a kistérségek agrárlehetőségeit és kiválasztani azokat a terményeket, amelyek termesztése a leghatékonyabb és leggazdaságosabb. Az üzemek­nél szerkezet- és technológiai váltásra van szükség. A növény- termesztésben a leghatékonyab­ban a hatékonyság két összetevő­jének a méretet és a tudást ne­vezte Magda Sándor. Az agrár-fel­sőoktatásban szerzett tapasztala­taira támaszkodva azt mondta: az utóbbiban volt a legnagyobb a lemaradás az elmúlt 12 évben. Szerinte ezért sürgető a szakta­nácsadás elkezdése. Ehhez nem kell pénz, minden régióban van ugyanis agrár-felsőoktatási intéz­mény, középiskola és kutatóinté­zet. Ezek lehetnek a szaktanács- adás bázisai. Ők irányíthatnák szakmailag a falugazdászokat és ezek a intézmények készíthetnék el a pályázatokat, baranya Róbert v

Next

/
Thumbnails
Contents