Tolnai Népújság, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-19 / 92. szám
Tolnai Négújság Életfogytig ül Életfogytiglani büntetést kapott a dunaföldvári benzinkutas gyilkosa. 10. oldal 9. OLDAL Rúzsnyomok Új popót hozott a nyuszi Brad Pittnek, de nem a plasztikai sebészektől. 16. oldal Az Agára üzenete Történelmi eseményre került sor szerdán, történelmi helyszínen: Athénban a régi Agóra oszlopai között az Európai Unió eddig soha nem látott mértékű bővítéséről írtak alá szerződést a tizenöt tagország és a tíz csatlakozó vezetői. Görögország és mai fővárosa volt a bölcsője az ókorban az európai kultúrának, és most az egységes Európa bölcsőjévé vált. Ott került pecsét a szerződésre, ahol egykoron a nép ügyeit intézték, ahol máig hatóan létrejött a demokrácia. Az egységes Európa bölcsője: Athén Akik jártak már valaha is a görög fővárosban, csak a jól ismert „tájékozódási pontok” - elsősorban is az Akropolisz - alapján ismerhették föl az emlékezetükben megőrzött Athént. Utcáin mindennaposak a közlekedési dugók, élénk a gyalogosforgalom, éjt nappallá téve minden bolt nyitva - máskor. Az európai csúcs idején azonban kimondottan szellemvárossá vált: a teljes belvárost hermetizál- ták, néhol még a járókelők elől is; a széles főútvonalakra kizárólag engedéllyel lehetett behajtani. Lezárták a központ és a delegációk szálláshelyéül szolgáló Vouliag- meni közötti, bő félórányi autóutat is; a tengerpart mentén vezető úton tizenöt méterenként posztoltak a rendőrök, méghozzá párban, mindkét oldalon. Összesen tizenötezer egyenruhást vezényeltek ki az ország minden részéből; a kereszteződésekben járőrkocsik tömkelegé blokkolta a behajtani szándékozókat. A csúcs- találkozó idejére a közalkalmazottak számára munkaszünetet rendeltek el. A görög fél Medgyessy Pétert és Kovács Lászlót látta vendégül, rajtuk kívül eredetileg öt helyet kapott a meghívottak számára. Hogy végül mindazok jelen lehessenek a ceremónián, akiket a miniszter- elnök meginvitált, Jean-Claude Junckers luxemburgi kormányfő adott át egy helyet a magyar küldöttségnek. A delegációtagok a különböző helyszínekre a megfelelő színű kitűzőkkel juthattak el. Az úgynevezett kék zónába névre szóló, nyakba akasztható igazolvány, a piros zónába az ehhez párosítható három, név nélküli kitűző tette lehetővé a bejutást (valamint egy negyedik a biztonsági tiszt részére), a sajtókíséret pedig sárga színű akkreditációval mozoghatott a sajtóközpontban. A köztársasági elnök, a miniszterelnök és a külügyminiszter közlekedéséhez a vendéglátók egy-egy gépkocsit bocsátott a rendelkezésre (ezekben görög biztonsági tisztek ültek), a küldöttség további tagjai egy mikrobuszt kaptak. A többi delegációtagról és a csomagok szállításáról az athéni magyar nagykövetség gondoskodott. Az Athén és Sounion között félúton, az Égei-tengerbe nyúló félszigeten valódi üdülőparadicsom épült; itt szállásolták el a küldöttségeket. Az Astir Palace szállodaegyüttesben helyezték el a magyaron kívül az olasz, a brit, a német, a francia, a spanyol, a ciprusi, a szlovén, az orosz, a lengyel, a cseh, a bolgár, a román vezetőket, továbbá az Európai Unió tisztségviselőit, A magyar delegációból lakosztály jutott Mádl Ferencnek és Medgyessy Péternek, egyébként - a két-két biztonsági tiszt kivételével - mindenkinek egyágyas szoba jutott, pontosabban egyedül alhatott (már amennyiben jutott rá ideje) az ágyában. A biztonságról nemcsak a szigorú előírások, a mindenütt felállított detektorok gondoskodtak, hanem a félsziget csúcsánál a vízen cirkáló naszád is. Szerdán, az aláírás napján Medgyessy Péter fogadást adott a teljes magyar delegáció valamint a magyar sajtó jelen lévő képviselői, továbbá neves görög és európai uniós személyiségeknek. A koktélt megtisztelte jelenlétével Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke és Günter Verheugen bővítési biztos is. A miniszterelnök magyarul elmondott szavait személyes tolmács fordította fülbesúgással a számukra angolra. Aztán megérkezett a pezsgő, s nem túlzás azt mondani: mindenki mindenkivel koccintott a történelmi esemény örömére. Tekintettel arra, hogy állófogadásról volt szó, ennek megfelelő volt a menü is: „kabátgombszend- vicsek” lazaccal, sajttal, sonkával vagy veronai felvágottal; párizsi aprófalatok, pulykasaSlik, apró fasírozott sültparadicsommal, valamint sajtos rakott tészta. A „szokásos” görög édesség: mézes-diós- olajos rakott rétestészta (baklava), valamint gyümölcsök kavalkádja a banántól az epren át a sárgadinnyéig. Több mint kétezer - ebből negyven magyar - újságíró, operatőr, fotóriporter tudósította Európát, a világot a csúcstalálko- zó'helyszínéről. Munkájukat 1050 telefon- vonal, 300 internetes csatlakozású személyi számítógép, 38 nyomtató, 20 telefax, 10 fénymásoló, 1050 tolmácskészülék, 10 zártláncú televízió, két óriáskivetítő, 600 csomagmegőrző segítette. Természetesen külön gondoskodtak a televíziósokról, akiknek 100 vágóhely és 38 közvetítőfülke állt rendelkezésükre. A „legkönnyebb” helyzetben a rádiósok vannak, akik mikrofonjaikat, magnóikat ma már közvetlenül rákapcsolhatják a mobiltelefonjukra, s az interjúalanyok a headsetbe beszélve élő adásban nyilatkozhatnak. Jövő év augusztusának közepén Athén rendezi a nyári olimpiai játékokat. Mondhatni: késői kárpótlás, hiszen a görög főváros 1996-ra jelentkezett, hogy az újkori olimpia születésnapjára, 1896-ra emlékezve a centenáriumi játékok házigazdája lehessen. A Nemzetközi Olimpiai Bizottságot világszerte az üzleti érdekek előtérbe helyezésével vádolták, hogy Athén helyett Atlanta kapta meg a rendezési jogot. A görögök azonban nem adták fel, és igyekezetüket siker koronázta. Szinte példátlan beruházási hullám kezdődött, s bár a város képe nem sokat változott, a központban romos-rogyadozó házak mellett üvegpaloták emelkednek, közben metróvonalak épültek, már működik az új repülőtér, amelyet többsávos gyorsforgali út köt majd össze Athén szívével, állnak - ha egyikük-másikuk még csak alapjaiban is - az új sportcsarnokok, stadionok, uszodák. A külső szemlélj olykor úgy gondolná, hogy óriási káosi uralkodik, és kételkedik, vajon az elköl vetkező tizenhat hónapban minden a he1 lyére kerül-e, de míg élünk, remélünk. Az Európai Unió protokollja szerint nincs egyetlen „kitüntetett” hivatalos nyelv, a közösségben minden tagország nyelve hivatalos. Ennek megfelelően állítják össze az események sorrendjét is. ^ szerződést elsőként - a házigazda jogán - Görögország írta alá, majd a tagállamok nemzeti nyelvén szóló nevének ábécésorrendjében: Belgium, a Cseh Köztársaság, Dánia, Németország, Spanyolország, Nagy-Britannia, Franciaország, Írország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portug|- lia, Szlovénia, Szlovákia, Finnország és végül Svédország következett a sorban. Az ünnepség tárgyi főszereplői között három toll szerepel: egy, amellyel nem írtak alá semmit, és kettő, amelyet a kormányfő és a külügyminiszter használt. Egy magyar iparművész ugyanis díszes írószerszámot faragott erre az alkalomra, de mert a rendezők mindenki számára kikészítettek tollat, amelyet aztán el is tehettek, a dísztoll nem jutott szerephez. Azaz mégis: Medgyessy Péter a görög államfő díszvacsoráján Orbán Viktornak ajándékozta, mivel a csatlakozási tárgyalásokon a legtöbb fejezetet az ő kormánya idején sikerült lezárni. A másik toll jótékonysági célokat szolgál majd: a Rádió C megsegítésére elárverezik. A miniszterelnök szavai szerint ugyanis minden eszközt meg kell ragadni a leszakadt rétegek esélyegyenlőségének megteremtéséhez. Végül a harmadik múzeumba kerül, mprt - mint Medgyessy Péter mondta - „otj a helye a történelmi relikviák között”, j KÉP ÉS SZÖVEG: GYULAY ZOLTÁN A harmadik aláíró az öröm f I „Sorozatgyilkosok” I Verheugen, aki ledöntötte a korlátokat Juhász Endre nem tudta titkolni örömét, amikor a szerda esti fogadáson Medgyessy Péter külön is elismerő mondatokkal illette páratlan teljesítményét. Ezt az elismerést jelképezi, hogy bár a hivatalos aláírási ceremónián az ötezer oldalas, két példányban készült csatlakozási szerződésre magyar részről két aláírás - Medgyessy Péter kormányfőé és Kovács László külügyminiszteré - került, az okmányon ma már három szignó szerepel, mert utóbb Juhász Endre is ellenjegyezte. CEREMONY OF THE SIGNATURE OF THE ACCESSION TREAT* Serial killers; Az európai pi csúcsértekezletek szinte megszokott kísérőjelenségévé váltak a tüntetések. Korábban a globalizáció ellen tiltakozók vonultak fel, szinte az egész világról. Ezúttal Busht és Blairt sorozatgyilkosnak beállító plakátok lepték el a várost, és a háborút elutasító demonstrációra került sor: szerda délutánra jó háromezresre duzzadt a tömeg, amely jelszavakat skandált, politikai töltetű, békepárti dalokalt énekelt. A fűtött hangulat ekkorra már nem ismert gátakat: a tiltakozók Molotov-koktélokat, festé- kes patronokat dobáltak, a rendőrség pedig könnygázt vetett be. Bár ezt hivatalosan senki nem mondta ki, mert aláírásukkal a vezető politikusok szentesítették a szerződést, az Európai Unió részéről volt egy személy, aki számára egy életmű megkoronázását jelentette az athéni ceremónia. Günter Verheugen bővítési biztosról van szó. Ők az, aki a gyakorlati munkával hónapokon keresztül „pepecselt”, tartalommal töltötte meg az üresnek ható paragrafusokat. Günter Verheugen közvetlensége szinte csodálatra méltó: bárki kérte egy szóra, készséggel nyilatkozott, nem begyakorolt mondatokkal, hanem figyelve partnerére.
