Tolnai Népújság, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-22 / 247. szám

2002. Október 22., kedd

NEMZETI ÜNNEP

9. OLDAL

Magyarország: köztársaság

Az 1949. évi XX. törvény: A Magyar Köztársaság Alkotmánya

GRÓF KAROLYI MIHÁLY

1875. március 4-én született Budapesten. 1905-től parlamenti képviselő, 1906-tól a főrendi ház tagja.

Az 1918. évi őszirózsás forradalom vezéralakja, október 31-től miniszterelnök. 1919. január 11-én nevezték ki köztársasági elnöknek. 1919. július 4-én emigrált, ahonnan 1945- ben tért haza. Párizsi követ volt, ám a Rajk-per idején szakított a Rákosi- rendszerrel, és ismét emigrált.

1955-ben halt meg a francia- országi Vence-ben.

TILDY ZOLTÁN 1889. november 18-án született Losoncon.

A református lelkész 1917-ben az FKgP-ben kezdett el politizálni, amelynek később alelnöke lett.

1945. augusztus 20-án pártvezérré választották, majd a koalíciós kormány államminisztere lett. Az 1946. február 1-jén kikiáltott második köztársaság első elnöki tisztségéből a kommunista párt nyomására 1948. augusztus 3-án lemondott. Később háziőrizetben élt, 1961. augusztus4-én hunyt el.

SZAKASITS ÁRPÁD 1888 december 6-án született Budapesten. 1903-ban belépett a Magyar Szociáldemokrata Pártba. 1945-től nemzetgyűlési képviselő, 1948-tól miniszterelnök-helyettes. 1948. augusztus 3-ától köztársasági elnök, a népköztársaság kikiáltása után, augusztus 23-án az Elnöki Tanács elnöke lett. 1950 áprilisában börtönbe vetették, ahonnét 1956 márciusában szabadult, majd rehabilitálták. 1965. május 3-án halt meg.

SZŰRÖS MÁTYÁS 1933 szeptember 11-én született Püspökladányban. 1985-től országgűlési képviselő, 1989 márciusától az új törvényhozás megalakulásáig a parlament elnöke volt. 1989. október 23-án ő kiáltotta ki a harmadik köztársaságot, amelynek 1990 májusáig az Alkotmány értelmében első, ideiglenes elnökévé vált. 1990-től

2002-ig ismét parlamenti képviselőként, 1990 és 1994 közöttaz Országgyűlés egyik alelnökeként dolgozott.

GÖNCZ ÁRPÁD 1922. február

10-én született Budapesten. 1945- ben belépett az FKgP-be, 1946- ban Kovács Béla főtitkár személyi titkára lett. 1956-ban letartóztatták, életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, 1963-ban szabadult. 1965- től író, költő. Az SZDSZ alapító tagja.1990 májusa és augusztusa között mint az Országgyűlés elnöke az ideiglenes köztársasági elnök funkcióját töltötte be. 1990. augusztus 4-től 2000. augusztus 4-ig volt köztársasági elnök.

MADL FERENC 1931. január 29-én született a Veszprém megyei Bánd községben. 1955-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott. 1990. május 23- tól az Antall-kormány tárca nélküli minisztere. 1993. február 22-től 1994. július 15-ig művelődésügyi és közoktatási miniszter. 1995-ben az ellenzéki MDF, KDNP és Fidesz közös államfőjelöltje volt.1999-ben elnyerte a Francia Becsületrendet. 2000. augusztus 4-étől a Magyar Köztársaság elnöke.

Sajátosan magyar

Hagyományok nélkül

Magyarország sokáig büszke volt királyságára. Ezt a hagyományt szakította meg 1848-ban a Habsburg-ház trónfosztása. Lövétei István alkotmányjogász a Habsburgokkal való szakítás utáni hónapokat „kényszerű” köztársaságként jellemzi, s azt mondja, a Károlyi-féle 1918-as köztársaság kikiáltásának körülményei is kísértetiesen hasonlítanak a hetven évvel korábban történtekre. Az első világháborút követő állami berendezkedés tartalmilag köztársaság ugyan, ám formájában „király

Az európai államok többségében - például Angliában, Spanyolországban, Dániában, Hollandiában, Norvégiában - nem köztársaság, hanem ma is királyság van. Ezek az államok úgy működnek, mintha köztársaságok lennének, ahol a köztársasági elnök maga a király. Ezek az uralkodók talpig polgárok, polgári módon élő uralkodók. Azokban a nagy hagyományokkal rendelkező demokráciákban, ahol az uralkodó dinasztia a polgárosodással együtt változtatni tudott szerep- felfogásán, ott elégedettek királyaikkal az emberek. Azok az uralkodók népszerűek alattvalóik körében, akik úgy viselkednek, ahogyan azt elvárják tőlük.

nélküli királyság” volt.

A második világháború után a politikusok ismét a köztársasági berendezkedést részesítették előnyben, így az 1946. évi I. törvény újra köztársaságként deklarálja Magyarország államformáját. A politikai erőviszonyok alakulása akkor nem tette lehetővé, hogy erős köztársasági elnök álljon az állam élén.

Az 1989. évi alkotmányreform ismét köztársasági államberendezkedést körvonalazott. Az ellenzéki kerekasztal- megállapodások eredményeképpen a köztársasági elnöki intézmény sajátos, mondhatni speciálisan magyar képződménye lett rendszerváltást követő államberendezkedésünknek. Sajátos azért, mert Magyar- országon nem a parlamentáris köztársaság megszokott formája jött létre. Az államfői székbe ugyanis nem a kormánypárt, a választásokon győztes Magyar Demokrata Fórum, hanem a legnagyobb ellenzéki párt, a Szabad Demokraták Szövetségének politikusa ülhetett. Az, hogy a köztársasági elnök a legnagyobb ellenzéki párt politikusaként került tisztségbe, az 1990. évi MDF-SZDSZ paktum eredménye.

Az alkotmányjogász nem tartja igaznak, hogy az 1989 után kialakult államforma teljesen eszköztelen, gyenge köztársasági elnököt állított az állam élére. Talán egyedül az USA-ban regnál rendkívül aktív „politikacsinálóként” az elnök. Neki is el kell nyernie a politikai erők legalább hallgatólagos támogatását ahhoz, hogy nagyon sok kérdésben valóban egyedülálló jogosítványokkal dönthessen. Hozzá képest a magyar államelnök lehetőségei kisebbek, szerepe mégsem formális, nem súlytalan. Egyensúlyozó, az alkotmány felett őrködő jogosítványai igazán éles politikai konfliktusok idején bontakozhatnak ki. Alkotmányos feladata szerint az alaptörvényben megfogalmazódott elveket kell képviselnie, ha kell, védenie. Ez a felhatalmazás leginkább a kinevezési jog gyakorlásában mutatkozik meg, amellyel akkor élhet, ha meggyőződése szerint a kinevezendő személy politikai hovatartozása, az általa képviselt elvek veszélyeztetnék az alkotmányos rendet.

Az uniós csatlakozás után az Országgyűlés jelentős hatásköröket lesz kénytelen átadni az Unió egyes szervezeteinek, ezáltal csorbul az állam hagyományos értelemben vett szuverenitása: bizonyos uniós jogszabályok elsőbbséget élveznek majd a hazai joggal szemben. Az alkotmányjogász állítja: az Unió - legalábbis politikai értelemben - kontrollt gyakorol majd a kormányzás felett is.

A respublikának nincs hagyománya Magyarországon. Nem ereszthetett gyökeret sem a politikai, sem pedig a közgondolkodásban. A XIX. században Kossuthék ugyan kimondták a Habsburg-ház trónfosztását, de ténylegesen nem jött létre a köztársaság. A következő próbálkozás már a XX. század ele„Tizenkét évvel ezelőtt hosszú politikai, alkotmányos vita zajlott az államfő intézményével kapcsolatban... A Nemzeti Kerékasztal-tárgyalások megindulásával az államfői intézmény tisztán hatalmi-politikai üggyé vált. Antall József az EKA-n jelentette be, hogy a köztársasági elnöki intézménynek koncepciójában az 1946. évi I. törvénycikknek kell megfelelnie... A köztársaság kikiáltásának napja 1989. október 23. Az alkotmány szerint az államfői jogkört az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig az Országgyűlés elnöke, Szűrös Mátyás gyakorolja. Az ideiglenesség közjogilag és politikailag egyaránt szokatlanul hosszú ideig, 1990. augusztus 3-ig tartott. Az 1990. május 2-án alakuló Országgyűlésen Szűrös Mátyást Göncz Árpád mint új, ideiglenes köztársasági elnök váltotta fel. Göncz Árpádot az Országgyűlés ünnepi ülésén, 1990. augusztus 3-án titkos szavazással, 295 igen 13 ellenében köztársasági elnökké választották. ”

(Kukorelli István alkotmányjogász, alkotmánybíró tanulmányából)

jére esik, amikor is Károlyi köztársaságát rögzítik a visszaemlékezések. De 1918 sem volt megfelelő alkalom arra, hogy a magyar néppel elfogadtassák, megszerettessék a köztársasági államformát. A köztársasági gondolkodás nem alakulhatott ki sem akkor, sem a második világháborút követő ’46-os köztársaság kikiáltása után.

Sajnálatos, hogy a történet- írások méltatlanul elfeledkeznek arról a hódmezővásárhelyi ügyvédről, aki már Károlyi színrelépése előtt, 1912-ben megalakította az Országos Köztársaság Pártot - tartja Vadász Sándor történészprofesszor. A respublikát éltető párt felbukkanásának a Habsburgok érthetően nem örültek. Olyannyira nem, hogy Ferenc Ferdinánd trónörökös közbenjárására a magyar parlament 1913-ban törvényt is alkotott, amelyet később csak „Lex Nagy Gyurkaként” említettek. Ez kimondta: „aki a királyságot támadja, 5 év fegyházra és 4000 korona pénzbüntetésre ítéltetik”. Azt is kevesen tudhatják, hogy 1918. november 16-án a parlament előtt nem Károlyi, hanem Nagy György volt az, aki díszmagyarban felolvasta a Magyar Köztársaság kikiáltását jelentő proklamá- ciót. 1918 végén Nagy György és Károlyi Mihály Egyesült Függetlenségi és ’48-as Pártja egyesült, de ennek vezetésébe a hódmezővásárhelyi ügyvéd már nem került be.

A világ- és a hazai eseményekre fogékony közéleti emberek, Nagy György és politikai szándékának korabeli támogatói nagy tisztelettel adóztak a hódmezővásárhelyi ügyvéd előtt. Ady egyik írásában például így emlékezik róla: „Gyönyörűségem telik a te bátorságodban, Bátor vagy, s tarts ki, légy magyar, kultúrás és székely. Ha ezer cinikusság ér is, ma már Veled vagyok. ”

Károlyi Mihályt 1919. január

11-én választották köztársasági elnökké, s nem sokkal később tragikus körülmények között mondatták le. A hányattatott sorsú grófra Horthyék rásütötték, hogy ő volt Kun Béláék szálláscsinálója, s emiatt megítélése sem volt azonos minden történelmi helyzetben. Amikor Károlyi 1946-ban több évtizedes emigrációjából hazatért, az

A köztársasági elnök az Alkotmány szerint kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Az államelnök mint „alkotmányőr” semleges, széles összeférhetetlenségi szabályokkal függetlenné tett hatalmi ág, nem sorolható sem a végrehajtó, sem a törvényhozó hatalomhoz. A köztársaság elnök kitűzi az országgyűlési választásokat: összehívja az ország- gyűlés alakuló ülését; aláírja, kihirdeti a törvényeket; a fegyveres erők főparancsnoka; kinevezi a bírákat; egyéni kegyel- mezési joga van. A köztársasági elnököt öt évre titkosan választja az Ország- gyűlés, az elnök egyszer újraválasztható.

akkori politikai erők egyike sem támogatta, hogy ő legyen a köztársasági elnök. Rákosi azt hozta fel Károlyi ellen, hogy hosszú emigrációja miatt nem ismerheti kellően a hazai viszonyokat. A kommunisták nem szerették, mert antant- és nyugatbarátnak tartották. A szociáldemokratáknak sem kellett a „vörös gróf”. A kisgazdák, bár tisztelték Károlyit, kiszemeltjük az államfői tisztségre Nagy Ferenc volt. Végül a politikai erők a Nagy Ferencnél kevésbé harcos Tildy Zoltán személyében egyeztek meg. Tildy politikai sorsa is a lemondatás volt.

Az elnökről mondták

A közvetlen választás kétségtelenül demokratikusabb, de az elnök túlzottan függetlenedhet a parlamenttől, hiszen ő egyedül ugyanúgy az állampolgárok szavazata alapján jut tisztségéhez, mint a parlament egésze.

Schmidt Péter alkotmányjogász (Vas Népe, 1989. október 28.)

Ha a parlament választja meg a köztársasági elnököt, az nem olyan „erős”, mint a közvetlenül a nép által megválasztott államfő.

Csurka István MDF-politikus (Napló, 1990. május 12.)

Kezdettől nagyon határozottan az a véleményünk, hogy a köztársasági elnököt a parlamentnek kell megválasztania.

Orbán Viktor Fidesz-politikus (Fejér Megyei Hírlap, 1990. július 23.)

Ma Magyarországon a demokráciához hatalommegosztásra van szükség, s ehhez hozzátartozik az is, hogy a köztársasági elnök a néptől kapja hatalmát.

Kovács László szocialista politikus (Vas Népe, 1990. július 27.)

Szerintünk itt az ideje annak; hogy a köztársasági elnököt is közvetlenül válasszák meg.

Torgyán József kisgazda politikus (Napló, 1994. június 23.)

A KÖZTÁRSASÁG

Mivel a köztársasági elnöknek pártsemlegesnek kell lenni, nincs semmi ok arra, hogy pártok válasszák. Különösen nem indokolja semmi, hogy pártalku eredményeként nyerje el tisztét.

Kulcsár Kálmán jogszociológus (Napló, 1994. augusztus 27.)

Az ideális államfő: Göncz Árpád - fiatalabb kiadásban.

Horn Gyula MSZP-politikus (Észak-Magyarország, 1999. október 21.)

Az elnök a Magyar Köztársaság első embere' akkor is, ha hatalmi jogai korlátozottak.

Eörsi Mátyás SZDSZ-politikus (Népszabadság, 1999. november 19.)

Az a szerencsés, ha az államfő személye nemcsak az alkotmányban, hanem az emberek szivében is megtestesíti a nemzeti egységet.

Magyar Bálint SZDSZ-politikus (Népszabadság, 1999. december 3.)

Az elnök legnehezebb feladata nem az, hogy helyesen cselekedjen, hanem hogy tudja, mi a helyes és mi nem.

Temesi Ferenc író (Magyar Nemzet, 2000. június 10.)

Állam- és kormányforma, amelyben az (örökletes) monarchiával szemben az állam- és kormányfőt az alkotmány értelmében bizonyos időszakokra nevezik ki. A legtöbb modern államra jellemző; ezért korábbi jelentése és vonzereje már megkopott azon korokhoz képest, amikor még az örökletes politikai hatalommal szemben alternatívát képviselt. A köztársaságok többféle formája létezik napjainkban, a liberális demokratikus államoktól az egyszemélyes diktatúráig.

(Forrás: Cambridge Enciklopédia)

Magyar köztársaságok

I. köztársaság: 1918. november 16- 1919. március 21.

II. köztársaság: 1946. február 1- 1948. augusztus 20.

III. köztársaság: 1989.október 23Az elnökök mondták

Nem a köztársaságot akarom, hanem az önálló, demokratikus Magyarországot.

Károlyi Mihály (Hit, illúziók nélkül, 1956)

A köztársasági elnök fontos feladata, hogy ki- egyensúlyozó-egyeztető szerepet töltsön be a pártok között.

Szűrös Mátyás (Fejér Megyei Hírlap, 1989. november 29.)

A reprezentatívnak nevezhető államelnöki funkció mentes mindennemű pártpolitikai csatározásoktól.

Göncz Árpád (Napló, 1990. május 4.)

A köztársaság elnöke szuverén személyiség, de nem feladata, hogy a miniszterelnök vetély- társa legyen.

Mádl Ferenc (Hajdú-Bihari Nap, 1995. június 19.)

A köztársasági elnök dolga, hogy a nemzeti egységet a béke és az együttműködés jegyében a politikai konszenzus javára kifejtse.

Mádl Ferenc (Napló, 2000. június 13.)

A Magyar Köztársaság elnökének hatásköre az alkotmány szerint szerény. Csakis a személyiség, a szavak ereje adhat tekintélyt e tisztség viselőjének.

Göncz Árpád (Népszabadság, 1999. december 24.)

Hangsúlyt szeretnék adni a társadalmi-politikai együttműködésnek.

Mádl Ferenc (Fejér Megyei Hírlap, 2000. augusztus 15.)

Az államfő egyik legfontosabb feladata a törvények alkotmányossági szempontból való tanulmányozása és kihirdetése.

Mádl Ferenc (Kisalföld, 2000. november 20.)

Főleg az ország közérzetén tudtam változtatni, a politikára viszont kisebb befolyásom volt.

Göncz Árpád (Délmagyarország, 2001. december 7.)

A köztársasági elnök tízmillió embert képvisel, a miniszterelnök pedig egy pártot vagy koalíciót.

Göncz Árpád (Délmagyarország, 2001. december 9.)

Az oldalt írta és szerkesztette Dóczy László és Horváth Magdolna

k