Tolnai Népújság, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)
2002-10-19 / 245. szám
iÜUiH 2002. Október 19., szombat MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL Mondom A Magamét SZERI ÁRPÁD Hidak ideje Mostanában a korábbihoz képest is gyakrabban adhattunk hírt hidakról A közelmúltban a dnnaföldvári került nemcsak a helyi, de az országos sajtóba is, megrongálódása miatt. Bizonyítékként arra, hogy valóban szükség van biztos alapokon álló, erős, tartós hidakra, melyeket nem igazán kell félteni attól, hogy egy teherautó is komoly, lezárást előidéző sérülést okozhat bennük. A szekszárdi híd még nem készült el, de a napokban, egy jelentős konferencia keretében, erről is esett szó a megyeszékhelyen: a műtárgy - ahogy szaknyelven említik ezeket az építményeket - számos érdekességgel szolgál a laikus számára is. Nem igazán köztudott, hogy a pilléreknél, jégzajlás ellen védelemként olaszországi gránit szolgál, ezeket a tömböket Carrara márványról híres városában munkálták meg. S a legutóbb, lapunkban tegnap említett híd már nem annyira monumentalitása, mint kora miatt érdemel említést: Medinánál, a Sió fölött több mint száz éve feszül az az átjáró, mely megújult köntösben fogadja az utasokat, illetve teszi lehetővé a biztonságos közlekedést. S reményeink szerint az elmúlt időszakban, közvetlenül vagy közvetve, másfajta hidak fontosságáról is szóltunk. Olyanokról, melyeket, bár talán nem is látjuk azokat, szintén nem lehet mellőzni: hiszen történjék bármi, a vízen nemcsak hajózni kell, hanem afölött időnként át is kell kelni. Ezekre a kapcsolatokat erősítő, mind szilárdabb hidakra is szükség van, melyek átívelnek még a legmélyebb árkok felett is. Játszva tanulni Az óraközi szünetben két diák lapunk számítógépes változatát tekintette meg Nem kell megijedni a Multi- Centertől: a megállíthatatlan glob- alizmusra utaló név diákbarát helyszínt takar, s ezt már nagyon jól tudják a szekszárdi a Bezerédj István Kereskedelmi Szakközépiskola tanulói. A számos tantárgy - zene, rajz, angol nyelv, biológia, kémia, matematika, stb. - hatékony oktatására alkalmas helyiséget tegnap délután adták át hivatalosan is rendeltetésének, de már ezt megelőzően is rengeteg keris engedett a játszva tanulás kellemes lehetőségének. A számítógépek képernyői előtt két-két tanuló merülhet el a tantárgyi programokban, s dolgozhat önállóan, ■saját képességeinek megfelelően, senkitől sem zavartatva. A mintegy hetven négyzetméteren kialakított tizennyolc munkaállomás, mint beruházás, több mint húsz millió forintba került. -száVIM^MVOKS/ Előző kérdésünk: Jó-e Tolna megyében élni? Jó volt a kérdés, mert sokan szavaztak, de sajnos a többség (61,5%) nemmel válaszolt a kérdésre. MAI KÉRDÉSÜNK: 61,5% IGEN 38,5% Elmegy-e szavazni a vasárnapi választásokon? Szavazhat az interneten: www.tolnalnepuJsag.hu , és SMS üzenetben: 20/454-36*64 Mitikus agyagmadarak Ismét jelentős kiállításnak ad otthont a Tamási Galéria, amely szerdán Szemereki Teréz keramikusművész alkotásait tárta a közönség elé. Tamási A művész samottos agyagból készült plasztikáival, edényeivel mutatkozik be a galériában, műveinek mindegyike mitikus gyökerekből táplálkozik. Edényei, plasztikái az ősi magyar és keleti mitológiák motívumaiból merít- keznek, visszatérő, szimbolikus és ugyancsak archaikus kultúrák jelentéseit hordozza művein a madáralak. Az alkotó mögött a keleti agyagművesség alapos ismerete áll, az ősi technikák és szimbólumok egymástól elválaszthatatlanul jelennek meg művészetében. Szemereki Teréz ugyanakkor - ahogy azt Deák Istvánná, Tamási oktatási referense megnyitójáéi ’’’ N IAÄ ÍS/JS J-A.t- ^ ■-d> / ' Agyagból készült edények, plasztikák ban mondta -, sikeres művész is, a magyar iparművészet utazó nagykövete. Számtalan egyéni és csoportos kiállításon nemcsak hazánkban, hanem Európában és Távol-Keleten is bemutatkozott. A szokásosnál nagyobb érdeklődés kísérte tárlatnyitón neves előadók, Mészöly Katalin operaénekes, Mohai Gábor előadó működtek közre. A kiállítás november 10-ig látható. ___________t.f. Jó l szeleinek a kémények? Tavaly huszonöt ember halt meg füstmérgezésben Az idén a szokásosnál hamarabb kezdődött a fűtési szezon A kéményseprők időben elkezdték a felkészülést a télre, és erre biztatják azokat is, akik még nem ellenőriztették a kéményeiket. A baj könnyen megtörténhet, tavaly az országban 25 ember halt meg egy-egy rossz kémény miatt. Megyei körkép A megyei kéményseprő szolgáltató, a Caminus 80 ezer ügyféllel tartja a kapcsolatot és 150 ezer kémény vizsgálatáért felelős. Sajnos vannak olyan ügyfeleik is, akik a kéményseprők minden kísérlete ellenére sem hajlandók a vizsgálatokat engedélyezni. Pedig a számok ijesztőek. A múlt évben Miskolc környékén, egyetlen nap alatt 27-en kaptak szén- monoxid-mérgezést, ebből négyen meg is haltak. Aznap hideg, szeles idő volt és a rosszul szelelő kémények miatt megtörtént a baj. Huszár Tiborral, a Caminus Tüzeléstechnikai Kft. ügyvezető igazgatójával, egy szakmai konferencia után beszélgettünk.- Két napos konferencia volt a napokban Miskolcon, éppen az említett eset miatt választották a szervezők ezt a helyszínt. Sajnos az emberek egy része nem veszi komolyan a kémények karbantartását, mondta az ügyvezető igazgató.- Milyen feladatuk van a kéményseprőknek?- A helyszínen meg kell győződniük a kémény átjárhatóságáról, állapotáról. A szilárd tüzelésű eszközökhöz tartozó kéményeket félévente, a gázfűtésűeket évente kell ellenőrizni. A kollégáim azt nézik, hogy a padlástérben nincs-e tűzveszély, milyen állapotban van a kémény. A gáztüzelésnél különösen figyelni kell a kémény átjárhatóságára, mert bajt okozhat egy befészkelt darázs, vagy a kéményt beszövő pók is. Ha szükséges, akkor a kéményseprők a tisztítást elvégzik, ha nem, akkor csak ellenőrzik.- Mikor, melyik településen dolgoznak a kéményseprők?- Éves ütemterv szerint dolgozunk, naponta 20-25 helyre mennek a kollégáim. Januárban már közzé tesz- szük a munkatervünket, ezt megküldjük a települések ön- kormányzatainak is. Gyakran előfordul, hogy munkatársaink nem találnak otthon senkit, ezért értesítést hagynak hátra, melyben kérik, hogy az érintett jelöljön meg egy számára megfelelő időpontot.- Mi történik akkor, ha az ügyfél nem reagál az értesítésre? Deli Gyula kéményseprő munka közben FOTÓ: BAKÓ JENŐ- Többszöri felszólítás után az önkormányzatnak jelentjük az esetet. Ők indokolt esetben akár szabálysértési eljárást is kezdeményezhetnek. Mi semmi mást nem kérünk a lakóktól, mint azt, hogy engedjék megnézni a kéményeiket. Ez életeket menthet.- Sokszor panaszolják a lakók, hogy magas a kéményseprési díj és cserébe alig kapnak valamit.- A díj mértékét az önkormányzat állapítja meg, törvényi szabályozás alapján. Az országos összehasonlításban az utolsó egyharmadba tartozik Tolna megye. (A szomszédos megyékben többet fizetnek a lakók.) A kéményseprési díj megyén belül egységes. Ezért az összegért cserébe a biztonságot kapja a lakó. Mint már említettem, a kéményseprő ellenőriz, és ha szükséges tisztít, ez a munkája. MAUTHNER Fagykárok kifizetése A Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium most megjelent rendelete szerint, november 15-ig lehet beváltani azokat a „ferde csíkos” igazolásokat az adóhivatalnál, melyeket az érintett termelők a napokban kapnak majd kézhez. A tavaszi gyümölcs- és szőlőfagykárok kárenyhítési támogatásának második ütemére tehát most kerül sor. Megyei körkép Tolna megyében közel négyszáz gazdálkodót érintett az ötvenszázalékosnál nagyobb mértékű fagykár. Legalábbis ennyien kapnak igazolást a napokban a megyei földművelésügyi hivataltól, az igényük jogosságáról. Tóth László, a megyei hivatal munkatársa kérdésünkre elmondta, október 20-át követően levélben értesítik azokat, akik az előleget követően még további támogatásra tarthatnak igényt. A fagykár kompenzálásának mértéke 40 ezer és 75 ezer forint között alakul hektáronként, de ebből az összegből levonják a már megkapott előleget, vagyis a hektáronkénti 30 ezer forintot. Az érintetteknek annyi a feladatuk, hogy a 02/11- es adatlapot kitöltik és a ferde csíkos igazolással együtt beadják az adóhivatalhoz. Az igazolásokat csak november 15-ig lehet beváltani, azt követően már nem. mauthner Megalakult a TÖDÉ Tolna A héten tartotta alakuló közgyűlését a Tolnai Öregdiák Egyesület (TÖDÉ), amely a Sztárai Mihály Gimnázium, illetve jogelődje, a Földvári Mihály Gimnázium volt diákjait, tanárait fogja össze. Az egyesület célja ezen felül az alma materhez fűződő kapcsolatok erősítése, a hagyományok ápolása, összejövetelek, kulturális programok szervezése és a gimnázium erkölcsi, anyagi segítése. A több mint negyven alapító tag Ganczerné Rausch Máriát választotta meg elnökké, helyettese Mohai András lett. A titkári teendőket Tófalusi Mihályné látja el, az elnökség további tagjai: Antus Antal, Lugosi Lajosné, Majtényi Mihályné, Pálinkás Gábor, Pirgi József és Ványi Lászlóné. A számvizsgáló bizottság elnöke Mayer Márton, tagjai Jagicza Jánosné és Tóth Gizella. A szervezethez történő csatlakozásra az egyesület bírósági bejegyzése után kerülhet sor, addig is szívesen fogadják az érdeklődőket. A TÖDE-tagsággal kapcsolatos információért Tófalusi Mihály- néhoz (Ádám Erzsébet) lehet fordulni, a 74/440-388-as telefonon. -ESFőiskolások találkozója SZEKSZÁRD A volt szekszárdi főiskolások I. ' találkozóját rendezi meg a PTE ■ Illyés Gyula Főiskolai Kara, az j intézmény fennállásának 25. évfordulója alkalmából október 126-án a főépület aulájában. Az egész napos program azzal kezdődik, hogy a hajdani hallgatók részt vesznek Illyés konferencia zárórendezvényén. Délután az elődök ismerkednek az utódok életével, a kar mai életéről dr. Horváth Béla főigazgató szól. A Szekszárdi Főiskolások Baráti Társaságának terveiről dr. Töttős Gábor egyesületi elnök ad tájékoztatót. A volt hallgatók és oktatók visszaemlékezéseit a Tücsök Klub majd a Bartina együttes műsora követi. A gyermekek fogékonyak környezetünkre ,Soha nem bántam meg a pályaválasztást’ Már a kezdetekkor kiderült, hogy a gyermekek mennyire fogékonyak a környezetünkkel kapcsolatos kérdésekre. Tíz év munkája igazolja, hogy érdemes volt erre építeni a Hétszínvirág óvoda nevelési programját, amelyet hosszú időn keresztül csiszoltunk, formáltunk. Paks Jantnerné Oláh' Ilona tizennégy évesen választott pályát. Nem volt egyszerű - emlékezik - hiszen voltak álmaim, szívesen lettem volna például játéktervező vagy cukrász, ma is szeretek sütni főzni. Végül nagyanyja gyermekkori vágya döntött, ő szeretett volna óvónő lenni. Egyik lánya, Ilona nagynénje teljesítette ezt a vágyat, majd a nagymama azt is megélhette még, hogy unokája is ezt a hivatást választotta. A szekszárdi Garay gimnáziumban akkoriban még volt óvónő szak, Ilona itt érettségizett. Arra gondolni sem lehetett, hogy továbbtanuljak - mondja -, mert öten voltunk testvérek, én a legidősebb köztük, munkába kellett áll- nom. Három évet dolgoztam a kömlődi óvodában, majd gyesre mentem, közben végeztem el a főiskolát. A pályaválasztást soha nem bántam meg, voltak életem során „csábítások” másfelé, dupla fizetéssel, mégis maradtam. A gyes után a Hétszínvirág óvodába kerültem. Kolléganőm, Bodnár Jánosné, Kati már a környezeti nevelés lelkes híve volt, róla ragadt át rám is. Öröm volt látni, hogy a gyermekek milyen fogékonyak a téma iránt. A nyolcvanas évek végén alakult ki az igény az alternatív nevelési programok alkalmazására az óvodákban, nálunk egyértelmű volt minden kolléganő számára, hogy a sajátunkat a környezeti nevelésre építsük. Pályázatokat nyújtottunk be a program bevezetésére, egyre inkább beleástuk magunkat, szakirodalmat olvastunk, továbbképzésekre, konferenciákra jártunk, a tapasztalatok alapján is csiszoltuk tudásunkat. Ebből alakult ki az óvoda nevelési programja 1998-ra, amely Freinet pedagógiáját és a környezeti nevelést ötvözi. Diákok sportsikere Dombóvár Október 16-án és 17-én Dombóváron rendezték meg a tanulásban akadályozott diákok őszi, megyei atlétikai, labdarugó és asztaliteniszbajnokságát. A versenyen a szekszárdi Szivárvány Általános Iskolások, valamint az iregszemcsei, a paksi, a bátaszéki, a bonyhádi, a dunaföldvári, a faddi és a dombóvári tanulók versenyeztek. Kiváló sportteljesítményt nyújtottak a szekszárdi „szivárványo- sok”, hiszen atlétikában 4 aranyérmet, 9 ezüstérmet, 10 bronzot szereztek. Labdarúgásban a negyedik helyezést, asztaliteniszben pedig aranyérmet nyertek. Jantnemé Oláh Ilona 1961. október 9-én született Pakson. A szekszárdi Garay János Gimnáziumban érettségizett 1980- ban, majd ugyancsak a megye- székhelyen szerzett óvodapedagógusi oklevelet a Kaposvári Tanítóképző Főiskola kihelyezett karán. Első munkahelye a dunakömlődi óvoda volt, majd a gyes után a paksi Hétszínvirág óvoda 1998-tól máig. Férje Jantner János, az atomerőmű üzemviteli műszerésze, gyermekeik a 19 éves János és a 17 éves Kálmán az ESZI-ben tanulnak
