Tolnai Népújság, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-19 / 245. szám

6. OLDAL TOLNA MEGYEI ONKORMANYZAT BAL ASSA JANOS KORHAZA 2002. Október 19., szombat Számvetés a Balassa Nap alkalmából Interjú dr. Mnth Lajossal, a megyei kórház főigazgatójával Balassa-díj a legkiválóbbaknak Kitüntetett kórházi dolgozók Eredményes évek állnak a Tolnai Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza mögött, változatlan aktív ágyszám mellett a fekvőbetegként ellátott esetek száma 1998. és 2001. között 12 százalékkal nőtt, ugyanakkor az átlagos ápolási idő 12 szá­zalékkal csökkent. Ezen idő alatt a szakrendelések, szakambulanciák forgalma 53 százalékkal emelkedett, idén valószínű eléri a félmilliót. A megyei egészségügyi in­tézmény mérlegét dr. Muth Lajos főigazgató vonta meg a Balassa Nap alkalmából.- Idén első ízben rendezte meg a szekszár­di megyei kórház a Balassa Napot, milyen ap­ropóból?- Egy éve ünnepelte fennállásának 200. év­fordulóját a Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza. Ennek alkalmából jubi­leumi kiadványunkban az osztályok bemutat­kozása mellett röviden összefoglaltuk a két év­század történetét, és behatóan foglalkoztunk a magyar egészségügyben 1990. óta lezajlott je­lentős változásokkal. Már akkor elhatároztuk, hogy ezután évente - a megyei kórház legna­gyobb bővítését jelentő épületek 1929-es átadá­sának évfordulóján -, megrendezzük az intéz­mény ünnepnapját, a Balassa Napot, amikor visszaemlékezünk az eltelt év legfontosabb ese­ményeire, jutalmakat adunk át és Isten áldását kérjük a további tevékenységünkre.- Ha már a visszaemlékezésnél, számve­tésnél tartunk, lassan négy éve lesz, hogy fő­igazgatóként a kórház élén áll. Megvonná az elmúlt időszak mérlegét?- Ha számvetésről van szó, akkor az eredmé­nyeket, hiányosságokat és az előttünk álló fel­adatokat elsősorban az 1999-ben meghatáro­zott stratégia tükrében szeretném áttekinteni. Kilencvenkilenc elején hét pontban határoztuk meg a feladatainkat, melyek közül első helyen a kórház pénzügyi egyensúlyának fenntartása, javítása szerepelt. Ezt követte a betegellátás szakmai színvonalának javítása, a betegellátás személyi feltételeinek biztosítása, a betegelván­dorlási adatok javítása, a beteg- és dolgozói elé­gedettség javítása, a pincehelyi kórház műkö­dési feltételeinek a biztosítása, felkészülés a műtő- és diagnosztikai blokk üzemeltetésére. Pénzügyi egyensúly és szakmai színvonal- Maradva az első pontnál, Ön nem egy csőd szélén álló, hanem működőképes kór­házat vett át, mi szükség volt akkor első he­lyen foglalkozni az intézmény pénzügyi egyensúlyával?- A dolgozók költségérzékeny magatartása egy ipari vagy szolgáltató vállalatnál természetes, egy egészségügyi intézményben viszont - ahol a hippokratészi eskühöz ragaszkodó etikai nor­mák, a gyógyítás szabadságához, a szakma au­tonómiához való ragaszkodás kifejezett -, nehe­zen elfogadtatható. Éppen ezért itt az ellenállás leküzdése volt az egyik legfontosabb feladat, a SOTE tanfolyamán az osztályvezetőkkel együtt tanultuk meg az egészségügyi gazdasági-, jogi-, etikai-, és egyéb menedzsment ismereteket. A következő lépés az üzemgazdasági, pénzügyi elszámolási rendszer bevezetése volt külső tanácsadó segítségével, és egy új munkacsoport kialakításával. A teljesítmény­dokumentáció jelentős javulása döntő volt a pénzügyi egyensúly megtartásában, ez rész­ben az osztályonként kijelölt felelősöknek, de főként a feladatát kiválóan értő munkatárssal kiegészült dokumentációs osztálynak kö­szönhető. Az érdekeltségi rendszer keretében évente 50-60 millió forint kerül bér-, vagy egyéb juttatásként vissza az osztályokra a költségérzékenység jutalmaként, természete­sen a fizetésen felül.- Milyen a megyei kórház műszerezettsé­ge, milyenek a gyógyítás technikai feltételei? Dr. Muth Lajos főigazgató- A betegellátás szakmai színvonalá­nak javítása magá­ban foglalja a szemé­lyi (képzettség és lét­szám) és a technika feltételeket egyaánt. Az 1999-es helyzetet felmérve az intenzív ellátás fejlesztése volt a legsürgetőbb fel­adat, majd a képalko­tó diagnosztika és az informatika került előtérbe. 1999-ben (pályázati segítséggel) új endoszkópos torony került a gasztronteroló- gia osztályra, az ERCP vizsgálathoz elenged­hetetlenül szükséges megbízható röntgenké­szülék beszerelése a napokban megtörténik. Újabb gasztroenterológiai és belgyógyász szakorvosunk szerzett képesítést, a tudomá­nyos tevékenység továbbra is fontos szerepet játszik az osztályon. Ami a többi osztályt illeti - a teljesség igénye nélkül -, a IV. belgyógyászati osztályon jelen­tős szakmai előrelépést jelentett az igen kor­szerűen felszerelt hematológiai gondozó, ja­vult az onkológiai betegek szakmai ellátása, és végre endokrinológus szakorvosunk is van. Az I. belgyógyászaton fontos volt az intenzív rész­leg hat ágyas bővítése, a terheléses EKG-vizsgá- latok korszerűsítése. A szemészeti osztályon megteremtődött a modem szemlencse-beülte­tés lehetősége, a tüdőgyógyászaton az intenzív kórtermek felszerelése és az új bronchoszkóp beszerzése volt az elsődleges, az ideggyógy­ászaton korszerű ápolási eszközök biztosításá­val igyekeztünk könnyíteni a személyzet mun­káját. Az izotóp laborban a napokban kezdte meg működését egy új gamma kamera, és egy SPECT berendezés, amely a német belügy- és magyar egészségügyi minisztériumi közös se­gítségével került kórházunkba. Az urológián és a gégészeten megteremtőd­tek a lézeres műtétek feltételei, a traumatológi­án pedig - ahol a legrosszabb az infrastruktú­ra -, a szakmai profil kéz-, plasztikai és szájse­bészeti ellátással bővült. A sebészeti osztályon jelentősebb fejlesztés nem történt, de a mo­dem epe- és bélműtétek feltételei mindvégig biztosítva voltak. Az elmeosztályon egy szint teljes felújítása megtörtént, felerészben az osz­tályos prémiumból felajánlott pénzből. A szü­lészeten alternatív szülőszoba létesült, és a na­pokban kezdődött meg - regionális fejlesztési pénzből - a régen várt vizesblokk- és liftfelújí­tás. A palánki krónikus belgyógyászati és el­me rehabilitációs osztályon az ápolás feltételei javultak, a rehabüitációs osztályon az egyik pavilon felújításra került. Az aneszteziológusok magas színvonalon végezték munkájukat, számos új altató­lélegeztetőgépet és az intenzív betegellátás­hoz elengedhetetlen monitort szereztünk be, a kémiai laboratóriumunkba az elmúlt évek­ben számos automata berendezés került A betegellátás szakmai színvonalának javí­tásához tartozik, hogy számos új speciális szakrendelést indítottunk, illetve a járóbeteg szakellátást bővítettük. A baleseti osztály in­tenzív kórtermének helyén az anesztezioló­giai osztály által irányított intenzív részleget hoztunk létre. Néhány napja a kórházunk ál­tal rendezett országos infektológiai kongresz- szuson elégedetten tapasztaltam, hogy az in­fekció kontroll területén a legtöbb kórház csak irigykedve tekint ránk.- Mi a helyzet a személyi feltételekkel, van-e elegendő orvos, nővér?- A személyi feltételek elégtelensége 1999-ben, a számos szakmában kritikus orvoshiányban és a képzési rendszer megváltozása miatt meglevő és fenyegető nővérhiányban nyüvánult meg. Ma mind­össze néhány orvosi státus betöltetlen, és a közel 500 nővérből jelenleg csak 20-30 hiányzik, 25 fős állásfejlesztés történt. Több osztály élére került új főorvos, vala­mennyien lendületet adtak az osztály működésének. Pincehelyi kórház, műtőblokk- A pincehelyi kórház - mely ma a megyei kórház részlegeként működik - fennmaradá­sa igazi sikernek könyvelhető el.- A pincehelyi részleg fenntartása a megyei önkormányzat elvárása volt a kórház vezeté­sével szemben, amit teljesítettünk, sőt a bel­gyógyászat 10, a sebészet 5 ággyal bővült. A járóbeteg ellátást fejlesztettük, nőgyógyászati és reumatológiai szakrendelést indítottunk, lift épült és a műszerezettség is javult.- A műtő- és diagnosztikai blokk viszont azóta sem működik.- Mint közismert, a műtő- és diagnosztikus blokk nem került átadásra, ami több szem­pontból jelent nagy hátrányt kórházunknak. Elsősorban azért, mert a blokkban majdan operáló öt szakma műtői és járóbeteg ellátási feltételei jelentősen javulnának és az intenzív betegellátás is méltó körülmények közé kerül­ne. De a diagnosztikai és sterilizálási feltételek javítása is sürgető mind szakmai, mind gazda­ságossági szempontból, ugyancsak elodázha­tatlan elsősorban a B, de a C épület és a bel­gyógyászati tömb rekonstrukciója is. A betegelvándorlás csökkentése- Sikerült megállítani a betegelvándor­lást?- Az elvándorlás a betegelégedettség indi­rekt jele, a betegelvándorlás nem csak presz­tízsveszteséget jelent, hanem a mai finanszí­rozási rendszer mellett az anyagi haszon el­maradását is. Több alkalommá végeztünk kérdőíves betegelégedettségi vizsgálatot, a megfogalmazott kritikákat igyekeztünk ko­molyan venni, a rendelőintézetben előjegy­zési rendszert vezettünk be. A kardiológiai és onkológia betegeket leszámítva - hiszen ők valószínű a progresszivitás miatt kerültek más gyógyintézetben ellátásra - 1999-hez ké­pest 2001-ben 1930-al kevesebben gyógyíttat- ták magukat más intézetben.- Ezek szerint pozitív a mérleg?- Azt gondolom, az elhangzottakból a fő fel­adataink is kiderülnek. Az eredeti célkitűzé­seink szerinti munka még hatásosabb és ha­tékonyabb folytatása, azaz a működőképesség fenntartása a betegellátás szakma színvona­lának emelése mellett, az infrastruktúra javítá­sa, a szervezeti kultúra további csiszolása. Befejezésül hadd álljon itt egy optimiz­must sugárzó Sass István-idézet: „Nekünk a társadalommal szemben a tudományos képzettség s az emberszere­tet legyen és maradjon a jelszavunk - a többi jőni fog, mert jőni kell!” ________________________________(468741 Dr. Németh Emília Balassa-díjat alapított a me­gyei kórház vezetése. A díjat minden évben az osztályok javaslata alapján a legkivá­lóbb dolgozók kapják. Az el­ismerést idén először adták át a Balassa Nap alkalmából. A díjat dr. Német Emília gyer­mekszemész, Gergely Jó- zsefné ápoló, asszisztens és Keresztes Istvánné szakács vehette át pénteken dr. Muth Lajos főigazgatótól a régi Vár- megyeházán rendezett ün­nepségen. Dr. Németh Emília gyermek­szemész főorvos több mint har­minc éve dolgo­zik a szekszárdi megyei kórház szemészeti osz­tályán, 1978- ban szemészeti, 1996-ban kon- taktológus szak­vizsgát tett. Az általa szervezett gyermekszemé­szeti szakrende­lést 1982. óta vezet). Munká­ját mindig pontosan, lelkiismere­tesen végzi, a betegekkel, mun­katársaival való kapcsolata kifo­gástalan. A Tolna megyében mű­ködő szűrővizsgálatok aktív szer­vezője és résztvevője. Az elmúlt években több kongresszuson előadóként szerepelt, társszerző­ként részt vett szakmai protokol­lok kidolgozásában, több közle­ménye is megjelent. Szakmai munkája, emberi magatartása példamutató.-„Gyermekgyógyásznak készül­tem, de amikor végeztem az egye­temen, csak a szemészeten volt hely, így idejöttem és gyermek­szemész lettem - mondta dr. Né­meth Emília. - Nagyon jó válasz­tás volt, nem tudok szebb munkát elképzelni, mint gyermekek sze- mevilágára vigyázni. Nincs annál jobb érzés, mint amikor végigme­gyek az osztályon és odakiáltják, hogy Szia, doktor néni! Gergely Józsefné a IV. számú belgyógyászati osz­tályhoz tartozó haematológia gondo­zó asszisztense 1968. óta a Balassa János Kórház dolgozója. Munkáját három mű­szakos ápolónőként kezdte, 1980-tól asz- szisztensként dolgo­zik. Szakmailag jól felkészült, a betegágy mellett szerzett ta­pasztalatait mindig szívesen adta át a pályakezdő fia­tal kolléganőknek. Folyamatosan képezi magát, új ismereteit kifo­gástalanul alkalmazza a gyakorlat­ban. A haematológiai gondozói te­vékenysége mellett több osztály kislabor asszisztensi feladatait is Gergely Józsefné ellátja. Munkáját precízen, oda- adóan és nagy szakértelemmel végzi.- Életem álma valósult meg az­zal, hogy az egészségügyben dol­gozhatom - mondta Gergely Józsefné. - Lehet, hogy hihetetle­nül hangzik, de tizennégy éves korom óta erre a pályára készül­tem. Igaz, először gimnáziumba mentem, de amikor 1968-ban jött a lehetőség, hogy munka mellett elvégezhetem az ápolóképzőt, rögtön idejöttem, majd később, a szakma megszerzése után érett­ségiztem le. Bármennyit is kellett dolgoznom, soha nem bántam meg a döntésem, szeretem a munkámat, örömmel jö­vök be dolgozni minden nap. Keresztes Istvánné szakács, az élelmezési osztály dolgozója, aki 1966-ban kézilányként kezdett a kórházban. Munka mellett, 1977-ben esti tagozaton végezte él a szakács szakmunkás- képző iskolát. A palánki konyha megszűnését kö­vetően visszakerült a szekszárdi kórház diétás konyhájába, mely­nek jelenleg is az alkalmazottja. Munkatársaival kialakított kap­csolata kitűnő. Munká­ját min­dig a be- t e g e k érdekei­nek fi- gyelem- bevéte- Iével, ponto­san és Keresztes Istvánné megbíz­hatóan végzi.- Harminchét éve dolgozom a kórházban, 17 évesen kerültem ide - mondta Keresztes Istvánné. - Vé­letlen választás volt, de nagyon megszerettem ezt a szakmát, kézi­lányként kezdtem, a két kislányom születése után, munka mellett sze­reztem meg a szakács képesítést. Huszonhárom évig dolgoztam a kórház palánki részlegének diétás konyháján, két éve jöttem ide visz- sza. Szeretem a szak­mámat, mert sokolda­lú ez a munka és hasznos, a diétás éte­lekkel mi is hozzájá­rulunk a betege^ gyógyulásához). Többször lett volnál lehetőségem másho­vá, más céghez menni dolgozni, de maradtam, mert jól érzem itt magam, jó a munkahelyi légkör, rendesek a főnökeim. Itt szeret­ném megköszönni mindenkinek a munkám során nyújtott segítségét.-FKÉ-GK­Hatékony, az átlagosnál jobb egészségügyi ellátást szeretne Interjú dr. Matejka Zsuzsannával, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatójával ban működő, úgynevezett irányított betegellátási modellkísérlet 1999-ben kezdődött. Veresegyházához a lakos­ság „teljes körű” egészségügyi ellátá­sának biztosítására akkor a környék­beli települések csat­lakoztak, majd 2001- ben kiszélesedett a kör, Pest megyén kí­vül Heves megyére is kiterjesztették a rend­A Balassa Napon részt vett dr. Matejka Zsuzsanna, az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója. Ez alkalomból ké­szítettünk vele interjút.- Ön a veresegyházi centrum létreho­zója, ismertesse kérem az ott alkalma­zott egészségbiztosítási modell lényegét!- A Misszió Egészségügyi Központ­Dr. Matejka Zsuzsanna Gyógyszerész, szakgyógyszerész, gyógyszerbatástanból és toxikológiából doktorált. 1995-ben köztisztviselői szak­vizsgát tett, 2002-ben egészségügyi közgazdasági szak- menedzser képesítést szerzett. Mielőtt az OEP főigazgatója lett, dolgozott a Misszió Egészség- ügyi Központ igazgatójaként, volt a Somody Kft. Misszió projekt igazgatója és a BMS Pharmavit Fit. egészségpolitikai igazgatója. Dolgozott gyógyszerészként, volt megyei főgyógyszerész és az OEP főosztályvezetője. szer működését. A Misszió Egészség- ügyi Központ Kht., mint ellátásszer­vező, 37 településen, 85 háziorvosi praxishoz TÁJ szám alapján bejelent­kezett, mintegy 152 ezer biztosított hatékony és minőségi egészség- ügyi ellátását szervezi. A kísérlet lényege, hogy any- nyi pénzből, amennyi nagyjából bárhol az országban jut egy biz­tosított ellátására, fejkvóta rend­szerű finanszírozás mellett biz­tonságosabb, hatékonyabb ellá­tást, egészségesebb életet nyújt­sanak az érintett lakosok részé­re. A cél megvalósítása érdeké­ben az OEP az ellátásszervezőre bíz­za a gyógyításra szánt összeget és annak felhasználását. Az irányított betegellátási modellkísérletben a há­ziorvos pontosan nyomon követi egy-egy érintett lakos egészségügyi szolgáltatásának igénybevételét, hol, mikor és milyen ellátásban részesült. A rendszerben résztvevő orvosnak érdeke, hogy ne csak kövesse, hanem irányítsa is a beteg „útját” az egész­ségügyi ellátórendszerben, ezáltal el­kerülhetők a párhuzamos ellátások, indokolatlan és felesleges vizsgála­tok, kezelések.- Tervezi-e az OEP a veresegyházi egészségfinanszírozási modellt má­sutt is bevezetni?- Jelenleg az ország hét pontján - Budapesten, Csornán, Dombóváron, Kecskeméten, Nyíregyházán, Sátoral­jaújhelyen, Veresegyházán - 298 há­ziorvosi praxis, mintegy félmillió pá­ciense úgynevezett irányított betegel­látási rendszer keretében jut az egészségügyi ellátásokhoz.- Miben különbözik leginkább ez a finanszírozási rendszer a mostanitól?- A jelenlegi finanszírozási rend­szerben a szolgáltatók a bevételeik növelésében érdekeltek. Egy kórház például akkor kap több finanszírozási összeget a biztosítótól, ha minél több beteget lát el. Ezzel szemben a mo­dellkísérlet célja, hogy a drága, de in­dokolatlan kórházi kezelések száma csökkenjen, a betegségek azon a szin­ten kerüljenek a leghatékonyabb ellá­tásra, ahol az indokolt. Az ellátásszer­vezők arra vállalkoztak, hogy a fej­kvóta szerinti finanszírozás összegét hatékony, az átlagosnál jobb egész­ségügyi ellátásra fordítják. Az eddigi tapasztalatok szerint az ellátás minő­ségének javítása mellett fejlesztésre is jut a rendelkezésre álló pénzből.- Igaz-e, hogy az egészségbiztosító pénztár a fentiekkel összefüggő tör­vénymódosításra tett javaslatot? Ha igen, akkor mi ennek a lényege?- A kormányprogram, mint lehet­séges finanszírozási rendszermodel- lel számol az irányított betegellátási rendszer továbbfejlesztésével, bővíté­sével. Várhatóan ősszel dönt a kor­mány arról, hányán és mikortól kap­csolódhatnak be az irányított beteg- ellátásba, a változásokkal kapcsola­tos javaslatokat az OEP szakértői ké­szítették elő. Jövőre már a lakosság 10 százaléka - egy, eseüeg másfél mil­lió ember - vehet részt a rendszer­ben, ezért nagyon fontos, hogy jog­szabályi keretek között legyenek rög­zítve az ellátásszervezéssel, egész­ségmegőrzéssel és ellenőrzéssel kap­csolatos feladatok.- Az egészségügyi intézmények, így a szekszárdi megyei kórház is-az idei béremelés fedezetét megkapták. Jövőre erre milyen formában kerül sor és mikor?- Jövőre a béremelés fedezete be­építésre kerül a különböző egész­ségügyi szolgáltatások különböző finanszírozásának a rendszerébe. A beépítés módjának kidolgozásában - az egészségügyi szolgáltatók ér­dekképviseleti szerveinek bevoná­sával - már folyik a műhelymunka. F. KOVÁTS ÉVA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents