Tolnai Népújság, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178.-203. szám)

2002-08-09 / 185. szám

6. OLDAL TOLNA MEGYE 2002 GYORKONY 2002. Augusztus 9., péntek GYÖRKÖNY • JERKING Páratlan szépségű pincefalu Györköny egy különös érték­kel, a megkapó szépségű, utánozhatatlan hangulatot árasztó pincefaluval büsz­kélkedik. A takaros pincék nem a munka, hanem a szó­rakozás, társasági élet hely­színei. * A pincefaluban felépült szabad­téri színpad pedig a kulturális élet központja. A ma Györköny- ben élők elődei jeles borvidé­kekről érkeztek, ezért nem vé­letlen, hogy ezt a kultúrát itt is ápolták. Viszonylag nagy szőlő- területek alakultak ki és ezzel párhozamosan egy pincefalu. Mivel a présházak szorosan egy­más mellé épültek, élénk társa­sági élet és jó emberi kapcsola­tok alakultak ki. így van ez ma is. Hazajárók és visszatelepülök A település vezetése és az itt élők felismerték azt a kincset, mely a tulajdonukban van, és méltó módon igyekeznek meg­őrizni. A nyolcvanas években kezdődött meg egy felújítási fo­lyamat, melyet most már helyi rendelet szabályoz. Az előírás a hagyomány, a természetes kör­nyezet és az egységes jelleg megőrzését szolgálja. A pincefa­lu megújítása hármas feladatot jelent: védelem, rendezés, fej­lesztés. Az utóbbi a meglévő épületek eredeti stílusban törté­nő helyreállítását és az egykori pincék helyén az eredeti kör­nyezettel összhangban új prés­házak építését jelenti. Az alig több mint ezer lelket számláló Györköny egy völgyben helyezkedik el. A község ősidők óta lakott hely. A törté­nelem során gyakran elpusztult, a hiány­zó munkaerőt a földesurak külföldről igyekeztek pótolni. Az első német telepe­sek 1718-ban érkeztek. Györköny az év­századok alatt sokat fejlődött, a II. világ­háború után a kitelepítés, valamint a ké­sőbbi évtizedek urbanizációs folyamatai következtében a lakosságszám folyama­tosan csökkent. A település polgármeste­re Rohn Mátyás, aki többféle tendenciát is megfigyelt az utóbbi időben. Az iskola Az egyik megfigyelt jelenség az, hogy egymás után vásárolnak a faluban házat németek. Köztük olyanok, akik valaha itt éltek, és elérve a nyugdíjas kort részben, vagy teljesen visszatelepülnek. Mások­nak itt járva megtetszik a község, a pincefalu és a nyári időszakra vesznek házat maguknak. így lehet az, hogy bár többen halnak meg, mint születnek, nem fogy a lakosság. Igaz, az ilyen házvásárlók, mi­vel nem itt van állandó lakhelyük, nem növelik a lét­számot, nem jár értük normatíva, nem ide fizetik gépjármű és szemé­lyi jövedelemadójukat, gyerekeik nem veszik igénybe az intézménye­ket. A házakat viszont példaértékű­en felújítják, ezzel munkát adnak a falubelieknek. A másik tendencia, melyre Rohn Mátyás felhívja a figyelmet, az, hogy sorozatban jönnek vissza a fiatalok, akik korábban nagyobb települések­re, városba költöztek. Házat vesznek, építkeznek. A polgármester szerint ennek az az oka, hogy itt, vagy elérhető közelségben van munkahely, itt vannak a szülők, rokonok. Az infrastruktúra a szennyvíz kivé­telével teljesen kiépült, legutóbb a közvilágítást kor­szerűsítették és új kábelhálózat épült. A szilárd bur­kolatú út is meglesz azon a két rövid szakaszon, me­lyen eddig hiányzott. Kivételes a helyzet munkahely tekintetében, áld itt keres munkát, az talál is, sőt vi­dékről is többen járnak ide dolgozni. Mindezek elle­nére nem könnyű gazdálkodni a község vagyonával ­4 A település vezetői Rohn Mátyás polgármester, Budai Károly alpol­gármester, Erdei Tamás körjegyző. Képviselők: Dorogi Istvánná, Eszterle György, Fink Péter, Hernádi György, Krämer János és Kuti Imréné. vallja a polgármester. - A kötelező feladatok ellátása után elfogy a pénzünk, a többi már bűvészmutat­vány. A testvérkapcsolatoknak köszönhető külföldi tá­mogatás, hazai és nemzetközi pályázatok segítik cél­jaink megvalósulását. így például a negyvenhét miílió forintos iskolakoncepció megvalósítását. A Györkönyi iskola és hozzátartozó óvoda nyolc különböző épü­letben van. Ezt szeretnék egy helyre koncentrálni, a meglévő épületeket felújítani, a hiányzókat pó­tolni. A három ütemre tervezett beruházás első fázisában épült meg a konyha és napközi, mely­nek azért is nagy jelentősége van, mert ez az egyetlen meleg konyha Györkönyben, itt törté­nik a szociális és munkahelyi étkeztetés is. A kö­vetkező lépésben a hiányzó szaktantermeket, szociális blokkot, nyelvi labort szeretnék kiala­kítani, és az alsó tagozatot „beköltöztetni”. A harmadik ütem egy tornaterem lesz, mely nem csak az iskolának, hanem az egész falunak ké­szül. Már most is járnak a györkönyi iskolába a kör­nyező településekről diákok a német nyelvoktatás miatt. Rohn Mátyás azt szeretné, ha ez a jövőben még jellemzőbb lenne, és iskolájuk a térségben a né­met oktatás központjává válna. Amit Györköny esetében még mindenképpen meg kell említeni, az a turizmus. Kiterjedt kapcsolatai van­nak a településnek német nyelvterületen, de ezek többsége alkalomszerű, nem hivatalos. Annak vi­szont szeptemberben lesz öt esztendeje, hogy a Baden tartománybéli Eckartsweierrel megszületett a szerződés a testvérkapcsolatról. A györkönyiek közül sokan felismerték, hogy milyen lehetősé­gek rejlenek a vendégfogadásban, így kiegészítő jövedelemre tesznek szert. Ötven jó minőségű szálláshely van a faluban, falu- és pincemúzeum, és az országban szinte egyedülálló pincefalu. Ahol a többség a kisebbség A Györkönyi Német Kisebbségi Önkormányzat tagjai Roden- bücher Mihályné, Bock Ádám, elnöke Krausz Jánosné. Legfon­tosabb feladatuknak a hagyományok őrzését, a kulturális élet színesítését tartják, ennek megvalósítása érdekében hozták lét­re a Györkönyi Hagyományőrző Egyesületet 1996-ban. Jó a kapcsolat a települési és ki­sebbségi önkormányzat között, Krausz Jánosné elnök munkahe­lye is a polgármesteri hivatal épü­letében van, ő a védőnő. így nem nehéz egyeztetni, együtt dolgozni, ami elengedhetetlen is, főként an­nak tükrében, hogy a falu lakossá­gának hatvan százaléka német származású. A közös erőfeszítések leglátványosabb eredménye a Györkönyi Hagyományőrző Egye­sület, mely egyre bővül, színese­dik. Jelenleg százharminc tagot tartanak nyilván. Már több tánc­csoportjuk van, óvodás, iskolai, if­júsági és felnőtt korosztály tanulja, mutatja be a táncokat. Egy vegyes kórus és egy német nemzetiségi énekcsoport is létrejött, így igényes, változatos műsorral bűvölhetik el a falu rendezvényeinek nézőseregét, de vidéki fellépéseiknek köszönhetően hírét viszik Györkönynek az ország más területeire is. Az ének, zene, tánc­oktatás nem egyszerű, mert - mi­vel helyben nincs - vidéki tanárt kell foglalkoztatni. Ez szeptember­től némiképp megváltozik, a kó­rusvezető Györkönybe költözött. Ennek köszönhetően ősztől lesz az iskolában zeneoktatás is. Uj színfolt a kisebbségi önkormány­zat programjai között a nyugdíja­sok találkozója, minden évben ka­rácsony táján megvendé­gelik, műsorral lepik meg a falu idős lakóit. Mindezeken túl termé­szetes teendője a Györkö­nyi Német Kisebbségi Ön- kormányzatnak a partner- kapcsolatok ápolása, mely szintén közös feladat a te­lepülési önkormányzattal. Támogatják a német nyelv oktatá­sával összefüggésbe hozható kez­deményezéseket, lehetőségeikhez mérten az iskolát, az óvodát. A ki­sebbségi önkormányzat jóvoltából sok gyermek gazdagodott már színházi élményekkel és látogatha­tott Németországba. Sok település megirigyelhetné a györkönyi művelődési házat az ott folyó munka és lelkes vezetője, Kuti Imréné miatt. A falu központjában lévő épület ad otthont a könyvtárnak, a Teleháznak és a település szinte összes civil szervezeté­nek, csoportjának, sok-sok rendezvényének. Kuti Imréné, Lívia büszke az általa irányí­tott intézményre, mely egyebek között a sike­res pályázatoknak kö­szönhetően szépen fej­lődik, sőt idén már nem csak a belbecsre, hanem a külcsínre is tudnak adni, felújítják a tetőt. A falak között pedig igen tartalmas munka folyik. A Teleház szolgáltatásait a gyerekek használ­ják ki leginkább, sokat játszanak itt, a fiatalok inkább az Internet adta lehetőségekkel élnek. Itt fo­lyik az iskolások számítástechnika oktatása, a hagyományőrző cso­portok próbáit és nem egyszer fel­lépéseit is itt tartják. Fiatalok, idő­sek egyaránt szívesen fordulnak meg itt. De nem csak a falubeliek látogatják a művelődési házat, gyakran rendeznek itt konferenci­át, nem egyszer országosat. Nem véletlenül. Ez az intézmény a Magyar Teleház Szövetség novemberben megalakult kulturális tagozatának szék­helye, Kuti Imréné a vezető­je. Nagyon jó a kapcsolat a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával, mellyel együttműködési megállapo­dást kötnek majd. Ugyanilyen szerződés készül a györkönyi Teleház és a Tolna Megyei Hu­mánszolgálatok Központja, vala­mint a Tolna Megyei Könyvtár kö­zött, ami Lívia reményei szerint a falu számára is nagyon hasznos lesz majd. __________________■ A m unkából is kiveszik részüket Két esztendeje hozta létre hu­szonöt fiatal a Fiatalok Egymá­sért Egyesületet. Létszámuk mára megduplázódott, céljaik viszont nem változtak, szeret­nének segítséget nyújtani a sza­badidő hasznos eltöltéséhez, tenni a faluért, a közösségért. Mivel a sportélet az utóbbi időben igen el­szürkült a faluban, ezen a téren léptek el­sőként. Alakulásuk óta szerveznek ping­pong-, teke-és focibaj­nokságot. Legna­gyobb visszhangja az eddigi ren­dezvények közül a múlt év nyarán rendezett funky partinak volt. Hi­ba volna azonban, ha bárki azt hűl­né, hogy az egyesület nem szól másról, mint a közös bulizásról, szórakozásról. A fiatalok kiveszik részüket a falu rendezvényeinek szervezéséből, egy lebontott épü­let helyén pedig parkot létesítettek. Pályázaton nyert pénzből facseme­téket vettek, kaszáltak, kapáltak, locsoltak, s teszik ezt egész nyáron át. Szintén egy sikeres pályá­zat ad lehetőséget arra, hogy saját lapot jelentessenek meg. A legutóbbi szám adott hírt ar­ról, hogy vezetőségválasztást tartottak. Az elnök Vígan Gyu­la maradt, aki Szekszárdon a Kolping Katolikus Szakközép- iskolában tanít. Az egyesület a művelődési házban lelt igazi otthonra, bár a Gazdák Szövetke­zete jóvoltából saját helyiséggel is büszkélkedhetnek. Egyszerűen jó együtt lenni Egy németországi pályázat ti­zenkétezer márkával kecsegte­tő 'ajánlata hívta életre a györkönyi nyugdíjasok klubját néhány éve. A kis csoport létjo­gosultságát mi sem bizonyítja jobban, mint az együtt töltött kellemes délutánok, ünnepek, közös kirándulások. A klub vezetője, Lückl Fülöpné a kisebbségi önkormányzat képvise­lőjeként ismerte meg a németországi pályáza­tot, s vállalta, hogy cso­port élére áll. Képvise­lőségre a jelenlegi ciklusban már nem vállalkozott, hiszen ideje jó­részét leköti a klub, mellyel egy ideig párhuzamosan kézimunka­kört is vezetett. Nyugdíjas társai­val, akik többsége hölgy, és sok kö­zöttük az egyedül álló, hetente egy délutánt töltenek együtt. Gyakori­ak a közös ünnepek, kirándulások, sokfelé jártak már az országban. Általában évi három alkalommal mennek színházba, otthon pedig a hagyományőrzésből, program­szervezésből veszik ki részüket. Augusztus utolsó szombatján a pincefaluban - idén a művelődési központban - tartják a nyugdíjas találkozót, ahol más klubo­kat lámák vendégül. A nem­zetiségi napon, melyet au­gusztus közepén szervez­nek, gyapjúfonással, kender­fonással, a tutyi és kapcakö­tés hagyományával ismerte­tik meg az érdeklődőket a klub idősebb tagjai. Idén pe­dig hagyományos süteménye­ket készítenek majd, kaláccsal, kuglóffal, helyben készült fánkkal csábítják a vendégeket. Összejöveteleiknek nincs külö­nösebb oka, egyszerűen szeretnek együtt lenni, jó kis közösség ková- csolódott össze. Az alpolgármester Budai Károly három évvel Györkönybe te­lepülése után képviselő lett. Ezt véleménye szerint annak köszönheti, hogy felesége és annak családja a falu ismert és kedvelt polgárai. Négy éve alpol­gármester, de nem közéleti szere­pére büszke. Sokkal inkább arra, hogy épületbádogos termékeket gyártó üzeme hetven embernek ad munkát. A településnek rend­kívül jó adottságai vannak Budai Károly szerint, ezek között is első az egyedülálló pincefalu. Az itt élők nagyon szorgalmasak, így az önkormányzatnak a hasonló nagyságrendű településekhez ké­pest jóval kevesebbet kell költe­nie szociális ellátásokra, itt ugyanis nem szokás a falu nya­kán élősködni. ■ A családi vállalkozó Bősz Mihály azon kevesek egyike, aki nem kényszerből lett mezőgazdasági vállalkozó, tu­datosan építi, fejleszti családi gazdaságát, hogy egyszer majd átadja fiának, aki agrár egyetemre jár. Önerő­ből, de az állam által biztosított lehetőségeket kihasználva épített magtárat, vásárolt meg minden szükséges gépet. Bár e tekintet­ben mindig akad tenni való, most éppen egy harmincöt milli­ós beruházást tervez. Mindemel­lett a falu fejlődését is figyelem­mel kíséri, sőt segíti is. Örömmel veszi, hogy megalakult és jó kö­zösségé formálódott a fiatalok egyesülete, újjászerveződött a sportegyesület labdarúgó szak­osztálya, amiben neki magának is van némi szerepe._________■ Krausz Mátyás A hazatelepült Krausz Mátyást 1947-ben telepí­tették ki Györ- könyből. Ötven év után haza­jött, az év nagy részét itt tölti, még azon az áron is, hogy fe­leségétől, gyerekeitől távol él. Csa­ládja is beleszeretett a csendes, nyugodt kis faluba, majdnem mindegyik gyermekének van már háza itt. Ők azonban ritkán jön­nek. Ő maga nem tétlenkedik, szőlő- és gyümölcsültetvényét gondozza. Gyönyörű a kert, hoz­záértő kezek munkáját dicséri. Borával sem kell szégyenkeznie, a legutóbbi borversenyen egyik faj­ta aranyérmes lett. Krausz Mátyás megtanulta a Németországban töltött évek alatt, hogy önállóan, jó minőségű munkát kell végezni, úgy gondolja, e téren, a magya-. roknak még van mit tanulniuk. ■ Müllerné Kiss Irén A fodrász Nem tősgyöke­res györkönyi, mégis, szinte mindenkit is­mer Müllerné Kiss Irén. Ez persze nem vé­letlen, ő a falu egyik, korábban egyetlen fodrásza, rengetegen megfordulnak nála, mára az egész falut megismerte. Vendégei között egyre több a környékbeli, és, ami szintén nem meglepő, a német. Van olyan hölgyvendége, aki, ha otthon Németországban gyakrabban áll a tükör előtt haját igazgatva, a férje már megjegyzi: Úgy látom, mehetünk Györköny­be. Irén szerint a falu olyan, mint egy nagy család, melybe nem könnyű bekerülni. Neki sikerült, itt alapított családot, sok-sok ba­rátja van, és persze a munkája, amelybe, ha belefog, megszűnik számára a világ. _______■ A szövetkezet elnöke Szabó Tamás, a Szabadság Me­zőgazdasági Szö­vetkezet elnöke tíz éve Szegedről érkezett Györ­könybe. Vélemé­nye szerint a me­zőgazdaság a po­litikai csatározások áldozatává vált, az elmúlt négy év pedig ke­gyetlenül nehéz volt. Senld nem hitte, hogy sikerül talpon marad­niuk, sokszor nem is volt egysze­rű, de a szövetkezet elnöke nem arról híres, hogy hamar feladja, konok kun gyerek lévén, számára első a becsület. Örül annak, hogy mára képzett, önállóan dönteni és dolgozni tudó, kreatív munkatár­sai vannak. Fő profiljuk a sertéste­nyésztés. Az e téren jelentkező válságot annak köszönhetően si­kerül átvészelniük, hogy nem csak hízó- hanem tenyészállattar- tással is foglalkoznak. A benzinkutas Jó néhány ál­matlan éjszakát okozott Világ Gábornak, amíg eljutott addig a döntésig, hogy megnyitja ben- zinkútját Györ­könyben. Azt vi­szont, hogy ebben a faluban sze­remé élni, gyorsan elhatározta. Az, hogy felesége idevalósi, csak egy ok volt. A többi: itt az embe­rek nyitottak, összetartóak, barát­ságosak, semminek sem szenvedi hiányát az, aki itt telepedett le. Vi­lág Gábor hamar bekapcsolódott a közösségi életbe, a falu fejlődé­sét szolgáló kezdeményezéseket, ha teheti, segíti. így történt, hogy a labdarúgó csapat életre keltésé­ért munkálkodók motorjává vált. Erőfeszítéseiknek köszönhetően hosszú szünet után újra szurkol­hatnak a falubeliek a györkönyi futballcsapatnak. ___ ■ < i Ku lturális központ a falu közepén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents