Tolnai Népújság, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178.-203. szám)
2002-08-10 / 186. szám
10. OLDAL TOLNA MEGYE 2 002 - KISPOROG 2002. Augusztus 10., szombat A; A falu történetéből Régészeti ásatáson előkerült tégla bizonyítja, hogy Kisdorogon már a rómaiak idejében éltek keresztények, akik ariánusok voltak. A 18-19. században a Dőry család birtoka, akik németeket telepítettek le. A Dőry-kastély még mindig áll a falu központjában. A nemesi család a bonyhádi tájfajta szarvasmarha tenyésztésével tette híressé magát és Kisdorogot. A II. világháború után a község német lakosságának nagy részét kitelepítették, helyükre bukovinai székelyek és felvidéki magyarok érkeztek. A falu római katolikus temploma 1809-ben épült. Védőszentje Szent Lőrinc. Lépcsőzete alatt található a Dőry család kriptája. A templom érdekessége az 1912-ben épített orgona, melyet Unger Endre mágocsi mester készített. Eredményes csapat A Kisdorog MEDOSZ SE labdarúgó csapata a megyei bajnokság II. osztályában játszik. Edzőjük Kerekes Ágoston.- Öt éve vagyok trénere a labdarúgóknak. A falu sportszerető lakóinak igényét elégítjük ki játékunkkal. A megyei bajnokságban a saját osztályunkban az első tíz csapat között mindig ott vagyunk. Az utóbbi időben érzékenyen érintett minket, hogy hat játékosunk más egyesülettel kötött szerződést. Szerencsére azonban jó az utánpótlásunk, így ifjúsági futballistáink kerültek előtérbe. A felnőtt csapat mellett a gyerekekkel is foglalkozunk, részt veszünk a Bozsik programban. Szurkolóinkra sem lehet panaszunk, lelkesen elkísérnek bennünket mérkőzéseinkre. Szerényen ugyan, de minden feltétel megvan ahhoz, hogy edzeni, játszani tudjunk: sportpálya, teljes felszerelés, öltöző. Legfőbb támogatónk az önkormányzat^ _________________■ A falu híres szülöttei Mayer Mihály, pécsi megyéspüspök. A búcsút a templom védőszentje, Szent Lőrinc napján tartják. Erre az alkalomra minden esztendőben haza látogat Mayer Mihály, s ő celebrálja a misét. Tamás Menyhért, író. A bukovinai székelyek nagy krónikása kisregényeiben tette híressé Kisdorogot, melyről azt vallja, hogy fogadott szülőföldje. Sárkány János a szegedi József Attila Tudományegyetem Szerves Kémia Tanszékének tudo- mányos főmunkatársa. ______■ Ka pcsolatokat teremtő és ápoló település A Völgység dombjai közt meghúzódó Kisdorog kényelmes lakóhely. Minden feltétel adott, hogy az itt élők és ide érkezők igazán otthon érezzék magukat. A civil szervezetek és az önkormányzat kapcsolatteremtő munkája nyomán egyre több Kisdorogról kitelepített látogat haza. Höffler János 1993-tól Kisdorog polgármestere. A nyugdíjba vonuló Läufer János nyomdokába lépett. Azóta, mint mondja sokat változott a világ, s vele együtt a falu is.- Kisdorogon németek, székelyek, felvidéki magyarok élnek. A falu lélekszáma jelenleg 909 fő. Közel százhúszan helyben találnak munkát az önkormányzatnál, az óvodában, az iskolában a boltokban, a postán, a teveli központú mezőgazdasági szövetkezetben, valamint néhány vállalkozónál. Sokan a közeli Bonyhádon és Szekszárdon dolgoznak, nem jelentős a munkanélküliek száma. Az elmúlt évtizedben minden olyan feltételt sikerült megteremtenünk, amely a lakosság kényelmét szolgálja. Útjaink szilárd burkolatúak, kiépített ivóvíz-, telefon-, csillagpontos kábeltelevízó- és gázhálózatunk van. A közvilágítást a legkorszerűbb energiatakarékos lámpákkal oldottuk meg. Rövid távú tervünk a szennyvízcsatorna és tisztító kiépítése. Kisdorogon a falu méretihez képest számos civil szervezet működik, amelyek fontos szerepet töltenek be a település életében. Nagy múltja van a Kisdorog MEDOSZ Sport Egyesületnek, hat éve alakult a Blau Enzian Német Nemzetiségi Hagyományőrző Egyesület, működik a Székely Népdalkor, az utazásokkal, kirándulásokkal foglalkozó Iránytű Egyesület, a Kisdorogért Magyar-Német Kulturális és Közművelődési Egyesület, valamint a Kisdorogi Gyermekekért Alapítvány. Úgy gondolom, a kisdorogiak ezzel is bizonyítják, hogy tenni akarnak községükért. A civil szervezetek és az önkormányzat is jó kapcsolatokat építettek ki a Kisdorogról ki- telepítettekkel. 1992 óta - Terézia és Josef Kresz, valamint Rozi és Adam Hofmann kezdeményezésére - két évenként nálunk, illetve külföldön megtartjuk az elszármazottak találkozóját. Legközelebb 2003-ban a A NEPESSEG SZAMANAK ALAKULÁSA München melletti Pfarkirchen lesz a találkozó színhelye. Partnerkapcsolatunk van a németországi Óberguriggal. Többször vendégünk volt már a település polgármestere Harald Bayn úr. Látogatjuk egymás rendezvényeit, gyerekeink csereüdültetéseken vesznek részt. Segítségképpen egy tűzoltó autót kaptunk tőlük ajándékba. Jelenünk mellett múltunk értékeire is igyekszünk figyelni. A papiak előtt álló hősök szobrán márványtábla őrzi az I. és II. világháborúban elhunyt kisdorogiak nevét. A templomban helyeztük el a Hősök könyvét, amelyben megörökítettük az áldozatok főbb adatait, fényképeit. Ennek szerNévjegy: Höffler János 1941. augusztus 7-én született Szekszárdon. Gyöngyösön 1959-ben kereskedelmi és vendéglátó szakon szerzett végzettséget. Felesége Höfler Katalin, nyugdíjas. Két fia van, János és József. Szereti a sportot, szabad idejében gyermekeinek segít. 940 930 920 910 900 05 O 05 1990 1993 1996 1999 2002 A képviselőtestület tagjai: Miszler János alpolgármester, dr. Borcsek László, Domokos Tibor, Kerekes Ágoston, Hollentunder István, Berningné Beke Margit, Domokos Márton. kesztésében elöl járt Fetzer Lőrinc, s mellette számos helybeli lakos segítette összeállítását. A községben sok jellegzetes sváb ház található. Ezek közül néhányat német állampolgárok vásároltak meg. A parasztházakat felújították, melyek így alkalmassá váltak vendégfogadásra. Úgy gondolom, az alapokat megteremtettük a kényelmes élettérhez. A jövőben intézményeink jó színvonalú működtetése, infrastruktúránk minőségi fejlesztése lehet a feladatunk. Kertészmérnökből lett körjegyző Biró Gyula körjegyző eredetileg kertészmérnök üzemmérnök, áruforgalmi szaküzem- mérnök, majd egy huszárvágással, az Államigazgatási Főiskola elvégzése után Kisdorog és Bonyhádvarasd körjegyzője lett. Öt esztendeje látja el Biró Gyula a körjegyzői teendőket. Mint mondja az előírások mintegy háromezer féle feladatot sorolnak a jegyzők tevékenységi körébe. Egyik kategóriába az államigazgatással járó teendők tartoznak, mint a birtokvédelem, az adóbehajtás, a szabálysértési- és engedélyköteles építési ügyek és hosszasan sorolja. Munkájának másik területe a képviselőtestületi döntések jogszerű előkészítése és végrehajtása. Jegyzőségének kezdetén néhány esetben észrevételt tett ezekkel kapcsolatban, ma már erre nincs szükség. Véleményét, miután a képviselőtestület emberként és szakemberként is megismerte, elfogadják. Bíró Gyula úgy látja, hogy a kisdorogiak jó adófizetők, jegyzősége alatt nem volt szükség ingatlan vagy ingó vagyon behajtására. Ezt jó dolognak tartja, azt mondja, a törvényes, de humánus megoldások híve.- Szerteágazó feladatainkat a rendelkezésünkre álló pénzügyi keretekből kell megoldanunk, s nem mondhatjuk, hogy azok bővében vagyunk. Minden pályázati lehetőséggel élünk. Munkám egyik nagyon szép területének tartom ezek figyelését, menedzselését. Közel állnak hozzám a szervezési feladatok, azok amelyek kreativitást igényelnek, amelyek megoldásával közel kerülhetek az emberekhez. Vitás esetekben is inkább a meggyőzés erejét igyekszem használni, mint a büntetését. Munkámhoz jó partnereim vannak. Kollégáim - Dallos Emőné gazdálkodási előadó, Pausch Mihályné igazgatásügyi előadó és Himikl Györgyné adóügyi előadó - nagy szakérte- lemmel végzik feladataikat. ■ Matematikából a legjobbak között Egy országos felmérés adatai szerint csak a budapesti általános iskolások előzték meg matematika tudásban a kisdoro- giakat minimális, egy pont különbséggel. A magas színvonalú oktatás, nevelés megvalósításához az önkormányzat minden tőle telhető segítséget megad. Keller Mária, a Kisdorog-Bony-hád- varasd Alsófokú Nevelési és Oktatási Intézmény igazgatója két éve látja el faladatkörét. Kisdorogon született, óvónői és német nem_____ ze tiségi nyelvtanári diplomája van. Az oktatás mellett lényegesnek tartja a személyiségre sokoldalúan ható nevelést.- Óvodánk adja az alapját iskolai nevelésünknek. Már itt megkezdjük a német nemzetiségi nyelvoktatást, amely általános iskolánkban folytatódik. Óvodánkban átlagosan évente 40-45 kisgyermekről gondoskodunk, nyolc osztályos iskolánkban 80-90 diák tanul. A kötelező tananyag mellet plusz ismereteket is igyekszünk adni tanulóinknak. Rendszeresen tanulmányi versenyekre, vetélkedőkre visszük őket, végzős tanulóink nagy része nyelvvizsgát tesz. Pedagógiai programunkban kiemelten kezeljük a helyi sajátosságok érvényesítését, a tehetségek gondozását. Célunk, hogy minden gyermekünket úgy készítsünk fel, hogy középfokú végzettsége legyen. Fontosnak tartjuk a tanórákon kívüli nevelést, kapcsolatépítést. Nyaranta rendszeresen vannak német vendégeink, s a mi tanulóink is szívesen látott vendégek a német nyelvterületen. Szabadidős programjainkban is sokféle lehetőséget kínálunk annak értelmes eltöltésére. Például minden tanév végén 3 napos országjáráson vesznek részt felső tagozatosaink. Ünnepeinket - a szeptember 29-i játékos programjainkat, a Márton napi három napos rendezvénysorozatunkat, karácsonyi műsorainkat, farsangi és gyermeknapi báljainkat - a szülői munkaközösséggel közösen oldjuk meg. Műsorainkkal jelen vagyunk minden községi rendezvényen. Munkánkhoz az önkormányzattól minden támogatást megkapunk, amit pályázatokkal igyekszünk kiegészíteni. _■ Az elnök Kisdorogon nagy számban élnek német származásúak. Érdekképviseletükre a Német Kisebbségi Önkormányzat 1998- ban alakult. Három tagú vezetőség irányítja tevékenységét, melynek elnöke Bittner Mátyás. Feladatuknak tartják a hagyományok ápolását, a nyelvoktatás segítését. Támogatják a településen működő civü szervezeteket, kulturális rendezvényeket, mint a Falu Húsvét, a Szüreti nap. Alkalmanként német nyelvű lapot jelentemek meg Kisdorog címmel, segítik az általános iskolások csereüdültetését. Terveik között szerepel egy szabadtéri színpad létrehozása és az ifjúsági klub Teleház jellegű működtetése. ■ Dr. Borcsek László Az orvos Dr. Borcsek László 1976. január 1-jétől gyógyítja a kisdorogiakat. A faluban él, így minden gondját, örömét ismeri a település lakóinak.- Keddet kivéve, akkor Bonyhádvarasdon dolgozom, minden nap nyitva áll a rendelőm ajtaja a falu lakói előtt. Úgy érzem a kisdorogiak bíznak bennem, gyakran felkeresnek egészségügyi, de más problémáikkal is. Kimondottan a településre jellemző betegség nem fordul elő a községben, az országos átlag érvényesül a különféle betegségek megjelenésében. Talán az idős korú lakosság magas száma miatt gyakrabban találkozom szív- és keringési panaszokkal. ■ A plébános JÄSfc*, I- m- & í % i Simon János Kisdorog, m Bonyhádva% '' 1 V" rasd, Murga ; W S és Tevel plé\ bánosa. Jfii Kisdorogon a plébánia épületében szerdánként fogadónapot tart. Tevelen lakik, de igyekszik minél több időt más településeken tölteni, hogy a hívő emberek ne érezzék hiányát. Úgy vélekedik, hogy a faluban vallásos emberek laknak, sokan járnak a misékre, szinte minden újszülöttet megkereszteltetnek. A hitoktatás iskolai keretekben folyik. Ebben segítségére van Páli Istvánná hitoktató. Az egyház- község igyekszik gondos gazdája lenni a falu templomának, de az anyagi lehetőségek sokszor gúzsba kötik a jószándékot. ■ Az alpolgármester A zászlóanya Miszler János Kisdorogon született, itt járt általános iskolába, itt nőtt fel, nincs a községnek olyan lakója, aki ne ismerné. Az első önkormányzati választások, 1990 óta a helyi képviselőtestület tagja, 1998-tól alpolgármesterként segíti a település fejlődését. Vállalkozóként is mindent megtesz szülőfaluja boldogulásáért. Igazi lokálpatrióta. úgy tartja, a kisdorogiak szorgalmas, segítőkész emberek, akiknél minden előrébb jutást megcélzó kezdeményezés meghallgatásra talál. A helyi labdarúgó csapat lelkes támogatója. Felesége pedagógus, a helyi általános iskola igazgatóhe- lyettese. Két gyermekük van. ■ Ullein József- né hetvenhá- rom éves. Német származású ősei az 1800-as években kerültek Kisdorogra. Nagyszülei, szülei is itt születettek, a Dő-ryek gazdaságában dolgoztak. A nemesi családnál édesapja parádés kocsis volt. Származásukat sohasem tagadták meg, otthon ma is németül beszélnek. Margit néni szintén itt látta meg a napvilágot. Az állami gazdaság konyháján dolgozott hosszú évtizedekig. Szorgalmáért, barátságos természetéért a faluban köztiszteletnek örvend. A település millenniumi zászlajára ő kötötte föl a szalagot, amely mint mondja számára a megbecsülés jele. Egy lánya és két unokája van. ________■ í 4 4 < í A K isdorogi Székely Népdalkor A bukovinai székelység népdalkincsét őrző és tovább éltető csoport 1993-ban alakult. Vezetőjük Bittner Mátyásné. Majd' egy évtizedes fennállásuk alatt szép eredményeket értek el. A „Cinegemadár” népdaléneklési verseny rendszeres résztvevői, ahol öt éve minden esetben a vetélkedés gálájának szereplői voltak. A Millenniumra rendezett, Kultúrával a Nyugat Kapujában Nemzeti Fesztiválon a budapesti bemutatón ők is felléptek a bukovinai székelység képviseletében. A helyi és megyei rendezvények állandó szereplői. A kisdorogi ünnepek - a Falu Húsvét, szüreti felvonulás, idősek napja - szervezői, házigazdái. Kétszer jártak Erdélyben, második alkalommal Bukovi- nába is eljutottak. _______■ A Blau Enzian A Német Hagyományőrző Táncegyesület 1996-ban alakult. Vezetője Höffler Jánosné. Kezdetben a táncokat Köhlemé Koch Ilona tanította, ma művészeti vezetőjük Páli Istvánná. Felnőtt és ifjúsági csoportjuk főként a kisdorogi hagyományokra épülő koreográfiákat táncolja, de repertoárjukon más vidékek táncai is szerepelnek. Évente kétszer Harkányban lépnek fel a Tavaszi Nemzetiségi Fesztiválon, valamint a Szüreti Napokon. Műsort adnak az elszármazottak találkozóin, 2000- ben Romániában, 2002-ben a Siófoki Arany Kagyló Fesztiválon arattak sikert. Rendszeresen jelen vannak a Völgység településeinek ünnepein. Ruházatuk a falu vi- seletét mutatja. _________■
