Tolnai Népújság, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178.-203. szám)

2002-08-10 / 186. szám

2002. Augusztus 10., szombat TOLNA MEGYE 2 0 0 2 M A D 0 C S A 11. OLDAL Intézmények, családias környezetben Biztonságos jövőt ígérő település A Madocsai Általános Is­kolában az oktatáshoz szükséges feltételek adot­tak, az intézmény nyu­godt, családias légkört biztosít a diákok számára. - A szülőknek nem kell aggódniuk a gyerekekért, hiszen autó is alig jár fe­lénk, nálunk csak a déli harangszó hangos - teszi hozzá Biczóné Pető Vero­nika igazgató. Az általános iskola Kilenc osztályban több mint százhet­ven tanuló járt az elmúlt tanévben az általános iskolába, ahol tizenhárom főállású pedagógus dolgo­zik. A gyermeklétszám fo­lyamatosan csökken, de áz a jelenség megszűnt, amikor tömegével vitték el a gyerekeket a közeli paksi iskolákba. A tantes­tület nem kis erőfeszítésé­be került, hogy felvegyék a versenyt a városi intéz­ményekkel. Az intézmény ve­zetése felismerve azt, hogy a tanulók jelentős hányada ta­nulási, magatartási, vagy egyéb zavarral küzd, szoros kapcsolatot tart a Nevelési Tanácsadóval. A felzárkózta­tás mellett igyekeznek kellő hangsúlyt helyezni a tehet­séggondozásra is. Ma már az­zal büszkélkedhetnek, hogy élve a fakultáció adta lehető­séggel a diákok egyharmada tanul angolul, ötödé különbö­ző témában szervezett levele- zős versenyen teszi próbára tudását. A tanórán kívüli idő hasznos eltöltésének számos módja közül választhatnak a diákok: kézműves, számítás- technika és színjátszó szak­kör, sportkör várja a gyereke­ket. A néptánc oktatása az al­só tagozatban a tanterv része, ennek eredményeként sok felső tagozatos diák táncol a hagyományőrző együttesben. Szeptembertől egy sikeres pá­lyázat eredményeként film­klubot indítanak, azzal céllal, ■ hogy a csellengő, magukkal mit kezdeni nem tudó gyere­keknek hasznos időtöltést biztosítsanak. A Madocsai Ál­talános Iskola régi hagyomá­nya az egész tanéven át zajló pontszerző verseny, melyen figyelembe veszik a tanulmá­nyi és sporteredményeket, magatartást és a Ki mit tud-on való részvételt. Az idei legjob­bak: Vörös Szilvia, Bokor Lí­via, Piorunowicz Karolina, Kovács Edit, Vörös Gábor, Kis Noémi. Az óvoda A madocsai óvoda ékessége Szalai Andrásné intézmény- vezető szerint a tágas, parko­sított udvar, melyet népmű­vész által tervezett játékokkal szereltek fel. A praktikusan és barátságosan berendezett csoportszobák azonban mél­tán veszik fel a versenyt az udvarral, különösen azóta, amióta mindegyikben ga­lériát építettek. Több mint nyolcvan apróság felügyeletét, nevelését, végzik az óvodában, ahol hat óvónő közül öt rendel­kezik diplomával. Kép­zett logopédus végzi a beszédhibák kiszűré­sét, kezelését - helyben, ingye­nesen. Jelenleg három csoport van, ahol korban egymáshoz kö­zel álló gyere­kekkel foglal­koznak, így az intézmény fel tudja vállalni az egyéni ké­pességek fejlesztését és fel­zárkóztatást, a kicsikre élet­kori sajátosságaiknak megfe­lelő feladatok várnak. A tar­talmas munkához egyre szebb környezet társul. A múlt évben öt és fél milliós beruházás eredményeként elkészült a külső tatarozás, nyílászárókat cseréltek, a nyári szünet alatt pedig az eddigi mellé újabb két galéria készült önkormányzati és szülői segítséggel. Valószínű­leg igen ritka kinccsel, egy ré­gi hagyománnyal, dicseked­het a madocsai óvoda. Hosz- szú évek óta minden eszten­dőben szüreti mulattságot rendeznek - kicsiben. Az ud­varon sátrat építenek, a ki­csik csősz- és csikósruhába bújnak, van bíró, bíróné, fel­vonulás és valódi szüreti hangulat. A szülők kedvelt rendezvénye a szüreti bál, melyhez minden támogatást megadnak, mind a szerve­zésben, mind anyagiakban. A bevételt, melyre ily módon tesz szert az óvoda, játékvá­sárlásra fordítják. Az intéz­mény igen jó kapcsolatot ápol a szülőkkel, velük együttműködve szervezik az úszásoktatást, véleményüket rendszeresen kikérik. Ugyan­ez a nyitottság jellemzi az óvoda egyéb kapcsolatait, szoros viszonyban vannak az iskolával, ami biztosítja a gyerekek számára a zökke­nőmentes beilleszkedést. Lassan, de biztonsággal fejlődő, megélhetést biz­tosító település Madocsa, melynek múltja és je­lene a fiatalok számára is biztonságos jövőt ígér - jellemzi a falut Gelencsérné Tolnai Klára polgármester, aki számára meg­nyugtató, hogy nincs jelentős munka- nélküliség, mert az itt élők tudnak al­kalmazkodni, ha kell váltani. Gelencsérné Tolnai Klára Férje az atomerőműben dolgozik, két lá- nyuk.van, egyikük 23, másikuk 17 éves. 1975 óta dolgozik a közigazgatásban, négy éve Madocsa polgármestere, szabadidejét olvasással, ki­rándulással, kézimunkázással töltené, ha volna. Szereti a nép­táncot. Madocsa önálló népzenei, néptánc kultúrával rendel­kezik. Ez egy olyan kincs, amit meg kell őriznünk - vallja.- Mi jellemzi a település gazdálkodását ?- Megfontoltság, körültekintés és takarékosság Annyi pénz nincs, hogy minden problémát orvosol­junk, hiszen minden évben forráshiánnyal számolunk, de még mindig sikerült elkerülni, és átmeneti gondokat műkö­dési hitellel áthidalni. A száz­hatvan milliós költségvetés legnagyobb tétele az intézmé­nyek fenntartása. Van isko­lánk, óvodánk, sportcsarno­kunk, faluház, művelődési ház könyvtárral, egy felnőtt orvosi körzet és fél gyermek-, illetve fogorvosi körzet, ezen túl egy háromszázötven adagos kony­ha és az idősek otthona, ahol harmincötén élnek. Az elmúlt években ezek az intézmények többségükben megszépültek, megújultak. 2000-ben a műve­lődési házat, egy évvel később az óvodát újítottuk fel, ezután került sorra az idősek otthona, most a faluházban készül új vi­zesblokk. Fontos ez, hiszen itt tartjuk a legtöbb rendezvényt, az oktatási intézményekre for­dítunk még különös figyelmet, hiszen, ha megfelelő környe­zd település vezetői: Gelencsérné Tolnai Klára polgármester, Vörös Bá­lint alpolgármester, Hortobágyiné dr. Gera Judit jegyző, Baksai József, Bán Andrásné, Csekó Jó­zsef, Laposáné Seemann Erika, Papp Ferenc, Szalai Andrásné, Szintai István, dr. Szigethy András. zetet, ellátást tudunk biztosítani a gyerekek számára, annak a fiatalok megtartásában jelentős szerepe van. Ugyanezt a célt szolgálja az is, hogy tíz év szünet után a lakosság igényeit alapul véve újraindítot­tuk a mozit. Ezen túl erőnkhöz képest ren­geteget parkosítottunk és elkészült a temető­ben a járda is. A többmilliós munkák mind­egyikét pályázati támogatással valósítottuk meg, önerőből mindez nem sikerült vol­na, vagy csak nagyon lassan.- Minek köszönhető, hogy más kistele­pülésekkel szemben Madocsán nincs je­lentős munkanélküliség?- Egyrészt természetesen a város kö­zelségének, másrészt annak, hogy a madocsai emberek büszkék, nem vár­nak mástól segítséget. Éppen ezért az önkormányzatot nem terhelik jelentős szociális jellegű kiadások, segáyt job­bára csak egészségügyi okok miatt kell fizetnünk.- Elkerülhetetlen, hogy a szennyvízberuházást is megemlítsük. Az utóbbi időben sok a gond körülötte.- A beruházás össz­költsége 4,6 milliárd és a gesztorságról még az előző önkormányzat hozott döntés. A munka ránk maradt. A környe­zetvédelmi alap céltá­mogatást csak két éve kaptuk meg, így komoly lemaradással indultunk és négy év munkáját igyekszünk két év alatt elvégezni. Nálunk min­den probléma halmo­zottan jelentkezik. Ren­geteg erőfeszítésbe ke­rül, hogy jó mederben tartsuk a beruházást, de mindent elkövetünk, hogy határidőre elké­szüljön.- Tervek?'- A szennyvízhálózat elkészültével teljes lesz az infrastruktúra, vi­szont még sürgetőbbé válik az utak felújítása. Nincs kábeltévé a falu­ban. De a legfontosabb, hogy sikerüljön megvaló­sítani azt a régi álmot, hogy a volt tsz-székházat felső tagozatos iskolává alakítsuk, így létrejöhetne egy oktatási centrum. A szennyvíz mellett nem, de egyébként látok arra lehetőséget, hogy a mun­kákat több ütemre bontva, pályázati lehetősége­ket kihasználva ezt is megcsináljuk. A néptánc hagyomány megörökítő! Megalakulása óta több mint ezer fellépése volt a madocsai néptánc együttesnek, százezer­nél is több néző előtt. Az orszá­gos bemutatókon és fesztiválo­kon kívül külföldön is méltóan reprezentálta a magyar néptánc hagyományokat, mutatta be a madocsai táncokat. A Madocsai Hagyományőrző Nép­tánc Együttes 1946-ban alakult az­zal a céllal, hogy a feledésbe menő madocsai táncokat, dalokat, szoká­sokat fenntartsa a jövő számára. Az együttest negyven éven keresztül Földes János vezette, akitől Wünsch László vette át a stafétabotot. Az ér­tékes madocsai táncanyagot rend­szerezte, célja a hagyományok ápo­lásán túl fejlessze és a fiata­labb generációnak átadja. Az elmúlt évek mérlege: számos magyarországi és nemzetközi fellépés, hely­ben szervezett fesztivál és tábor, ahol más települések és országok együtteseit is vendégül látták. Némi szü­net után 2001-től új lendü­lettel, a régi táncosok és ze­nészek összefogásával in­dult újra az egyesületi munka, mely­nek eredményét az augusztus 20-i községi ünnepségen is bemutatták. A múltról A Duna széles árterén, a régi tér­képek és írott források szerint egykor szigetekkel szabdalt, mo­csaras terület, az úgynevezett Madocsai öblözet közepén fek­szik a falu. A régészeti leletek szerint a környéken emberi élet nyomai az őskor óta folyamato­san kimutathatók. A település neve a magyar ere­detű „Mód” személynév szárma­zékából vált helynévvé. Legko­rábban írott forrásban az 1019-ből származó, hamisított zalavári ala­pítólevélben fordul elő. Első hite­les említése a veszprémvölgyi apácák adománylevelének 1109- ben született átiratában olvasha­tó. A XII. században a Bikács nemzetségbeli Magnus királyi tárnokmester Szent Miklós tiszte­letére monostort épített. A közép­korban a monostor körül elhe­lyezkedő településről az egykorú írott források nem tájékoztatnak. Az oklevelek többször számol­nak be támadásról és az apátság­nál folyó építkezésről. Egy pápai supplicatio szerint a madocsai apátságot a törökök lerombolták. A török kézre került, szerzetesek­től elhagyott település a források szerint már 1560-ban református hitre tért. A visszavonuló törökök felgyújtották a települést, 1710- ben és 1738-ban pestis sújtotta a vidéket, ennek ellenére 1753-ban kétszáz család lakott Madocsán. 1829-ben 1846, 1851-ben 1680 ember élt a településen. A település gazdag zenei ha­gyományokkal rendelkezik. A „madocsai táncok” Grábóc Mik­lós feldolgozásában rendszere­sen felcsendül a magyar rádió műsorában. A népi tánc a közös­ség összetartó ereje. Az 1946-ban alakult madocsai népi együttes vezetője negyven éven keresztül Földesi János volt, akinek színes és széles körű improvizációi a magyar néptánc mozgalom szí­vesen táncolt motívumai. A madocsai millenniumi park A gyermekorvos Dr.Skrenyó Mar­git a település gyermekorvo­sa. Műit mond­ja, még csak az ismerkedés első évén van túl, azt azonban már most is lát­ja, hogy Madocsa jó hely a gyer­meknevelésre, mert faluban élve a gyerekek megtanulják, hogy szót értsenek a másik emberrel, odafigyeljenek egymásra. Ő ma­ga is több gyermeket szült és ne­velt, a legkisebb Madocsán cse­peredik, ami Skrenyó Margit sze­rint azért jó, mert egy ekkora falu számára átlátható, semmiben nem fog lemaradni, mert aki te­hetséges, megtalálja az útját. A gyermekorvos, aki családterape­uta is, azt vallja, hogy fontos, hogy segítsük egymás boldogsá­gát és a közösségek fenntartását. A futballcsapat lelke Lénárt Gyula tizenegy éve a futballcsapat lelke. Edző­ként dolgo­zott, az egye­sület elnöke lett, de ha úgy adódott, me­zeket mosott, füvet nyírt, pályát meszelt. 1996 óta, egy szezont kivéve, a megyei másodosztály­ban szerepel a helybeli futballis­tákból álló csapat, és biztosít hétről-hétre szórakozást a sport­barátoknak. A tíz évvel ezelőtt alapított női csapat a megyei kis­pályás bajnokságban játszik, nem kevés sikerrel. Az utóbbi öt esztendőben mindig érmes he­lyen végeztek. Lénárt Gyula re­méli, hogy sikerül az elért szín­vonalat hosszú távon tartani, és egyre több fiatallal megszeret­tetni a labdarúgást. A horgászelnök Nagyon szép a madocsai Du- na-szakasz, te­le van szige­tekkel, kiváló hely kikapcso­lódásra és ter­mészetesen a horgászatra - vallja Baranya József, aki régóta hódol ennek a szenvedélynek. Sok társához hasonlóan más te­lepülésen lévő egyesülethez csatlakozott, míg helyben erre nem volt lehetősége. Az év ele­jén azonban elnökletével létre­hozták a Madocsai Sporthor­gász Egyesületet, mely a jövő­ben szervezett kereteket biztosít majd a horgászatnak, és talán több lehetőséget a horgászok­nak. A non profit szervezethez, mely mára már túl van a bejegy­zéssel járó tortúrán, eddig több mint százötvenen csatlakoztak. Az alpolgármester Vörös Bálint alpolgármester már az előző ciklusban is képviselő volt. A szennyvíz- beruházásról akkor született meg a döntés. A rengeteg munkával, gonddal járó megvalósítást azonban már a mostani testület örökölte. Az alpolgármester nem hitte volna, hogy valaha megvalósul a beru­házás, melyet politikai okokból annyit húztak-halasztottak. Vö­rös Bálint az építkezés végéhez közeledve nem csak alpolgár­mesterként örül, hiszen ő lesz a szennyvíztisztító-telep vezetője. A próbaüzem szeptember elején indul. Ha ezen túl lesz a telepü­lés, az alpolgármester reményei szerint belefoghatnak a volt tsz- szákház iskolává alakításába. A családi gazdálkodó Törjék Istváné- ké valódi csalá­di vállalkozás, öccse, bátyja, fia és persze jó­maga is a mező- gazdasági vál­lalkozásban dolgozik, me­lyet a szövetkezetből való kiválás után kényszerből hoztak létre. Igyekeznek alkalmazkodni a kö­rülményekhez, ami azért! nem egyszerű, mert négyévente válto­zik a koncepció, így nehéz tervez­ni, és stabil gazdaságot létrehozni. A falu egyik jelentős vállalkozója­ként elkerülhetetlen volt, hogy Törjék István bekapcsolódjon a közéletbe, az Árpád-kori templom felújítására alakult közalapítvány kuratóriumának elnöke lett. Cél­juk, hogy valamilyen módon elő­teremtsék a templom rekonstruk­ciójához szükséges milliókat. A református lelkész Szabó Sándor Péter, aki há­rom esztendeje lett a madocsai református gyülekezet lel­késze, úgy érzi kivételes hely­zetben van, mert nem több településen kell szolgálatot ellátnia, így figyelme nem oszlik meg. Kis közösség a madocsai, az istentiszteleteken ötven-hatvan ember vesz részt, de a lelkész örömmel látja, hogy a templom előtti tér egyre lassab­ban ürül ki, az emberek egyre több időt töltenek el egymással beszélgetve. Szabó Sándor Péter fontosnak tartja a közösség for­málását, számos kezdeményezé­se célozza ezt. Ökumenikus énekkart, baba-mama klubot hoz­tak létre, a hittan óráról „kinőtt” fiataloknak ifjúsági órát tartanak. I * i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents