Tolnai Népújság, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178.-203. szám)
2002-08-10 / 186. szám
Tolnai Népújság 2002. Augusztus 10., szombat 9. OLDAL Győztek a dombóvári pipások Trubacs Tivadar és a 424-es Club csapata is sokáig pöfékelt Kitűnő eredményeket értek el a Göcsej Kupa elnevezésű országos lassúsági pipaszívó versenyen a dombóvári 424-es Club tagjai, akik az egyéniben és a csapatok megmérettetésében is nagy fölénynyel utasították maguk mögé a népes mezőnyt. Zalaegerszeg A Vándor Vigadó nagytermében helyi, budapesti, érdi, szigetvári, kaposvári, debreceni és dombóvári pöfékelők ültek az asztalok mellé, hogy előbb három gramm dohánnyal megtömjék az egyetlen magánkézben - a nagykőrösi Szabó család tulajdonában - lévő hazai gyár által készített pipákat, melyekben a meggyújtást követően felizzott a parázs. Alig telt el néhány perc és máris kopogtattak a „füsteregetők”, A dombóvári Trubacs Tivadar nagy fölénnyel nyerte a pipások Göcsej Kupáját amivel azt jelezték, hogy egyik társuk pipájában kihunyt a tűz. Ahogy telt az idő, egyre többen jutottak ugyanerre a sorsra. A kezdés után másfél órával már csak két dombóvári - Trubacs Tivadar és Újvári Zoltán - volt versenyben. Hamarosan az utóbbi próbálkozó is kiesett, így csupán az volt a kérdés, hogy a Tolna megyei város 424-es Clubjának elnöke milyen idővel nyeri a megmérettetést. A szeptember 8-án Belgiumban megrendezendő világbajnokságra készülő pipás végül 2 óra 14 perccel győzött a Göcsej Kupán a harmincnyolc résztvevő közül. A csapatversenyben a Trubacs Tivadar, Újvári Zoltán, Geisz Péter összeállítású dombóvári gárda diadalmaskodott a szigetváriak és a somogyi megyeszékhely együttese előtt. GR Tábortűz a Gyilkos-tó partján Nagyváradi fiatalokat hívott meg az Ifjúsági Unió Talán az Ifjúsági Unió szekszárdi csoportjának tagjai is meglepetéssel nyugtázták, hogy ez alkalommal nem történt velük semmi különös: azaz nem lopták meg őket, mint a portugál út idején, s nem is kellett helikopteres mentést igényelniük, mint bekövetkezett az az osztrák hegyekben. GyergyószentmiklósSZEKSZÁRD Pedig a mostani úti cél, azaz a Székelyföld, a maga vadregényes tájaival kínálhatott volna néhány váratlan és veszélyes kalandot, de nem: Győrfi Gyula, az Ifjúsági Unió Szekszárd elnöke csak egy „hagyományos” élménybeszámolóval szolgálhat.- Az Erdélyi Kárpát Egylet XI. nemzetközi táborának vendégei voltunk egy hétig, számos anyaországi fiatallal együtt. A helyszín - Gyergyószentmiklós közvetlen környéke - kellemes meglepetést jelentett számunkra: a várt nomád körülmények helyett kellően felszerelt kemping várt bennünket. A vidék mindenkit elbűvölt, mintha Székelyföld lényege tárult Az ifjúsági Unió Szekszárd csapata a Gyilkos-tó partján, középen Győrfi Gyula volna a Gyilkos-tó és a tavat övező hegyvidéki fenyvesek révén a fiatalok elé. De nemcsak az ősi hagyományokat őrző táj, hanem az emberek is kellemes meglepetést okoztak a Magyarországról érkezett táborlakóknak.- Errefelé mindenki magyarul beszél, román szóval elvétve találkoztunk. Örömmel tapasztaltuk, hogy az iskolákban is csak magyarul zajlik az oktatás. A tradíciók rendkívül mélyen élnek a székelyekben, s ennek nyugtázásakor óhatatlanul arra gondolhatunk, hogy ők kiváltképp mélyen átérzik magyarságuk fontosságát. Az Ifjúsági Unió Szekszárd hét tagja a túrázások mellett az esti tábortűznél is sikeresen építette kapcsolatait. Egy nagyváradi csapattal várhatóan hivatalos szintre is sikerül emelni a laza partneri viszonyt.- Szervezetünk hamarosan felújít Magyaregregyen egy kulcsos házat. Amikor elkészülünk a munkával, első, határokon túli vendégekként a nagyváradi fiatalokat szeretnénk fogadni. Terveink szerint ez a magyarországi találkozó a jövő év tavaszán valósul meg.-SZÁPihenő „apostobk a Aki tehette, a vízbe vagy a maradék árnyékba menekült a gunarasi fürdőhelyen, ahol váltakozva csak magyart és németet hallani. Ott láttam őket a minap, amikor a sugarak már a lombokat súrolták, de a napon még volt vagy harminc fok. Szinte kimért vonalban ültek egy fa előtt, agyondolgozott kezű, mindent látott tisztes mamák, tisztes ruhában, fejkendősen. Mindig megvárták, amíg egyikük befejezi a mondandót. Itták a szavakat, a sajátos dialektusú német beszédbe csak néha kavaro- dott egy-egy magyar szó. Hogy az ország mely tájáról jöttek, nem firtattam. Nem illett volna, olyannyim meghitt volt a hosszúm nyúlt pillanat, amibe belefeledkezett az egyenes derekú tizenkét asszony. Balogh Z. Tolna megyei anekdotatár 125. Udvari múltvariációk Ágh-Ajkelin Lajos, a község neves szülötte bizonyosan szebben festené a régi időket, noha az így is elég különös. A helyzet ugyanis az, hogy itt a bálozókat büntették, a megbotlott tanító meg a pipázó paraszt halálos veszedelmet hozott, aki viszont a szomszéd községből jött ide dolgozni, azt könyörtelenül följelentették. Ha igazak is a fenti állítások, menjünk azért sorba, mint a búcsúban. Még 1893 februárjában rendeztek itt egy gyermekbált, ami jól sikerült volna, ha arra a nagyobb legények is be nem szemtelen- kednek, s az ott vigadókat erőszakosan félresodorva táncolni nem kezdenek. A bálból bicskázás lett, ebből följelentés, de az éber hatóság a bál rendezőjét is fülön csípte, mert nem volt rendezési engedélye. Két év múlva Czéh Pál tanító, aki a jegyzővel bérbe vette a vadászterületet, éppen barátjával hódolt szenvedélyének október 4-én, de észrevették egy Jankó nevű orvvadászt. Kétfelől kerítették, de az eltűnt, ám egyszercsak megint előkerült, de már egy zsákmányolt nyúllak „De midőn a tanítót megpillantotta, futásnak eredet. A tanító utána kiáltott, hogy álljon meg, de ő csak tovább futott. A következő pillanatban egy lövés hallatszott, s Jankó halálosan megsebesülve elterült a földön. A kapott sebben nemsokára meg is halt.” A tanító viszont eredményese» védekezett azzal, hogy futás közben botlott meg, attól sült el a fegyvere. Egy év fogházat kapott... A Tolnavármegye 1901. július 21-én egész formás kis dörgedelmet kanyarított Feliér György földmíves esetéből, mondván: „A dohányzás mértéktelen szenvedélyének majdnem áldozatul esett Udvari község.” Feliér haza-. hordott búzáját úgy akarta a szekérről lerakni, hogy pipára gyújtott, mire a kaszált búza tüzet fogott, a lovak meg a községben száguldoztak kéretlen üstökösként. Három év múlva egy másik szekér látszólag békésen várakozott, csakhogy éppen a község szénáját rakták rá... Az odarohanó bíró és társai a következőket látták: „Először is négy-négy erős lovat, egy-egy nagy szekeret olyan vendégoldalakkal, mintha készítője külön a más szénája el- hordására szánta volna, és végre az egyik szekér tetején, az udvari tornyot alapul véve, toronymagasságban egy marcona magyart, aki még mindig rakosgatta a szénát fölebb-fölebb...” A miszlai lakos elmondta, hogy megvette a plébánosnak járó szénát. „Erre a bíró megmagyarázta, hogy jár ugyan a plébánosnak a széna, de csak akkor és olyan két szekérrel, amikor és amilyennel a község azt neki kiadja, továbbá, hogy ami már eddig felvan rakva, abban nemcsak a miszlai plébánosnak, hanem a varsádi lutheránus lelkésznek járó két szekér széna is bent van, ők pedig azt ráadásul oda nem adják...” A marcona magyar mégis elvitte, s ezért jelentették föl az elképedt udvariak. DR. TÖTTŐS GÁBOR Rómaiak nyomait kutatták Komlódon Műemléki park lesz a Bottyán-sáncon Hasonlóan a korábbi nyarakhoz, két ásatás is folyt a dunakömlődi Bottyán-sáncon az elmúlt hónapban. A Pécsi Tudományegyetem hallgatói a valamikori római kori erődítmény feltárásán, egy régészekből és középiskolásokból álló csapat pedig az ennek közelében fekvő település nyomainak kutatásán dolgozott. Paks-Dunakömlőd Évszázadok óta ismert, hogy az Imsós fölé magasodó Sánchegyen a római korban erődítmény állt. Az első kutatómunka során, 1969-ben előkerült egy katonai diploma, a három évvel későbbi ásatás során meghatározták az egykori tábor körvonalát, és sikerült bizonyítani, hogy valóban itt van Lussonium. A folyamatos ásatás tizenöt éve kezdődött dr. Visy Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem tanára vezetésével, régész és történe- . lem szakos hallgatók részvételével. Sikerült feltárni az erőd északi és déli részét, a kaput, az oda vezető utat, a védőárkokat, melyek az erődöt övezték. Előkerült az a torony, mely a déli bejárat közelében épült, akkor, amikor az erődöt már nem használták. Fény derült arra is, hogy ezen a területen az I. század derekán palánkerődítményt emeltek, a kutatók megtalálták a fabarakk épületeinek maradványait, és az erőd védőárka is előkerült. Dr. Visy Zsolt szerint mindez nyilvánvalóvá teszi, hogy itt volt a Pannóniái határvédelem egyik legkorábban biztosított erődítménye. Három éve az erőd déli részén lévő barakképület kutatásán dolgoznak, eddig harminc méter hosszú szakaszt sikerült feltárni. A Bottyán-sáncon fekvő római kori település feltárását 1997-ben kezdték meg, idén egy második századra keltezhető katonai védőárok került elő az eddigi leggazdagabb leletanyaggal. Feltártak még egy kenyérsütő kemencét, gazdasági helyiségeket és egy műhely maradványait. A munkát irányító Beszédes József régész szerint igen különleges ez a település, mivel Pannónia egyik legkorábbi települése volt. Az ásatásokkal párhuzamosan megkezdődött a terület műemléki bemutatásának előkészítése is. Ennek oka az, hogy jövőre Magyar- országon rendezik a római koros szakemberek legrangosabb nemzetközi találkozóját, a Limes konferenciát, melynek résztvevői megtekintik a lussoniumi ásatások eredményeit is. A műemléki helyreállítás tervezése második szakaszához érkezett, a szükséges anyagi források is rendelkezésre állnak egyrészt a kongresszus költségvetéséből, másrészt állami és helyi támogatásból. Az így összegyűlt pénzből meg kívánják vásárolni szinte az egész Bottyán-sáncot és egy rendezett, táblákkal ellátott műemléki parkot alakítanak ki ott. Zsilinszky Dóra mégis utazik A kisvárosban egy nap alatt összegyűlt a pénz Az iskolaigazgató egy percig sem tétlenkedett: amikor kiderült, hogy egyik jeles diákjukat segíteni kell abban, hogy Angliába mehessen nyelvet tanulni, azonnal munkához látott. Zsilinszky Dóra, a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium most érettségizett diákja sokak önzetlen, nemes segítőkészségének köszönhetően tehát útra kelhet. Bonyhád A bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban legnépszerűbb a német és angol nyelv tanulása. Évek óta gyakorlat, hogy a nyelvoktatást anyanyelvi területekről érkező, a diákokkal ejjyütt élő lektorok segítik. Mint Ónodi Szabolcs igazgató mondja, a német nyelvterületről egyszerűbb, angolról nehezebb segítőt találni.- A 2001/2002-es tanévben úgy alakult, hogy egy Angliából érkezett fiatalember a bonyhádi gimnáziumot választotta a tanulmányaihoz szükséges gyakorlóhelynek. A munkájára és annak körülményeire figyelő GAP szervezet képviseletében látogatta meg őt Margaret Anderson asszony a British Múzeum igazgatójának felesége. Egy szakmai beszélgetésünk során vetődött fel, hogy diákjaink számára nagy lehetőség lenne, ha hosszabb időt tölthetnének angol nyelvterületen. A jó hír nem sokáig váratott magára, néhány hét múlva telefonon jelzés érkezett, hogy egy gyerekünk ösztöndíjasként egy évet tölthet Angliában. A választás Zsilinszky Dórára esett, aki ebben a tanévben kitűnő eredménnyel érettségizett, s a Pázmány Péter Tudomány Egyetem angol-kommunikációs szakára jelentkezett.- Ötödikes korom óta tanulom a nyelvet. Nagyon jó tanáraim voltak és vannak. Sokat köszönhetek Ágoston Zoltánnénak, aki folyamatosan többfajta tanulási és nyelvgyakorlási lehetőséget is felmutatott számunkra. így jutottam el angol cserkész táborokba és Svájcba. Meglepetés is, öröm is volt'számomra, hogy nekem ajánlották feLar_egy éves angliai ösztöndíjat. A hír érkezése után néhány nappal azonban kiderült, hogy az utazás, a biztosítás és más költségek nagyon megterhelik a családi kasszát. Hárman vagyunk testvérek, így a közel háromszáz ezer forintot kitevő plusz kiadást nehezen vállalhatjuk. Akkor úgy döntöttem, hogy itthon maradok. Erről e-mail-ben értesítettem Margaret asszonyt, aki rögtön fölvette a kapcsolatot Ónodi Szabolcs igazgató úrral. Ónodi Szabolcs úgy gondolta, valami úton-módon segít Dórának. Akivel találkozott, mindenkinek elmondta a történetet, amelynek eredményeként az utazáshoz, biztosításhoz szükséges pénz egy nap alatt rendelkezésre állt. Segített az Európáért a Duna Mentén Egyesület, a Kármentő Polgári Kör, az evangélikus egyház, Oroszki István, Bonyhád város polgármestere, Potápi Árpád országgyűlési képviselő és a gimnázium tantestülete. Ónodi Szabolcs úgy véli, itt kezdődik a polgári gondolkodás. ( i I 4