Tolnai Népújság, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-01 / 151. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2002. Július 1„ hétfő Bát-összefoglaló Morzsolódó árak A Budapesti Árutőzsde ga­bonapiacán az elmúlt héten duplájára nőtt a forgalom: összesen 1,2 milliárd forint értékű áruval kereskedtek a brókerek, míg a határidős devizapiacon közel 5 milli­árd forint értékű külföldi fizetőeszköz került új tulaj­donoshoz - derült ki a BÁT hétvégi összefoglaló jelenté­séből. A kukorica piacán csökkentek az árak. A júliusi lejárat 24 290 forinton állapodott meg. A búza elszámolóárai 480-590 forinttal gyengültek, az augusztusi lejá­ratot 24700 forintért lehetett je­gyezni. Megnyílt a 2003 májusi határidő, amely 26 700 forinton fejezte be a kereskedést. Az augusztusi szállítású extrabúza 25 900 forintot ért. A takar­mánybúza augusztusi elszá­molóára 20 010 forint, a decem­beri 22 200 forint volt. A takar­mányárpa tonnáját augusztusra 19 700 forintért kínálták az alku­szok. A napraforgó októberi ár­folyama 62000, a repcéé 51000 forinton zárt. A szója december­re 58 700 forinton cserélt gazdát. A határidős pénzpiacon az euró volt a legkelendőbb. A kö­zös európai fizetőeszköz júliusi lejáraton 244,84, az augusz­tusin 246,30 forintot ért. Uj ha­táridő nyílt, a 2003. júniusi, amely 254 forinton várja a mai tőzsdenyitást. Az amerikai dol­lár árfolyamai 3,50-6,50 forint­tal gyengültek. Á zöldhasút júli­usra 246,20 forintért kínálták a brókerek. A japán jen szeptem­beri jegyzése 209,10 forint ma­radt. A svájci frank szeptemberi 167 forintos árfolyama sem vál­tozott, új határidőként azonban megnyílt a 2003. június. - ug ­Hírek BORKÓSTOLÓ. Öt magyar tájegység ötvenhatféle borát mutatták be a moszkvai ma­gyar nagykövetségen. Keskeny Ernő nagykövet hangsúlyozta, hogy Magyarország egyre aktí­vabban kíván visszatérni az oroszországi piacra. Az Orosz­országban elfogyasztott bornak jelenleg mindössze fél százalé­ka származik Magyarországról, noha korábban nagyon népsze­rűek voltak a magyar borok, mti SPÓROLOK. Átalakultak az európai polgárok megtakarítási . szokásai. A legtakarékosabb franciák jövedelmük 15,8 szá­zalékát teszik félre, a belgák 12,8 százalékot, a spanyolok 11,2 százalékot, a németek 9,8 százalékot spórolnak meg. Vál­toztak az europolgárok befekte­tési céljai is: míg a részvények­ben, befektetési jegyekben, biz­tosításokban és nyugdíjalapok­ban levő pénzek aránya 1995 és 2000 között 45 százalékról 60 százalékra nőtt, a készpénz­ben, látraszóló betétekben és takarékbetétekben tartott vagyon 39-ről 29 százalékra esett vissza, mti ÉDES ÉLET. Egy felmérés sze­rint a magyarok 80 százaléka el sem tudná életét képzelni cukor nélkül. 57 százalékuk előnyben részesíti a cukrot a mézzel szemben és csupán 22 százalék használ más édesí­tőszereket. A fővárosiak egy- harmada, a vidékiek kétharma­da tartja alapvető élelmiszer­nek a cukrot. Az emberek 91 százaléka használ kristálycuk­rot, 36 százalékuk kockacuk-. rőt, 33 százalék porcukrot, 19 százalék barnacukrot. A csalá­dok 60 százaléka 2-5 kilo­gramm cukrot vásárol havonta, ötödük pedig 5 kilónál is többet fogyaszt havonta, mti Kétmilliárd hulladékkezelésre Három éven belül a lakosság felének válogatnia kellene fotó: europress/archív Budapest A tavalyihoz hasonlóan idén is kétmilliárd forintot oszt szét a Belügyminisztérium azok kö­zött a pályázó önkormányzat­ok között, amelyek a hulla­dékkezelés valamelyik formá­ját kívánják megvalósítani a településükön. Az európai uniós követelményeknek meg­felelően 2005 végére a lakos­ság felét be kell vonni az újfaj­ta hulladékgazdálkodásba.- A szelektív hulladékgyűjtés indirekt követelménye a csatla­kozásnak, mert a Európai Unió feltétele a csomagolóanyagok hasznosítására vonatkozik, il­letve arra, hogy a lebomló anya­gokat ne a lerakókba helyezzük el - mondta lapunknak Bese Erzsébet. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Hulla­dékgazdálkodási és Környezet­technológiai Főosztályának szakmai főtanácsadója szerint azok a pályázó önkormányza­tok, amelyek között kétmilliárd forintot oszt szét a Belügy­minisztérium, a szelektív hulla­dékgyűjtést többféleképpen is megvalósíthatják. Az egyik legolcsóbb megoldás az úgynevezett hulladékgyűjtő szigetek létrehozása, amelyekben többfajta hulladékot gyűjtenek, ez már félmillió forintból megva­lósítható. Ide az emberek maguk szállítják el a hulladékot és nem kell érte fizetniük. Hasonlóan működnek a gyűjtőudvarok, ezek azonban csak jóval drágábban, 1-10 millió forintból kivitelezhe- tők. Előnyük, hogy az őrzött tele­pek veszélyes hulladékok gyűjté­sére is alkalmasak lehetnek. A legkényelmesebb megoldás azonban az lenne, hogy nem mi visszük el a hulladékot, hanem tőlünk szállítják el. Ez egyben a legköltségesebb is, hiszen a mi­nisztérium javaslata szerint há­rom különböző kukát kellene tar­tanunk hozzá, amely háromszo­ros szemétszállítási díjat von ma­ga után. Ez azt feltételezné, hogy a korábbinál lassabban telepakol­ható kukák miatt kevesebb al­kalommal jönne a kukáskocsi, ugyanakkor az Egészségügyi Minisztérium rendeletben előír­ta, hogy biohulladék esetén a vá­rosokban hetente legalább két­szer, egyéb lakóterületen hetente legalább egyszer kell kiüríteni az edényeket. Néhány országban a szelektív hulladékgyűjtést részben utóla­gos válogatással valósítják meg. Bese Erzsébet szerint ez azért nem jó megoldás, mert a szeny- nyeződések miatt ez a hulladék rosszabb minőségű lesz. Magyarországon évente 77 millió tonna hulladék keletkezik, amelynek 35-50 százaléka hasz­nosítható. Évről évre több önkor­mányzat kapcsolódik be a prog­ramba, a fővárosban a már meg­lévő 12 hulladékgyűjtő udvar mellé további száz gyűjtőszigetet fognak létesíteni a közeljövőben. Számos telephely működik a vidéki nagyvárosokban is, ahol Bese Erzsébet szerint az emberek könnyebben rávehetők a szelek­tív gyűjtésre. Az európai uniós követelmé­nyek szerint 2005 végére 4-5 mil­lió embert kell hogy érintsen ez a hulladékgazdálkodási program, a főtanácsadó szerint azonban ennél is fontosabb az, hogy ter­mészeti kincsekben szegény or­szágként nem engedhetjük meg magunknak a pazarlást, amit a hulladék feldolgozásának elha­gyása jelent. __________NAGY ESZTER DÓRA ak ár 690 000 5 ÉV GARANCIA Ajánlott kenőanyag ALMERA M bil KI Fogyasztás: liter/100 km: 4,7-10,6 COq kibocsátás (g/km): 126-254 Ki törődik nyáron a mínuszokkal? Aki Nissan Almerat vesz! Ha most vásárolja meg régóta áhított Almeráját, a kiválasztott modelltől függően 200 000 és 690 OOO forint közötti kedvezményt' adunk Önnek. Az akció a készlet erejéig tart. ’Kivétel: Nissan Almera 1:5 Sedan CP7 modell EMELI_a tétet Az EU-ban nem elég a ponty SZEKSZÁRD Az uniós csatlakozás után nem lehet kizárólag a ponty­termelésben gondolkodni - mondta Orosz Sándor, a Hal­termelők Országos Szövetsé­gének igazgatója az Arany­ponty Rt. kutatói konferen­ciával egybekötött halászbú­csúján, amelyen sporthor- gászcentrumot is átadtak. 2002 a hal éve Magyarországon, a Haltermelők Országos Szövet­sége marketingkampányt is indí­tott a halfogyasztás népszerűsíté­sére. A konferencián elhangzott: az évi 2,7-2,8 kilogrammos egy főre eső magyar halhúsfogyasz­tás töredéke az európai uniós or­szágok átlagának. A 739 hektáros tógazdaságon gazdálkodó Arany­ponty Rt. igazgatója, Lévai Ferenc szerint a jövő útja nem kizáróla­gosan a haltermelés, a halastavak természeti értéket is jelentenek, és óriási az érdeklődés a sport­horgászok, természetbarátok ré­széről. A halgazdálkodás új, sike­res ága az afrikai harcsa- és a bio- haltermelés.. Orosz Sándor, az Országgyű­lés környezetvédelmi bizottságá­nak elnöke elmondta, az uniós tárgyalásoknál az egyik legsi­EGY FŐRE ESŐ ÉVI HALFOGYASZTÁS EU-átlag: 22,0 kg Világátlag: “* 13,0 kg Franciaország: 28.0 kg Finnország: 35.0 kg Magyarország: 2,8 kg Egészségügyi szempontból javasolt mennyiség: 5 kg mábban lezárható fejezet a halá­szaté volt. A magyar halászat jo­gi értelemben felkészült a csatla­kozásra, s minden szempontból kész a versenyre. - Magyarorszá­gon is zajlik a halászat diverzifi­kációja, hangsúlyt kap a vizes élőhelyek védelme és a vidékfej­lesztésben betöltött szerep - tette hozzá. Rámutatott: a ponty piaca hektikusan változik, így nagyobb a jelentősége a ragadozó hal­fajoknak, és komoly keletje van a keszegféléknek is. 2004 után nem szabad csak pontytermelés­ben és a hagyományos értelem­ben vett exportban gondolkodni. Magyarországon a baromfi után a második legkedveltebb étel a hal, ám ez utóbbi ünnepi fogásnak számít. Az Unió orszá­gaiban a fogyasztás döntően ten­geri, tizedrészben édesvízi hal. A HOSZ célja, hogy nálunk az EU átlagát meghaladja a hazai édes­vízi hal fogasztása. T. F. Eladhatók a hungaricumok Pécs A hazai fogyasztás serkenté­sének, egyben a külföldi ér­deklődés fokozásának haté­kony eszközeként említette a hagyományos magyar borok - hungaricumok - megfelelő menedzselését Sélyei András, a Magyar Borok Háza keres­kedelmi igazgatója. A pécsi Vinfood borászati szakki­állításon rendezett konferencián a szakember a nemzeti borstraté­gia életre hívását sürgette, mert véleménye szerint csak ilyen mó­don érhető el javuló eredmény a hazai és a nemzetközi piacokon. A stratégiának részleteiben kell foglalkoznia mind a fajtalis­ták kialakításával, a piaci kvóták alakulásával, amiket különösen előtérbe helyez országunk közel­gő EU-csatlakozása. Ma Magyarországon évente 2,8 millió hektoliter bort értékesí­tenek, a fejenkénti átlagfogyasz­tás 28-30 liter körül alakul. A ma­gyar borok jelenlegi dominanciá­ja alaposan megváltozik az EU- csatlakozáskor, amikor nem csak a többi európai borral, hanem chilei, új-zélandi, kaliforniai bo­rokkal kell majd versenyezniük a hazai termékeknek. Mindezek is­meretében Sélyei András szerint nem a Magyarországon is erős nemzetközi fajtákra, hanem az idelátogatók számára különleges idegenforgalmi, gasztronómiai vonzerőt is jelentő egyediségek­re, a „hungaricumokra” kell irá­nyítani a figyelmet. A külföldi ér­deklődés és az ismertség tükré­ben a tokaji borok, valamint a bi­kavérek lehetnek a legjobb piac­teremtő eszközök külföldön, jó szereplésük mellett más borok is eredményesebbek lehetnek. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország adottságai az ökológiai optimu­mot közelítik az illatos borok ké­szítése terén, ugyanakkor ezt az egyedinek nevezhető lehetőséget még nem sikerült kiaknázni a nemzetközi piacon. A Magyar Borok Házában a 22 hazai borvidék mintegy 700 borát mutatják be jelenleg. Az ország bortérképének sokszínűségét' mutatja, hogy a teljesség igényé­vel megközelítőleg 50 ezer mintát kellene tartani. A készletben je­lenleg 26 százalékos az úgyne­vezett „hungaricumok” aránya. A háznak évi 25 ezer látogatója van, közel háromnegyedük külföldi. Érdeklődésük jelentős részben a magyar különlegességek felé for­dul, a legkeresettebbek a tokaji borok, amelyek értékesítése a for­galom 34 százalékát teszi ki. A fórumon részt vevő szakem­berek egybehangzó véleménye szerint az export mellett az egye­di magyar borok érvényesülésé­nek kiemelkedő lehetősége a bél­és külföldi turizmushoz kötődik. Egy-egy tájegységre jellemzően a Juhfark, a Furmint, a Leányka, a Cirfandli, illetőleg a Kadarka, a Kékfrankos fajták gasztrotu- risztikai jelentőségét emelték ki. KASZÁS ENDRE Teret hódít a biogazdálkodás Dél-Dunántúl Az elmúlt évben megkétszerező­dött a biogazdálkodással művelt hazai termőföld nagysága: jelen­leg 70 ezer hektár az ellenőrzött bioterület. A biotermesztés tér­nyerésének oka, hogy az idén végre támogatást ígért az állam a gazdaságoknak e munkaigényes technológiához. Magyarországon a szántóföl­dek 1,5 százalékán gazdálkod­nak vegyszer nélkül, míg például Ausztriában ugyanez az arány 10 százalék. A gazdálkodók szerint több és más rendszerű támoga­tásra lenne szükség. A babócsai Határőr Rt. jelen­leg csaknem ezer hektáron gaz­dálkodik vegyszermentesen. Ter­ményeik 97 százaléka Svájcba kerül. Toldi János elnök szerint azonban néhány éven belül telí­tetté válik a piac.- Különösen a spanyolok, an­golok fejlesztik a bioágazatot, s ott ezeket az állam erőteljesen tá­mogatja. Részt kérnek a piacból az ukrán, szlovák és román ter­mesztők is. A versennyel a köve­telmények nőnek: 2003-tól példá­ul csak biovetőmagot használha­tunk, hagyományosat már nem. Ahhoz, hogy külpiaci pozícióin­kat megőrizhessük, más támoga­tási rendszerre lenne szükség. Az osztrák paraszt magas normatív támogatást kap, nálunk viszont nincs ilyen. A hazai biotermények 90 szá­zaléka Nyugat-Európába kerül. Idehaza nincs fizetőképes keres­let a bioterményre. A bioáru más­félszer annyiba kerül, mint más termények. Csak az utóbbi két évben jelent meg irántuk az igény: a módosabbaknak egyre fontosabb, mi kerül az aszta­lukra. NAGY LÁSZLÓ *

Next

/
Thumbnails
Contents