Tolnai Népújság, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-29 / 175. szám
MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL 2002. Július 29., hétfő Mondom a magamét SZERI ÁRPÁD Előny a múltból Több mint háromszáz év elteltével ismét felharsant a milezzin imára szólító szava az egri minaretből. Természetesen nem az egykori igazhitű harcosok tértek vissza, mindössze a város tartotta meg a múlt hét végén a hagyományos Végvári Vigasságok című fesztiválját, a keleti kultúrák jegyében. A rendezvény keretében így lehettek fültanúi a látogatók a messze hangzó kiáltásnak, mely a törökök által emelt műemlék épületből terjedt szerte a település fölé. Mennyivel szerencsésebb Eger, mint Szekszárd, legalábbis ebből a szempontból - gondolhatnánk joggal, hiszen ugyanezen lapszámból az is kiderül, hogy a törökök - bár százötven évig itt tanyáztak - szűkebb pátriánkban nem hagytak maguk után érdemleges építészeti emléket. A „török” előnevű Tolna megyei építményekről - úgy, mint török torony, török fürdő - rendre kiderült, hogy egyik sem köthető a hódító iszlámhoz. Az egykori palánki földvárat ugyan a török emelte, ám napjainkra csak a körvonalai maradtak meg az erősségnek. így a kivonuló mohamedánok kétszeresen is hiányt okoztak megyénkben: uralmuk nemcsak a lakosságot tizedelte meg a szó szoros értelmében, de - Egerrel, illetve a hozzánk még közelebb található Péccsel ellentétben - még egy karcsú minaret sem emlékeztet kényszerű ittlétükre. Az említett hevesi, illetve baranyai megyeszékhely ugyancsak sokat szenvedett a töröktől: ám évszázadokkal később, nemes válaszként, mindkét helyen a gyarapodás szolgálatába állíthatják a hódítók építményeit. Megkérdeztük olvasóinkat: Mit vár a magyar focitól? Szombaton ismét útjára indult a labdarúgó magyar nemzeti bajnokság, s hogy miként valósulnak meg a remények, az természetesen még a jövő titka. Az utcán megkérdezett járókelők ezzel együtt markáns véleményeket fogalmaztak meg a hazai fociról. Czakó Károly, nyugdíjas: - Szeretném, ha végre már jó lenne a játék. Ha a labdarúgók kellő erőnléttel, technikai képzettséggel rendelkeznének. De sokszor azt látom, hogy a fiúk lazán veszik a mérkőzéseket. Csiga Ferenc, műtős: - A foci már nem a játék, hanem a pénz körül forog, az utánpótlás pedig gyenge. Azért azt várom, hogy ha valamivel is, de előrébb jutunk a ranglétrán. Bayer Márton, segédlelkész: - Már sokszor csalódtam a magyar fociban, de azért remélem, hogy most jobb lesz, mint korábban. Mindig a pénz hiányát emlegetik, de szerintem a lelkesedésből van kevés. Simon József, pedagógus: - Nem foglalkozom a magyar futballal. Az Aranycsapatot még szerettem, de a jelenlegi alacsony színvonal nem tud lekötni. S nem bízom a javulásban. (A témával kapcsolatban olvasóink SMS-en is elmondhatják véleményüket^^_______________________________■ Előző kérdésünk: Most tényleg a móri gyilkosokat fogták el? Nos, szavazóink 71,5 százaléka véli úgy, hogy nem a gyilkosokat fogták el. MAI KÉRDÉSÜNK Vásárolna-e interneten? Szavazhat az interneten: www.tolnalnepitjsag.liu , és SMS üzenetben: 20/454-36-64 Kincset kerestek és találtak Bukovinai székelyek néprajzi tábora Véménden tartotta néprajzi táborát a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége, melynek székhelye Bonyhád. Az egyhetes program a baranyai kistelepülés életében is pezsgést hozott. Bonyhád-Véménd Közel hú& diák vette birtokba a véméndi általános iskolát, hogy a bukovinai székelyek tárgyi és szellemi hagyatékát gyűjtse. Lőrincz Etel textiltervező iparművész, a szövetség vezetőségének tagja, a tábor programjának kidolgozója rendkívül értékesnek tartja az egy hét alatt végzett munkát.- Minden esztendőben keresünk egy témát, amelynek feldolgozásával elméletben és gyakorlatban egyaránt foglalkozunk. Az idén a néprajzi gyűjtés tudományába igyekeztünk bevezetni fiatal tagjainkat, a „hazatérők” felkutatásával foglalkoztunk. Hazatérők azok az okmányok, amelyeket a bukovinai székelyek számára Magyar- országra telepítésükkor állítottak ki a hatóságok. A tábor résztvevői a hét első három napján felkészítést kaptak. Előadást tartott Andrásfalvy Bertalan, Potápi Árpád, Fábián Gergely, Káka Rozália, Fábián Margit, Szőts Zoltán, Rudolf László és jómagam. A sok ismeret mellett a gyakorlati néprajzi gyűjtőmunka alapjait is feldolgoztuk, hogy a hét második felében biztonsággal indulhassanak a javarészt középiskolás táborozok Véménden, Palotabozsokon, Somberekén és Hímesházán gyűjtő útjukra. Rengeteg kincset találtunk. A fellelt anyag feldolgozását is elvégeztük. A beérkezett dokumentumokat, az előkerült tárgyi emlékek adatait, fotóit, az Lőrincz Etel textiltervező iparművész hogy kedveskedjenek, egy alkalommal hagyományőrző csoportjuk műsorral lepett meg minket. De a többi községben is szívesen látott vendégek számítottunk. Valamennyi helyen a polgár- mester köszöntött bennünket, s a falvak lakóinak jóvoltából az étkezésre sem volt gondunk. Például Palotabozsokon bukovinai ételeket főztek, hogy örömet szerezzenek nekünk. Jó volt látni, megtapasztalni, hogy idősek és fiatalok közös hangot találtak. Együtt dolgoztak azon, hogy a megmaradt értékek ne menjenek veszendőbe.-PÁLRemekül sikerült az első falunap Terített asztalok az árnyas fák alatt A mindössze kétszáznegyvenöt lakót számláló község ap- raja-nagyja szombat délután eljött a kultúrház előtti térre, hogy résztvevője legyen az első alkalommal megrendezett falunapnak. Alsóhetény A főtérre érkezőket Szegedi Géza zenekara kellemes muzsikával köszöntötte, majd a népes sereg átvonult a sportpályára, ahol kispályás focitomát tartottak a helyi csapat és a környékbeli településekről érkezett gárdák részvételével. Az izgalmas csatákat hozó mérkőzések után az attalaiak örülhettek a leginkább, ugyanis veretlenül végeztek a mezőny élén. A második helyet a házigazdák együttese szerezte meg, a harmadikak pedig a nakiak lettek. Miközben a férfiak a gyepen kergették a labdát, addig a gyerekek Ács Zsuzsanna vezető óvónő irányításával kézműves foglalkozáson vettek részt. Az óvodások és a kisiskolások szüleik segítségével papírsárkányt készítettek, az aszfalton krétával rajzoltak, valamint gyöngyöt is fűztek. AzuA naki asszonykórus remek műsorával közönségsikert aratott tán zsákbanfutásban, mocsárjárásban, tojásvivésben és különféle sorversenyekben mérték össze ügyességüket. A közigazgatásilag Kapospulá- hoz tartozó község lakóit Markovits Géza polgármester köszöntötte, majd a naki asszonykórus és a Vízmente néptánccsoport adott hatalmas közönségsiker arató műsort. A remek szórakozás után az árnyas fák alatt megterített asztalokhoz ültek a vendégek, akik finom pörköltet vacsoráztak. Este a művelődési otthonban tartott bállal zárult az első alkalommal megrendezett falunap, melynek szervezését Radax László önkormányzati képviselő és lelkes csapata vállalta magára. A kitűnően sikerült programhoz az önkormányzaton kívül a kapospulai termelőszövetkezet és a Gazda Vadásztársaság nyújtott segítséget. ____ -GRSz ínház a rádióban Több mint húsz éve nem volt színházi közvetítés a Magyar Rádió pécsi adásában. Most a POSZT nagyszínpadi előadásait hallhatjuk hat alkalommal. A Magyar Rádió Pécsi Körzeti Szerkesztőségének egy ORTT- pályázaton nyert összeg tette lehetővé, hogy a Pécsi Országos Színházi Találkozó versenyprogramjában szereplő hat nagyszínpadi produkciót rögzítse. Mint Varga László elmondta, örültek a lehetőségnek, hiszen két évtizede nem volt rá módjuk, hogy a színházat bevigyék a rádióba. A felvételekhez maximális segítséget kaptak az érdekelt színházaktól, így fel tudtak felkészülni a digitális felvételre, amit aktív utómunkálat követett. így aztán most nyáron, a színházi holtidényben is, vasárnap esténként 7 órakor „felgördül a függöny”. A múlt vasárnap közvetítették Moliére Don Jüanját, ezen a hétvégén Molnár Ferenc A testőr című művét, majd a továbbiakban Oszt- rovszkij A vihar, Moliére Tartuffe, Shakespeare Téli rege és Hoffmanstal A csoda alkonya című darabja hallható. m.k. Egy csokor kaktusz Egy napig tartó csoda volt Bogyiszlón, a Honvéd utca 75- ben Szalontai Ferencné udvarában. Elmondása szerint a fia, László hozta ezelőtt 16 éve a házba a kaktuszt, melynek vasárnap rekord mennyiségű, tizenhat virága nyílott egyszerre. FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy NOVÁKISTVÁNNÉ tolnai lakos 70 éves korában elhunyt. Temetése 2002. július 31- én 15 órakor lesz a tolnai temetőben. A gyászoló család (x) Vadászok vidám juliálisa Koronglövészetben és pörköltfőzésben vetélkedtek A Baranya, Somogy és Tolna megyék találkozásánál lévő ötezer hektáros területet használó Hármashatár Vadásztársaság szombaton koronglövő és pörköltfőző versennyel egybekötött juliálisra invitálta a környékbeli „puskás” embereket. Kaposszekcsö A Sarádi-tó mellett helybeli, csikóstőttősi, jágónaki, dombóvári, kapospulai, attalai, dal- mandi, somogyszili és bikali vadászok gyűltek össze, akiket a vendéglátó társaság elnöke, László János köszöntött. A megnyitó után Kuti Lajos vadászmester irányításával megkezdődött a koronglövő-megmérettetés, melyre hat csapat nevezett. A feltámadó szél gyakran megtréfálta a lövőket, akik eredményük szerint örültek, vagy bosszankodtak. A győzelmet a dombóvári - Börcsök Zoltán, ifjabb Szőke Géza, ifjabb Gelencsér László ösz- szeállítású - csapat szerezte meg a dalmandi és somogyszili puskásokból - Lázár János, Csik István és ifjabb Csik István - álló gárda előtt. A harmadik helyen a házigazdák Csirke Ernő, Csirke József, Csirke Péter alkotta „családi együttese” végzett. Egyéniben Börcsök Zoltán és Csik István holtversenyben végzett az élen, ők mindketten tizennégy korongot találtak el a felröppenő tizennyolcból. Miközben a mezőn durrogtatott a 'vadászok egy része, addig néhányan pörköltet készítettek a vadászház közelében felállított bográcsokban. A háziasszonyokból álló zsűri kóstolója utáni értékeléskor kiderült, hogy László István főztje ízlett a legjobban, de a második helyezett Kuti Tamás és a „bronzérmet” kiérdemlő Mezei István is finom ebédet tálalt a vendégeknek. Délután a vadászélmények felidézésével és baráti beszélgetésekkel zárult a vidám juliális. A vadászmester, Kuti Lajos is puskát ragadott a korong- lövők versenyében -grBorházak és panziók épülnek Kellemes körülmények között kóstolhatnak a turisták A szőlőfeldolgozás korszerűsítését és borházak építését kezdte meg a közelmúltban Szekszárdon négy borászati vállalkozás - tudtuk meg Mészáros Páltól, a Szekszárdi Hegyközség elnökétől. Szekszárd Elmondta: az egyenként 50-100 millió - összesen mintegy 300 millió forintos -, várhatóan 2003-ban befejeződő fejlesztésektől a borászok jobb minőségű borok előállítását, valamint a borturizmus fellendülését várják. A vállalkozók a kivitelezéshez szükséges pénz csaknem felét pályázaton nyerték a Földművelésügyi Minisztériumtól és a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácstól. Az új létesítmények nemcsak az új préseknek, tárolóknak biztosítanak helyet, hanem a fahordós érlelésnek is, aminek köszönhetően a szekszárdi borok elnyerik igazi ízüket, za- matukat. A feldolgozóüzemek mellett olyan borházak és panziók is épülnek, ahol a termelők méltó körülmények között kóstoltathatják meg boraikat a városba érkező turistákkal. A hegyközség elnöke szerint ugyanis hiába nő a szekszárdi bor híre, a borvidéken még mindig kevés az olyan vendéglátóhely, ahol be lehetne mutatni a legjellemzőbb borokat, vagy a különleges fajták legjobb évjáratait. A négy idei beruházás megkezdésével a szekszárdi borvidéken több éves lemaradás ledolgozása kezdődött meg - hangsúlyozta Mészáros Pál. ■ adatközlőktől kapott új információkat azonnal számítógépre tettük, amelyben nagy segítségünkre volt Sebestyén Dezső. Jó érzés volt megtapasztalni azt a kedves fogadtatást, amelyben mindenütt részünk volt. Véménden az előadásokon falubeli érdeklődők is voltak szép számmal. Esti programjaink ünnepnek számítottak a településen, s
