Tolnai Népújság, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-20 / 168. szám

10. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2002. JÚLIUS 20., SZOMBAT RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. július 19.) Borsodchem 5 340 Ft ü Egis 13 720 Ft Ű Matáv 835 Ft ü Mól 4 580 Ft ű OTP 2 094 Ft ű Richter 13 555 Ft ű TVK 3 845 Ft Ú Zalakerámia 1460 Ft Ű BUX: 7380,49 +0,14% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 382,91 Cseh korona 8,26 Euró 245,68 Japán jen (100) 208,71 Lengyel zloty 59,89 Svájci frank 167,87 Szlovák korona 5,50 USA-dollár 242,10 Hírek POSTABANK. A Postabank és Takarékpénztár Rt. rendkívüli közgyűlésén új igazgatóságot és felügyelőbizottságot válasz­tottak a részvényesek. Király Júlia, a Postabank Rt. új elnöke szerint nem történik radikális váltás a bank életében, az új vezetés feladata a hitelintézet üzleti értékének megőrzése, növelése lesz. Csáki György, a fő tulajdonos Magyar Posta Rt. elnöke a legkorábbi privati­zációra 2003 második félévének elejét valószínűsíti, mti GYÓGYSZER. Tárgyalásokat kezd hétfőn az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), az Egészségügyi, Szo­ciális és Családügyi Miniszté­rium és a Pénzügyminiszté­rium az előző kormány gyógy­szergyártókkal és forgalma­zókkal kötött megállapodásá­nak módosításáról. A kormány a végrehajthatóság érdekében szükségesnek tartja az új ár­tárgyalásokat és a megállapo­dás bizonyos pontjainak mó­dosítását. A tárgyalások első szakaszában a biztosító min­den céggel külön-külön kíván megegyezésre jutni, mti PROFIT. Az amerikai Micro­soft programgyártó 7,8 milliárd dollár tiszta haszonnal zárta júniussal végződött üzleti évét, ez 1,41 dollár részvényenként. Egy évvel korábban a tiszta nyereség 7,4 milliárd dollár, részvényenként 1,38 dollár volt. A világ legnagyobb prog­ramgyártójának forgalma 12 százalékkal, 28,4 milliárd dol­lárra nőtt. A kilencvenes évek­ben a forgalom még évi átlag­ban 38 százalékkal nőtt. Az ütem 16 százalékra lassult 2000-ben és 10 százalékra a ta­valy júniussal végződött üzleti évben, mti REKORD. Rekordhiánnyal zárt az Egyesült Államok má­jusi külkereskedelmi egyenle­ge, azt mutatva, hogy ismét élénkült az amerikaiak keresle­te a külföldön gyártott autók, tévékészülékek és ruházati cikkek iránt. A kereskedelmi minisztérium adatsora szerint az ötödik havi külkereskedel­mi mérleg deficitje 37,64 mil­liárd dollárra bővült az április­ban mért, és 35,94 milliárd dollárról 36,14 milliárdra módosított deficitről, mti ■ fl HÁZTARTÁSI FOGYASZTÁS TENDENCIÁJA (MENNYISÉG - SZÁZALÉKBAN) 1. 2. 3. 4. 5. Szénsavas üdítőital 0 + 10-3 +18 Gyümölcslé + 14-9-10 +9 Ásványvíz +30 +42 + 11 +25 1. Ital 2.1999-ben 1998-hoz képest 3. 2000-ben 1999-hez képest 4. 2001-ben 2000-hez képest 5.2002. l.-IV-ig az előző év hasonló időszakához képest Forrás: GfK Piackutató Intézet Százmilliárdos lett az italpiac A szokatlanul meleg idő hatására megnőtt a szomjoltó italok fogyasztása. A GfK Piac­kutató Intézet adatai alapján már biztosra ve­hető, hogy a háztartások fogyasztása sörből, szénsavas üdítőitalból, gyümölcsléből és ás­ványvízből együttesen, idén túllépi a 100 mil­liárd forintos határt. Mennyiségben az éves összes fogyasztás az előrejelzés szerint 1,1 milliárd liter lesz a háztartásokban. Budapest A nyár eleji kánikula adatai még nem állnak a kutatóintézet rendelkezésére, de azt már tud­ni lehet az első négy hónap számaiból, hogy minden idők legmelegebb februárja érezteti hatását az idei forgalomban. A szomjoltó italok közül mennyiségben legnagyobb arányban az ásványvíz fogyasztá­sa nőtt a háztartásokban: idén január-április­ban 25 százalékkal haladta meg a múlt év ha­sonló időszakát. Értékben 31 százalékos emel­kedést mértek a piackutatók. Szintén dinamikusan nő a szénsavas üdítő­italok mutatója. A tavalyi kisebb csökkenés után mennyiségben 18, értékben 22 százalék­kal több fogyott belőlük idén négy hónap alatt, mint múlt év január-áprilisban. A gyü­mölcslé fogyasztásának két éve tartó csökke­nő tendenciája is megfordult. Mennyiségben 9, értékben 19 százalékkal ittak belőle többet a háztartásokban, mint a tavalyi első négy hó­napban. Értékben a háztartások fogyasztásában első Melegben jobban fogy FOTÓ: EUROPRESS/KERÉK ÁGNES Egyre kevesebben törlesztenek Míg a korábbi években az európai piacon rendre alacsony volt a nem fizető adósok aránya, tavaly már a befektetési szint alatti adósok 12 százaléka nem törlesztett, idén a cégek 24 milliárd euró hátralékot halmoztak fel, többet, mint a meg­előző 17 évben összesen. ______ Budapest ___ A befektetési szint alatti európai adósok között drámaian megnőtt a nem fizetők száma az utóbbi években, és arányuk ma már nagyjából azonos az amerikaia­kéval - írták az amerikai Moody’s hitelminősítő elemzői felméré­sükben. A Moody’s összesítése szerint a besorolással rendelkező euró­pai kötvénykibocsátók közül 34- en, a besorolással nem rendelke­zők közül 35-en szüntették be az adósságszolgálatot 1985 és 2001 között, összesen 22 milliárd euró- nak megfelelő összeggel maradva hátralékban. Az esetek túlnyomó többsége 2000-ben és 2001-ben történt. Az elemzők emlékeztettek, hogy a Moody’s előre jelezte a nem fizetések növekedését, mivel a kilencvenes évek végén jelentő­sen gyarapodott a kötvénykibo­csátás alapvetően gyenge adósok részéről. A befektetési szint alatti kibo­csátók körében a nem fizetők ará­nya átlagosan 6,1 százalékos volt 1985 óta, kissé nagyobb, mint ez idő alatt az 5,5 százalékos arány az amerikai kibocsátók között. Ennél is aggasztóbb azonban, hogy Európában az átlagos nem­fizetői arány 12 százalékra nőtt az utóbbi tizenkét hónap alatt. A jelentés szerint az idei év is meredeken rontja majd a későbbi statisztikát. Idén május végéig a nem fizetés soha nem látott ará­nyokat ért el, az érintett kibocsá­tók 24 milliárd eurónyi hátralékot halmoztak fel, ez több, mint az előző 17 év teljes összege. A felmérésben megállapítot­ták, hogy Európában 1985 óta a nem fizetőknek a fele távközlési vállalat, köztük idén a holland KPNQwest keltett feltűnést, míg korábban a brit NTL kábel­szolgáltató. Ez a társaság 11 mil­liárd eurót érő kötvényével ma­radt hátralékban, ez volt a beso­rolással rendelkező európai válla­lat részéről a valaha is elért legna­gyobb kötvénybukás. Az európai piacon régen kizárólag befekteté­si fokozatú kibocsátók jelentkez­tek, de 1985 óta gyorsan nőtt a befektetési fokozat alacsonyabb szintjeit, illetve a csak spekulatív vagy rosszabb fokozatot elérő ki­bocsátók száma. Mindazonáltal az európai kibocsátóknak még csak a 14 százaléka rendelkezik spekulatív - „B” vagy rosszabb - hitelkockázati osztályzattal. Az ilyenek aránya az Egyesült Álla­mokban már 43 százalék. Ugyan­akkor á hitelezők kintlévőségük­nek átlagosan a 42 százalékához jutnak hozzá az Egyesült Álla­mokban, Európában ez az arány csak 22 százalékos, másfél évtize­des visszatekintésben. A befektetői fokozatú európai adósok között a nem fizetők ará­nya 0,2 százalékos volt Európá­ban 1985 óta, az Egyesült Álla­mokban pedig 0,7 százalékos - tették hozzá az elemzők. Cégfúziók a versenyhivatal előtt Hetvenkét határozat, 19 megállapított törvénysértés, és mint­egy 30 millió forintnyi kiszabott bírság - ez a Gazdasági Versenyhivatal első féléves mérlege. A legtöbb elmarasztalás a fogyasztók tisztességtelen befolyásolása miatt történt. Pécs A bírságok összegét tekintve is a fogyasztókkal szemben elkövetett vétségek, illetve hiányosságok eredményezték a legtöbb bünte­tést, ilyen jogcímen összességé­ben 25,5 millió forintot kellett be­fizetniük a hivatal részére a hibá­zó vállalkozásoknak. Lényegesen kisebb számban, mindössze két ízben fordult elő, hogy a vizsgálatok a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést derí­tették fel, ennek megfelelően a bírság összértéke is viszonylag alacsony, 1 millió forint. Miközben a tavalyi első félévi­hez képest lényegesen visszaesett a szabálytalanságok száma - az elmúlt esztendő első félévében 114 eljárás során 18 jogsértést ál­lapítottak meg, és 45 millió forint­nyi bírságot róttak ki -, idén egy új kategóriában is elmarasztaló döntés született. Egy esetben de­rítettek fel kartell-megállapodás- sal kapcsolatos törvénysértést, aminek nyomán 2,5 millió forin­tos büntetőpénzt kellett befizet­nie a vétkesnek. A Gazdasági Versenyhivatal legfrissebb összesítése szerint eb­ben az évben jelentős mértékben csökkent a cégek fúzióját kezde­ményező kérelmek száma. Tavaly az első hat hónapban közel 50 ilyen jellegű igénnyel keresték meg a hivatalt, idén összesen 22 fúziós kérelmet nyújtottak u amelyek közül mindössze egyet utasítottak el. A nyilvántartásban jelenleg 88 folyamatban lévő ügy szerepel, amelyek közül a CBA kereskedel­mi társulás kartellmentesítési ké­relme a legnagyobb. A le nem zárt vizsgálatok között magas az ará­nya az erőfölénnyel való vissza­élési ügyeknek, amelyeknek je­lentős része kábeltelevíziós társa­ságokhoz kötődik. Több nagy céghez kapcsolódó fúziós döntés is várható a közeli hónapokban, így a versenyhivatal vizsgálja a Posta-Postabank, az E.on-Észak- Dunántúli Áramszolgáltató Rt., az Erste Bank és a Budapest Bank, valamint a General Motors és a Daewoo hazai érdekeltségeinek összevonási feltételeit. A közel­múlt egyik legnagyobb horderejű döntése az Agro Vital-Détej-MiZo egyesülési eljárásának jóvá­hagyása VOlt. KASZÁS ENDRE „Titokban” elküldött hivatalvezetők ________Budapest ____ Az FVM vezetése máig tizen­négy vezetőcserét hajtott vég­re a tárca megyei háttérintéz­ményeiben. Németh Imre földművelésügyi miniszter a cseréket azzal a minősítéssel indokolta, hogy a hivatalok élére „hozzáértő embereket” akarnak. Az új vezetőket pályázat révén kívánják kiválasztani. A minisz­ter közölte: csak olyan szemé­lyek jöhetnek szóba, akik moráli­san is biztosítékot jelentenek ar­ra, hogy a közpénzek felhasz­nálásakor semmilyen visszaélés nem lesz. A földművelésügyi hivatalok ellenőrzéseinek tapasztalatait a minisztérium négy csoportba foglalta össze. Eszerint gondok vannak a hivatalok alapműkö­désével. Az ellenőrzést végzők fogalmazása szerint lényegi károk keletkeztek az ügyirat-ke­zelési hiányosságokból, komoly bajok vannak a tárgyi feltételek­kel, és személyi problémák is hátráltatták a munkát. A személyi problémák közül kiemelték azt, hogy sok esetben a hivatal személyi feltételei nem illeszkednek a szakmai főosztály által meghatározott munka­feladatokhoz. Ebben az is szere­pet játszik, hogy nincsenek tiszta munkakörök, és az osztályveze­tők is érdemi ügyintézői munkát végeznek. Ennek következtében nem valósulhat meg vezetői ellenőrzés. A tárca tapasztalata szerint a földkiadással foglalkozó munka­társak megbízási szerződései le­jártak, ám ők ennek ellenére is alkalmazásban állnak. Ráadásul a vezetők szerint a létszámkeret nem teszi lehetővé önálló ellen­őrzési részleg működtetését. Az Europress érdeklődésére Fehér György főosztályvezető-he­lyettes azt közölte, hogy a háttér- intézmények távozó vezetőinek nevét nincs módjuk a sajtó ren­delkezésére bocsátani. Ez ugyan­is szerinte sértené személyiségi jogaikat. A legtöbb megyében egyébként ahol a fejcserékkel érintett vezetők dolgoztak, nem­csak azt lehet tudni hivatalos for­rásból, hogy ki távozik, hanem többnyire azt is, hogy ki pályázik a helyére. Azt sem lehet még tudni, hogy az új vezetők mennyit használ­hatnak majd például abból a 114 terepjáróból, amelyeket a zseb- szerződések felderítése érdeké­ben az előző kormány idején mintegy másfél milliárd forintért vásároltak. europress Egyeztetésre hívják a piacot Budapest Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) egyeztetésre hívja a távközlési szolgáltatókat, mivel az érintett piaci szereplők megütközéssel fogadták a Hírköz­lési Döntőbizottság elmúlt napok­ban hozott határozatait az össze­kapcsolási ajánlatokról. Kovács Kálmán miniszter el­mondta, hogy az IHM hozzá­fogott a volt Informatikai Kor­mánybiztosság átvilágításához, a programokat átvette, kialakította nemzetközi kapcsolatait. A második 50 nappal kapcso­latban elmondta: kidolgozzák a minisztérium stratégiáját, lezár­ják a kormánybiztosság átvilágítá­sát, kialakítják a tárca költség- vetését, s feltöltik létszámát. A miniszter azt mondta, hogy 27 ezer pedagógus és közalkalma­zott számára teszik lehetővé az internet-hozzáférést. Bemutatták Bakonyi Péter in­formatikai stratégiai, Jambrik Mihály gazdasági, Pataki Dániel hírközlési és Suhajda Attila infor­mációs társadalom programokért felelős helyettes államtitkárt. ■ Robog az Budapest Az építőipar termelése má­jusban 23,8 százalékkal ha­ladta meg a tavaly májusit, míg az előző havinál 0,5 szá­zalékkal volt magasabb - tet­te közzé a Központi Statiszti­kai Hivatal (KSH). Az ágazat gyarapodásában nem a lakás­építések játszanak szerepet. Az idén a növekményből kisebb részt képviseltek a lakásépítések, ez 12,1 százalékkal, az egyéb épít­mények építése viszont jelentő­sen, 39,7 százalékkal volt maga­építőipar sabb az egy évvel korábbinál. Al első öt hónapban valamennyi megyében emelkedett a termelés. A legnagyobb mértékben, 50 szá­zalékot meghaladóan a Hajdú- Bihar és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei székhelyű szervezetek termelése emelkedett. Egy év alatt az építőipari tevé­kenység költségalapon számított árai 4,2 százalékkal, a szerke­zetkész épületek és egyéb építmé­nyek építésének árai 4,1 százalék­kal emelkedtek. Az építőipari árak az előző havinál 0,7 száza­lékkal magasabbak voltak. EUROPRESS MFB: portfóliótisztítás Budapest A Defend Kft.-t, valamint a Konzumbank Rt.-ben meglé­vő állami tulajdonrészt pályá­zaton értékesítik, a Bábolna Rt. pedig visszakerül az ÁPV Rt.-hez - döntött a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) port- fóliótisztításáról a kormány. Gál J. Zoltán kormányszóvivő el­mondta, hogy a gazdasági, vala­mint a pénzügyminiszter előter­jesztése alapján megkezdődött a Magyar Fejlesztési Bank Rt. klasszikus fejlesztési bankká tör­ténő alakítása. A kormány hatá­rozott arról, hogy a Bábolna Rt. a privatizáció felgyorsítása érdeké­ben visszakerül az ÁPV Rt.-hez. A társaságnak az MFB 2,5 milli­árd forint kölcsönt nyújt a pénz­ügyi helyzete erősítése érdeké­ben. Ehhez a fejlesztési bank ál­lami garanciát is kap. Az MFB to­vábbi 2 milliárd forintos likviditá­si kölcsönt nyújt a Bábolnának. A Defend Kft.-t a kormány pá­lyázaton értékesíti. A kormány- szóvivő hangsúlyozta: mivel a társaság tevékenységi körei jól elkülöníthetők, lehetőség van az egyes üzletágak külön-külön tör­ténő értékesítésére. Hozzátette: az MFB és a Ma­gyar Posta tulajdonosi érdekei­nek védelmében tárgyalást kez­denek az állami tulajdon 100 szá­zalékra történő emeléséről. Ugyancsak nyilvános pályáza­ton értékesítik a Konzumbank Rt.-ben a Magyar Fejlesztési Bank meglévő közvetlen és köz­vetett, összesen 99,6 százalékos tulajdonrészét is.- A kormány döntése szerint a Konzumbank Rt. által használt székházat is értékesítik - tette hozzá a kormányszóvivő. mti i < í a sör, majd a szénsavas üdí­tőitalok, a gyümölcslevek és az ásványvizek következnek. Mennyiségben ugyanakkor az ásványvíz vezet a szén­savas üdítőital, a sör és a gyümölcslé előtt. ______________________EUROPBESS

Next

/
Thumbnails
Contents