Tolnai Népújság, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-20 / 168. szám

Hl 2002.JJÚLIUS 20., SZOMBAT BONYHÁDVARASD 7. OLDAL Beszélő címer Bonyhádvarasd címere az un. be­szélő címerek kategóriájába tar­tozik. A pajzs vörös mezőbe fog­lalt ezüst máltai keresztje emlé­keztet arra, hogy a település 1193- at (első okleveles említése) meg­előzően a székesfehérvári kon- vent birtoka volt, s maradt is a XVI. század derekáig. A nagy kö­rülvevő pajzson a pajzsfő arany mezejében lévő oroszlány hason­ló a németországi Baden Würtenberg tartomány címeré­ben látható oroszlánhoz. Ez jelzi, hogy a lakosság egy része e terü­letről származó telepesek leszár­mazottja. A középső mezőben ál­ló két figura Martyrius esztergo­mi érsekre és Eufrozina királynő­re utal. A pajzstalp kék mezejé­nek havas hegycsúcsa a Kárpá­tokra, a kiterjesztett szárnyú szir­ti sas pedig a település harmadik etnikai csoportjára, a Bukoviná­ból áttelepített székelyekre hívja fel a figyelmet. A falkorona arra utal, hogy egykor mezővárosi rangja volt Bonyhádvarasdnak. ■ Egy kis történelem Bonyhádvarasd a Tolnai dombság egy völgykatlanában helyezkedik el, a Völgység egyik szép települé­se. A község kialakulásáról nem maradtak írásos emlékek. A ha­gyomány annyit említ, hogy jelen­legi helyétől délnyugatra feküdt. Valószínűleg színmagyar község volt, amely a török hódoltság alatt teljesen elpusztult. Az 1730-as években német telepesek érkeztek a faluba, akiknek nagy részét a második világháború után kitele­pítették. A bukovinai székelyek 1945. április 27-én érkeztek Bonyhádvarasdra, 1947-ben őket a felvidéki magyarok követték. Je­lenleg is ezek a nemzetiségek, népcsoportok adják a falu lakossá­gának nagy részét. Az utóbbi esz­tendőben két cigány család telepe­dett le a községben. A falu lakói­nak túlnyomó többsége római ka­tolikus vallású. Jelenlegi templo­mukat 1793-ban építették, barokk stílusban. Védőszentje Szent Ja­kab. A temetőkápolna a késő ba­rokk építészet emléke. Mindkettő műemlék jellegű épület. ______■ Bo nyhádvarasd legidősebbjei Klein Mihályné, 85 éves. 1917. augusztus 29-én született. Domokos Fábián, 87 éves. 1915. február 22-én született. Fia Domokos Márton futball-edző. Egész családja sportszeretetéről híres. Hosszú éveken át ő is a labdarúgó csapat támogatója, segítője volt. A legfiatalabb Simonies Máté, 3 hónapos. 2002. április 26-án született. A település vállalkozói Bányai József - mezőgazdasági vál­lalkozó, Biszak Nándor - mezőgaz­dasági vállalkozó, Csaba István - bádogos, Csonka Ernő és Emőné - kereskedők, János Sándor - fuvaro­zó, János Tibor - asztalos, Zalavári Ambrus - darus, Zalavári Ambrusné - varroda üzemeltető, Klein Jánosné - táp bolt üzemelte­tő, Sebestyén Józsefné - kereske­dő, Kótics Lóránd - biztonsági őr, Csibi János - szobafestő és mázoló, János Tibomé - mezőgazdasági vállalkozó, Juhász Ferencné - pos­tamester, Binder Zoltán - asztalos, Somogyi László - vendéglátóipari vállalkozó, Eichberger Gábor - ács , Lángi Fábián - ács, Várasd Trans, Ambach-Csöndör Kft. ■ TOLNA MEGYE 2 0 0 2 A falu ereje az összefogásban rejlik Csaba Józsefnének eszébe sem jutott polgármesterként a falu élére állni. Az 1990. évi önkormányzati választások előtt aláírt ajánlócédulákkal a Bonyhádvarasd lakói keresték meg, s kérték álljon a település élére. Vállalta és azóta munkája mellett szíwel-lélekkel a polgármesteri teendőket is ellátja.- Megválasztásom után elsőként a környeze­tünket, a temetőt, a közterületeket tettük rendbe közösen. Azóta is együtt csinálunk mindent. A falu lakói maguk építették a járdákat. Parkot ala­kítottunk ki a falu központjában. Látni kellett volna, amikor a hangosbemondón hallották a hívó szót, hogy megérkeztek a facsemeték, s el kell ültetni azo­kat. Csapatostul jöttek ásóval, kapával: egy-kettőre el­készültek az ültető gödrök. Kezdeti lépéseink közé tartozott az iskolaépítés, amelyet egy 1991-es ered­ményes pályázatunk tett lehetővé. 1992-ben avattuk fel. Nagyon fontosnak tartom, hogy gyerekeink itt él­jék gyermekéveiket. Ez egyrészt a nyugalmat, más­részt a lakóhelyükhöz való ragaszkodást adja szá­mukra. A fiatalok letelepedését a képviselőtestület in­gyen telekkel, 100 ezer forinttal támogatja. Szeren­csére meg is állt a lakosság fogyása.Nagy eredmény­nek tartom a szennyvíz hálózat kiépítését, amelyet 1995-ben kezdtünk meg. Igaz, hogy keserves három évünkbe került, de a Völgységben elsőnek elkészült úgy, hogy a lakosságnak nem kellet hozzájárulást fi­zetnie. Útjainkat folyamatosan felújítottuk, a vízelve­zető árkokat rendbe tettük, óvodánk és a polgármes­teri hivatal tetőszerkezetét átépítettük, tájházat alakí­tottunk ki. Mára ebben az 520 lelkes, kicsi faluban minden megvan, ami a 21. század emberének szük­séges a nyugodt, kultúrált életkörülményekhez: gáz, víz, villany, telefon, szennyvíz csatorna, kábeltévé, korszerűsített közvilágítás. Óvodánkba 23 gyerek jár. Könyvtárunk, melyet Varga Lajosné vezet, hetente kétszer tart nyitva. Háziorvosunk dr. Borcsek László kedden és szerdán rendel, védőnőnk Illés Zsuzsa. Postánk Juhász Ferencné vezeté­sével nagy segítségünkre van a fa­lu életének szervezésében. A pol­gármesteri hivatalban dolgozó munkatársak mindannyian szív­ügyüknek tekintik a község fejlő­dését: Bíró Gyula Kisdorog és Bonyhádvarasd körjegyzője, Miszlemé Illés Ágnes gazdasági előadó, ’Salamon Lászlóné igazga­tási előadó, Jakab Lázár vízmű-ke­zelő, Jakab János szennyvíztelep­kezelő. Az itt élőknek munkalehe­A képviselőtestület tagjai Sebestyén Ágoston alpolgármester, Bábelné Rein Mária, Hárshegyi Tivadar, Herbert Árpád, Miszler Tibor. tőséget a polgár- mesteri hivatal intézményei mellett a Kos­suth Mezőgaz­dasági Szövetke­zet ad, amely­nek elnöke Guth István, a varasdi telep vezetője Sebestyén András. Többen János Tibor vállalkozó­nál találnak kenyérkereseti lehe­tőséget, számosán a közeli Bony- hádon dolgoznak. Sok mindent Névjegy: Csaba Józsefné Cseke Gizella, tiszteletdíjas pol­gármester. Bonyhádvarasdon született 1949-ben. Vég­zettsége főiskola. Német szakos óvodapedagógus. Úgy gondolja nagyszüle­itől, szüleitől kincseket kapott. Megtanították az igazmondásra, a család- és munka szeretetére, mások tiszteletére, s arra, hogy a bajba jutottakon segíteni kell. Ezeket szeretné átadni férjével együtt gyermekei­nek is. Hobbija a versolvasás, versek hallgatása. megoldódunk, de most sem vagyunk feladat nél­kül. Folyamatosan gon­doskodnunk kell intéz­ményeink és az infrast­ruktúra működtetéséről. Legközelebbi látványos munkánk a falu közepén egy játszótér kialakítása lesz, melyre pályázaton 1,5 millió forintot nyer­tünk. Mivel Bonyhád­varasdon a bukovinai szé­kelyek, felvidékiek, ro­mák mellett szép számmal élnek német nemzetisé­gűek, tervezzük a német kisebbségi önkormányzat kialakítását. Azt gondolom, hogy ugyanúgy mint ed­dig összefogással elvégezzük teendőinket. A LAKOSSÁG SZÁMÁNAK ALAKULÁSA Hagyományokat őrző intézmények A családias, kényelmes, össz­komfortos óvoda 23 kisgyermek­nek ad otthont a hétköznapokon. Csaba Józsefné német szakos óvodapedagógus és Bittner Mátyásné, aki óvónői végzettsége mellett élelmezésvezetői vizsgá­val is bír gondoskodik nevelésük­ről. Pedagógiai programjuk a né­met és székely hagyományőrzés­re épül. Az intézmény konyhája, amely mindenben megfelel a HACCP előírásainak, gondosko­dik az általános iskolások és az idősek ellátásáról is. A általános iskolások felső ta­gozatosai nagyrészt Tevelen és Bonyhádon tanulnak. A tizen­nyolc alsó tagozatos diákkal az 1992-ben Bonyhád- varasdon felépült, Laczfy Emil plébá­nos nevét viselő, korszerű intéz­ményben három pe­dagógus foglalko­zik. A német nem­zetiségi oktatás mel­lett pedagógiai programjuk köz­ponti eleme csak­úgy, mint az óvodá­ban, a hagyomány- őrzés és a környezetvédelem. A gyermekek úszásoktatásban is ré­szesülnek. E mellett testi nevelé­süket szolgálja a művelődési ház­ban kialakított tornaszoba. A Négy kultúra békében egymás mellett A Bonyhádvarasdon élő bukovinai székelyek nagyrészt hadikfalviak, akik hagyo­mányaikra gondosan ügyelnek. A székely hagyományőrző csoport tagjai hetente egyszer találkoznak. Dalaikkal, játékaikkal a falu ünnepségeinek elmaradhatatlan közreműködői. A település határain túl bemutatkoztak Garán, Cikón, Bonyhádon, Zombán. Több alkalommal felléptek a Bukovina Nemzetközi Folklórfesztiválon. Ve­zetőjük Balázs Józsefné. A Varasder Volkslieder Német Nemzetiségi Hagyományőrző Egyesület 2000-ben alakult. Első ízben a millenniumi zászló átadási ünnepségen léptek színpadra. Bonyhádvarasdi régi német dalokat énekelnek, melyeket Effinger Jánostól és fele­ségétől, valamint Hammer Antaltól tanulnak. A zenei kíséretet harmonikával György Ottó adja. A kórus minden vasárnap a katolikus mise végén egy népdalt el­énekel. Hetente egyszer tartanak próbát, ezen alkalmakkor készülve a vasárnapra. Vezetőjük Csaba Józsefné. Szervezetek a falu lakóiért Vöröskereszt: A helyi szervezet sokszor nyújtott.segítséget a rá­szorulóknak. Több esetben gyűj­tést szerveztek árvízkárosultak­nak, beteg gyerekeknek-. Vér­adások alkalmával a szomszédos településeket is mozgósítják, eredményes munkájukért az Or­szágos Vöröskereszt elismerésé­ben részesültek. Ez is bizonyítja, hogy az itt élő emberek nagy ré­sze adakozó, hajlamos a jóra. Idősek klubja: Vezetője Varga Istvánná, végzett szociális gon­dozó. A rászorulóknak házhoz viszi az ebédet, gyógyszert. A klub tagjai, akik közel harmincán vannak, egy hónapban egyszer találkoznak. Ilyenkor megvitat­ják a világ dolgait, szórakoznak, kirándulásokat szerveznek Bonyhádvarasdi Gyermeke­kért Alapítvány: Három éve hív­ták életre a szociálisan rászorult, szorgalmas gyermekek segítésé­re. A beteg gyermekeket is támo­gatják. Egyházközösség: A templom és környékének gondozását Ba­lázs József, Hammer Péter és Forrai Márton vállalta. Ebben se­gítségükre vannak: Varga Gergelyné, Csöndör Sándorné, Lovász Mártonná, Budai Lászlóné. Bonyhádvarasdi SE: Elnöke Sebestyén József. A megye baj­nokságban játszó labdarúgócsa­patát Domokos Márton vezeti im­már 30 éve. Eredményük alapján voltak már a legjobbak és a ke­vésbé jók között is. Az együttest az önkormányzat és a Völgység- Hegyhát'Takarék támogatja. ■ A kántor Az alpolgármester A harmonikás Az edző A kórusvezető Forrai Már­tonnak csalá­di öröksége a hangja, s az egyházi szol­gálat is, mely apáról fiúra szállt. Eredeti szakmáját te­kintve szakács, aki ma is mun­kája mellett látja el a templomi teendőket. Harmincnégy éve a sekrestyésként, kántorként, ha­rangozóként, ahogy ő mondja mindenesként segédkezik a bonyhádvarasdi katolikus temp­lomban. Az ő hangja nélkül nincs mise, esküvő, temetés a faluban. Az éneklésben segítői is vannak, akik valamennyien falubeliek. Orgonán és harmonikán ját­szik. Szereti a zenét, azt vallja, hogy azzal minden bánatot és örömet ki lehet fejezni. ______■ Seb estyén Ágoston im­már a harma­dik választási ciklusban al­polgármester­ként dolgozik a falu képvise- 1őtestülété­ben. Építőipari szakember, a ta­nulók gyakorlati képzésével fog­lalkozó szekszárdi Mester Kft egyik ügyvezetője, az Esély Is­kolát működtető Esély Alapít­vány titkára. Szakképzettségé­ből eredően sokat tud tenni a község fejlődéséért. Segít a pá­lyázatok összeállításában, gya­korlati kivitelezésében. Fontos­nak tartja, hogy a Bonyhád­varasd vezető testületé a lakos­ságnak tett ígéreteit betartsa, s mindent megtegyen azért, hogy jól élhető, szép életteret teremt- sen a falu polgárainak.______n Gy örgy Ottó eredendően b o n y h á d - varasdi. Az idén érettségi­zett, továbbta­nulásra ké­szül. Jól be­szél németül. Szerencsésnek mondja magát, mert a nyelvet otthon nagyszü­leitől tanulhatta. Tíz éve játszik harmonikán. Ő adja a község német kórusának zenei kísére­tét. Szívesen próbál és lép fel a csoporttal, szívesen vesz részt a falu ünnepségein. Négy éve a kisdorogi Blau Encián Német Nemzetiségi Együttes táncosait is kíséri. Jól érzi magát ezekkel a csoportokkal, talán ennek is köszönhető, ragaszkodása Bonyhádvarasdhoz. Mint mondja eszébe sem jut innen bármikor is elmenni. ■ Domokos Márton 1965- ben került a bonyhávaras- di labdarúgók sorába. Tíz évig aktív játé­kosként volt jelen a pályán, 1975-től edzőként irányítja a csapatot, amely a megyebajnok­ság negyedik osztályában ját­szik. Legjobb eredményeiket 1980 és 1995 között érték el. Eb­ben az időszakban a kiírt baj­nokságokban kétszer bronz, egyszer ezüst érmet kaptak játé­kukért, 1991-92-ben aranyérmet nyertek. Mint mondja nem egy­szerű a csapat irányítása. Sok já­tékost munkája messzire szólít. Mégis úgy gondolja, hogy össze­fogással, tótartással, munkával és barátsággal sok minden elér­hető. ■ Balázs Jó­zsefné, Erzsi­ké Hadik- népén szüle­tett. 1945 óta él Bonyhád­varasdon. Év­tizedeken át az óvodában dolgozott, s már ott is szüleitől tanult székely dalokra, mesékre tanította a gyerekeket. A székely hagyományőrző csoportot 1993 óta vezeti. Mint mondja saját kedvtelésükre énekelnek, no meg azért, hogy másnak is meg­mutassák gyönyörű hagyomá­nyaikat. Csak tiszta forrásból merítenek. Erzsiké azt tartja a legszebbnek, hogy a csoportban a 8 évestől a 66 évesig minden korosztály megtalálható. Meg­alakulásuk óta sok helyen fel­léptek, Bonyhádvarasd ünnepe­iről soha nem hiányoznak ■ Iskolás székely mesemondók Kisdoroggal intézményfenntartó társulás formájában, közös gond­nokság alatt működő iskola igaz­gatója Keller Mária, helyi vezető- je dr, Szudi Lászlóné. ________■ Bo nyhádvarasdon bukovinai szé­kelyek, németek, felvidékiek, ro­mák élnek egymás mellett, akik tiszteletben tartják egymás kultú­ráját. Mindezt a falu központjá­ban kialakított tájház híven tük­rözi. A néprajzi gyűjtemény kiál­lított darabjait a község lakói ajánlották fel. Az ízlésesen be­rendezett szoba egy-egy sarká­ban egy-egy nemzetiség, népcso­port tárgyi emlékeivel találkoz­hat a látogató. Szellemi öröksé­güket hagyományőrző együtte­sek ápolják, adják tovább a fiata­loknak.

Next

/
Thumbnails
Contents