Tolnai Népújság, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-13 / 162. szám

8. OLDAL 2002. Július 13., szombat ; HB G A Z D A S Á G I TÜKÖR Elkésett a távközlési piacnyitás Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter szerint el­késett a távközlési piac nyitása. Nem csökkentek kellő mér­tékben a tarifák, és nem látszik az sem, hogy tömegesen ter­jedne az internethasználat. Utóbbi miatt - mondja a gépész­mérnök-matematikus szakember - kettészakadt Magyaror­szág. Hogy minél kisebb legyen a szakadék a társadalom szá­mítógépet már használó és még nem használó rétegei között, Kovács Kálmán újabb befektetőket csábítana a magyar piacra. Budapest- Miért volt szükség informati­kai minisztérium felállítására?- A vidéket járva ez a kérdés egyre többször hangzik el az utóbbi időben. Van, ahol arra kíváncsiak, hogy miért csak most, hiszen a fejlettebb orszá­gokban közel egy évtizede mű­ködnek hasonló tárcák. Van vi­szont olyan alkalom is, amikor azt kérdezik: mi az az informa­tikai minisztérium, egyáltalán mi az, hogy informatika, minek erre költeni, hiszen a gyerek úgy is csak játszik a számító­géppel. Úgy látom, az ország ketté­szakadt ezen a téren. Van, aki ma már nem tud komputer nél­kül dolgozni, hozzátartozik az életéhez. De van egy másik Ma­gyarország is - a nagyobbik fele a társadalomnak -, ahol ezt az eszközt egyáltalán nem isme­rik. Ők nem ismerik fel, hogy a vesztes oldalon állnak, és ez veszélyes helyzetet teremt. Hi­szen nem is törekednek arra, hogy megismerjék az ismeret­lent, nem vágynak arra, hogy életük része legyen az informa­tika. Ez a helyzet hasonlít a vil­lamosításhoz, amikor azt kér­dezték egymástól az emberek: minek bevezetni az áramot, ha van mécses, de nincs mit enni adni a családnak? Képzeljük el ma az életet elektromos áram nélkül! Tehát a megosztottság az egyik oka annak, hogy miért van szükség erre a minisztéri­umra. A másik oka a versenyképes­ség. Ahhoz, hogy az ország ver­senyképes legyen, azonnali in­formációcserére van szükség, ehhez pedig elengedhetetlen a szánaítógép, az informatika. Összegezve, az említett pél­dák országos ügyek, úgy mint az oktatás, a közlekedés. Olyan országos ügy, amely nélkül nem lehet más tárcákat sem működtetni.- Stratégiai vagy inkább gya­korlati feladata lesz a tárcának?- Is-is. A minisztérium három részből áll: az egyik az informá­ciós társadalom stratégia terüle­te. Ez a helyettes államtitkárság fogja össze a „jövőt”. Azért használom a jövő kifejezést, mert informatikában nem csak az Unióhoz, hanem a világ trendjeihez is kell csatlakozni. Egy másik részleg a hírközlés szabályozásával foglalkozik, hi­szen a hírközlés különböző eszközein - kábel, telefon, mo­biltelefon, űrtávközlés stb. - ke­resztül valósulhat meg az infor­mációáramlás. A harmadik terület pedig az információs társadalom prog­ram, amelyet szintén egy he­lyettes államtitkárság képvisel. Ok a társadalom előtt álló több száz feladatból választják ki a legfontosabbakat, amelyeket a kormányzat is támogat. Erre a példa az, hogy a kormányzat­nak mielőbb elektronikus szol­gáltató kormányzattá kell válnia azért, hogy minél több hivatalos ügyet lehessen sorban állás nél­kül elintézni az interneten.- Elégedett-e a távközlési piacnyitással, mi a véleménye a jelenlegi árakról?- Elszalasztottuk azt a három esztendőt, amikor az egész vilá­gon a legnagyobb karriert futot­ta be a távközlésben a tőke- befektetés. Azt a három ver­senyévet, amikor mindenki li­hegve törte le az árakat, elmu­lasztottuk, mert a törvényt, amely megnyitotta volna a ka­put a tőke előtt a távközlés terü­letén, az előző kormány nem fo­gadta el 1998-99-ben, csak 2001-ben. Ezeket az éveket nem hozhatja vissza semmi, a lendü­let kifulladt, ma már nem akar a tőke ezen a területen befektetni. Ahol ’98-99-ben nyitották meg a kapukat, például az Unió szin­te minden országában, ott egy esztendőn belül felére, harma­dára csökkent a tarifa. így for­dulhat elő az, hogy Németor­szágban a Matáv anyavállalata, a Deutsche Telekom olcsóbban szolgáltat, mint itthon a Matáv. Egy OECD-felmérés azt mu­tatja, hogy nálunk a telefontari­fa közel kétszerese az uniós át­lagnak. Az internet-hozzáférés­sel együtt pedig a legdrágább országok közé tartozunk. Ma­gyarországon az egyik legna­gyobb probléma, hogy drága a távközlési tarifa. Arányaiban mintegy tízszeres terhet jelent ma egy magyar átlagpolgárnak az internethasználat, mint az Európai Unióban. Hogyan akar­juk általánossá tenni a haszná­latot, ha alapáron is megfizethe­tetlen az átlagos jövedelműek számára? Ez csak a távközlési ágazat versenyszerű fejlesztésé­vel lehetséges. Kulcskérdés az árak csökkenése.- Kiegyenlítődhetnek az uniós és a magyar árak?- Még egy ideig nem. Változ­tatni kell a távközlési törvé­nyen, mégpedig úgy, hogy az pozitív diszkriminációt alkal­mazzon. Ez azt jelenti, hogy nem csak kinyitjuk az ajtót azok előtt, akik hajlandók a ma­gyar távközlési piacba befektet­ni, hanem támogatjuk is őket. Talán vannak, akik recesszió idején fektetnek be, mert belát­ják, hogy egyszer jobbra fordul­nak a dolgok. Őket kell meg­nyernünk. Jó lenne, ha egysége­sebb tulajdonosi struktúra ala­kulna ki a kisebb szolgáltatók­nál is, mert úgy hatékonyabban vehetnék fel a versenyt a Matávval. Ezen túl a szabályozással segíteni kívánjuk az internet­szolgáltatást is, mert ez kima­radt a törvényből. Ezek a „puhább” szabályozási lépések, nem lenne szerencsés, ha radikálisabb eszközöket kel­lene alkalmaznunk.- Mikor lenne elégedett a tárca működésével?- Akkor, ha tömegessé és ter­mészetessé válna az inter­nethasználat az emberek szá­mára. Olyan természetessé, mint a televízió- és a mobiltele­fon-használat. Ebben az esetben az ország elindulhatna egy mo­dernizációs folyamat felé, hogy valamennyien jobban és köny- nyebben éljünk. STEFANITS CSABA Névjegy: Kovács Kálmán 1957-ben született Budapesten. 1982-ben a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán szerzett diplomát. 1986-tól a műegyetem gépészmérnöki karán matematikát oktatott. 1988-1995-ben az MTA Matematikai Kutatóintézetének külső munkatársa. 1994-1998-ban a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium politikai államtitká­ra. 1995-1998-ban a Magyar Űrkutatási Tanács elnöke volt. 1998-ban és 2002-ben az SZDSZ országos listáján választották képviselővé. Nős, három fia és egy leánya van. MOBILTELEFON ELŐFIZETÉSEK 100 lakosra jutó digitális aktív előfizetések száma a hónap végén (db|’ ,# 37,9 39,0 40,1 41,1 42,3 43,5 48.3 49A 50,8 52,6 54,3 Ápr Máj Jún Júl Aug Srapt Okt Nov Döc Ja» Füöf rop ________________________________svq RÉ SZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. július 12.) Borsodchern 5 400 Ft ff Egis 14 005 Ft ff Matáv 826 Ft Ű Mól 4 635 Ft ■0 OTP 2 092 Ft ff Richter 13 955 Ft ti TVK 3 780 Ft ■ if Zalakerámia 1450 Ft if BUX: 7422,89 +0,20% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX VII. 8-12-IG ) 7700 J j * j ! i| 7600 7745,51 * í ; 7422,89;| 7500 76IXI,3ö l I 7400 I 1 7300 ' ; 7408,29; | pont >0 s t 1 1 zc it? <55 O Cl! AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 387,42 Cseh korona 8,38 Euró 247,16 Japán jen (100) 214,08 Lengyel zloty 59,86 Svájci frank 168,47 Szlovák korona 5,54 USA-dollár 249,98 Stratégia A kormány által jóváhagyott gazdaságpolitikai stratégia az idén 5,5 százalék körüli, jövő­re 5 százalékos, majd ezt köve­tően évről évre egy százalék- ponttal mérséklődő, így 2006- ban 2 százalékos éves átlagos inflációval számol - jelentette ki László Csaba pénzügymi­niszter pénteken. MTI A benzinár nagy része adó Budapest A dízelolaj árszerkezete néhány európai országban Az üzemanyagok hó eleji jöve- dékiadó-emelése és az azt köve­tő áremelés után a térségben az osztrák benzint leszámítva nálunk lehet a legdrágábban tankolni. A térségben immár hosszú ideje ná­lunk a legmagasabbak közé tartoz­nak az üzemanyagárak. Az Ország- gyűlés döntésének megfelelően a jö­vedéki adó a benzin árában 10,5, a gázolajéban 4,8 forinttal növekedett a hónap első napján. Mivel ezzel az áfa alapja is megemelkedett, összes­ségében 13,1 illetve 6 forintos növe­kedéssel kellett számolni. A jövedéki adó megemelésével to­vább növekedett az üzemanyagok árában az adó- és adójellegű tételek aránya. Egy liter benzin árának vala­mivel több mint kétharmadát - 67,4 százalékot, azaz kb. 155 forintot - te­szik ki, a dízelolajnál is közel ennyit. Az adóterheket tekintve a szomszé­dos országok közül a benzin eseté­ben Szlovéniával együtt állunk az élen, a dízelnél Magyarország veri a mezőnyt. Az európai országok között egyébként Nagy-Britannia vezet, 74,4, illetve 75,2 százalékot tesz ki az árban az adó. A sereghajtó mind­két üzemanyag esetében Ulaajna, az adótételek bőven 30 százalék alatt maradnak. Az Egyesült Államokban a benzin árábari26 százalékot képvi­sel az adó, a gázolajéban pedig éppen eléri az ár egyharmadát. A drasztikus áremelkedés mellett sem tartanak attól a szakemberek, hogy újból felvirágzik a benzincsem­pészet. Bíznak ugyanis a korábban bevezetett szigorítások elrettentő ha­tásában. Mint megtudtuk, nem is terveznek a vámhivataloknál külön­leges intézkedéseket. Mindenesetre felkészültek arra, hogy az emberek megpróbálnak olcsóbban üzem­anyaghoz jutni. EUROPRESS Üzemanyagárak a térségben (forirrt/liter) [jj 95-05 benzin Ml gázolaj A 95-ös motorbenzin árszerkezete néhány európai országban Hiányzó öntözési támogatás Budapest A kánikula komoly gondokat okoz a szántóföldi növényter­mesztésben. A tavalyi öntözé­si támogatás megszűnt, így ott is, ahol kiépítették az öntözőberendezéseket, legfel­jebb az égi áldásban remény­kedhetnek a gazdák. A vetésterület csökkenése miatt búzából a tavalyinál hét, kukori­cából négy százalékkal kisebb te­rületen takarítható be a termés az idén. A csapadékmentes időjárás miatt azonban több növényből a vártnál is kevesebb lesz a termés. Stollár András agrometeorológus szerint a kánikula már azokat a fás növényeket is veszélyezteti, amelyek gyökérzete a talaj mé­lyebb rétegéből veszi fel a ned­vességet. Különösen kedvezőtle­nül érinti a szárazság a nyári ve- getációjú mezőgazdasági növé­nyeket, a kukoricát, a burgonyát, a napraforgót, a cukorrépát, mi­vel nem jutnak a fejlődésükhöz szükséges vízmennyiséghez. A felső talajréteg vízkészlete jelen­leg 10 és 30 százalék között van, utóbbinál szükségessé, előbbinél elengedhetetlenné válik az öntö­zés, mert kiégnek a növények. A zöldségféléket, káposztát, paradi­csomot, paprikát már eddig is csak öntözéssel lehetett életben tartani. A meteorológiai előrejelzések szerint vasárnaptól nedvesebb •légtömegek érik el hazánk terüle­tét, országszerte záporok, zivata­rok várhatók napokon keresztül. Mindez csupán azokat a területe­ket érinti majd kedvezőtlenül, ahol még nem fejezték be az aratást. Az eső ugyanis ronthatja a búza minőségét. A mezőgazdasági területeknek mintegy 2,2-2,5 százalékán van kiépített öntözőberendezés. A vízpótlást az idén nehezíti, hogy megszűnt a tavalyi köbméteren­ként 15 forintos vízdíjtámogatás. ____________________________________(ÚJVÁRI) Ot thonteremtés a jövőben is Budapest A Medgyessy-kormány kiemelt feladatának tekinti a lakáshoz ju­tási esélyek javítását. Folytatja a megkezdett programokat, meg­tartja a korábban biztosított ked­vezményeket - szögezte le Csa­bai Lászlóné lakásügyeket koor­dináló kormánymegbízott pénte­ki közleményében. A politikus a Fidesz csütörtöki sajtótájékoztatóján elhangzot­takra reagált, miszerint veszély­be került a Fidesz vezette kor­mány által megvalósított otthon­teremtési támogatás, és a lakos­ság elbizonytalanodott a tekintet­ben, hogy a jövőben élni tud-e a kedvezményekkel. Csabai Lász­lóné kifejtette: a kormány a kö­vetkező évtől a szociálpolitikai támogatás emelésével javítja a fi­atal házasok lakáshoz jutását, és a bérlakásépítés különböző for­máinak támogatásával növeli az évente megépített bérlakások számát. Leszögezi: az Orbán-kormány április végéig a Széchenyi-terv 2002. évre rendelkezésre álló la­kásépítési támogatási forrásának 90 százalékát elköltötte. Ezért szükség van újabb forrás elő­teremtésére. A kormány meg fogja találni annak lehetőségét, hogy az év hátralévő részében a már beérke­zett és várhatóan beérkező bérla­kás-építési pályázatokat elbírálja és a forrásokat előteremtse - zá- rul a közlemény. ____________mti t

Next

/
Thumbnails
Contents